Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-15 / 294. szám

To % Világ proletárjai, egyesüljetek! / A -MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS -KISKUN MEGYEI LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM Ara 50 fillér 1959. DECEMBER 15, KEDD Számos újabb belépő megyénk termelőszövetkezeteibe Szombaton és vasárnap nö­vekedett megyénkben a terme­lőszövetkezetekbe lépők, száma. IIAJÖSON ezen a két napon 350 hold földdel 58-an, s ve­lük együtt az elmúlt héten 3500 hóid szántóval, s 12 hold szőlő­vel, 270-en tértek rá a szövet­kezeti gazdálkodás útjára. BÄTMONOSTORON vasár­nap délután Molnár Frigyes elvtárs, a megyei párt-vb első titkára és Sarok Antal élv­társ, a megyei tanács vb-elnök- helyettese meglátogatta Szaba­dos György középparasztot, akinek a lakásán több egyéni gazdálkodó is megjelenti Ba­rátságosan elbeszélgettek, s ennek során többen hangoz­tatták, hogy belátják: jövőjü­ket csakis a közös gazdálkodás keretei között biztosíthatják. DUNAVECSÉN vasárnap 18, Solton pedig 2 család lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára. TISZAKÉCSKÉN az elmúlt három nap alatt 67 család 80 taggal lépett a tsz-ekbe; az ál­taluk bevitt földterületei: nagy­sága 119 hold, ebből 21 hold szőlő. A belépők között telein-" télyes középparasztok is sze­repelnek: Varga János 12, Kürti András 11 hold földet, Sze- kecs Ferenc pedig 3 hold szőlőt vitt a közösbe. Aláírom a belépési nyilatkoza­tot — mondta a tanácskozás után Gorjánác Bertalan. A jövő útja csak a termelőszövetkezeti * gazdálkodás lehet Dobi István elvtárs részt vett a dávodi tanácskozáson Már napokkal előbb híre futott Dávodon, hogy vasárnapi Dobi István elvtárs, az Elnöki Ta­nács elnöke megyei és járási vezetők kíséretében: ellátogat a községbe. Szorgos kezek szé­bajai járási bizottságának tit­kára, Pétiké János elvtárs, a járási tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke és más já­rási vezetők. Először Pétiké János elvtárs, MŰVELŐDÉSI HÁZAT AVATTAK Császártöltésen Közel félmillió forintos ál­lami támogatással, jelentős köz­ségi és társadalmi erőforrások felhasználásával, a volt tanács­háza épületéből korszerű, szép külsejű művelődési házat épí­tett Császártöltés lakossága, S.z Erkel Ferencről elneve­zett új művelődési ház fel­avatására december 12-én, szombaton este került sor. Az avatóünnepség megkezdése, hét óra előtt már zsúfolásig meg­töltötte a művelődési ház szín­háztermét Császártöltés dolgozó népe. Megjelent az avató ün­nepségem dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, megyénk országgyűlési képviselője, Pu­li cs József elvtárs, a megyei pártbizottság másod titkára, Ma­darász László elvtárs, a me­gyei tanács elnökhelyettese, Varga Jenő elvtárs. a megyei tanács elnökhelyettese, Körös Gáspár elvtárs, a járási párt­ibizottság titkára, Pilcz Károly rÍvtárs, a Kiskőrösi Járási Ta­nács vb-elmöke, Barabás János elvtárs, a megyei tanács mű­velődési osztályának vezetője, «olhóy László, a megyei ta­nács építési osztályának veze­tője, a megyei, a járási és a községi párt- és társadalmi szervek több vezetője. Az este 7 órakor megkezdő­dött átadási ünnepségen Cser­jés Sándor, a császártöltési "tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke üdvözölte a meg­jelenteket, majd Madarász .'László, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának elnökhe­lyettese mondott ünnepi be­szédet, Beszédében többek között hangsúlyozta, hogy nagy fel­adatok várnak Császártöltés termelőszövetkezeti község dol­gozóira a falu szocialista átala­kítása, a nagyüzemi, társas gazdálkodás fölényének bizto­sítása szempontjából. Beszéde •végeztével átadta a művelődé­si házat a község dolgozóinak, tolmácsolta a megyei pártbi­zottság és a megyei tanács jó­kívánságait, közölte, hogy a megyei tanács ajándékképpen rgy Munkáesy-tipusü íeleví- < ziós készüléket bocsát a mű­velődési ház rendelkezésére, a Kecskeméti Ének-Zenei Álta­lános Iskola pedig Erkel Fe­renc, nagy nemzeti zeneköltőnk arcképét küldte ajándékul Csá­szártöltés dolgozóinak. Az ünnepi beszéd után nívós kultúrműsort nézett végig az egybegyűlt közönség, melyen a helybeli színjátszók, zenekarok, szólisták, a helybeli kultúráiét fejlettségéről, s a kulturális munkában részvevők lelkesedé­séről, rátermettségéről adtak ta­núbizonyságot. Vasárnap este a Kecskeméti Katona József Színház művé­szei Offenbach: Egy marék bol­dogság című operettjének be­mutatásával látogattál: el az új művelődési házba. Dobi elvtárs beszél. pen feldíszítették a kulttirhá- zat, az egész község várta a kedves vendégeket. December 13-án délelőtt mintegy 700 egyénileg dolgozó paraszt és termelőszövetkezeti tag szoron­gott a nagyteremben és a fo­lyosókon. A tanácskozásra Dobi elvtárson kívül eljött Molnár Frigyes elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első tit­kára, Sarok Antal elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnökhelyettese, Szabó István elvtárs, az MSZMP A hallgatóság egy része. Dobi elvtárs Vöő Sándor egyéni paraszttal beszélget, kö­zében Petiké János, a Bajai Járási l'auácg _yb-elnöke. a járási tanács végrehajtó bi- ' zottságának elnöke tartott egy rövid beszámolót a járás ter­melőszövetkezeteinek fejlődésé­ről. Kovács Lajos, a Dávodi Rá­kóczi Termelőszövetkezet el­nöke hozzászólásában elmon­dotta, hogy közös erővel többre lehet jutni. Ezt az ő szövet­kezetük példája is bizonyítja, saját erőből építették dohány­pajtát, sertésfiaatatót, hizlal­dát, egy év alatt számottevően növelték a jószágállománytj Ezután Dobi István elvtárs emelkedett felszólalásra. Be­vezetőben rövid visszapillan­tást nyújtott a felszabadulás előtti embertelen paraszti sorsról, arról a határtalan nyomorról, amelyben kényte­len volt élni a magyar paraszt a kizsákmányolok uralma alatt. A cselédsorsot, az éhezést, nyo­morúságot csak a felszabadulás szüntette meg. A volt cselédek földet kaptáik a nagyúri bir­tokokból. örültek, hogy a sa­játjukon dolgozhattak, azonban a ldsparcella nem ad módot a lehetőségek nagyobb mérvű ki­használására és végeredmény­ben ezen is csak kínlódás az élet. A szövetkezeti, a szocia­lista gazdálkodás ínagasabb­rendu a kapitalista gazdál­kodásnál. — Csak a nagyüzemi mezőgaz­daságban lehet kialakítani a táblákat, gépekkel dolgozni, alkalmazni a tudomány vívmá­nyait. A termelőszövetkezeti tagok maguknak dolgoznak, rajtuk múlik, hogy négy liter, avagy 14 liter tejet ad az a tehén. Ha olyan szorgalmasan dolgoznak a közösben, mint előzőleg egyéni parcelláikon, feltétlenül jobb eredményeket érnek el; Sok előítélet van még a kö­zös gazdálkodással kapcsolat­ban. Arról mór többször hal­lottunk, hogy a- dolgozó pa­raszt, ha el is határozta, hogj belép a szövetkezetbe, tart a vezetőktől. Szükséges hangoz­tatni, hogy a termelőszövetkezet veze­tőségét a tagság választja, ők határozzák meg azt, hogy ki legyen az az ember, illetve, kik legyenek azok az emberek, akik az ő közösségüket irá­nyítják. Előfordul, hogy egyév­seknek fejébe száll a dicsőség, a tagság feladata ezt megaka­dályozni, ellenőrizni a vezetők tevékenységét. Egyesek azt mondják, nemű adom én a szabadságomat a termelőszövetkezetért. Mint egyéni gazda, a magam ura vagyok, akkor kelek és akkor fekszem,- amikor akarok. Pró­báljon viszont valaki akár reg­gel ötkor kelni nyáron cs este nyolckor lefeküdni, Nem két­séges, hogy mi lesz akkor a gazdaságából. Nyilvánvaló te­hát, hogy igenis parancsol neki a sok tennivaló, az egyéni gaz­daság ezernyi gondja. Tudjuk, hogy sok érzelmi megnyilvánulás is közrejátszik a szövetkezeti mozgalom fej? lesztésénéL A parasztember azt mondja, hogy sokat gürcöl­tem én ezért a földért, ha örökölte, akkor meg így gon­dolkodik: apám is rengeteget küzdött, míg összeszedte ezt a néhány holdat Érthető, hogy nem szívesen mond le azonnal az egyéni gazdálkodásról, so­kat vívódik, küzd önmagával» Beszélgessünk sokat velük. Jó akarattal igyekezzünk meg­győzni őket, Nem akarunk mi rosszat az egyéni parasztoknak. Saját érdekük, hogy a közös • gazdálkodás útjára lépjenek. Az egyéni gazdálkodásban nem lehet előbbre jutni, csak egy bizonyos határig tudják nö­velni a terméseredményeket, A világpiacon is növekednek az igények. Mind több és jobb mezőgazdasági terméket vár­nak tőlünk, ezit pedig csak a nagyüzemekben lehet előállí­tani, ezért fejlődik a mezőgaz­daság az üzemesítés irányá­ba a kapitalizmusban is, csak más úton. Ne hallgassunk tehát a kü­lönböző ellenséges propagan­dára. jobb ma belépni mint hol- - nap, mert előbb valósítjuk meg a jólétet. Igaz, és ezt hangoztatni kell, hogy a szövetkezetekben is el kell végezni a termeléshez szükséges munkát, de ez a munka könnyebb és eredmé­nyesebb — hangoztatta beszé­dében Dobi elvtárs. Szabó István elvtárs ezután megköszönte Dobi élvtárs tar­talmas hozzászólását és elmon­dotta, hogy az utóbbi napokban a .já­rásban 100 dolgozó paraszt ll'pbjiatós j» Jj oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents