Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-08 / 288. szám

1959, december kedd A 792-ES AZ ÖTÖDIKRE JÁR... MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BA'CS-KISKUN MEGYEI LAPJA Jelentés a munka erőfronfr ól 1960-ban háromszázzal több ipari tanulót képeznek A szakmunkásképzés egyik legégetőbb problémánk nem­csak megyénkben, az egész or­szágban is, hiszen újabb és újabb ipari üzemek létesülnek, amelyek emberek százainak, ezreinek biztosítanak munkát, rendes megélhetés'. Sokkal több szakmunkásra van szükség Ezzel fogad Tóth Imre elv­társ is, a megyei tanács mun­kaügyi osztaiyanak vezetője. — Különösen érezhető a szak­munkáshiány többek között kőműves, ács, vasbetonszerelő, festő és kéményseprő szakmák­ban. Ezeknél a szakmáknál egye­lőre még problémát jelent, hon­nan szerzünk elegendő szakem­bereket. — A közelmúltban megvizs­gáltuk, hogyan állunk munka- erögazdálkodás terén. A vizsgá­lat során megállapítottuk, hogy ezen a téren jobb a helyzet az elmúlt évek hasonló időszakához viszonyítva. Ezt mi sem bizonyít­ja jobban, mint az a tény, hogy az 1958—59. évi hasonló idősza­kokban kiutalt munkanélküli segélyek 10 százalékát sem kel­lett ebben az évben kifizetni. — Megyénkben most segéd- és szakmunkásokat toboroznak a Fejér megyei Építőipari Vállalat munkahelyeire. Eddig 12 segéd­munkást küldtek el, szakmun­kás még nem jelentkezett. Az 1959-es évben egyes idényjelle­gű megyei vállalatok is tovább foglalkoztatják a szerződött munkásokat. Nem jelentkeztek nehézségek az elmúlt időszakban az ifjúság elhelyezésével kapcsolatban sem. Ugyanez volt a helyzet a nőknél is, mert a konzervgyárak és az idény jellegű üzemek nagyobb számban vettek fel nőket és fia­talokat az idén. A Konzervgyár és a Barnevál még a közeli na­pokban is tudott alkalmazni nő­ket idénymunkára. A Kiskunha­lasi Barnevál sem tudta a város­ból kielégíteni munkaerőigényét és ezért Kiskőrösről kellett szer­ződtetnie női dolgozókat. Kevés a jelentkező Az iparitanuló-képzés terüle­tén nem tudtuk kielégíteni a ; harmadik negyedévi szükségle­tet. A Kecskeméti Épületlaka­tosipari Vállalat 24 lakatosipari tanulót, a Malomipari Gépgyár 8 tanulót, a Reszelővágó üzem 6 tanulót kért ebben az időszak­ban, eredménytelenül. Kiskun­halason bognár és kőműves szakmában volt iparitanuló-hi- ány. Remélhetőleg, javul a hely­zet e tekintetben, mert 1960-ban Kecskeméten 300-zal több ipari tanulót képeznek ki. Nehézséget okoz még a tanteremhiány, mert az iparitanuló-képzésre mind­össze 8 tanterem áll rendelke­zésre Kecskeméten. A tanterem- hiány megszüntetésének kérdé­sével a megyei tanács egyik ille­tékes vezetője is foglalkozik. A fiatalok közül többen még mindig idegenkednek a nehezebb ipari szakmáktól. A tiszta és könnyebb foglalkozást választ­ják, holott azon a területen ke­vesebbet kereshetnek. A MÉK például már egy éve keres húsz érettségizett fiatalt technikus­nak, akiknek a gyakorlati időre is jó kereseti lehetőséget bizto­sítana. Eddig mindössze egy-két fiatal jelentkezett. (m) hallatszik a telefonba a for­galmista határozott szava. Be­lényesi Mihály szolgálatvezető váltóőr, aki 39 éve szolgál a vasútnál, megismétli az utasí­tást, kezébe veszi a kis piros zászlót, majd lezárja a sorom­pót, s társával, Tóth Lászlóvá! együtt elsőnek fogadják a jel­zett tehervonatot. Mindkettőjüknek köszönhető, hogy az állomáson megvaló­sult a balesetmentes szolgálat. (Pásztor Zoltán felvétele.) Iskolamúzeum Jánoshalmán (Községi tudósítónktól.) A jánoshalmi általános leány­iskolában évek óta komoly anyaggyűjtést munkát végez a régészeti szakkör, Trillsam Márton tanár vezetésével. A régészeti szakkör munkáját az iskola nevelői, tanulói is se­gítik és munkájukhoz a fiú­iskolából is segítséget kaplak Szabó Sándor tanártól. A múzeumot a híres Afrika- kutatóról, Magyar Lászlóról nevezték el, alá fiatal éveit Jánoshalmán töltötte. A mú­zeumnak közel 250 értékes tárgya van: cserépedények, munkaeszközök, régi okmá­nyok, fényképek, újságok és az ásatások idején előkerült avarkorbeli tárgyak. A már ed­dig összegyűjtött' anyag nagy­mértékben segíti Jánoshalma község történetének megírását, amelyen dr. Karsai Ferenc ta­nár dolgozik. Az elkövetkező években épülő új kultúrházban biztosítanak állandó helyet az értékes gyűj­teményeknek. sorra épülnek az új bérházak, modern mosókonyhákkal fel­szerelve. Űj bérházi lakosokkal beszélgetve tudomásunkra ju­tott, hogy nem egy olyan bér­ház van, ahol a nagyteljesít­ményű -— egyszerre hét kiló ruhát mosó — gépet még fel sem „avatták” a lakók, néhá- nyan inkább kisebb teljesít­ményű, házi használatra szol­gáló gépet vettek, mert egy-egy család részére a nagy gép „üze­meltetése” nem gazdaságos. He­lyes lenne, ha valamilyen ál­lami szerv, vagy akár a Patyo­lat, próbaképpen egy-egy napra ezekben a mosókonyhákban! bérmosást vállalna a házban, I vagy a környékben lakók szá­mára. Ugyancsak időszerű vol-' na már a házi takarító szolgá­lat megszervezése, mely egy időben ugyan már kialakuló­ban volt Kecskeméten, de nem tudni miért — nemcsak hogy tovább nem fejlesztették — meg is szüntették. Napjainkban sok szó esik or­szágszerte, s városunkban is a dolgozó nők második műszak­jának megkönnyítéséről. A jö­vőben azonban már nem a ja­vaslatokat, hanem a megvalósí­tott ötleteket szeretnénk üd­vözölni és köszönten!. — éné — PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja, szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemet. Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 'erjeszti a Magyar Posta. Előfizet­ető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj i hónapra 11 Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — TeL: 15-29» 27-49 Képek a járás életéből Ontözőtelepeket létesítenek, traktorokat vásárolnak a járás tsz-ei A járási tanács végrehajtó bizottsága elfogadta a termelő- szövetkezetek öntözési tervét. A legnagyobb érdeklődés a csőkutas öntözés iránt van, A Dunatetétlani Micsurin 163, a Dunavecsei Virágzó 100, a Kun- adacsi Kossuth 100, a Szalk- szentmártoni Békéért 30, a Kunpeszéri Parasztoecsület 50 kát. holdon kívánja megvaló­sítani jövőre a csőkutas öntö­zést. A termelőszövetkezetek Röviden — Ötezer forint értékű tár­sadalmi munkát végeznek Vas Mihály tanácstag kezdeménye­zésére Kunszentmiklóson a Ba­csó Béla utca lakói járdaépí­tésben. — A Dunaegyházi Haladás Termelőszövetkezetben átadták a 48 férőhelyes önitatós tehén­istállót. * — Dunaegyházán 120 köbmé­ter sódert termeltek ki a dol­gozó parasztok társadalmi munkával az új kuiiúrház épí­téséhez, Rovás Tizenegy villanyoszlopon múlik A Budapesti Áramszolgáltató Vállalat építési részlege szer­ződésben vállalta, hogy Kun- peszér községben december 1- re kigyullad a villanyfény. Saj­nos a villany még ma sem vi­lágít Kunpeszéren, azért, mert a vállalat közölte a községi tanáccsal, hogy a kooperáló vállalat nem tudja leszállítani a 11 darab beton villanyosz­lopot, ezért csak június 1-én lesz villany a községben. Ha. 11 oszlop miatt kell sötétben i maradnia egy községnek? ezeken a táblákon főleg takar­mányt termelnek majd, de lesz szőiő, gyümölcsös, kertészet is. A 3004/2. számú kormányren­delet nyújtotta lehetőségekkel élve a dunavecsei termelőszö­vetkezetek 16 darab traktort vásároltak, illetve vásárolnak még ebben az évben. A hartai Lenin Tsz négyet, a Kunszent- miklósi Kiskunsági Tsz hármat, a Solti Szikra Tsz két darab traktort vásárolt. Tsz-fejlesztési bizottság alakult Kunpeszéren december 3-án megalakult a héttagú tsz­fej lesztési bizottság. A fejlesz­tési bizottság elnöke Kupsza Mihály tsz-tag, veterán kom­munista, tagjai Inoka Pál, Fa­zekas Béla tsz-tagok, Adász Ferenc, a termelőszövetkezei elnöke. A fejlesztési bizottság hetenként ülésezik, ahol meg­beszélik az elkövetkezendő fel­adatok végrehajtásának ütemét és módját. Tsz-elnökök értekezlete Dunavecsén tető Vállalat, az Állatforgalmi Vállalat, a MÉK és a felvásár­lási kirendeltség megbízottai. A megbeszélésen az Országos Termelőszövetkezeti Tanács helyettes vezetője, Zoványi István is megjelent. A referá­tumhoz több tsz-elnökön kívül hozzászólt Magony Imre, a me­gyei felvásárlási kirendeltség vezetője, Sajdik András, a me­gyei tanács képviselője. A múlt héten a dunavecsei járási kultúrházban rendezték meg a járás termelőszövetke­zeti elnökeinek értekezletét. Romváry Henrik, a járási ta­nács mezőgazdasági osztályve­zetője beszámolt a zárszám­adás és a tervkészítés munká­járól. Ezenkívül az időszerű problémákra hívta fel a meg­jelentek figyelmét. Az értekez­leten megjelent a Magtermel­A Szabadszállási Petőfi Va­dásztársaság az elmúlt napok­ban tartotta meg nagyszabású nyúlvadászatát. A szerencsés vadászok egyetlen nap alatt 109 nyúlat terítettek le, melyek­nek átlagsúlya valamivel több volt a 4 kilónál. A vadász- társaság az elejtett tapsifülesek közül 100 darabot exportált. A társaság tervei szerint ebben az évben 300 nyulat kívánnak elejteni, amelyből 200 darabot külföldre, 100-at pedig belföldi fogyasztásra szállítanak el, Á vadásztársaság vezetősége és tagsága megkezdte a vadak téli etetését. Vérfrissítés céljá­ból 100 darab fácánt és 12 te- nyésznyulat hozatnak. A nőtanács életéből A múlt t)éten került sor a járási nőtanács rendezésében a tsz-asszonyok tanácskozására. A megjelentek előtt Ivliklán Ferenc a nők helyzetéről, a termelőszövetkezetek előnyé­ről, valamint a nők segítség- nyújtásáról beszélt. járás li termelőszövetkezetéből érke­zett asszonyok az előadás után élénk eszmecserét folytatlak a jelenlegi időszerű problémák­ról. December 7-én Dunavecsén rendezték meg a nötanács ak­tíva-értekezletét, ahol a nőta­nács feladatait tárgyalták meg. Ezt követően december 10-én a szülői munkaköz'isségék el­nökei gyűlnek össze Dunave- esén tapasztalatcserére. 109 nyúl egy nap alatt Az ősz folyamán egy kelet­német szakszervezeti küldött­ség látogatott Kecskemétre, melynek tagjai — több kecs­keméti dolgozóval folytatott beszélgetés során — az itte­niek érdeklődésére elmondották, náluk hogyan igyekeznek meg­könnyíteni a dolgozó háziasz- szonyok második műszakját. Többek között két nagyon ér­dekes ötletet hallottunk tőlük: az egyik a mosás, a másik a bevásárlás közös megszervezé­sére vonakozott. Nagyobb vál­lalatoknál és üzemeknél Kecs­keméten is megvalósítható len­ne, hogy a gyár vagy az üzem szocialista célokra létesített he­lyiségeinek egyikében mosó­konyhát, s vasalószobát ren­deznének be, s a gyár dolgozói % leadott szennyest kimosva, kivasalva kapnák vissza — ter­mészetesen megfelelő térítés el­lenében. Szintén kivitelezhető ötlet lenne nálunk is a be­vásárlás oly módon való meg­szervezése, hogy nagyobb üzem­ben vagy gyárban egy megbí- íott személynek reggel, illetve munkakezdés előtt a dolgozó j isszonyok leadnák a bevásá- ; rolni való cikkek listáját, s az érte járó pénzösszeget, munka v égeztével pedig ki-ki meg- j kapná saját csomagját. így sok feleslegesen eltöltött Időt tudnának megtakarítani asszonyaink, több idő jutna a tanulásra, művelődésre, hiszen egy négy-öt tagú család napi bevásárlási gondja is legalább háromnegyed—egy órát igényel. Ugyanakkor egy másik javas­latunk is volna. Kecskeméten ^WWWW^XWVWV >/V »VWWWWWVA J/ftívigi ankétol rendek. 121 középiskolás diák részéri iecember 9-én Kiskunfélegyhá ián a Hazafias Népront jára- oizottsága. Vitaindító előadás: Szántó Sándor füagronómus tart jaezögazdaságunk helyzetéről. Kecskeméten is megkönnyíthető a „második műszak“ Vállaljon bérmosást a Patyolat S»»i-vp»7pIi mpv n takarító szolgálatot

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents