Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-12 / 9. szám
MAG YAP SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS - KISKUN MEGYEI LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM /író SO fillér I960. JANUAR 12, KEDD Tovább folyik a munkaverseny Zökkenőmentesen indult az I960, évi termelés Üj termelőszövetkezet alakult Bácsalmáson A kongresszusi verseny hatása nemcsak az elmúlt évi tervek sikeres teljesítésében jelentkezik. Eredménye az I960, évi termelés zökkenőmentes indulása is. Erről tanúskodik a kecskeméti üzemeik első heti mérlege. Zománcipari Művek A kecskeméti gyáregységben, mint arról már hírt adtunk, a kongresszusi versenyt jól előHangyaszorgalommal készített jubileumi munkaver- seny váltotta fél. A dolgozók üzemrészenként, illetve brigádonként tették meg felajánlásaikat. A gyár vezetői időben gondoskodtak az 1960. évi termelés műszaki feltételeinek biztosításáról. Az első naptól kezdve folyamatos az anyagellátás, nincs hiány a termelési segédeszközökben. Így az első naptól kezdve egyenletes lendülettel folyik a termelés. Eddig 1500 fürdőkád, napi átlagban pedig mintegy két vagon önitató, falikút, mosogató és több más öntvényáru hagyta el az üzem területét. Kecskeméti Cipőgyár A tapasztalatok Itt is hasonlók. A tervhez képest csak az első napon volt 96 százalékos a teljesítés, de a lemaradást pótolták. Termelésük azóta állandóan 100 százalék. Az első dekádban 6300 pár jóminőségű gyermekcipőt készítettek. A folyamatos termelés mellett, próbagyártás is folyt az első dekádban. Sokan keresték eddig az üzletekben a 31-től 34-es számú pántos lakúi bőr gyermekcipőket. A gyár most állt rá ennek sorozatgyártására. Értesültünk arról is, hogy a dolgozók január 26-i termelési tanács- kozásukan beszélik meg az április 4-e tiszteletére kezdeményezett jubileumi munkaverseny további teendőit. Baromfifeldolgozó Vállalat Az egyes üzemrészekben lankadatlan erővel indult a munka, ami bizonyítéka a zökkenő- mentes átállásinak. Előirányzott tervüket mindennap teljesítik. Igaz ugyan, hogy a tojásszezon a szokottnál nehezebben indul, de a baromfifélék nagyobb ai’ányban érkeznek mint számították. A kettő így kiegyenlíti egymást. Az üzemben megkezdődött az exportra szánt tojás feldolgozása. Az első vagont Svájcba, a másodikat Olaszországba, a harmadikat pedig a Német Demokratikus Köztársaságba küldik. A vállalatnál szintén tovább folyik a szocialista munkaverseny. Április 4-i felajánlásként a tojástörés további 0,4 százalékos csökkentését, a baromfifeldolgozásnál pedig a betervezettel szemben 2 százalékos minőség- javítást szándékoznak elérni. Aranykalász néven vasárnap délelőtt új termelőszövetkezetet alakítottak Bácsalmáson. A 26 tag 230 hold szántóval és 8 hold szőlőterülettel hozta létre az új közös gazdaságot. Megválasztották az öttagú vezetőséget és elnöknek Török Józsefet jelölték. Az új termelőszövetkezet tagjai vállalták, hogy napi munkájúit mellett ők is segítenek a még egyénileg dolgozó parasztok felvilágosításában, A tiszakécskei borpincébcn a téli fagyok és a hóesés ellenére is szorgos munka folyik. Megkezdődött a borseprö préselése. A képen látható Rusvai Pál, Bagó László pincemunkások, amint Varga Gyula és Köteles Mihály Belsped-rakodók- kal a nagyprés egyik részét emelik le a kocsiról. A préseket rövidesen összeszerelik# hogy a seprőből kinyomathas- sák a még benne levő bőid. Világ proletárjai, egyesüljetek! Szüret a télben kezdtek munkához az új termelőszövetkezeti községeikben. Hajóson és Nemesnádudvaron a földrendezési bizottság a napokban megalakult. Nemesnad- udvaron három traktor és számos fogat dolgozik az immár összefüggő táblákon, hogy az elmaradt őszi mélyszántást elvégezzék. Az Aranykalászban hat pór lóval végzik ezt a munkát, egy hét alatt szeretnék befejezni. Hajóson a termelő- szövetkezetek vezetői a községi vezetőkkel együtt azt számolgatják, hogy már az idén sokkal többet termelnek ugyanakkora területen, vagyis kihasználják a nagyüzem adta lehetőségeket és több árut adnak az országnak, mint tavaly egyénileg gazdálkodva. Olyan értékes terményekből, mint a paprika és a cukorrépa másfélszer annyit vetnek az idén mint az elmúlt évben. Három •termelőszövetkezet a Hildpusz- tai Állami Gazdaságtól szerez be komvaU tenyész-törzsállo- mányt, hogy megalapozzák a sertéstenyésztést. — Egyébként ugyanennek az állami gazdaságnak agronómusai felajánlották segítségüket az új közös gazdaságok tervkészítéséhez. Ha egy községben az egész lakosság a nagyüzemi gazdálkodás útjára lép, egy csapásra megváltozik minden. Megszűnnek a kisüzem korlátái, mind-! járt 100 holdakban tudnak beszélni és még az eddig beve-! tetten mezsgye, is termést adj Nemcsnádudvaron a Kossuth 165 hold öntözőtelepet létesít,! melynek segítségével jelentő-' sen növelik az egy holdra jutó' termésátlagokat. A hajósi tsz-ek a paprikatermesztés gépesítő-' sén törik a fejüket ! Dicséretes dolog azonnal' .munkához látni. Az utóbbi idó-| ben számos okos, értelmes, gazdálkodni tudó parasztember' lépett és lép be a szövetke-! izetbe. Helyes, ha összejönnek' i az új tagok és latolgatják aj lehetőségeket. Valószínű, azi első termelőszövetkezeti köz-1 ségek után még számos jön| létre, hiszen naponta százával i írják alá a belépési nyilatko-] zatot. Ha az egész község,) vagy egy egész határrész a ma-' gasabb rendű gazdálkodás út-] jára lép, az még jobban tágítja) a lehetőségeket, könnyebben* meg lehet szervezni a gazdái-] kodást, a munkát úgy, hogy: már az első évben bebizonyo-C sodjék a nagyüzemi gazdáiké-] ,das fölénye* Külföldiek látogainaK Diágszelre Hatvan tagú külföldi delegáció látogat el a közeljövőben Drágszél községbe. A vendégek a község hagyományos népi kultúráját tanulmányozzák majd. A kultúrcsoportok már készülnek a vendégeli fogadására. (Községi tudósítónktól.) Bátmonostor és Dáved termelőszövetkezeti község Már többször adtunk hírt arról, hogy a bajai járás két köz-* ségében, Bátmonostoron és Dávodon az utóbbi hetekben szinte tömegével léptek a nagyüzemi gazdálkodás útjára az egyéniles dolgozó parasztok. Hétfőn mind a két község táviratban jelentette a megyei pártbizottságnak, hogy a lakosság zöme a tér-, melőszövetkezetbe lépett. Bátmonostoron az egyénileg gazdái« kodók több mint 80 százaléka, Dávodon pedig a lakosság 90 százaléka választotta a magasabbrendü gazdálkodási formál- Az új szövetkezeti községekben máris hozzálátták a terv oki készítéséhez, ^vwwvwv—VWVWWWWWWVWW—^/WWWW—WWW— t,-1* Befejeződött a tsz-kertészek paprikatermeszíési továbbképzése Kalocsán Szombaton délben ért véget Kalocsán a KalocsavidéJú Fűszerpaprikaipari Vállalat kezdeményezésére megrendezett négynapos paprikatermesztési továbbképzés. A két megyéből — Bács és Tolna — érkezett 40 főnyi hallgató előtt Kilb Gyula, a Konzerv- és Paprika- ipari Kutató Intézet tudományos munkatársa. Molnár László termeltetési osztályvezető és Hastyánszki József termeltetési csoportvezető tartottak előadást a fűszerpaprika nagyüzemi termesztéséről, a paprikatermesztés technológiájáról, valamint az előforduló betegségekről. A tanfolyam ünnepélyes záróülésén részt vett Tompa Béla, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője, Sarok Antal, a megyei tanács elnökhelyettese, Végvári István* a Fűszerpaprikaipari Vállalat igazgatója, valamint a járás a város vezetői. Tompa Béla elvtárs záróbe-^ szédében köszönetét mondott a hallgatóknak, az előadóiínak, valamint a Fűszerpaprikaipari1 Vállalat igazgatójának a lelkiis.-1 meretes tanuláséri, illetve a tanfolyam megszorvezéséértJ Hangsúlyozta, hogy a lermető- saövetkezeteknek több és jobb 'minőségű fűszerpaprikát kell' 'termelniük mint az egyéni gazdálkodóknak. A záróbeszéd utón Csatári Károly, a Császártöltési Felszabadulás Termelőszövetkezet kertésze elmondta, hogy a négynapos tanfolyamon olyan termelési problémákat ismertek meg, amelyekről eddig nem tudtak. Kijelentette, sok tapasztalatot szereztek, amelyeket szeretnének hasznosítani gyakorlati munkájukban. Gtrillát József, a Bátaszéki Búza- kalász Tsz kertésze, köszönetét mondott a Fű.sze’paprika- ipari Vállalat vezetőinek, nogy olyan odaadóan foglalkoztak velük. Végvári István elvtárstól megtudtuk, hogy az idén a paprikatex-mő területek 40 százalékán a termelőszövetkezetek gazdálkodnak. A tanfolyam megszervezését —• elsőnek az országban — azért tartották szükségesnek, hogy a termelőszövetkezetek minőségben és mennyiségben biztosítani tudják a fűszerpaprika feldolgozását. A záróünnepély után a hall» látók és a vendégek közös líszebéden vettek reszt. ' : " *' ' " ,ü. <Lj Az asszony közbeszól kínlódtunk' egész életünkben?! Mit tettél!... Eh, nincs neked tökéletes eszedi Nem lehet rádbízni semmit! — sopánkodott, szidta élete párját az asszony. Az ember szólt volna. rákiáltott volna az asszonyra, de az csak mondta a magáét, betöltve siránkozásával a ház zegét, zugát. Ö. Miskó Istvánban felforrt az indulat. Még az kellene — gondolta magába — hogy a ti- fizakécskeiek meghallják az asszony kelekótya beszédét. Keményen letette a poharat az asztal lapjára, felállt s kiment a kapu elé. Nézte az utcát, várt, s hallgatta a házból kiszűrődő szidalmakat. Egyszer csak feltűntek az agitátorok. Integetett. g& atniiioj; azok odajöttek, hátra tolta a kalapját s megvakarta a fejét: — Hogyan is kezdjem — kereste a szavakat — agitálják meg az asszonyt is, én nem bírok el vele. A két fiatalember elmosolyodott s komótosan indultak befele, nyomukban a gazdával. A szobában az asztal köré telepedtek. — A férje belépett — így az egyik. — Elég bolond volt •— vetette közbe duzzogva az asszony, majd tovább hajtogatta a magáét, hogy más szóhoz sem jutott. Egyszer- csak elfogyott a mondanivaló. A másik agitátor segélyt várva körülnézett a takarosán berendezett szobában. Amikor az előbb itt jártak, máj; akikor feltűnt ne*. j Ö. Miskó István színesen fogadta az agitátorokat. A felesége [nem volt otthon, kihasználta az alkalmat [és a lányát küldte bociért — mondván, amellett még a beszélgetés ?is jobban esik. — Nem ykellett sokat beszélni a •gazdának, mert egy- [szer itták ki a poharak »tartalmát s akkorra már [odakanyarintotta a nejvét a belépési nyilatko- )zat aljára. Alig tették ]ki a lábukat a vendégek, megérkezett az Jasszony. > —■ Mit akartak? — [kérdezte élesen a férjéitől, aki az asztal melllett ült. — Talán azt, [hogy lépjünk be? — (folytatta. — Mit mond- •tál nekik? [ — Nem sokat — válaszolt a kérdezett, — Aláírtam! ! — Aláírtad?! — Rö- könyödött meg az asz- szony. — Meg vagy te bolondulva István! Hát iezéd. dolgoztál, czéit kik a gazda lánya, aki a bort hozta. — Iskolába jár? — kérdezte. — Igen. Mezőgazda- sági technikumba. — Mit tanulnak ott. Egy holdon, vagy százon érdemes gazdálkodni? A kislány nem válaszolt, hanem odament az anyjához, átölelte s kérlelni kezdte. — Édesanyám lépjen be, én mondom magá-1 nak sokai jobb lesz, maguknak. i Az asszony hümmö-j gött még, majd meg-i enyhült és látszott az' arcán, nem haragszik] már. Kis idő múltáni belátta, hogy férje és* lánya jót akarnak. ] — Nem bánom —i enyhült szeh'dre a] hangja — adják ide a, papírt. Te István —l szólt a férjéhez, —J együtt dolgozunk majd.] Az agitátorok bele-l mosolyogtak az odakí- xiált be. ( ? , ŐF.ncs Gábor (
