Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-28 / 23. szám
4. óidul I960, január 28, csütörtök ■3 ...........-I-, ,, i, ló ha tudják a termelőszövetkezetek A régi termelőszövetkezetek, de még inkább a tavasszal alakultak példája bizonyítja, hogy a belépési nyilatkozat aláírásával vagy a termelőszövetkezet megalakulásával nincs vége a szervező munkának. * As új és erősen megnövetícdeli termelőszövetkezetek politikai, gazdasági és szervezeti megerősítése éppoly fontos és nagy figyelmet igénylő munka mint a szervezés. A megalakulás után legfontosabb faladat úgy megszervezni a nagyüzemi gazdálkodást, hogy az új szövetkezetek már az első évben nagyobb termést, tagjai pedig több jövedelmet érjenek el, mint amikor még egyénileg gazdálkodtak. Az állami apparátusnak nagyon komoly segítséget kell adnia az új és megnagyobbodott szövetkezetek megszilárdításához. A megalakult szövetkezeteket egy percre sem szabad magukra hagyni. Ennék jelentőségét Kádár elvtárs is igen kiemelte kecskeméti beszédében. Az új termelőszövetkezet első közgyűlése az alakuló közgyűlés, amelyet gondosan kell előkészíteni. A taglétszámban megnövekedett régi termelőszöveí- kezetekoen a rendes közgyűlésen kell határozni az uj belépők felvételéről s közülük az arra legmegfelelőbb, legérdemesebb új tagokból ki keli egészíteni a régi vezetőséget. Az első közgyűlésen lehetőleg a megalakulással kapcsolatos legíoniosabb kérdéseket vitassák meg. Ismertessék az alapszabály legfőbb pontjait, a jelölő bizottság javaslata alapján megválasztják a vezetőséget és az ellenőrző bizottságot. A termelőszövetkezet elnökét külön kell megválasztani a közgyűlésen, lehetőleg négy évre. A választás nyílt szavazással, kézfel- nyújtással történik. Ezután a szövetkezetét megalakulnak jelentik ki és aláírják a működési engedélyt kérő okiratot, amit a vezetőség azonnal megküld a járási tanács mezőgazdasági osztályának. A tagok számba vétele és a munkaszervezet kialakítása A megalakulás után legsürgősebb teendő a tagok számbavétele és munkába állítása. A számbavételt a vezetőség egykét tagjából és a könyvelőből alakított bizottság végzi, és nyilvántartásba veszi a közös munkába bevonható családtagokat is. A számbavétel után következik a munkaszervezet kialakítása, amelynek legjobb formája a jól bevált brigád- és munkacsapat. A brigád területét és létszámát mindenütt a helyi körülmények határozzák meg. Kezdetben túlságosan nagy brigádok megszervezésére í n kell törekedni, mert irányításuk megfelelő szervező képességet és hozzáértést ljiván. A szántóföldi brigádok általában 400—600 hold területen 40—60 főből, a kertészeti brigádok pedig 15—20 főből álljak. Minden szövetkezetben szervezzenek építőbrigádot s ennek létszámát a szövetkezet nagyságától függően határozzák meg. A megnagyobbodott Dunavecsei Virágzó Tsz- ben a belépelt kisiparosokból úgynevezett kisiparos-részleget is szerveznek; ennek tagjai a kovács, bodnár, asztalos, bádogos stb. Az állattenyésztésbe® leghelyesebb egy brigádot szervezni s a munkacsapatokat állatfajonként kialakítani. A tapasztalatok szerint nem helyes foga- tos brigádot szervezni, hanem a lovakat helyesebb már a kezdet kezdetén kiosztani a brigádok között: legtöbbet a növénytermesztéshez, a többit a kertészethez, illetve az állattenyésztéshez. El kell osztani a brigádok között a szövetkezetbe vitt gépeket és munkaeszközöket is, s ezeket jegyzőkönyvileg kell átadni. A tagok beosztásánál figyelembe kell venni, hogy mindenki lehetőleg a lakóhelyéhez legközelebb eső brigádba kerüljön. Ügyelni kell arra is, hogy a fiatalokat és az idősebbeké: arányosan osszák be az egyes brigádokba. Vigyázni kell, hogy az állattenyésztési és egyéb nagyobb szakértelmet követelő brigádokba hozzáértő tagok kerüljenek. A mezei leltár, az állatállomány és a felszerelés összeírása A tagok számbavétele után azonnal elvégzendő feladat a mezei leltár, az állatállomány és felszerelés összeírása. Ezt a munkát is külön bizottság végzi, amely a vezetőség tagjaiból, az agronómusbó] és a brigádvezetőkből áll. A földterületet a telekkönyvi nyilvántartás és a kataszteri birtokívek alapján kell összeírni. Helyes, ha a belépett tagok vetését és a földön végzett egyéb munkákat a helyszínen A vetőmag és a takarmány bevitele Á termelőszövetkezetben a vetőmagot és a közös állatállománynak szükséges takarmányt a tagoknak kell összeadniuk. A vetőmagot a bevitt föld arányában kell bevinni. A veGyorsan és gondosan készítsék el a tavaszi vetéstervet! A termelőszövetkezetek terv szerint gazdálkodnak s az éves tervet minden új szövetkezetben gyorsan, de nagy körültekintéssel kell elkészíteni. A tavaszi vetéstervet már úgy keli összeállítani, hogy később ne legyen szükség az éves növénytermesztési terv módosítására. A tavaszi vetéstervet a »Mezőgazdasági termelőszövetkezet termelési terve és bevétel-kiadási költségvetése 1960. naptári évre« című nyomtatvány alapján kell elkészíteni. Ilyen tervuyomtatványt a járási tanácsok mezőgazdasági osztályától kell kérni. A vetéstervet az agronómus szakmai irányításával és a tagság bevonásával a szövetkezet vezetősége készíti el. A járási tanácsok gondoskodjanak róla. hogy a terveket mindenütt szakemberek vezetésével készítsék el. A vetésterv összeállításánál elsősorban arra kell törekedni, hogy az azon a vidéken hagyományos növények közül awvwvwvwvwn^»wwvwvw» olyanokat termeljenek, amelyek jó pénzjövedelmet biztosítanak és lekötik a tagság munkaerejét. Fontos, hogy a közös állatállomány részére is elegendő takarmányt termesz- szenek. A vetéstervet — miután a vezetőség megtárgyalta — jóváhagyás végett a közgyűlés elé kell terjeszteni. Hol rendelhet vetőmagot és műtrágyát a szövetkezet? A tavaszi vetéshez szükséges vetőmagot a tsz-ek tagjai adják össze. Mivel azonban ez A közös állatállomány kialakítása Az új termelőszövetkezetekben arra kell törekedni, hogy a lehető legrövidebb idő alatt kialakuljon a közös állattenyésztés is. Első feladat a takarmány és a félőhely biztosítása. Helyes, ha a termelőszövetkezet a már riieglevő nagyobb istállókban vagy átalakított istállókban helyezi el a jószágot s csak a legszükségesebb esetben kér építésre állami hitelt. Az állatok összeszedését megelőzően közgyűlésen kell eldönteni, hogy az összeírt lovakból mennyit akarnak megtartani. Meg kell vizsgálni, hogy mennyit tud segíteni a gépállomás, s ennek arányában meghagyni az igakat. Helyes, ha az el»ő időben 25—35 holdra hagytuk par igáslovat, s a ló<ill»múnyt később, a gé- p-sítés foltozásával arányosan Csökkentik. Az állatok értékelését a bevitelkor k*!i eU'-gozr.i; így nem fordulhat «fő, hogy kétszer is keil et terseim, mett a bevitel és az értékelés közt eltelt időben változott a jószág állapota vagy éppen az ára. Megesik, hogy az új vagy megnövekedett termelőszövetkezet egyelőre sehogyan sem tudja az állatok közös elhelyezését biztosítani. Ilyen esetben a járási mezőgazdasági Osztály engedélyével a közös istálló felépítéséig a közös állatok ideiglenesen háztáji gondozásban maradhatnak. Azonban ezeket is leltárba kell venni, megjelölni és járlatleveleikei bevonni. Az állatok elhelyezésekor különösen a szarvasmarhaknál kell ügyelni arra, hogy ne kerüljenek az addiginál rosszabb körülmények közé. Egy-egy istállóba annyi tehén és növendékmarha jusson, ameny- nyit egy ember el tud látni. Helyes, ha a bevitel előtt elvégzik a tbc-vizsgálatot és ilyen szempontból is külön Helyezik el az állatokat. így könnyebb megszervezni a tejkezelést, a betegségek elleni védekezéstnem egységes mag, helyes, ha a vetésterv elkészülte után azonnal megrendelik a minőségi kalászos- és hibrid kukorica vetőmagot. A vetőmagigényt a járási tanács mező- gazdasági osztályán kell bejelenteni. A vetőmagot a megyei Terményforgalmi Vállalat szállítja, s a szövetkezethez legközelebb eső telep adja ki, cseretermény ellenében. Üj termelőszövetkezetek kivételes esetben kölcsön is kaphatnak bizonyos vetőmagvakat. Takarmányrépa, takarmányborsó, szegleteslednek, szójabab, édes- és szemescirók, lucerna és vöröshere vetőmagot és más aprómagvakat készpénzért vásárolhatnak az új és megnövekedett tsz-ek. Ezeket a megyei MEZÖMAG kirendeltségtől (Kecskemét. Arany János utca), — a takarmány- káposztát és fű gangot pedig a Kertészeti Magtermeltető és Vetőmagellátó Vállalatnál (Budapest, VII. Rotten hitler ú. 33.) kell megrendelni. A műtrágyát és növényvédőszereket a MÜNÖSZER Vállalat megyei kirendeltségénél kell megrendelni (Kecskemét. Hunyadiváros 45. szám). Növényvédő- szereket kisebb tételben a helyi ío.o-n, vcsszövetkezetben is be lehet szerezni. zetöség a vetésterv elkészítése után azonnal értesíti a tagokat, hogy ki mennyi vetőmagot köteles adni. Takarmányból minden állatot beadó tag annyit köteles bevinni, ameny- nyi az állat takarmányozásához az új termésig szükséges. A bevitt vétőmag és takarmány értéke visszafizetésének módjáról a közgyűlés dönt. Lehet úgy Is, hogy a vetőmagot és a takarmányt az új termésből térítik meg, — vagy pedig a bevitel után készpénzben fizetik ki. Hogy ennek akadálya ne legyen — amennyiben a szövetkezetnek nincs pénze —, a Magyar Nemzeti Bank járási fiókja a bankszámla megnyitása után azonnal középlejáratú hitelt folyósít, A vetőmag és takarmány bevitelét a tárolóhelyiség biztosítása után azonnal meg kell szervezni. A szerződött állatok sorsa A belépett tagok szerződött állatainak sorsáról minden Isz- ben a körülmények szerint keli dönteni. Ahol az állatok elhelyezését biztosítani tudják, ott helyes, ha a tag háztáji gazdaság-keretét meghaladó szerződött állatát átveszi a szövet- Kézet, vagyis a szerződést magára vállalja. Ilyenkor az állatot fel kell értékelni, értékéből le kell vonni a szövetkezeti alaphoz való hozzájárulást és a vállalat által már kifizetett előleget. Ha a szövetkezet a szerződést nem tudja átvállalni, akkor a közgyűlés úgy is dönthet, hógy a leszerződött állat továbbra is a tagnál marad. A háztáji gazdaság keretét meghaladó leszerződött állatokat ebben az esetben a számbavétel ideién kell értékelni, s az érték meghatározott részét kell a fel nem osztható szövetkezeti alaohoz csatolni, azonnal felmérik. A helyszíni felmérés különösen fontos az évelő pillangósok, szőlő, gyümölcsös esetében az értékelés szempontjából. Az összeírásnál jelen kell lennie a tagnak, vagy megbízol t- jának. Össze kell írni a tag összes lovát, csikóját, a háztáji gazdaság méreteit meghaladó egyéb állatokat, minden gazdasági eszközt, kivéve az egyszerűbb kéziszerszámokat. • Előfordulhat, hogy a belépi tag nem akar annyi állatot tartani a háztáji gazdaságban mint amennyit az alapszabály szerint tarthatna. Az ilyen állatokat is össze kell' írni, de ezeket a szövetkezet szabályos adás-vétől útján megvásárolja, ezért az ilyen állatok után a fel nem osztható szövetkezel; alaphoz történő levonás elmarad. Az ilyen állatok megvásárlásához is kaphat a termelőszövetkezet állami hitelt Az összeírás után a közgyűlés dönti el, hogy az állatokból és felszerelésből mit és menynyit akar a közösben hasznosítani. A közgyűlés dönthet úgy, hogy a felesleges felszerelést a tag maga értékesítse. A lovakat — amelyre nines szükség — a szövetkezőt adja el, s az eladási árat a szövetkezeti alaphoz való hozzájárulás levonása után a tagnak kifizeti. Persze, áz egyénileg értékesített felszerelés értékének meghatározott részét is a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz kell csatolni. Szoros kapcsolatot a gépállomással! A termelőszövetkezetnek megalakulásától kezdve a legszorosabb kapcsolatot kell kialakítania a gépállomással. A gépállomás mezőgazdásza segít a tavaszi vetésterv és az éves termelési terv elkészítésében Azok a tsz-ek, ahol az éves termelési tervet február közepéig el tudják készíteni, kössenek szerződést a gépállomással az elvégzendő gépi munkákra. Ahol erre az időre nem készülnek el, ott csak a tavaszi tervet állítsák össze, s ennek alapján szerződjenek. Később az éves termelési térv elkészülte után, pótszerződést lehet kötni a gépállomással. A megkötött szerződés alapján a gépállomás minden 306 holdnál nagyobb száqtótcrülc- tű tsz-hez egész évre kihelyezi a szükséges erő- és munka- gépeket» ! Lehetőleg még az alakuló közgyűlés napján vagy másnap meg kell tartani az első vezetőségi ülést. Ezen dönteni kell a mezőgazdász és a könyvelő személyéről és alkalmazásának módjáról, a brigád- és munka- csapatvezetők kijelöléséről s arról, hogy a tsz vezetősége milyen szervekkel veszi fel a kapcsolatot a közeljövőben. Ki kell jelölni azt is, hogy a vezetőség tagjai közül ki, milyen munkaterület ellenőrzéséért legyen felelős. Az első vezetőségi ülésen kell előkészíteni a következő közgyűlés összehívását is. Ezért meg kell vitatni azokat a kérdéseket, amelyekben az alapszabály szerint a közgyűlés dönt majd. Például: mekkora legyen a háztáji gazdaság, a bevitt vagyontárgyak értékének hány százalékát csatolják a közös alaphoz stb. A vezetőségi ülés határozatai közül a legfontosabbakat javaslatként a legközelebbi közgyűlés elé kell terjeszteni. Az első közgyűlés és vezetőségi ülés
