Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-06 / 287. szám

Marosán György elvtárs beszéde a párt szervezeti szabályzatának módosításáról

— Tisztelt kongresszus, kedves elvtársak! Pártunk három alappillére: a marxista—leninista ideológia, a tömegek érdekét, előrehaladását szolgáló politika, valamint a szervezettség, amely feltételezi a megbonthatatlan egységet — kezdte beszédét, majd hangsúlyozta, hogy a forradalom győzelmének és előrehaladásának a legfőbb fegyvere a jól szervezett marxista—leninista párt.

Marosán György ezután emlékeztetett arra, hogy az 1957. évi országos pártkonferencia módosította a Szervezeti Szabályzat különböző pontjait, s felsorolta az elvi jelentőségű módosításokat is.

A Magyar Szocialista Munkáspártnak múltja, forradalmi tradíciója van, az egész országban szeretik, becsülik, elfogadják, mint a dolgozó nép vezetőjét.

Jellegét nem a név határozza meg hanem eszmei alapja, politikai célkitűzése. Elnevezését' az egész párttagság elfogadta, mert a Magyar Szocialista Munkáspártot marxista—leninista kommunista pártnak, a munkásosztály élcsapatának tartja. A párt újjászervezésével megerősödött a párt élcsapat jellege. A pártba a munkásosztály fiai és legöntudatosabb küzdőtársaink léptek be. A Magyar Szocialista Munkáspárt osztálybázisa a munkásosztály. A párt része a nemzetközi munkásmozgalomnak és a pro- letárinternacionalizmus talaján áll.

— A párt vezető szerepét 1956 októbere előtt szektás oldalról, helytelenül értelmezték, eltorzították, a revizionisták pedig tagadták. Az Országos Pártértekezleten rögzítettük: a párt csak akkor teljesítheti feladatát, őrizheti meg egységét és szilárdságát, ha engesztelhetetlenül harcol mindenfajta revizionista árulás és dogmatikus torzítás ellen, mert a párt egysége létkérdés, a párt, a munkáshatalom szempontjából. A Magyar Dolgozók Pártja mindennapi gyakorlati munkájában nem folytatott megfelelő elvi harcot az elA továbbiakban hangsúlyozta, hogy a párton belüli demokrácia egészségesen fejlődött. A személyi kultusz elsorvasztotta a demokratizmust, elszürkítette a pártéletet. Ma nyugodtan elmondhatjuk: a demokratizmus tiszta levegője hatja át a pártéletünket. Ez biztosítja a többi között a kollektív vezetés általános érvényesülését is. Pártunkban helyreállítottuk a kollektív vezetést, a választott pártszervek irányító, vezető szerepét.

— A pártunkban kialakuló és egyre erősödő kollektív vezetés új vonása — folytatta —, hogy fontos kérdések eldöntésében — még a határozathozatal előtt — bevonjuk a velünk szövetségi viszonyban levő pár- tonkívülieket is.

, Mi azt valljuk, hogy a szocializmus felépítése a kom- ! munisták és a pártonkívüli dolgozók közös műve.

Ha tehát a kommunistáknak és párton kívülieknek közös erőfeszítéssel kell végrehajtaniuk a párt határozatait, helyes, ha e határozatok meghozatala előtt megfelelő formában és módon kikérjük a pártonkívüliek véleményét is.

— A kollektív vezetés megköveteli, hogy az így hozott határozatokat az alsóbb szervek és az egész párttagság egységesen, ingadozás nélkül hajtsa végre. A Központi Bizottságnak ugyanolyan, gondot kell

hajtások ellem A harc szervezeti intézkedésekre szűkült. Ez tette szükségessé azt a módosítást, amely szerint: »Ha a párttag nem ért egyet bizonyos ' határozatokkal, akkor e határozatokat pártszerűen végrehajtva kifejtse ellentétes véleményét a felső pártszerv előtt.«

Üj módszer bevezetését jelentette az a módosítás, amely kimondja: »A Központi Bizottság egyes határozatok kidolgozásába és megvitatásába bevonhat pártonkívüli szakértőket is. Egyes országos jelentőségű határozatok tervezetét nyilvános megvitatásra az egész párttagság elé terjeszti.« A párt Központi Bizottsága azóta már többször élt ezzel a jogával. A széles tömegek bevonása a kérdések megvitatásába, tovább fejlesztette közéletünk demokratizmusát, ezzel nőtt a párt tekintélye a pártonkívüliek előtt, helyes határozatok születtek és egységes volt a végrehajtás, Elég utalni a munkásosztály helyzetének felülvizsgálására vagy a művelődéspolitikai irányelvekre.

— Az országos pártértekezleten elfogadott Szervezeti Szabályzat a két év tapasztalatait figyelembe véve helyesnek bizonyult, javasoljuk a kongresz- szusnak, hogy erősítse meg az országos pártértekezletem, elfogadott módosításokat.

— Tisztelt elvtársak! Pártunk alaptörvénye, vezetési irányelve, módszere és gyakorlata a demokratikus centralizmus, amely most teljes mértékben érvényesül pártéletünkben. A régi vezetés megsértette a demokratikus centralizmus elvét. Gyengítette a vezetést, korlátozta a pártélet kibontakozását, lazította a párt -és a tömegek kapcsolatait. Pártunk

— kétfrontos harcot folytatva

— fejlesztette a párton belüli demokratizmust és megszilárdította a központi vezetést. A tapasztalatok azt bizonyítják, helyesen jártunk el, Megszilárdult a pártban és egész állami életünkben a központosítás, ugyanakkor tovább erősödtek, mélyültek a demokratikus vonások,

fordítania a határozatok végrehajtására, annak ellenőrzésére, mint amilyen gondot fordított a határozat meghozatalára.

— Meg kell mondanunk, hogy a múltban éveken át nem volt ez így — mondotta a továbbiakban Marosán elvtárs —, de most a lenini elveknek megfelelően érvényesül nálunk a kollektív vezetés és alkotó szelleme mindjobban, átjárja nemcsak a pártot, de egész társadalmi és állami életünket is.

A Központi Bizottság továbbra is azon lesz, hogy fejlessze és mélyítse a kollektív vezetést, amely elért eredményeinknek és további sikereinknek alapvető módszere.

— Több gondot kell fordítani - a vezetés színvonalának emelésére is — folytatta. — A vezetőségválasatás eredménye jó képet mutat. A kommunistáknak az ideológiai, politikai felkészültségük mellett most nagyobb gondot kell fordítaniuk a gazdasági élet ismeretére, kulturáltságuk emelésére. Hatékonnyá, színessé, elevenné kell tenni a politikai tömegmunkát, s ez is nagyobb fel- készültséget követel. Fokozni kell a bírálat és az önbírálat szellemét, mert a bírálat és az önbírálat egyik lényeges fegyvere a pártnak. Nem egyszer hallottunk olyan véleményt: helyes-e bírálni önmagunkat.

nem használja-e ki az ellenség? A kérdés így gyökerében helytelen.

— Inkább azt kell kérdeznünk, mi lenne, ha nem tárnánk fel hibáinkat, mi lenne, ha hagynánk, hogy egyes, magú kről megfeledkezett párttagok megsértsék a párttagságot és a pártonkívülieket. Nem azzal tennénk szívességet az ellenségnek, ha erről hallgatnánk?

Minden kommunistának tisztában kell lennie azzal, hogy a hibák eltussolása vagy eikenése előbb-utóbb bizalmatlansághoz vezet, bizonytalanságot szül, lazítja a Párt kapcsolatát a tömegekkel.

— A munkásosztály pártja csak a tömegek aktív támogatásával tudja építeni a szocializmust. A tömegek támogatását csak akkor tarthatjuk meg, ha a dolgozók helyeslik pártunk politikáját, annak végrehajtásában felismerik a maguk érdekeit, ha beleszólhatnak az állam ügyeibe, egyszóval érzik a demokrácia légkörét, Ennek pedig mindenekelőtt magából a pártból kell kisugároznia. A demokrácia szelleme akkor érvényesül életünk minden vonalán, ha a demokrácia légköre és módszere hatja át a pártot, ha állandóan figyelünk a tömegek véleményére, kívánságára, javaslatára, kritikájára és levonjuk belőlük a szükséges tanulságokat, valamint megmagyarázzuk az idő előtti követelések teljesíthetetlenségét is.

— Pártunk vezető szerepéből szükségszerűen következik, törvényszerű, hogy a párton belüli demokrácia szűkítése, megsértése mindig kiindulópontja lehet az elégedetlenségnek egyes embereknél és ha ezt tűrjük, a tömegek soraiban is. Nekünk, kommunistáknak hinnünk és bíznunk kell a munkások, a dolgozók alkotó erejében, emberi becsületességében, a rendszer iránti őszinteségében. Politikánk immár három esztendős gyakorlata megmutatta, hogy a tömegek iránti bizalom meghozza a maga gyümölcsét.

— Sose tévesszük szem elől, hogy a széles tömegek nagyon is érzékenyen értékelik a bizalmat. Ha bizalmatlanságot tapasztálnak, bezárkóznak, ha bizalommal vagyunk irántuk, feloldódnak. Ha kívánságaikat, javaslataikat figyelembe vesz- szük, elnyerjük lelkesedésüket, aktivitásukat, és az megint rajtunk múlik, hogyan tudjuk ezt a jó ügy érdekében állandóan éberen tartani. Bizonyos, hogy ez bonyolultabb vezetési mód, mint a parancsolgatás, de hatáséiban és eredményében összehasonlíthatatlanul eredményesebb és helyes,

A vezetésnek éppen ezért sok-sok kezdeményezéssel kell hatékonnyá tenni munkáját és mindenütt fel kell lépni a lélektelen, bürokratikus módszerek ellen, mert ezek eltorzítják a pártéletet, s az egész állami életet is.

Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy pártunkban most minden vonatkozásban érvényesül a demokratizmus levegője, ugyanakkor a centralizmus elve is.

— Mi ennek az alapja? A párt eszmei, politikai és szervezeti egysége a jobb- és baloldali torzulások elleni harcban született meg. Ez az élő elvi egység teremtette meg a párt cselekvésbeli egységét is. Ma meg lehet állapítani, hogy pártunk Központi Bizottsága rendkívül nagy tekintéllyel bír, nemcsak a pártban, hanem a pártonkívüliek széles tömegében is — folytatta Marosán- György, — A Központi Bizottság tekintélye többek között abból is fakad, hogy a kát űzött feladatokat végrehajtja. A Központi Bizottság munkájában fedik egymást a szavak és a tettek. Vannak azonban egészségtelen tendenciák is, részben a pártszervezeteiknél, részben a párttagoknál. Egyes elvtársak vagy szervek szavakban egyetértenek a párt politikájával, de a gyakorlatban, ’ azzal ellentétben cselekszenek. Formálisan tudomásul veszik a párt egyik vagy másik határozatát — bár nem értenek vele egyet, s nem is tesznek semmit a határozat végrehajtására. Ezzel magyarázható például a pártonkívüliek funkcióba állítása körüli sok huzavona; egyes gazdasági vezetőknél a népgazdasági érdekek mellőzése vagy a tsz-ek megszilárdítására hozott központi bizottsági határozat egyenetlen végrehajtása. Egyes elvtársak ilyen magatartása árt a párt hitének, tekintélyének. A leghatározottabban meg kell tehát követelni a határozatok egyöntetű végrehajtását. A párttagságot nemcsak a feladatok helyességéről kell meggyőzni, hanem a végrehajtás szükségességéről is.

Szólt a lakóterületi munkáról is, majd a tömegszerveze- takről beszélt Marosán György. Az elmúlt három évben megerősödtek, fejlődtek, szélesedett befolyásuk.

— Tömegszervezeteink jelentős feladatok megoldására képesek — mondotta. — A szocializmus alapjai lerakásának időszakában tovább nő a jelentőségük. Elítélendő tehát az a nézet, amely a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták munkáját nem tartja egyenrangú pártmunkának. A tömeg- szervezetekben végzett munka a pártmunka szerves része, más pártmunkával egyenértékű. A pártmunkásoknak látniok kell, hogy a párt irányító segítsége a tömegszervezetekben olyan feladat, amely a párt helyes politikájából következik. Célja, hogy kedvező körülményeket teremtsünk a dolgozók mozgósítására, a tömegek politikai aktivizálásnak növelésére. Elképzelhető-e például a szocializmus építése kétmillió szervezett dolgozó súlya, jelentősége, hatása nélkül. Nem!

A szakszervezetekre úgy

kell tekinteni minden kommunistának és minden párt— A párt előtt álló feladatok megvalósításának igen fontos feltétele az is — folytatta beszédét —, hogy valamennyi párttag mindennapi munkájában állandóan erősítse a tömegekhez fűződő kapcsolatát. Küzdjön a dolgozók jogos igényeinek kielégítéséért, világosítsa fel a dolgozókat a párt politikájáról és határozatairól, de lépjen fel minden ellenséges nézettel és szociális demagógiával szemben. Legyen tanácsadójuk és vezetőjük, de tanuljon is a tömegektől. Nincs rosszabb annál a kommunistánál, aki nem vonzza, hanem taszítja magától a dolgozókat. Ügy dolgozzon, úgy éljen, hogy a pártonkívülieknek mindig legyen bátorságuk bizalommal, bármilyen problémával, bármilyen sérelemmel — vélt vagy igaz sérelemmel — bizalommal fordulni a párttagokhoz. Mert amikor a párttagokhoz fordulnak, azt jelenti, hogy a párthoz fordulnak. Tudni kell igent és nemet mondani. A jogos igényekért és sérelmek ellen harcolni, a jogtalanság ellen felvilágosító munkával küzszervezetnek, bogy az a mi osztálysaervezétink. A párt nemcsak kádereket emel ki oiuuua, hanem a szakszervezeteken keresztül milliókat von be a gazdasági, politikai, kulturális feladatok eredményesebb végrehajtásába.

A szakszervezetekben végzet# munka egyik legfőbb feladata a munkáshatalom gazdasági éa politikai erősítése. Szélesítsük, tegyük általánossá a szocialista munkaversenyt, a termelési tanácskozásokkal erősítjük az üzemi demokráciát. A fő hangsúly a politikai felvilágosító munkán legyen.

El kell érni, bogy a szákszervezetekben általánossá váljék a pártnak az a politikája, hogy jobban fogunk élni, ha eredményesebben és felelősségteljesebben dolgozunk.

Pártszervezeteink ismerjék fel — a több százezer szak- szervezeti aktívában rejlő erőt és helyes irányítással, vezetéssel, aktivizálják őket a párt politikájának megvalósítására.

Ezután a KISZ jelentőségé« vei foglalkozott, hangsúlyozva j Háromszáznyolcvanezer kiszista- hatalmas erő és a pártszervezeteknek élni kell tudni ezzel: az erővel. Nem lebecsülendő a fiataljaink végezte önkéntes- munka, sem a hansági brigádok eredményei, de még nemi használjuk ki eléggé azokat at nagy lehetőségeket, melyek a KISZ-ben rejlenek. És ez olyant hiba, amely még a későbbi! években is gondokat okozhat.

— A vezetőségválasztó tag-j gyűléseken és pártbizottságií tagok választásánál sikerült ja- vítani a nők arányát, de pár-í tunk életében még ma is sokj helyen lebecsülik a nők közötti végzendő munkát, és magát aá egész nőmozgalmat. Ez anaáítí helytelenebb, mert ma már 260» községben van nőtanács, és a; nőmozgalom elősegíti, hogy ni nők széles rétegeihez eljussoni a párt, a kormány szava, ta-í nácsa, irányítása és útmutata-i sa. Nem is beszélve arról, hogyj a nőmozgalomban elért ered-' mények nemcsak gazdaságilag jelentősek, de politikailag is, hiszen olyan területen is ha« tásosan tudnak dolgozni, mini< például a . szülői munkaközös« ség, ahol a pedagógusokkal ősz« szefogva, a jövő nemzedéked nevelik.

deni. Érezzék az emberek, hogy a kommunisták szeretik őket és céljuk az emberek életének könnyítése, boldogabbá tétele.

Ezután a termelőszövetkezeti mozgalommal kapcsolatos pártkérdésekről beszélt Marosán György, hangsúlyozva: az elmúlt tíz hónap alatt mintegy 1500 új pártszervezet alakult és a termelőszövetkezetekben dolgozó párttagok száma közel 25 000 fővel növekedett. Az új termelőszövetkezetek többségében azonban a pártszervezeteket tovább kell erősíteni, mert még kevés tapasztalattal rendelkeznek, nem mindig találják meg a politikai munka leghelyesebb módszereit. Pártmunkával el kell érni, hogy a tsz- pártszervezetek pártonkívüli aktívákkal is rendelkezzenek, mert ezekből, a helytálló aktívákból lehet és kell tovább erősíteni a pártszervezeteket. Külön figyelmet fordítsanak a dolgozó parasztasszonyok, lányok közötti politikai munkára, mert az asszonyoknak, lányoknak nagy szavuk van és még nagyobb lesz a termelőszövet- íFolytatás a, i. oldalon.)

A szoeialismus felépítése a kommunisták és a pártonkívüli dolgozók közös műve

Erezzék az emberek, hogy a kommunisták szeretik őket, céljuk az élet boldogabbái

tétele