Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-07 / 5. szám
/ fr A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN M Világ proletárja!, egyesüljetek! XV. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Ára SO fillér GYEI LAPJA I960. JAN. 7. CSÜTÖRTÖK Tovább folyik a munka verseny Az elmúlt év végén naponta hét vagon fürdőkád és más öntvény áru hagyta el a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységének raktárát. De a rakodó brigádok azóta sem csendesedtek el. A kongresszusi munkaversenyt felváltotta a hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére indult jubileumi munkaverseny. A gyár különböző üzemrészeiben lankadatlan erővel folyik tovább a munka. A vezetők gondoskodtak a folyamatos termelés műszaki feltételeinek biztosításáról. így az új év első munkanapja óta egymás után hagyják el a vagonok a gyár területét. Naponta 200 darab fürdőkád, mintegy két vagon önitató, falikút, mosogató és több más öntvényáru indul útnak, az országszerte folyó lakásépítkezések, a mezőgazdasági igények és az exportmegrendelések kielégítésére. — Képünkön: munkában a rakodó brigád. Iái halad a népszámlálás megyénkben Kedd este az országos adatok szerint a népszámlálás elérkezett félidejéhez. Csaknem ötmillió személyt írtak össze a számlálóbiztosok. Az adat- feldolgozáshoz már megkezdték minden előkészületet és az előzetes adatokat néhány hét múlva nyilvánosságra hozzák. Valószínűleg ' már ' márciusban közzéteszik a ‘ népesség számát és nemenkénti .megoszlását, valamint a lakások és épületeit számát. Az év végére rendelkezésre állnak majd a népesség koráról, családi állapotáról, iskolai végzettségéről, foglalko- eási megoszlásáról, társadalmi, gazdasági hovatartozásáról szerzett adatok is. Megyénkben az országos átlagnál is jobb eredményt értek el a számlálóbiztosok. Kedd estig a lakosság 65 százalékát, közel 350 ezer személyt írtak össze. Ennek egyik magyarázata az, hogy megyénk nagy tanyavilággal rendelkezik, ahol kevesebb lakos jut egy-egy számlálóbiztosra. Ezekben a körzetekben a számlálóbiztosok is jobban igyekeznek a munkával, mert tartanak attól, hogy megindul az esőzés, ami kellemetlenné teszi a külterületen való közlekedést. Az eddigi tapasztalatok szerint az adatszolgáltatás a lakosság részéről megfelelő. Meg vagyok elégedve sorsommal <Híqi ttrnieláizötíttktittl tagok mondják Elégedett emberek a Nagy baracskai József Attila Termelőszövetkezet tagjai. — Az egyik képen látható mosolygós, fejkendős parasztasszony Horváth Sándomé bárki előtt bátran tanúsítja ezt. — Én négy gyereket nevelek egyedül — mondta minap az egyik beszélgetés alkalmával. — A 19 éves Józsi erdészeti technikumba, - a 15 éves fiam pedig kertészeti szakiskolába jár. Mind a ketten mező- gazdasági szakemberek akarnak lenni. Természetesen nagyüzemben akarják tudásukat gyümölcsöztetni. Jól élünk, rendesen ruházkodunk. Mindezt annak köszönhetem, hogy tíz évvel ezelőtt 7 hold földemmel beléptem a szövetkezetbe. A másik képen Nagy József 70 éves nyugdíjas termelőszövetkezeti tag látható. (Álló alak.) — Meg vagyok elégedve a sorsommal — mondja Nagy Józsi bácsi —1 régebben nem. is mertem álmodni arról, hogy ilyen szép öreg korom lesz. I » Kilenc éve dolgozik a szövetkezetben. öreg kora ellenére tevékenykedik a közösben, már 111 munkaegységet teljesített. Ehhez jön a nyugdíj, a földjáradék, meg a háztáji jövedelem. Né családtagként! A megye 279 termelőszövetkezetében összesen 4258 nő dolgozik rendes szövetkezeti tagként. őszintén szólva többen is lehetnének, hiszen dolgos kezüknek, szorgalmuknak, s eszüknek egyaránt hasznát láthatják a közös gazdaságok. Számtalan példa bizonyítja, hogy azoknak az asszonyoknak, akik a szövetkezeti gazdálkodást választották, — semmi okuk a szégyenkezésre, — különösen az olyan tsz-ekben, ahol a vezetőség megfelelő munkaalkalmat is teremtett számukra.. Nem véletlen, hogy míg az 1957—58-as gazdasági évben 71 ezer baromfit neveltek a megye közös gazdaságaiban, addig az 1958—59-es gazdasági évben már ennek több mint háromszorosát: 223 ezer darabot; az idei évre pedig 760 ezret terveznek. Az ebből származó közösségi előnyök mellett azonban szólni kell az egyéni haszonról ls: A Kecskeméti Vörös Csillag Tsz- ben Kell ermann Sándomé harmadmagával 30 ezer darab csirkét nevelt fel a múlt évben. A három asszony jövedelme egyenként elérte a 27 ezer forintot. Csoda-e, ha az idén már 50 ezer darab csirke felnevelését vállalták? Vagy említsük a Kunszállást Alkotmány Tsz-ből Petró F erem ónét, aki otthon, a ház körül nevelt fel 6 ezer baromfit a tsz-nek, s az így szerzett 600 munkaegység után 24 ezer forint értékű részesedést kapott a közösből. Mindenhol meg lehet tehát találni a módot és lehetőséget arra, hogy az asszonyok no csak családtagként, hanem — minden közös jogot és felelős- < séget élvezve — szövetkezeti tagként vegyenek részt a közös gazdálkodásban és saját családjuk jólétének növelésében Is. ^ Még kevés a bölcsödé, a napközi otthon, rendszertelenül működik az üzemi konyha. — Sok gondot jelent ez, de nem lehet akadálya a parasztasszonyok munkában való érvényesülésének. A még meglevő gondokat, akadályokat csak az asz- szonyok dolgos kezével tudjuk leküzdeni! S ha ők részt követelnek a közös munkából, nemcsak az egyes családok anyagi alapja növekszik — amelyből a megélhetésen túl telik mosó- 8épre, s egyéb, az otthoni munkát könnyítő háztartási gépekre, — de erősödik a tsz is... Gyarapodnak a lajosmizsei termelőszövetkezetek is Estébe hajlott az idő, amikor Hónig Mihály bácsi bement a Bácsalmási Községi Tanácsra. »Hivatott az elnök« — mondta. Várnia kellett, mert voltak bent az elnöknél. Leült a falak mellett körbefutó lócára, két nadrágos ember mellé, akik hangosan vitatkoztak. Hallgatta egy darabig a beszélgetést, a szavakra néha rábólintott, néha pedig felhúzta a szemöldökét, de nem szólt, —... a középparasztok tudnak gazdálkodói, értik a módját annak, hogy miképpen lehet a közösben nagy eredményeket elérni. Ismerek olyan tsz-eket, ahol a középparasztok: egy-két év alatt háromszor annyi jövedelemre tettek szert, piint egyéni gazda KoVifa az előszobában rukban . — mondta meggyőződéssel hangjában az egyik. — Vannak olyanok — igazolta a másik. — Azért én mégis azt mondom, hogy a középparaszt sem képes arra, hogy ezer holdakkal tudjon bánni. Meg ismerni is kell őket- Úgy beleragadtak a 10 holdjukba, mint a kullancs a birka bőrébe. Nem akarunk jobbat, ismétlik unos- untalan, elég az, aminik van..; — Nincs igaza magának! — dörrent a beszélgetőkre Honig Mihály. — Még hogy mi beleragadtunk a földbe! Hogy mi nem akarunk jobbat! A nagybetegr beszél így. nem a józan ember! A vitatkozók csodálkozva meredtek a kifakadóra. Nem gondolták, hogy valaki is hallgatja őket, különösen arra nem, hogy egy ilyen nagy darab mérges parasztember lesz a vita hivatlan tanúja. — Talán magának is 10 holdja van, hogy így beszél? — Annyi — villantotta rá a szemét az öreg. — S úgy gondolkodik, mint ő — mutatott a fejével a másikra. — Igen! A szobában elhalt a beszéd moraja és mindenki az öreg Hőnigre bámult. Mihály bácsi át az állami felvásárlónak, jóllehet az ellenforradalom alatt úgyszólván megsemmisült a sertésállománya. Az eredmények láttán nemrégiben tíz család 15 taggal es 143 hold földterülettel (ebből 110 hold szántó, a többi szőlő, rét és legelő) lépett a tsz-ckbe. A Rádió Kecsk emeiről Egyre-másra érkeznek a hírek arról, hogy más megyékben élő festők, szobrászok, művészetkedvelők, népművelést szakemberek érdeklődését is felkeltette a városunkban megrendezett képzőművészeti hónap. A Magyar Rádió szerkesztősége is felfigyelt az itteni rendezvénysorozatra. A napokban Sipos Tamás riporter beszélgetett a népművelés helyi vezetőivel a most zárult kiállítások, elhangzott előadások tapasztalatairól, tanulságairól’. í <• A riportot '■ »A kecskeméti képzőművészeti hónap méri&ge^ címmel január 10-én délelőtt «*, óra 45-kor a Petőfi adó \ugá- ■ rozza, Lajosmizse hat termelőszövetkezetében elvégezték a leltározást, s ezzel párhuzamosan ,a most induló gazdasági év terheit is elkészítették. ) Rövidesen elkészülnek a zár- jszámadással. Az elmúlt gazda- )Sági év két hónappal való meg- ihosszabbítása (azelőtt a mezőigazdaságban ugyanis október i31-ével zárult a gazdasági év) 'valamivel csökkenti a munkaegységek betervezett értékét, iminthogy a novemberben és de- |cemberben elvégzett, de már icsak az idén gyümölcsöző munkákkal nem áll arányban a [bevételek összege. | A tsz-ek erejének a megnövekedésére jellemző, hogy az elmúlt esztendőben több nagyobb létesítménnyel gazdagodhattak. Az Alkotmányban például 48 férőhelyes, magtárpad- lásos szarvasmarha-istálló épült, s a központba a villanyt is bevezették, a Vörös Csillagban pedig egy régi, 80 férőhelyes marhaistállót építettek át mag- tárpadlásossá. A Sallai Tsz-ben terven felül kutat ástak, s az is a szövetkezet fejlődését bizonyítja, hogy november végén és december közepén összesen 140 darab hízott' serrést adtak felállt, odament az asztalhoz, amelyen »stószban« állt a belépési nyilatkozat. Levette a legfelsőt, azután komótosan, cir- kalmas betűivel aláírta. — Bemehet. Hónig bácsi — jött ki az elnöktől az adminisztrátor. — Tudom, miért hivatott — mondta, amikor a szobába lépett. — Engem ne agitáljon, én már beléptem! Ne tartson fel — szólt, amikor az elnök mondani akart valamit —, dolgom van. Beszélni akarok a többiekkel. Majd megmutatjuk, hogy tudunk ezer holdakon is gazdálkodni! Az elnök megrökönyödve nézett a gyors köszönéssel távozott ember után. Gémes Gábor
