Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-30 / 25. szám

1960. január 30. szombat 3. oldal A közös munkáról, gyümölcsös- és erdőtelepítésről tárgyaltak 'Jáiííizinllilédá űf tiz-einek kizyyííléici. (Községi tudósítónktól) Amióta Jászszentlászló ter­melőszövetkezeti község lett, legfontosabb feladatunknak az új termelőszövetkezetek köz­gyűléseinek összehívását tar­tottuk. A Béke Termelőszövet­kezet, amelynek taglétszáma január 21-ig mintegy száz csa­ládra szaporodott, már meg is tartotta a községi tanács kul­túrtermében közgyűlését, ame­lyen 150-en vettek részt, köztük még olyanok is, akik néni a Béke Tsz tagjai. A köz­gyűlés nagy érdeklődéssel hall­gatta végig Géczi Mihály tsz- elnök beszámolóját a számba­vételről, leltározásról és a bri­gádok kialakításáról. Megnyug­tató volt a közgyűlés tagjai számára, hogy az idős embe­rekről való gondoskodás is napirenden szerepelt. A ter­melőszövetkezet már hozzálá­tott a gazdálkodási terv kiala­kításához is, Másnap, 22-én az Ezüstkalász Tsz tartotta meg közgyűlését, amelyen nyolcvanan vettek részt. Ezen Kiss Lajos, a tsz elnöke ismertette a tagsággal a leltározás és a számbavétel munkájának menetét, s mint kitűnt, a tsz területének végle­ges kialakítása után több mint ezerholdas nagyüzemi gazdaság lesz. Megtartotta közgyűlését a Zöld Mező Termelőszövetkezet is. s a tagság megerősítette Folynak a zárszámadási közgyűlések Kunbaja a tavasszal lett ter­melőszövetkezeti község, csak néhányat! maradtak itt egyéni­leg gazdálkodók. Ezek közül is tizenkettő a Kunbajai Vörös Csillag Termelőszövetkezet na­pokban tartott zárszámadási közgyűlésén belépett a közösbe. Látták a közös gazdaság ered­ményeit és rájöttek, hogy ez az egyetlen helyes út. A szövetke­zetben harminckét forint és 15 fillér egy munkaegység értéke. Számos termelőszövetkezetben megtartották már a zárszám­adási közgyűlést. A Madarast Kossuthban 37 forintot ér egy munkaegység. A zárszámadási közgyűlésen itt 37 űj tagot vet­tek fel. A Tataházi Dózsa Ter­melőszövetkezet szintén jó ered­ményekről számolt be a zár­számadás! közgyűlésen, itt is 37 forint egy munkaegység értéke. tisztségében a vezetőséget. He­sse Sándor, a tsz elnöke meg­nyitójában üdvözölte az új ter­melőszövetkezeti tagságot és ismertette a közgyűléssel a termelőszövetkezet számára ja­vasolt terveket. Tárgyaltak a munkaszervezésről, állatte­nyésztésről, s a tavasszal meg­induló gyümölcsös- és erdőtelepítésről. Megbeszélték azt is, hogy a ve­tőmagot összeadják, nehogy a tavasziak vetése vetőmag hiá­nyában késsen. Jelenleg még 25 holdra hagynak egy pár lo­vat, később azonban a gépek bevonásával fokozatosan csök­kenteni fogják a lóállományt. Mindhárom új termelőszö­vetkezet közgyűlésén részt vett a községi pártszervezet vezető­sége és a tanács vb-képvise- lője, azonkívül jelen volt a járási pártbizottság és a Föld­művelésügyi Minisztérium mun­katársa, illetve szakembere is. Az uj termelőszövetkezeti ta­gok hozzászólásaiból az csen­dült ki, hogy valamennyien nagy felelősséggel készülnek új életükre, a közös munkára, termelőszövetkezetük- felvirá­goztatására. Fopp Ádam ^VWWWwWW^A/l/VVWVW^WVWWVy^^VWVSfVWW^y^ Milyen ruhát vegyünk? Mit süssünk a vendégeknek? CJ-a(^anxj,L tanácsúddá — a tusom toknak Februárban ismét régi szoká- .sok elevenednek tel a farsangi mulatságokkal. Megyénk sok községében még hagyományos módon ünnepük a farsangot, Városainkban pedig nagyszámú báli mulatságra kerül sor az idén is. Kecskeméten a farsang­nyitó sportbál után szintén ese­ménydúsnak ígérkeznek a feb­ruári szombat és vasárnap esték, ami asszonyainknak és lányainknak nem kis gondot jelent. Szerencsére az idén a káprá­zatos, szép ruhaanyagokból még nagyobb a választék, mint ta­valy, hiszen a múlt évben vi­déken kissé későn »tálalta« ezeket a kereskedelem. De hagyjuk a múltat — te­kintsünk körül inkább a jelen birodalmában. Az Állami Áru­házban és a kiskereskedelem boltjaiban sok szép, csinos kis- eslélyit találunk már készen is. Anyaguk jóként brokát, fémszállas, színjátszó és sima tájt, düsessz. Aránylag olcsóak — és változatos fazonban ké­szültek. Aki azonban még min­dig ragaszkodik a rendelésre készült ruhákhoz, a pultokon válogathat a bársonyban, taft- fcan, nylonban, s a szépen dí­szítő tüllben és muszlinban. Az idén főként ezek az anya­gok divatosak, de nem feled­jük: egy korábbi híradás sze­rint a nagyestélyi Budapesten már kiment a divatból, annál inkább tért hódított a kétré­szes, kétféle anyagból készült kisestélyi, például a fémszálas taft szoknya bársony felsőrész­szel, stb. A ruhákat általában változatos divatékszerek, hajba tűzött strassz egészíti ki. A.zt se feledjük, hogy a far­sang nemcsak a nagy, nyilvá­nos bálák időszaka. Ilyenkor ismét felélénkül a vendégjárás, rászben a bálák, részben a mu­latság, a szórakozás kedvéért. Ilsm kell azonban túl nagy goodc^ csinálni ebből sem. hi- saen kevés fáradsággal is örö­met szerezhetünk vendégeink­nek. Vacsorára nyugodtan tá- 1 I szendvicset, vagy hi­deg sültet, borral, ha pedig va­csora után crkezne-k, sütemény és likőr mellett . is vidáman folyhat a társalgás. Három farsangi recept HAMIS SHERRY-BRANDY. Egy liter vörös borhoz fél li­ter rumot öntünk. 30 deka cuk­rot és egy rúd hasított vaníliát teszünk bele. Ha a cukor felol­dódott, szűrőpapíron átszűrjük. Még finomabb, ha egy kis üveg maraszkinó likőrkivonatot te­szünk hozzá. Azonnal fogyaszt­ható. HÁJAS TÉSZTA. Fél kiló hártyájától megtisztított há- jat kinyújtunk annyi liszttel, amennyit felvesz. Egy kiló lisztet számítunk összesen, te­hát az előbbi maradékból egy egész tojással és két tojás sár­gájával, egy kanál cukorral, késhegynyi sóval, s három-négy deci tejben feloldott 4 deka élesztővel kalácstésztánál kissé keményebb tésztát gyúrunk, Jól eldolgozzuk, azután beta­ * • karva kelni hagyjuk. Mikor megkelt, ujjnyi vékonyra ki­nyújtjuk a hájat is és a ki­nyújtott tésztára rakjuk, ösz- szehajljuk, még kétszer ki­nyújtjuk, utána akár pogácsá­nak, akár kiflinek kiszaggat­juk. Ez utóbbit lekvárral vagy dióval töltjük, tojásfehérjével megkenjük s lassú tűznél süt­jük. KÉPVISELŐ FÁNK. Kell hozzá: 12 és fél deka vaj, 20 —25 deka liszt, 4—5 egész to­jás. A vajat egy negyed liter vízben jól felfőzzük, s a tűzröi levéve lassan belekeverjük és simára eldolgozzuk a lisztet. Egyenként beleüljük a tojáso­kat — vigyázzunk, a tészta ne legyen hig és jól eldolgozzuk. Hülni hagyjuk, zsírral megkent pléhre kis csomókat rakunk és forró sütőben fél óráig sütjük. A sütő ajtaját 20 percig nem szabad kinyitni. Kihűlés után felébe vágjuk és megtöltjük vanília-, kávé- ‘ vagy csokoládé­krémmel, esetleg lekvárral. Egyhavi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedés a Bácsalmási Gépállomáson A Bácsalmási Gépállomás adottságánál fogva kedvezőtlen helyzetben van, mert területé­nek 30 százaléka hatái'sávban fekszik, ahol nem lehet meg­felelően kialakítani a kettős műszakot. Ettől függetlenül a gépállomás dolgozóinak lelkes és odaadó munkája elősegítette, hogy a termelőszövetkezetnél a leszerződött munkát határidőre elvégezze. A tervfeladatot minden bri­gád teljesítette. Kiemelkedik közülük Gombor István bri­gádja, amely éves tervét 147,8 százalék­ra teljesítette, 17 400 nor­málholdat művelt meg, 90 százalékos üzemanyag-fo­gyasztás mellett. A Gom bor-brigád körzetében Ukrán vendégművészek nincs olyan termelőszövetkezet, ahol szántatlanul maradt vol­na a föld, A brigádban minden dolgozó egyénileg is teljesítette éves tervfeladatát. Csáti Illés trak­toros éves tervét 327 százalékkal zárta, 89 százalékos üzem­anyag-fogyasztás mellett. Jó munkájáért Csehszlovákiá­ba küldték üdülni. Jól dolgozott még Fülöp Já­nos, aki 1520 normánioldat művelt meg, Bári István pedig 87 százalékos üzemanyagío- gyasztás mellett löö százalék­ra teljesítette tervét. Az ősz folyamán nem sok mélyszántani való maradt a Bácsalmási Gépállomás körze­tében, ami azt mulatja, hogy az itt dolgozók eleget tettek a kitűzött célnak. A gépállomás 1959-cs ter­vét 126 százalékra teljesí­tette. Az eredmények alap­ján a gépállomás dolgozói egyhavi illetmény ükne k megfelelő nyereségrészese­désre számíthatnak az év tavaszán. A gépállomási brigádok ag- ronómusai most sok segítséget nyújtanak az új termelőszövet­kezetekben a tervkészítésnél c ; hasznos tanácsokkal látják el az új vezetőségeket. Havas András levelező G. Kirilina, az Ukrán SZSZK érdemes művésze cs O. Ko- valjov, a Sztálinéi Opera- és Balettszínház magánláncosai. Tudományos előadás az allergiás betegségekről A Megyei Rendelőintézet Tu­dományos Bizottsága és a TIT az elmúlt napokban nagysikerű tudományos ülést rendezett, amely iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg Kecskeméten. Dr. Hajós Mária budapesti jü- | orvos az allergiás betegségek­ről és az ellenük való védeke­zéséről tartott előadást. Dr. Ké­rőn Iván és dr. Honti Géza hozzászólásaikban pedig az al­lergiás megbetegedések helyi tapasztalatait ismertették az ülés nagyszámú részvevőié előtt. Ahol minden nő tagja a nőbizoltságnak HATVANNYOLC nő tagja a nőbizottságnak a Megyei Pos­tán, s ez a hatvannyolc min­dig szakít magának időt — bár­mennyire fáradt is munkaidő után — ha a nűbizoltság fel­adatairól van szó. De talán beszéljen erről a legilletékesebb, az elnök, Péli Mária. — Nehéz lenne közülük ki­válogatni a legjobbakat, hiszen valamennyien becsületesen dol­goznak. Említhetném Vidáko- vics Mihálynét, dr. Kováts An­jtettáci tácg-p-e- o­dornét, vagy a »Kiváió dolgo­zó« címre felterjesztett Berg Lajosnét, Nem is kell papír vagy ki­mutatás. Az elnök jól ismeri munkájukat. Sokat beszól Dió­szegi Máriáról, aki szabad ide­jében gyakran több órát áldoz azért, hogy segítsen a nőbizotí- ság munkájában. Valamennyi­en versenyeznek a szocialista munkabrigád címért. A minő­ségi munka terén Németh Ist- vánné jár az élen, de jó mun­kát végez Csinger Istvánné is, s még sorolhatnánk tovább. — Szeretnénk jó eredménye­ket elérni a munkaversenyben s ha ez sikerül — mert sike­rülni kell! — akkor a nőbizotí- tág tagjai lesznek a legboldo­gabbak a postán — mondja Vidákovics Mihályné, aki most is javaslatokkal, tervekkel ke­reste fel a nőbizottság elnökéi. MÉG MOST IS sokat beszél­nek a városi nőtanács által rendezett kézimunka kiállítás­ról, ahol ők is részt veitek kü­lönböző ízléses kézimunkáikkal. Rendezlek gyermeknapot, !'«- nyőíaünnepélyt és jelenleg ké­szülnek a nőmozgalom 50 éves évfordulójára. Értékes ajándék- tárgyat vásároltak, amelyre Tóth Mihály postás magyar motívumokat rajzolt és azt kül­dik majd el jókívánságaikkal Koppenhágába, a külföldi nő- kiUdötteknc-k. A Nemaetkösi Nőnap alkalmával megjutal­mazza a nüuizottaág a posta női dolgozóit, s az ajándéktár­gyak vásárlására a KíGZ-szer- v «.-eltel közösen műsoros d<4- ;<mo> rerviMMK. endő »haszonállatok« között. Nem hiúba, hogy Lovas Imre viseli az elnöki kalapot, de a vitára is ő tesz pontot a legbölcsebben: — Ügy lesz az, em­berek, hogy a szama­rakat odaadják a ju­hászoknak. Majd el- csellengenek a birka' körül a szegény jószá­gok. Gazdáiknál dol­goztak eleget, mi most nyugdíjazzuk őket... Ebben az'.ún szépen meg is egyeznek s a szamarak — tudlukon kívül — iúkoló életUk fénypontjához érkez­nek: belekerülnek a leltárba! * K. i lámit lehet belőle ké­szíteni. Hizlaljuk hát meg őket és csináljunk egy közgyűlést — sza- márkolbászos vacsorá­val. — Egye meg az öregapád! — pukkan ki a méreggel vegyes nevetés a jelenlévők­ből. Tóth Dezső sunyi kajánsággal a nyaka közé húzza a fejét s magában derül szavai hatásán. Az egyik buzgó fia­tal tag a biztonság kedvéért még egyszer fellapozza a minta­alapszabályt, — de annak csinálói bizony elfeledkeztek megem­líteni a szamarat a l __ . ti­sz ainál’ párban elhúz 8—10 mázsa terhet s így a szabály értelmé­ben nem maradhatnak a háztáji istállóban. De egyéb szempontból meg alantasabbak a lónál, hiszen soha sem estek adózás alá sem. — Mit kezdjünk ve­lük, ha behozzuk is a közösbe? — rágja bosszúsan a ceruzája végét Lovas Imre el­nök. — Szamárfogat­tal csak nem járunk, a világ csúfjára?! — Nekem van egy jó javaslatom! — szól közbe szerényen, ár­tatlan arccal Tóth De­zső. — Tudvalevő, hogy a szamár gyor­san hízik és disznó- búasal keverve jó sza­Nem akármilyen emberek az újonnan alakult tiszakécskei Béke Termelőszövet­kezet leltározó bizott­ságának tagjai. Észért, ; okosságért nem kell .a ' szomszédba menniük, j — de a csacsik miatt ; még ők is sűrűn meg- ! vakárják most a fejü- í két. j Arról a három-négy | derék nagyfülűről van ugyanis szó, amelyek : eddig Hegedűs Imre, • Bállá József és Zám- | bori Mihály egyéni ! tulajdonát képezték s !- amelyekről most azt j kéne kisütni, hogy lel- | túri tárgyak-e, vagy ; sem? ; Igavonóknak igavo- I nők. mert a Let jó

Next

/
Thumbnails
Contents