Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-24 / 20. szám

1960. január SÍ, vasárnap • A MAGVAI? SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA MÍNUSZ HÚSZ FOK Még a verebek is fázósan hú­zódtak össze a deres faágakon. Sétálókat alig látni, csak siető, vörösre vált arcú emberéket. Hiába, a hőmérő mínusz húsz fokot mutatott felvételünk ide­jén, *— Fázik a kezem. Reggel óta verem a járdáról a jeges ha­Túllátnak majd a falu határán, s mégsem mennek el onnan A dávodi továbbképző iskola Hétfő és csütörtök délutá­nonként 14—16 éves fiatalok­kal telik meg a dávodi álta­lános iskola két tanterme. A továbbképző iskola 54 hallga­tója izgatottan, kíváncsian lesi az óra kezdetét. De egészen másfajta “drukk«, másfajta iz­galom ez, mint ami meglepte őket eg; -két évvel ezelőtt, — ugyancsak eme padok között. Ma ugyanis már félig-meddig felnőtt emberként ülnek a pa­dokban ... „.Alkalmi tsx-tugoku — A mezőgazdasági ismere­teket nem lehet csupán az is­kolapadban elsajátítani; — Ez tehetett az elgondolása Deák elvtársnaik, az Augusztus 20-a Tsz egyetemet végzett elnöké­nek, amikor a növénytermesz­tési, állategészségügyi és gép- ismereti előadások után a fia­talokat meghívta a termelő- szövetkezetbe. Ott azután ko­csira ültette őket, s bejárták a többezer holdas közös gaz­daságot. Közben sokszor meg­álltak — talajmintát vettek, amit azután később közösen elemeztek, vizsgáltak. Másik alkalommal a fiúk a silózást és a takarmányelőkészítést gyakorolták, míg a lányok a fejősben, s a tej kezelésnél igye­keztek tapasztalatra szert ten­ni. Közösen látogattak el a szö­vetkezet raktárába is, ahol ve­tőmagot szelektáltak. Végül már olyan magabiztosan jár­káltak, dolgoztak a tsz-ben, mintha egyenesen oda szület­tek volna. Bár ki tudja? Lehet, hogy mire igazán felnőtté válnak, legtöbbjüknél állandóvá válik ez az »alkalmi tsz-tagság«. És akkor már nem mennek ide­gen helyre. Ismerősként nyit­nak majd be a tejházba, is­tállókba és ismerősként kö­szöntik őket a gépek, a földek, s az emberek is. „Játsszunk tanácsülést“ Az egyik osztályfőnöki órára »A tanácsok szerepe az állam- igazgatásban« címmel tervez­tek előadást. Az osztályfőnök célszerűbbnek látta, hogy ma­gyarázat helyett közösen hall­gassák meg az éppen arra a napra meghirdetett nyílt ta­nácsülést. Jól számított, mert izgalmasabb, érdekesebb volt ez a gyerekek számára minden előadásnál. S a következő órán, mikor megbeszélték a tanács­üléseken hallottakat, egyikük javaslatára elnökséget válasz­tottak, beszámolót készítettek, s nagy vitát rendeztek. Egy­szóval tanácsülést játszottak. A játékvitában felszólaló «ta­nácstagok« azonban sok ko­moly észrevételt, javaslatot tet­tek. Egyikük az ivóvízellátás megjavításának szükségességét, másikuk a hiányos gyümölcs­ös zöldségellátás okát elemez­te. A játék komolyra vált, s Közéletünk — alkotmányos Apró, de a levélírót nagyon bosszantó panaszok érkez­nek néha szerkesztőségünkbe: »A brigádvezető csak befo­lyásos embereknek ad fát feliből kivágásra«; «ezen és ezen az utcán nem tisztítják a háztulajdonosok a járdát«; »X Y üzérkedéssel foglalkozik« stb.... Sorolhatnánk az ilyen jellegű panaszokat napestig! Szer­kesztőségünk az üzérkedőről szóló levelet megküldi a rend­őrségnek, a szemetes utcáról írtat az illető város tanácsá­nak, a fát befolyásos embernek adó brigádvezető ügyét a levélben megnevezett tsz-nek. »No és? Rendben van!« <— mondhatnánk olvasóink. »Ez a szerkesztőség dolga«. Ez így is van. De figyeljük csak e panaszokat. Elinté­zésükre az újság S2 .esztősége-e az elsődleges szerv? Az első panaszt nem tudta volna jobban és gyorsabban el­intézni a tsz-vezetőség, — vagy ha az esetleg részrehajló lenne — a közgyűlés? De jobban el tudta volna intézni! A szemetes utca gondján nem hamarább segítene az illető körzeti választókerület tanácstagja, mint szerkesztősegünk, amely csak kerülővel, de ugyanahhoz a szervhez fordul? De hamarább segített volna! S az üzérkedés esete? Itt már nem is kellett volna bizonygatni, hogy szerkesztőség nem nyo­mozószerv, hogy egy üzérkedőt hamarább lefülel a rend­őrség mint a szerkesztőség. Életünk demokratikus módon alkotmányos. Az alkot­mány szó nemcsak a Magyar Népköztársaság Alkotmányát jelenti ebben az esetben, hanem ezt is: társadalmunk úgy van felépítve, hogy nem szükséges minden kisebb üggyel felsőbb szervekhez fordulni, hanem azokat ott helyben cl lebet intézni. Éppen ez adja a jelentőségét, értelmét, létjogosultsá­gát a tanácstagok munkájának, a tsz-ek demokratikus fel- építettségének, a tanácsok állandó bizottságainak, amelyek­nek éppen az a feladatuk, hogy egy-egy közéleti területen a saját hatáskörükben a népköztársaság alkotmányát, a nép hatalmát képviseljék. S ez érvényes társadalmunk életének minden területére, akár gazdasági, akár kultúrális, vagy szellemi vonatkozású is legyen az. Mi ettől függetlenül természetesen a továbbiak során is Ígérjük: a hozzánk érkezett panaszokat a lehetőségünk sze­rinti alapossággal intézzük cL (—ng—■) mire észrevették, már beleél­ték magukat a jövőbe, amikor ők lesznek majd a falu gaz­dái. Van az osztályfőnöki órának egy állandó érdekessége is. Bi­kád: József osztályfőnök és is­kolaigazgató minden alkalom­mal megbíz öt hallgatót, hogy a következő órán tartson rö­vid beszámolót az elmúlt két hét legfontosabb kül- és bel­politikai eseményeiről, a sport- eseményekről, a divatról, s a lapokban megjelent jogi ta­nácsokról. Ilyenkor a megbízott elő­adók hetekig éberen figyelik a rádió és az újságok híradásait, s az eredmény legtöbbször nem is marad el. Batta Pali legutóbbi külpolitikai és a 16 éves Gyuricza Anna a legújabb párizsi divatról szóló beszámo­lója például felnőtt közönség előtt is sikert aratott volna. Könyv, művészet, zene El kell még mondani, hogy mióta e tanfolyam megindult, növekedett a könyvtár serdü­lőkorú olvasóinak száma. A fia­talok most már nemcsak a szépirodalmi könyvek után ér­deklődnek, sokkal több mező- gazdasági szakkönyvet, föld­rajzi, csillagászati és politech­nikai művet olvasnak, mint azelőtt. Olvasmányaikról gyak­ran jegyzeteket készítenek, s már eljutottak a szépirodalmi alkotások főszereplőinek jel­lemzéséig is. Könyvankétot, s közös mo­zilátogatást is terveznek (az »Egy igaz ember«-t szeretnék megnézni), s rövidesen Bajára tesznek kirándulást: ellátogat­nak majd a posztógyárba, a Türr István Múzeumba, este pedig színházi előadáson vesz­nek részt. Ugy-e, most már értik ked­ves olvasóink: miért várja tü­relmetlenül 54 dávodi fiatal mindig a hétfő és a csütörtök érkezését? S ugy-e érzik azt is, hogy a játék nemcsak idő­töltés, a szórakozás nem öncé­lú dolog, s a komoly, tanító szó nem falrahányt borsó e szocialista község fiataljainak életében? Ezekben a napokban új em­berek, nagyszerű jellemek ki­alakításának tanúi a hófehér iskolafalak. Eszik Sándorné vat r—i dörzsöli össze kezét a Klapka utca végén Szabó Ist­ván, a Községgazdálkodási Vál­lalat dolgozója. Szabó bácsit csak a jó meleg bunda és a kucsma védi a dermesztő hideg­től, de még ez sem a legtöké­letesebben. Dél van, vége a piacnak. Á háziasz- szonyok edényében odahaza már fő a zöldség, amelyet a hús meUé vásárol­tak — ez a piaci el­árusító azonban még azt számolja: ele­gendő lesz-e mai ke­resete egy mackóru­hára. Nem aranyélet ilyenkor a piacon ülni — s biztos, hogy holnap már .L-S« őrajta is ott láthatjuk a meleg mackót. Tavasz a léiben. Ez a három kislány — Lukácsi Éva, Vágó Éva és László Kornélia, a Zrínyi Ilona iskola tanulói nevetve néznek korcsolyázás leözben a fényképezőgép lencséjébe. Ők örülnek, a hidegnek, mert egyik legkedveltebb szórakozásuk — amelyet mosl naponta gyakorol­hatnak — a korcsolyázás. Dermesztő a hideg. Az újság­író kezében megállt a ceruza, a fényképezőgép lencséjére fénye­KECSKJEMIÉT JAJSíIJJéLk 20, Férj: Most jut eszembe, a televí­ziónkon is megnéz­hetjük a Bernard» házát! Feleség: És ak­kor kinek mutatom meg az új kala­pomat? ... sen csillogó hópihék fagytak. Igazi tél volt — mínusz 20 fok Kecskeméten... (Pásztor—Márkus) Az autóvezetés nem élvezet, hanem mnnka Nyugat-Németországban meg­állapították, hogy egy órai autóvezetés egy közepes for­galmú nagyvárosban ugyanúgy igénybe veszi a vezető idegeit, mint hat órai átlag-munka. Tapasztalt autóvezetők szerint rosszul karbantartott vagy kanyargós és áttekinthetetlen utakon még ennél is fárasz­tóbb a vezetés. aaaaaaaaaaaaaaaaau ■«■■■■■■■■■»■•■•■■■■■■* PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kisikun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel, Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizeti hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra H Ft. Bács-Kiskiu! megyei ÍM>ou'iüa V. Kecskemét «=» 3.ti.; Vu--22á 27-19 Repül a srAn — ki tudja, hol áll meg? Fújtat a ló, élesen vágja a szél a^havat, de ilyen bundában még 20 fokos hideg-> ben sem fázik az ember.

Next

/
Thumbnails
Contents