Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-13 / 293. szám

1959. december 13. vasárnap 3. tífílal Iparművészet a mindennapi életben ELINTÉZIK AZ INTERPELLÁCIÓKAT; ÖT KÖZSÉG VILLAMOSÍTÁSÁRÓL; TÖBB BÚTORT HOZNAK FORGALOMBA; ÚJ EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZETEK ÉPÜLNEK; 19S0-BAN 112 MILLIÓ FORINT LESZ A MEGYE KÖFA-ALAPJA Mi újság a megyei tanácsházán ? A hazai iparművészet hatal­mas fellendülésének lehetünk tanúi. A mindennapok apró megélhetési gondjaitól meg­szabaduló emberek szeretnék munkahelyüket és otthoni kör­nyezetüket minél szebbé, kel­lemesebbé formálni. E törekvé­sükben az iparművészek és az iparművészet segítségére, tá­mogatására alapozhatnak. E gyűjtőfogalomba »az autóbusz­tól a kávédarálóig, a kalaptól a cipőig, a bútortól a szőnye­gig« sok minden beletartozik. A . boltokban a vásárlók már nemcsak az áruk tartósságát, célszerűségét vizsgálgatják, ha­nem a tetszetős, a szépérzéket kielégítő formát is megkövete­lik. Ezért bizonyára sokan hall­gatják meg Weiner Mihályné- nak, e kérdések avatott isme­rőjének, az Iparművészeti Mú­zeum helyettes főigazgatójának Sűrűn nyílik a hajósi párt- szervezet irodájának ajtaja, Párttagok és pártonkívüliek egymásnak adják át a kilin­cset. A nagy esemény, az egyé­ni gazdák szövetkezése a régi elavult termelési móddal való szakítása megmozgatta az egész községet. A tsz-ek fejlesztésé­vel kapcsolatos feladatok inté­zésére külön iroda alakult a községben a földművesszövet­kezet helyiségében. Az új belé­pők és az új termelőszövetke­zetek elsősorban a fejlesztési irodában kapnak választ kérdé­seikre. De sokan eljönnek ide a pártszervezet irodájába is tájákozódni, tanácskozni. A nagy forgatagban Török Sándor elvtárs a párt- szervezet titkára nyugodtan, megfontoltan válaszol a kérdé­sekre, intézkedik, ellátja válasz- szal vagy éppen pártmunkával a hozzá fordulókat. Minek köszönhető a szövetke­zeti mozgalom gyors ütemű fel­lendülése a községben — kér­dezzük a párttitkár elvtárstól, amikor a látogatók száma kicsit megcsappan. — Tulajdonképpen több mint 10 éves munka gyümölcse érik ezekben a napokban — válaszol­ja. Majd így folytatja; — Nem először beszélünk e kérdésekről az egyéni gazdákkal. Hosszú Kulturális figyelő Kísérő műsor és szerénység Ahányszor csak a fővárosba utazom, ha csak egy mód van rá, mindig megkeresem az alkal­mat, hogy egy órára beüljek a Híradó Moziba. Nem állok egye­dül a rövidfilmek szeretete te­kintetében, hiszen nem volt még olyan idő, amikor ne kellett volna jó pár percig állva vára­kozni. A mozi talán a nap min­den órájában zsúfolásig telt né­zőtér előtt pergeti a kitűnő rö­vidfilmeket. A kisfilmeknek te­hát igen nagy közönsége van és lenne bizonyára itt a megyé­ben is, nemcsak Budapesten. Csak hát sajnos híradó mozi még nincs Kecskeméten, s álta­lában tapasztalható, hogy a rö­vidfilmek nagyszerű nevelő érté­kének felhasználása nem éppen kifogástalan. Pedig biztosra ve­hető, hogy ha például Kecske­méten is, de nagyobb városaink­ban is, vagy bárhol a megyében a mozi műsorokon a nagy já­tékfilm címe alatt akármilyen kis betűvel ott olvashatná a mo­ziba vágyó néző a kísérő mű­sort képező rövidfilmek címét, vagy éupeu azt. mikor milyen »Iparművészet a mindennapi életben« című előadását vasár­nap este 6 órakor a TIT he­lyiségében. Karácsonyi árak Bécsben Az Arbeiter Zeitung írja november 22-én; »Minél inkább közeledik az ünnep, annál jobban ritkulnak egyes üzletekben az elérhető árak. Az emelést nem szenzá­ciós látványosságai hajtják végre, hanem schillingenként húzzák ki a pénzt a vevők tárcájából.,. Nagy ünnepek, de elsősorban karácsony előtt szá­mos kereskedő megkísérli, hogy alaposan megnyirbálja a schil­ling vásárlóerejét... Aki most vásárol, gyakran jóval keve­sebbet kap a pénzéért, mint egy hónappal. ezelőtt.« évek tapasztalatai, a közös gaz­daságok eredményei, a párt fel- világosító munkája és ki tudná megmondani, még, mi minden érlelte meg a szövetkezés gon­dolatát. Tapasztalataink szerint az egyéni gazdák tudják, hogy a szövetkezeté a jövő. A régivel való szakítás azonban nem könnyű dolog. Nehezen ment az a szövetkezés úttörői­nek is, de sok vívódást okoz az egyéni gazdáknak még napja­inkban is. Éppen ezért nem elég az, hogy az egyéniek csak lás­sák a szövetkezés előnyeit, a kis parcellával való szakításhoz buzdításra, bátorításra van szükségük. — Az elmúlt napokban elért sikereinket elsősorban annak tu­lajdonítjuk, hogy pártszerveze­tünk tagjai személyes példájuk­kal és felvilágosító szavukkal ezt a bátorítást megadták. Elő­ször Farkas László, azután ifj. Palkó Gyula, majd Rasztig Im­re, Rákóczi Ignácné, Károlyi Já­nos, Horváth Ernő, Nánási End­re párttagok írták alá a belépési nyilatkozatot. Az egyénileg gaz­dálkodó párttagjaink közül ösz- szesen 14-en léptek a közös gaz­dálkodás útjára. De kérdezzük meg a párt­irodában tartózkodó szövetke­zetbe lépett párttagokat. híradót vetítenek, mikor van műsoron sporthíradó, stb., stb., lennének olyanok, akik — ne haragudjanak meg érte rende­zőink és művészeink — ennek a nyúlfarknyi filmecskének kedvé­ért néznék meg egyik vagy má­sik műsort. Valamikor, jóval a felszaba­dulás előtt, még — emlékszem gyermekkoromból, — minden moziplakáton olvasható volt a kísérő műsort képező filmek címe is. Ma ez teljesen hiányzik. Érdemes volna gondolkodni róla, milyen lépéseket lehetne tenni a külföldi és nagyon ked­velt magyar rövidfilmgyártás népszerűsítésére, — talán arról is érdemes volna töprengeni, nem lehetne-e valamilyen for­mában híradó mozit csinálni éppen a megyeszékhelyen, — de azt mindenesetre meg kellene tenni, hogy az érdekesebb kisfil- mek, híradók stb. címét feltün­tessék a mozi plakátokon. Fölös­leges »szerénység« elhallgatni a jobbnál-jobb kisfilmek címét. yla— A napokban ülésezett a me­gyei tanács, s most a titkár­ságon a szokottnál is lázasabb munka folyik. Közvetlenül az ülés után hozzákezdtek a ta­nácstagok interpellációinak fel­dolgozásához. Judik Menyhért megyei tanácstag többek között azt kifogásolta, hogy dr. Gön­czi Pál Kiskunfélegyházára való áthelyezése után nem ma­radt ügyvéd Alpáron, aki a lakosság vitás ügyeit elintéz­né. Cseh László elvtárs, a me­gyei tanács titkára vállalta magára az intézkedést. Még aznap írásban és szóban fel­hívta dr. Máté Ferencet, a me­gyei ügyvédi kamara elnökét, hogy a kiskunfélegyházi ügy­védi munkaközösség útján in­tézkedjen az alpári lakosság Farkas László: Én írtam alá elsőnek a belépési nyilatkozatot. Ebben az évben négy és fél hold földet műveltem. Amíg a kis parcellámon dolgoztam, figye­lemmel kísértem a termelőszö­vetkezetek eredményeit is. Meg­győződésem, hogy a nagyüzem többre képes, mint a kis parcel­la. Még azokban a termelőszö­vetkezetekben is, ahol több hiá­nyosság fordult elő, nem a gaz­dálkodási formában, hanem a vezetésben van a hiba. Ezen pedig lehet változtatni. — Olvastam a pártkongresz- szuson elhangzott beszédeket és részt vettem a népnevelő tan­folyamon is. Mindez elősegítette a szövetkezetbe való belépése­met. Higgyék el nem volt köny- nyű, de most már túljutottam rajta. Ki sem tudom mondani, hogy milyen r » r • óriási megkönnyebbülést érzek. A József Attila Termelő- szövetkezetbe kértem a felvéte­lem. Véleményem szerint erre a szövetkezetre nagy jövő vár. Adottságai kitűnőek, nagy lehe­tősége van az öntözéses gazdál­kodásra és az állattenyésztés fejlesztésére. Belépésem óta azon munkálkodom, hogy más egyéni gazdák is kövessék példámat. Károlyi János: 12 hold földet, azonkívül kocsit, lovat viszek a közösbe. Én már voltam tsz-tag. Csak az a baj, hogy egy kicsit okoskodtam és nem hallgattam az asszonyra. Pedig neki volt igaza, amikor a kilépéstől óvott. Most azzal az elhatározással ír­tam alá a belépési nyilatkoza­tot, hogy soha többé nem szakí­tok a termelőszövetkezettel. Ifj. Palkó Gyula: Figyelemmel kísértem a pártkongresszus ta­nácskozását. Én is vallom azt a nézetet, hogy a terméshozam nö­velésének és az életszínvonal emelésének fő útja a mezőgaz­daság szocialista átalakítása. Ne­kem nem volt nagyon nehéz a kisüzemmel való szakítás. 1952- től 1956. végéig a Haladás Ter­melőszövetkezetben dolgoztam. Volt ott is nehézség, de higyjék el az egyéni gazdaságban még sokkal több. összesen 11 hold földdel léptem most be a közös­be. ide a partirodára azért jöt­tem, hogy megbízatást kapjak a még egyénileg gazdálkodók fel­világosítására. Nem is tartjuk fel sokáig munkájukban a hajósi pártszer­vezet tagjait. Sok sikert kívá­nunk nekik és mindazoknak, akik felismerve az idők szavát, szíwel-lélekkel munkálkodnak a haladás meggyorsításán, a ter- í melőszövetkezetek szervezésén, megerősítésén., Nagy József jogügyi ellátásáról. Az intéz­kedés azóta megtörtént. * öt község — Kéleshalom, Ballószög, Fülöpháza, Helvécia és Ágasegyháza — jövő évi villamosításának előkészítéséin dolgoznak a tervosztályon. A mintegy 6 millió forintos be­ruházáshoz szükséges anyagot és a költségek egyrészét köz­ponti keretekből fedezik. A ki­adások nagyobbik felét azon­ban helyi forrásokból — első­sorban a községfejlesztési ala­pokból — biztosítják. A DÁV, amely az említett községek vil­lamosításának munkálatait el­végzi, az előkészületeket már megkezdte és a szükséges anyagmennyiséget jövő évi anyagtervébe beépítette. * A kereskedelmi osztályon most folynak az I960, évi áru­forgalomra vonatkozó tervtár­gyalások. Népünk állandóan növekvő életszínvonala ugyan­is évről évre több és újabb árucikkek forgalombahozását követeli meg, ezért az árufor­galmat ennek megfelelően elő­re meg kell tervezni. Különö­sen a bútorok iránt nagy a ke­reslet, s ebből a legnehezebb kielégíteni a lakosság igényeit. Mint megtudtuk, 1960-ban 10 millió forint értékű bútorral többet hoznak forgalomba me­gyénkben. mint az idén. Ha­sonló helyzetre számítanak a televíziós készülékek árusítá­sánál. Ebben az évben közel 600 TV-készüléket vásároltak megyénk dolgozói. Jövőre — különösen a szentesi reléállo­más elkészülte után — még Országszerte, így városunk területén is újabb küzdelem in­dul a járványos gyermekbénu­lás ellen. A Sabin I. oltások városunk területén az alanti oltóhelyeken és oltási időpon­tokban lesznek: a belterületen mind a négy körzeti orvosi rendelőben (Szalvai Mihály krt. 3,, SZTK földszint 8, Rákóczi út 10—18 sz. és Katona József utca 5. számj.E helyeken ugyan­azon időpontokban lesznek ol­tások éspedig december 14-töl 19-ig naponta délelőtt 11-től 13 óráig és délután 14-töl 16 óráig. Külterületen, a kadafalvi kör­zeti rendelőben december 16-án és 18-án délelőtt 8-tól 12 óráig; a ménteleki körzeti rendelőben december 17-én és 18-án dél­után 14-től 18 óráig; a Szolnoki úti 1-es számú iskolában de­cember 17-én délelőtt 10-től 12 óráig; a kisfái 1-es számú is­kolában december 16-án déli 12-től 14 óráig, a katonatelepi körzeti rendelőben december 17-én délelőtt 11-től 12 óráig; a városföldi körzeti rendelőben december 17-én délelőtt 10-től 16 óráig. Az iskolás gyermekek isko­láikban kapják meg az oltást, tehát a fenti oltóhelyeken meg- jelenniök nem kell. Azok az nagyobb érdeklődésre számita* nak, ezért mintegy 2500—3000 készüléket hoznak forgalomba. * A községfejlesztési csoport közvetlenül a megyei tanács titkárságának irányítása ala került. A csoport dolgozói most a járásokat és városokat láto­gatják és felülvizsgálják az 1960-as községfejlesztési költ­ségvetéseket. Jövőre mintegy 112 millió forint bevételt irá­nyoztak elő a tanácsok a kö/ - ségfejlesztési alapra, amelyhez közel 15 millió forint értokú társadalmi munkát, ezcr'.iívü! nagy mennyiségű helyi anyag felhasználást terveztek. Az ed­digi tapasztalatok szerifit egyes tanácsok, helytelenül, bizonyos épületek lebontása útján akar­nak helyi anyagot biztosítani. A felülvizsgálat során figyel­meztetik az illető tanácsokat, hogy használható épületeket ne bontsanak lé. * Már az 1981. évi beruházá­sokról tárgyal az egészségügyi osztály a tervosztállyal. Az öt­éves terv első évében kezdik meg ugyanis a bajai és a kis­kőrösi rendelőintézet építését, amely három-három millió, va­lamint a megyei közegészség- ügyi, járványügyi intézet épí­tését, ami 5 millió forintos be­ruházást igényel. A rendelő­intézetek mielőbbi felépítését a termelőszövetkezeti mozga­lom gyors fejlődése indokolja, mert többszörösére növekszik majd a társadalombiztosításba bevont lakosok száma. Nagy Ottó iskolás koron aluli gyermekek, akik oltási nyilvántartásokban szerepelnek, »védő oltási értesí­tőt« kapnak postán — decem­ber 14-ig. ök az értesítőben feltüntetett helyen és időben jelentkezzenek az oltásra. Azok a három hónapostól 6 évesig terjedő életkorban levők, akik december 14-ig oltási értesítőt kapnak, a lakóhelyük szerinti oltóhelyen, a körzeti orvosi ho- vátartozóságuk szerint jelenje­nek meg az oltás felvételére. Oltásban kell részesülniük azoknak is, akik a Salk-oltást több ízben is megkapták, sót azoknak is, akik megelőzően járványos gyermekbénulás meg­betegedésen átestek. Heveny, lázas betegségben szenvedőit azonban nem olthatok. A két éven aluli korban levők — há­rom hónapostól felfelé — ol­tása kötelező. A Sabin-féle oltóanyag al­kalmazásának előnye a Salk- oltással szemben az, hogy az oltás szájon keresztül, az oltó­anyagnak teában, vagy cukor­ra cseppentve való beadásával történik, tehát nem tűvel való beszúrás útján és hosszabb időre, évekre terjedő védett­séget ad. Á kommunisták példája bátorítja az egyéni gazdákat az összefogásra Hajóson A paralízis elleni védőoltások rendje Kecskeméten

Next

/
Thumbnails
Contents