Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-07 / 5. szám
1961). január 7, csíitüríök 3, oldal Jő volt «I kezdet, legyen jó a folytatása is As idei pártoktatási év biztatóan indult. Pártszervezeteink időben kiválogatták a pártoktatás vezetőit és a tanfolyamok hallgatóit. A propagandisták is képzettebbek mint korábban és a hallgatók szorgalmában sem mutatkozott hiányosság. Különösen jelentős volt az előrehaladás az elmélet és a gyakorlat egységének megvalósulásában. A pártokta- tásban részvevők eredményesen tudatosították a párt politikáját, bekapcsolódtak a népnevelő munkába és meggyőző szavukkal népszerűsítették a nagyüzemi közös gazdaságok előnyét. A kezdeti sikerek után a járási és a városi pártértekezleteken, valamint propagandista tanácskozásokon nem hiányzott az ígéret és a fogadalom, hogy ebben az évben következetesen, megszakítás nélkül törődnek majd a pártoktatókkal és a tanfolyamok hallgatóival. Sajnos azonban, nem mondhatjuk, hogy minden íogadkozó betartotta szavát. Most, umilior a termelőszövetkezetek szervezése, a mezőgazdaság szocialista átalakítása központi feladatúvá vált pártszervezeteinknek, több helyen azt tapasztaljuk, hogy a pártoktatás foglalkozásait elhanyagolják és nem készítik fel megfelelően a propagandistákat sem. A kecskeméti járásban a propagandista konferencia vezetője már két alkalommal is elmulasztotta a tan- lolyamvezetők tanácsit izásának megrendezését. Mas helyeken a szemináriumok maradtak el, mert az előadónak nem volt -módja« felkészülni, vagy . a foglalkozáson -megjelenni« a tsz-agitációban való állandó részvétel miatt. Ilyen esetek a legjobb szervezés mellett is előfordulhatnak, azonban ezt nem szabad rendszeresíteni és különösen nem lehet állandósítani. Igát zuk van a kiskőrösi elvtársaknak, akik azt vallják, hogy a pártoktatás nem hátráltatja, hanem egyenesen elősegíti a tsz-szervezést, a gyakorlati feladatok megoldását. A pártoktatás tanfolyamain olyan kérdéseket vitatnak meg, amit a hallgatók nap nap után jól hasznosíthatnak a tsz-szerve- zésben, vagy a pártmunka más feladatainak elvégzésében. As Időszerű kérdések tanfolyamán jelenleg a Központi Bizottság 1953. október 22-i határozatát tárgyalják meg, amely mint ismeretes, a termelőszövetkezetekkel foglalkozik. A tanfolyam másik foglalkozásán a termelőszövetkezetek megszilárdításáról, munkaszervezéséről éá jövedelemelosztásáról kapnak előadást a hallgatók. Az üzemi pártszer vezetek ben ugyanebben az időben a fentieken kívül a szocialista munkaverseny kérdéseit is tanulmányozzák. A pártoktatás részvevői a közeljövőben hozzáfognak a kongresszus határozataiból adódó tennivaló feldolgozásához is. Azok, akik a tanfolyamon figyelmesen tanulmányozzák a mezőgazdaság szocialista át- szervezésének elméleti és gya- { korlati kérdéseit, ismereteiket ♦ a népnevelő munkában is gyű- • mölcsöztetni tudják. Tapaszta-! lataink szerint az ilyen jól felkészült népnevelők nagyobb eredményt érnek el. mint a tájékozatlanok, a szövetkezeti kérdést kevésbé ismerők. A pártoktatás fontosságát a. legutóbbi megyei propagandista konferencia is tükrözte és kifejezésre juttatta, hogy a megyei pártbizottság áz átszervezés idején is nagy gondot fordít a tanulásra. Ez alkalommal Putics József, a megyei pártbizottság másodtit- kára, Erdőst József, a megyei pártbizottság titkára és Tompa Béla, a megyebizottság osztály- vezetője tartott előadást. A megyei pártbizottsághoz hasonlóan megfelelően 'íoglal- koznak a pártoktatással a kiskőrösi járás vezetői is, akik maguk tartják a propagandista konferenciákat és ellenőrzik a tanfolyamokat. Örömmel tapasztaljuk, hogy a kecskeméti városi pártbizottság : 3 felfigyelt a pártoktatásban jelentkező hiányosságokra és a legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésen határozatot hozott arra, hogy a pártszervezetek kötelesek a pártoiktatás tanfolyamait még azokon a helyeken is rendszeresen megtartani, ahol a propagandista vagy a hallgatók ■ tsz-szervezésben is részt vesznek. Ideje lenne, hogy más városi és járási pártbizottságok is ilyen gonddal törődjenek a pártoktatással, hogy a jó kezdet után a folytatás is jó legyen. N. J. As államtól 7 milliói, táját erejéből 2 milliót — fordított Soltvadkert községfejlesztésre 1939-ben Községünk arculata evről-évre változik: új épületek ertiei-\ kednek, parkok létesülnek. Egy év alatt felépült. a minden*, igényt kielégítő, modern, tútantermes iskola, amely egyik lag- V nagyobb büszkesége a 'soltvadkeriiéknek. A község főbb útvonalait hatalmas költséggel szélesítettük, ez év tavaszán pedig befejezzük a portalanítást is. 1 • Mi, soltvadkertiek tudjuk legjobban, hogy a múlt rendszerben milyen keveset áldoztak községünk fejlesztésére. A régi. sáros utcák helyén azonban ma már betonjárdák vannak, s a vasútállomásra sept kell a sárban gyalogolni. Javult vízellátásunk is. 1959-ben törpe-vízmüvet építettünk, s a 3 kilométere,« csatornázást ebben az évben 10 kilométerre bővítettük. A csatornázás mellett a Vízügyi Igazgatósának több embere dolgozik jelenleg községünkben, a híres Büdös-tó környékén, ahol a tervek szerint állandó fürdő épül majd. 1959-ben 2 314 000 forintot költöttünk községfejlesztési hozzájárulásból Soltvadkert szépítésére és rendezésere, s ebből az- összegből a lakosság 192 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. Államunk 7 millió forinttal segített. így változik, épül Soltvadkert a vezetők és a lakosság ösz-f szefogásával, évről-évre. Molnár János tanácstag, Soltvadkert SZELLEMES KÖNYV — kecskeméti vonatkozásokkal A SZÁZADFORDULÓ utáni évtizedek festőinek, szobrászainak, íróinak, műgyűjtőinek derűs pillanatait, szellemes, sokszor maró csipkelődéseit, viccelődéseit: az egykori művész- asztalok hangulatát idézi Herman L ipát az elmúlt évben megjelent "A művészasztal« című könyvében. Érdekes találkozás ^Nyereségrészesedés a gyermekeknek A Bácsalmási Állami Gazda- slg jelentős nyereséggel zárta az 1958—59-es gazdasági évet. Ennek a lénynek természete- . sen örülnek a felnőtt dolgozók, de még jobban örülnek a gyermekek. A nyereség visszatérítésből először is ok részesüllek. Az állami gazdaság igazgatósága a szakszervezed bizoltA JONEVŰ művész éveket töltött a „Hírős városban’ Ivu- nyi-Crünwald Béla, Falus Elek, Perlmutter Izsák, Karíá'ó Kálmán, Pálya Tibor — a mü- vésztelep ., első, nemzedékének társaságában. Számos, érdekes története közül egyet: Mester Jenő szobrász a t’ár-_ saságot Perlmutter ' Izsák mozdulatainak es hanghordozásénak utánzásával szórakoztatja A festő dühösen vonta kérdőre: — Hallom szobrász úr, maya állandóan engem utánoz. Miért nem utánozza inkább Hódint? sággal karöltve elhatározta, j hogy minden állandó dolgozó { gyermekének egy-egy ajándék- csomagot juttat az új esztendő] beköszöntése alkalmából. Az állami gazdaság gondos-] kodását cs szeleteiét közvetít-j nül érzik a dolgozók gyerme-j kei s rajtuk keresztül a szü-j lök is. ] Kőszegi János levelező* Tehetségét, szorgalmát lelet i-Qs szervei egyre jobban méltányolják. A Művelődésügyi Minisztérium határozata értelmében ő képviseli hazánkat — a pécsi színház igazgatójával együtt — a népi demokratikus országok moszkvai színházi kongresszusán. Reméljük, hogy a szovjet, fővárosból hazatérve egy előadásban ismerteti élményeit, megfigyeléseit és ezen beszámol majd Di- hovicsnijjal való találkozásáról is <h. n.) i SOK KEDVES, jellemző ;epi- | zódot olvashatunk Fényei • Adolfról és Lechiier Ödönről. |a városháza tervezőjéről is, $ alci szívesef időzött KecskeI métert. A 'művet díszítő , 112 rajz egyötöde: is Kecskéméihez kapcsolódik. (A kecskeméti városháza, Koldusok a templom elölt, Páséin műterme Kecskeméten — a jövendölés szerint, portrék stb.) BEFEJEZÉSÜL még egy, adomát: X fiatal festő panaszkodik, hogy félreismerik. Fényéé vigasztalja: • | — Egy művésznek nem ári J egy kis félreismerés majd rövid gondolkodás után * hozzáteszi: — Sok balöle, ter- I mcszetesen kellemetlen . . . H. N. Továbbképzés A Kiskőrösi Járási Tanács Mezőgazdasági Osztálya tervet dolgozott ki a községi, valamint termelőszövetkezeti mező- gazdasági szakemberek tovúbb- : képzésére. A községi felügyelők, termelőszövetkezeti mezőgazdászok, , valamint több tsz- : elnök részére háromhetenként hét témából álló politikai, és : havonta egy alkalommal szakmai, főleg üzemszervezési vonatkozású továbbképzést tar- : tanak az osztály vezetői. • « ¥V» •/« « ywwvw« V . ! & szesz hatalma I Vikor József kiskunmajsai la- : kos még a nyár folyamán az egyik nap ittas állapotban került haza. feleségével öászeve- szett és azt többször arculütültc; A megérkező rendőröknek,- akiket a szomszédok értesítetté*; ellenszegült, s az egyik rendült t-ettleg .is bántalmazta. A felegyházi járásbíróság hatósági közeg elleni erőszak bűntettében mondta ki bűnösnek s ezért jogerősen négy hónapi börtönbüntetésre ítélte. A U&át{wÁ teke-t tenni Moszkvába vetődik, keresse lel, szívesen látja. Megharagszik, ha elkerüli házatáját. Az . akkoriban inkább csak színházi berkekben népszerű fiatal rendező nevét országszerte megismerték. — Seregi László, a kecskeméti Katona József Színház főrendezője ma már »befutott« művész, aki új gondolatokkal gazdagítva, nagyszerű érzékkel — mindezzel az írói koncepciót szolgálva — viszi színpadra régiek és újak alkotásait. Az 19ő0-es évek elején nagy sikerrel játszottál; Budapesten a Nászutazás c. zenés játékot. A bemutatón a szerző is részt vett. Az előadás végén Diho- vicsnij elvtárs fei- kereste a magyar Seregi Lászlót, a darab rendezőjét és hálásan szorongatta kezét, majd felsőfokú jelzőkkel dicsérte más szakemberek előtt: sós előadását látta mar a Nászai.ázásnak, de ennyire friss felfogásban, ilyen sikerült ..arányokkal, ennyi ötlettel mazsolázva: soha. Gratulál és ha esyszcr — Az idén 1G mázsa volt a búza-termésátlagom és 3U felett a kukoricám. — Ez nem rossz, de a nagyüzemben még többet is el lehet érni. Ügy tudom — folytatja Kiszeiy elvtárs —-, hogy maga a kalászosok alá szó.'ja az istállótrágyát. — Ez igaz! Én valamikor uradalomban dolgoztam, de az istállótrágyát sohasem az ősziek alá, hanem mélyszántásba kevertük, amibe azután kukorica, burgonya vagy cukorrépa került. Kiszeiy elvtárs elmagyarázza, hogy a kapások jobban értékesítik az istállótrágyát és az azután következő évben a kalászosok is gazdagabb termést hoznak. A házbeliek csodálkoznak. — A' járási párttitkár így ért a mezőgazdasághoz?... li cső estébe nyúlik az idő, *■ amikor búcsúzunk. — Maradjanak még, olyan: jó magukkal beszélgetni — mondja a házigazda. Szemé-; nck csillogása és erőteljes,! meleg kézfogása azt sejteti, Rogy Varga András nem lesz többé makacskodó, az igazságot nem félreállással, hanem derekas munkával, bátor, nyílt elvtársi szóval védelmezi a párttagok és tsz-tagok közössé-: gében. . Nagy József! — Ismerünk. András — szól közbe Körmöczi Mátyás, a helyi pártvezetőség titkára. — Tudjuk, hogy sérelem ért, de a te makacsságod sem helyes. Mi is hibáztunk, hogy nem jöttünk korábban hozzád, de te is, azért, mert nem. szóltál, hogy valami nyugtalanít belülről, — Matyi bátyám, hát lehet szó arról, hogy még egyszer a párttagok közösségébe kerüljek? A néma. csendet Kiszeiy István elv társ hangja töri meg: — Lehetséges... Es hogyan állunk a tsz-'szel? — Hát oda is felvesznek? — Az ilyen emberekre mindig szükség van — mondja a jelenlevő tsz-tag. V| osolygós arccal veszi ke- zébe a tollat a házigazda, és akkurátus belükkel kanyarítja alá nevét a belépési nyilatkozatra. — Szeretném végleg rpndbc- hozni a dolgot. — Maga jó gazda hírében áll, biztosan sokat tud segíteni majd a Termelőszövetkezetnek is — így mondja Kiszeiy elv- tors. _ ______ •______ pá rtszervezet célkitűzéseiről, az emberekről való gondoskodásról és a szövetkezés előnyeiről. A családfő nem volt otthon, és Vargáné, mint a lágy tavaszi szellő fuvallatát, olyan örömmel fogadta a népnevelők kedves szavait. — Jöjjenek cl estére is, amikor az uram idehaza lesz. Biztosan örülni fog maguknaz. Jk mikor bealkonyodott, Ki‘ szely István, a járási pártbizottság első titkára nyitott be Vargáikhoz. Később érkezeit meg Körmöczi Mátyás, a községi pártvezetőség titkára, a Búzakalász Termelőszövetkezet dolgozója, egy másik tsz- tag kíséretében. A házigazda, a felesége és a nagymama, azonkívül a többi jelenlevők szívesen fogadták a vendégeket és hamar megeredt közöttük a beszélgetés. — Tudják, nem lehet ezt tovább így kibírni — mondja a házigazda. —» Egy ideig párttag voltam, azután — nemcsak a saját hibámból — a közösségen kívül rekedtem. Most pedig még csak tsz-tag sem vagyuk« VJ arga Andrást makacs, rá- ” tarti embernek tartják gátéri ismerősei, de ezt vallja huncutkás mosollyal maga is, amikor vele beszélgetünk. Egy időben párttitkár volt a községben. Azután sérelem érte és visszahúzódott. Sokan bírálták ezért, de ő megmakacsolta magát. Senkire sem hallgatott, mindentől elzárkózott. Nem érdekelte más, csak az öt hold föld, amiből három a sajátja. Sokszor éjjel is dolgozott, és fáradságos munkájával elérte, hogy közepesnél jobb termése volt a -községben. Néha még alkalmi munkára is elszegődött', pénzt keresni. Nem éltek rosszul, de azért időnként nyugtalanság kínozta. Tisztázni szerette volna sérelmét. Nyugtalan éjszakáin sokszor átgondolta élete útját. Ilyenkor úgy vélte maga is hibázott. Évek teltek el, de azért csak várt és várt, leste a kínálkozó alkalmat, hogy mindezt. szóvátegye. Végre eljött ez az alkalom. A népnevelők minden házba bekopogtattak és így eljutottak Vargáikhoz is. Megnyerő, barátságos hangon beszéltek a párt politikájáról, a helyi
