Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-12 / 9. szám

MAG YAP SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS - KISKUN MEGYEI LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM /író SO fillér I960. JANUAR 12, KEDD Tovább folyik a munkaverseny Zökkenőmentesen indult az I960, évi termelés Üj termelőszövetkezet alakult Bácsalmáson A kongresszusi verseny ha­tása nemcsak az elmúlt évi ter­vek sikeres teljesítésében je­lentkezik. Eredménye az I960, évi termelés zökkenőmentes in­dulása is. Erről tanúskodik a kecskeméti üzemeik első heti mérlege. Zománcipari Művek A kecskeméti gyáregységben, mint arról már hírt adtunk, a kongresszusi versenyt jól elő­Hangyaszorgalommal készített jubileumi munkaver- seny váltotta fél. A dolgozók üzemrészenként, illetve brigá­donként tették meg felajánlá­saikat. A gyár vezetői időben gondoskodtak az 1960. évi ter­melés műszaki feltételeinek biztosításáról. Az első naptól kezdve folyamatos az anyagel­látás, nincs hiány a termelési segédeszközökben. Így az első naptól kezdve egyenletes len­dülettel folyik a termelés. Ed­dig 1500 fürdőkád, napi átlag­ban pedig mintegy két vagon önitató, falikút, mosogató és több más öntvényáru hagyta el az üzem területét. Kecskeméti Cipőgyár A tapasztalatok Itt is hason­lók. A tervhez képest csak az első napon volt 96 százalékos a teljesítés, de a lemaradást pótolták. Termelésük azóta ál­landóan 100 százalék. Az első dekádban 6300 pár jóminőségű gyermekcipőt készítettek. A fo­lyamatos termelés mellett, pró­bagyártás is folyt az első de­kádban. Sokan keresték eddig az üzletekben a 31-től 34-es szá­mú pántos lakúi bőr gyermekci­pőket. A gyár most állt rá en­nek sorozatgyártására. Értesül­tünk arról is, hogy a dolgozók január 26-i termelési tanács- kozásukan beszélik meg az áp­rilis 4-e tiszteletére kezdemé­nyezett jubileumi munkaver­seny további teendőit. Baromfifeldolgozó Vállalat Az egyes üzemrészekben lan­kadatlan erővel indult a mun­ka, ami bizonyítéka a zökkenő- mentes átállásinak. Előirányzott tervüket mindennap teljesítik. Igaz ugyan, hogy a tojásszezon a szokottnál nehezebben in­dul, de a baromfifélék na­gyobb ai’ányban érkeznek mint számították. A kettő így ki­egyenlíti egymást. Az üzemben megkezdődött az exportra szánt tojás feldolgozása. Az első va­gont Svájcba, a másodikat Olaszországba, a harmadikat pedig a Német Demokratikus Köztársaságba küldik. A válla­latnál szintén tovább folyik a szocialista munkaverseny. Áp­rilis 4-i felajánlásként a tojás­törés további 0,4 százalékos csökkentését, a baromfifeldol­gozásnál pedig a betervezettel szemben 2 százalékos minőség- javítást szándékoznak elérni. Aranykalász néven vasárnap délelőtt új termelőszövetkeze­tet alakítottak Bácsalmáson. A 26 tag 230 hold szántóval és 8 hold szőlőterülettel hozta létre az új közös gazdaságot. Meg­választották az öttagú vezető­séget és elnöknek Török Józse­fet jelölték. Az új termelőszö­vetkezet tagjai vállalták, hogy napi munkájúit mellett ők is segítenek a még egyénileg dol­gozó parasztok felvilágosításá­ban, A tiszakécskei borpincébcn a téli fagyok és a hóesés ellené­re is szorgos munka folyik. Megkezdődött a borseprö pré­selése. A képen látható Rusvai Pál, Bagó László pincemunká­sok, amint Varga Gyula és Kö­teles Mihály Belsped-rakodók- kal a nagyprés egyik részét emelik le a kocsiról. A prése­ket rövidesen összeszerelik# hogy a seprőből kinyomathas- sák a még benne levő bőid. Világ proletárjai, egyesüljetek! Szüret a télben kezdtek munkához az új ter­melőszövetkezeti községeikben. Hajóson és Nemesnádudvaron a földrendezési bizottság a na­pokban megalakult. Nemesnad- udvaron három traktor és szá­mos fogat dolgozik az immár összefüggő táblákon, hogy az elmaradt őszi mélyszántást el­végezzék. Az Aranykalászban hat pór lóval végzik ezt a mun­kát, egy hét alatt szeretnék befejezni. Hajóson a termelő- szövetkezetek vezetői a köz­ségi vezetőkkel együtt azt szá­molgatják, hogy már az idén sokkal többet termelnek ugyan­akkora területen, vagyis ki­használják a nagyüzem adta lehetőségeket és több árut ad­nak az országnak, mint tavaly egyénileg gazdálkodva. Olyan értékes terményekből, mint a paprika és a cukorrépa másfél­szer annyit vetnek az idén mint az elmúlt évben. Három •termelőszövetkezet a Hildpusz- tai Állami Gazdaságtól szerez be komvaU tenyész-törzsállo- mányt, hogy megalapozzák a sertéstenyésztést. — Egyébként ugyanennek az állami gazda­ságnak agronómusai felajánlot­ták segítségüket az új közös gazdaságok tervkészítéséhez. Ha egy községben az egész lakosság a nagyüzemi gazdál­kodás útjára lép, egy csapásra megváltozik minden. Megszűn­nek a kisüzem korlátái, mind-! járt 100 holdakban tudnak be­szélni és még az eddig beve-! tetten mezsgye, is termést adj Nemcsnádudvaron a Kossuth 165 hold öntözőtelepet létesít,! melynek segítségével jelentő-' sen növelik az egy holdra jutó' termésátlagokat. A hajósi tsz-ek a paprikatermesztés gépesítő-' sén törik a fejüket ! Dicséretes dolog azonnal' .munkához látni. Az utóbbi idó-| ben számos okos, értelmes, gazdálkodni tudó parasztember' lépett és lép be a szövetke-! izetbe. Helyes, ha összejönnek' i az új tagok és latolgatják aj lehetőségeket. Valószínű, azi első termelőszövetkezeti köz-1 ségek után még számos jön| létre, hiszen naponta százával i írják alá a belépési nyilatko-] zatot. Ha az egész község,) vagy egy egész határrész a ma-' gasabb rendű gazdálkodás út-] jára lép, az még jobban tágítja) a lehetőségeket, könnyebben* meg lehet szervezni a gazdái-] kodást, a munkát úgy, hogy: már az első évben bebizonyo-C sodjék a nagyüzemi gazdáiké-] ,das fölénye* Külföldiek látogainaK Diágszelre Hatvan tagú külföldi de­legáció látogat el a közeljövő­ben Drágszél községbe. A ven­dégek a község hagyományos népi kultúráját tanulmányoz­zák majd. A kultúrcsoportok már készülnek a vendégeli fo­gadására. (Községi tudósítónk­tól.) Bátmonostor és Dáved termelőszövetkezeti község Már többször adtunk hírt arról, hogy a bajai járás két köz-* ségében, Bátmonostoron és Dávodon az utóbbi hetekben szinte tömegével léptek a nagyüzemi gazdálkodás útjára az egyéniles dolgozó parasztok. Hétfőn mind a két község táviratban jelen­tette a megyei pártbizottságnak, hogy a lakosság zöme a tér-, melőszövetkezetbe lépett. Bátmonostoron az egyénileg gazdái« kodók több mint 80 százaléka, Dávodon pedig a lakosság 90 százaléka választotta a magasabbrendü gazdálkodási formál- Az új szövetkezeti községekben máris hozzálátták a terv oki készítéséhez, ^vwwvwv—VWVWWWWWWVWW—^/WWWW—WWW— t,-1* Befejeződött a tsz-kertészek paprikatermeszíési továbbképzése Kalocsán Szombaton délben ért véget Kalocsán a KalocsavidéJú Fű­szerpaprikaipari Vállalat kez­deményezésére megrendezett négynapos paprikatermesztési továbbképzés. A két megyéből — Bács és Tolna — érkezett 40 főnyi hallgató előtt Kilb Gyula, a Konzerv- és Paprika- ipari Kutató Intézet tudomá­nyos munkatársa. Molnár Lász­ló termeltetési osztályvezető és Hastyánszki József termelteté­si csoportvezető tartottak elő­adást a fűszerpaprika nagy­üzemi termesztéséről, a pap­rikatermesztés technológiájáról, valamint az előforduló beteg­ségekről. A tanfolyam ünnepélyes zá­róülésén részt vett Tompa Bé­la, a megyei pártbizottság me­zőgazdasági osztályvezetője, Sa­rok Antal, a megyei tanács el­nökhelyettese, Végvári István* a Fűszerpaprikaipari Vállalat igazgatója, valamint a járás a város vezetői. Tompa Béla elvtárs záróbe-^ szédében köszönetét mondott a hallgatóknak, az előadóiínak, valamint a Fűszerpaprikaipari1 Vállalat igazgatójának a lelkiis.-1 meretes tanuláséri, illetve a tanfolyam megszorvezéséértJ Hangsúlyozta, hogy a lermető- saövetkezeteknek több és jobb 'minőségű fűszerpaprikát kell' 'termelniük mint az egyéni gazdálkodóknak. A záróbeszéd utón Csatári Károly, a Császártöltési Fel­szabadulás Termelőszövetkezet kertésze elmondta, hogy a négynapos tanfolyamon olyan termelési problémákat ismer­tek meg, amelyekről eddig nem tudtak. Kijelentette, sok ta­pasztalatot szereztek, amelye­ket szeretnének hasznosítani gyakorlati munkájukban. Gtri­llát József, a Bátaszéki Búza- kalász Tsz kertésze, köszöne­tét mondott a Fű.sze’paprika- ipari Vállalat vezetőinek, nogy olyan odaadóan foglalkoztak velük. Végvári István elvtárstól megtudtuk, hogy az idén a paprikatex-mő területek 40 szá­zalékán a termelőszövetkezetek gazdálkodnak. A tanfolyam megszervezését —• elsőnek az országban — azért tartották szükségesnek, hogy a termelő­szövetkezetek minőségben és mennyiségben biztosítani tud­ják a fűszerpaprika feldolgo­zását. A záróünnepély után a hall» látók és a vendégek közös líszebéden vettek reszt. ' : " *' ' " ,ü. <Lj Az asszony közbeszól kínlódtunk' egész éle­tünkben?! Mit tettél!... Eh, nincs neked töké­letes eszedi Nem lehet rádbízni semmit! — so­pánkodott, szidta élete párját az asszony. Az ember szólt vol­na. rákiáltott volna az asszonyra, de az csak mondta a magáét, be­töltve siránkozásával a ház zegét, zugát. Ö. Miskó Istvánban fel­forrt az indulat. Még az kellene — gondolta magába — hogy a ti- fizakécskeiek meghall­ják az asszony kelekó­tya beszédét. Kemé­nyen letette a poharat az asztal lapjára, fel­állt s kiment a kapu elé. Nézte az utcát, várt, s hallgatta a ház­ból kiszűrődő szidal­makat. Egyszer csak feltűntek az agitátorok. Integetett. g& atniiioj; azok odajöttek, hátra tolta a kalapját s meg­vakarta a fejét: — Hogyan is kezd­jem — kereste a szava­kat — agitálják meg az asszonyt is, én nem bírok el vele. A két fiatalember elmosolyodott s komó­tosan indultak befele, nyomukban a gazdá­val. A szobában az asz­tal köré telepedtek. — A férje belépett — így az egyik. — Elég bolond volt •— vetette közbe duz­zogva az asszony, majd tovább hajtogatta a magáét, hogy más szó­hoz sem jutott. Egyszer- csak elfogyott a mon­danivaló. A másik agitátor se­gélyt várva körülné­zett a takarosán beren­dezett szobában. Ami­kor az előbb itt jártak, máj; akikor feltűnt ne*. j Ö. Miskó István szí­nesen fogadta az agi­tátorokat. A felesége [nem volt otthon, ki­használta az alkalmat [és a lányát küldte bo­ciért — mondván, amel­lett még a beszélgetés ?is jobban esik. — Nem ykellett sokat beszélni a •gazdának, mert egy- [szer itták ki a poharak »tartalmát s akkorra már [odakanyarintotta a ne­jvét a belépési nyilatko- )zat aljára. Alig tették ]ki a lábukat a vendé­gek, megérkezett az Jasszony. > —■ Mit akartak? — [kérdezte élesen a férjé­itől, aki az asztal mel­llett ült. — Talán azt, [hogy lépjünk be? — (folytatta. — Mit mond- •tál nekik? [ — Nem sokat — vá­laszolt a kérdezett, — Aláírtam! ! — Aláírtad?! — Rö- könyödött meg az asz- szony. — Meg vagy te bolondulva István! Hát iezéd. dolgoztál, czéit kik a gazda lánya, aki a bort hozta. — Iskolába jár? — kérdezte. — Igen. Mezőgazda- sági technikumba. — Mit tanulnak ott. Egy holdon, vagy szá­zon érdemes gazdál­kodni? A kislány nem vála­szolt, hanem odament az anyjához, átölelte s kérlelni kezdte. — Édesanyám lépjen be, én mondom magá-1 nak sokai jobb lesz, maguknak. i Az asszony hümmö-j gött még, majd meg-i enyhült és látszott az' arcán, nem haragszik] már. Kis idő múltáni belátta, hogy férje és* lánya jót akarnak. ] — Nem bánom —i enyhült szeh'dre a] hangja — adják ide a, papírt. Te István —l szólt a férjéhez, —J együtt dolgozunk majd.] Az agitátorok bele-l mosolyogtak az odakí- xiált be. ( ? , ŐF.ncs Gábor (

Next

/
Thumbnails
Contents