Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-07 / 5. szám

/ fr A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN M Világ proletárja!, egyesüljetek! XV. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Ára SO fillér GYEI LAPJA I960. JAN. 7. CSÜTÖRTÖK Tovább folyik a munka verseny Az elmúlt év végén naponta hét vagon fürdőkád és más öntvény áru hagyta el a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyár­egységének raktárát. De a rakodó brigádok azóta sem csende­sedtek el. A kongresszusi munkaversenyt felváltotta a hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére indult jubileumi munkaverseny. A gyár különböző üzemrészeiben lankadatlan erővel folyik tovább a munka. A vezetők gondoskodtak a folya­matos termelés műszaki feltételeinek biztosításáról. így az új év első munkanapja óta egymás után hagyják el a vagonok a gyár területét. Naponta 200 darab fürdőkád, mintegy két vagon önitató, falikút, mosogató és több más öntvényáru indul útnak, az országszerte folyó lakásépítkezések, a mezőgazdasági igények és az exportmegrendelések kielégítésére. — Képünkön: munkában a rakodó brigád. Iái halad a népszámlálás megyénkben Kedd este az országos ada­tok szerint a népszámlálás el­érkezett félidejéhez. Csaknem ötmillió személyt írtak össze a számlálóbiztosok. Az adat- feldolgozáshoz már megkezd­ték minden előkészületet és az előzetes adatokat néhány hét múlva nyilvánosságra hozzák. Valószínűleg ' már ' márciusban közzéteszik a ‘ népesség számát és nemenkénti .megoszlását, va­lamint a lakások és épületeit számát. Az év végére rendel­kezésre állnak majd a népes­ség koráról, családi állapotáról, iskolai végzettségéről, foglalko- eási megoszlásáról, társadalmi, gazdasági hovatartozásáról szer­zett adatok is. Megyénkben az országos át­lagnál is jobb eredményt ér­tek el a számlálóbiztosok. Kedd estig a lakosság 65 százalékát, közel 350 ezer személyt írtak össze. Ennek egyik magyará­zata az, hogy megyénk nagy tanyavilággal rendelkezik, ahol kevesebb lakos jut egy-egy számlálóbiztosra. Ezekben a körzetekben a számlálóbizto­sok is jobban igyekeznek a munkával, mert tartanak attól, hogy megindul az esőzés, ami kellemetlenné teszi a külterü­leten való közlekedést. Az ed­digi tapasztalatok szerint az adatszolgáltatás a lakosság ré­széről megfelelő. Meg vagyok elégedve sorsommal <Híqi ttrnieláizötíttktittl tagok mondják Elégedett emberek a Nagy baracskai József Attila Ter­melőszövetkezet tagjai. — Az egyik képen látható mosolygós, fejkendős parasztasszony Hor­váth Sándomé bárki előtt bát­ran tanúsítja ezt. — Én négy gyereket neve­lek egyedül — mondta minap az egyik beszélgetés alkalmá­val. — A 19 éves Józsi erdé­szeti technikumba, - a 15 éves fiam pedig kertészeti szakisko­lába jár. Mind a ketten mező- gazdasági szakemberek akar­nak lenni. Természetesen nagy­üzemben akarják tudásukat gyümölcsöztetni. Jól élünk, ren­desen ruházkodunk. Mindezt annak köszönhetem, hogy tíz évvel ezelőtt 7 hold földemmel beléptem a szövetkezetbe. A másik képen Nagy József 70 éves nyugdíjas termelőszö­vetkezeti tag látható. (Álló alak.) — Meg vagyok elégedve a sorsommal — mondja Nagy Jó­zsi bácsi —1 régebben nem. is mertem álmodni arról, hogy ilyen szép öreg korom lesz. I » Kilenc éve dolgozik a szövet­kezetben. öreg kora ellenére tevékenykedik a közösben, már 111 munkaegységet teljesített. Ehhez jön a nyugdíj, a föld­járadék, meg a háztáji jöve­delem. Né családtagként! A megye 279 termelőszövet­kezetében összesen 4258 nő dol­gozik rendes szövetkezeti tag­ként. őszintén szólva többen is lehetnének, hiszen dolgos ke­züknek, szorgalmuknak, s eszük­nek egyaránt hasznát láthat­ják a közös gazdaságok. Szám­talan példa bizonyítja, hogy azoknak az asszonyoknak, akik a szövetkezeti gazdálkodást vá­lasztották, — semmi okuk a szégyenkezésre, — különösen az olyan tsz-ekben, ahol a ve­zetőség megfelelő munkaalkal­mat is teremtett számukra.. Nem véletlen, hogy míg az 1957—58-as gazdasági évben 71 ezer baromfit neveltek a me­gye közös gazdaságaiban, ad­dig az 1958—59-es gazdasági évben már ennek több mint háromszorosát: 223 ezer dara­bot; az idei évre pedig 760 ezret terveznek. Az ebből származó közösségi előnyök mellett azonban szólni kell az egyéni haszonról ls: A Kecskeméti Vörös Csillag Tsz- ben Kell ermann Sándomé har­madmagával 30 ezer darab csirkét nevelt fel a múlt év­ben. A három asszony jöve­delme egyenként elérte a 27 ezer forintot. Csoda-e, ha az idén már 50 ezer darab csirke felnevelését vállalták? Vagy említsük a Kunszállást Alkot­mány Tsz-ből Petró F erem ónét, aki otthon, a ház körül nevelt fel 6 ezer baromfit a tsz-nek, s az így szerzett 600 munka­egység után 24 ezer forint ér­tékű részesedést kapott a kö­zösből. Mindenhol meg lehet tehát találni a módot és lehetőséget arra, hogy az asszonyok no csak családtagként, hanem — minden közös jogot és felelős- < séget élvezve — szövetkezeti tagként vegyenek részt a kö­zös gazdálkodásban és saját családjuk jólétének növelésében Is. ^ Még kevés a bölcsödé, a nap­közi otthon, rendszertelenül működik az üzemi konyha. — Sok gondot jelent ez, de nem lehet akadálya a parasztasszo­nyok munkában való érvénye­sülésének. A még meglevő gon­dokat, akadályokat csak az asz- szonyok dolgos kezével tudjuk leküzdeni! S ha ők részt köve­telnek a közös munkából, nem­csak az egyes családok anyagi alapja növekszik — amelyből a megélhetésen túl telik mosó- 8épre, s egyéb, az otthoni mun­kát könnyítő háztartási gépek­re, — de erősödik a tsz is... Gyarapodnak a lajosmizsei termelőszövetkezetek is Estébe hajlott az idő, amikor Hónig Mihály bácsi bement a Bács­almási Községi Ta­nácsra. »Hivatott az elnök« — mondta. Várnia kellett, mert voltak bent az elnök­nél. Leült a falak mel­lett körbefutó lócára, két nadrágos ember mellé, akik hangosan vitatkoztak. Hallgatta egy darabig a beszél­getést, a szavakra né­ha rábólintott, néha pedig felhúzta a szem­öldökét, de nem szólt, —... a középparasz­tok tudnak gazdálkod­ói, értik a módját an­nak, hogy miképpen lehet a közösben nagy eredményeket elérni. Ismerek olyan tsz-eket, ahol a középparasztok: egy-két év alatt há­romszor annyi jövede­lemre tettek szert, piint egyéni gazda Ko­Vifa az előszobában rukban . — mondta meggyőződéssel hang­jában az egyik. — Vannak olyanok — igazolta a másik. — Azért én mégis azt mondom, hogy a kö­zépparaszt sem képes arra, hogy ezer hol­dakkal tudjon bánni. Meg ismerni is kell őket- Úgy beleragadtak a 10 holdjukba, mint a kullancs a birka bő­rébe. Nem akarunk jobbat, ismétlik unos- untalan, elég az, aminik van..; — Nincs igaza ma­gának! — dörrent a beszélgetőkre Honig Mihály. — Még hogy mi beleragadtunk a földbe! Hogy mi nem akarunk jobbat! A nagybetegr beszél így. nem a józan ember! A vitatkozók csodál­kozva meredtek a ki­fakadóra. Nem gon­dolták, hogy valaki is hallgatja őket, különö­sen arra nem, hogy egy ilyen nagy darab mérges parasztember lesz a vita hivatlan tanúja. — Talán magának is 10 holdja van, hogy így beszél? — Annyi — villan­totta rá a szemét az öreg. — S úgy gondolko­dik, mint ő — muta­tott a fejével a má­sikra. — Igen! A szobában elhalt a beszéd moraja és min­denki az öreg Hőnigre bámult. Mihály bácsi át az állami felvásárlónak, jól­lehet az ellenforradalom alatt úgyszólván megsemmisült a ser­tésállománya. Az eredmények láttán nem­régiben tíz család 15 taggal es 143 hold földterülettel (ebből 110 hold szántó, a többi szőlő, rét és legelő) lépett a tsz-ckbe. A Rádió Kecsk emeiről Egyre-másra érkeznek a hí­rek arról, hogy más megyék­ben élő festők, szobrászok, mű­vészetkedvelők, népművelést szakemberek érdeklődését is felkeltette a városunkban meg­rendezett képzőművészeti hó­nap. A Magyar Rádió szerkesztő­sége is felfigyelt az itteni ren­dezvénysorozatra. A napokban Sipos Tamás riporter beszélge­tett a népművelés helyi veze­tőivel a most zárult kiállítá­sok, elhangzott előadások ta­pasztalatairól, tanulságairól’. í <• A riportot '■ »A kecskeméti képzőművészeti hónap méri&ge^ címmel január 10-én délelőtt «*, óra 45-kor a Petőfi adó \ugá- ■ rozza, Lajosmizse hat termelőszö­vetkezetében elvégezték a lel­tározást, s ezzel párhuzamosan ,a most induló gazdasági év ter­heit is elkészítették. ) Rövidesen elkészülnek a zár- jszámadással. Az elmúlt gazda- )Sági év két hónappal való meg- ihosszabbítása (azelőtt a mező­igazdaságban ugyanis október i31-ével zárult a gazdasági év) 'valamivel csökkenti a munka­egységek betervezett értékét, iminthogy a novemberben és de- |cemberben elvégzett, de már icsak az idén gyümölcsöző mun­kákkal nem áll arányban a [bevételek összege. | A tsz-ek erejének a megnö­vekedésére jellemző, hogy az elmúlt esztendőben több na­gyobb létesítménnyel gazdagod­hattak. Az Alkotmányban pél­dául 48 férőhelyes, magtárpad- lásos szarvasmarha-istálló épült, s a központba a villanyt is be­vezették, a Vörös Csillagban pedig egy régi, 80 férőhelyes marhaistállót építettek át mag- tárpadlásossá. A Sallai Tsz-ben terven felül kutat ástak, s az is a szövetkezet fejlődését bizo­nyítja, hogy november végén és december közepén összesen 140 darab hízott' serrést adtak felállt, odament az asztalhoz, amelyen »stószban« állt a belé­pési nyilatkozat. Le­vette a legfelsőt, az­után komótosan, cir- kalmas betűivel alá­írta. — Bemehet. Hónig bácsi — jött ki az el­nöktől az adminisztrá­tor. — Tudom, miért hi­vatott — mondta, ami­kor a szobába lépett. — Engem ne agitáljon, én már beléptem! Ne tartson fel — szólt, amikor az elnök mon­dani akart valamit —, dolgom van. Beszélni akarok a többiekkel. Majd megmutatjuk, hogy tudunk ezer hol­dakon is gazdálkodni! Az elnök megrökö­nyödve nézett a gyors köszönéssel távozott ember után. Gémes Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents