Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-05 / 286. szám

* A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS: KISKUN MEGYEI LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! XIV. ÉVFOLYAM. 286. SZÁM Ara 50 fillér 1959. DECEMBER 5, SZOMBAT A Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság és valamennyi szocialista ország szocialista építésének tapasztalatai arra tanítanak, hogy eredményeink annál nagyobbak és annál szilárdabbak, minél aktívabbak a dolgozó tömegek. (N. Sz. Hruscsov beszédé­ből az MSZMP kongresz- szusán.) Tanácskozik a pártkongresszus lam, a munkásosztály és a dol­gozó nép pártja vezette szocia­lista állam, amely a dolgozó parasztság állama is. Emeljük a termésátlagokot Agrárpolitikánk közvetlenül szolgálja a parasztság és egy­ben egész népünk érdekeit. Meg­teremtette a termelési bizton­ságot és a termelési kedvet a termelőszövetkezeteknek és az egyéni parasztoknak egyaránt az ismert gazdaságpolitikai in­tézkedésekkel. Kedvező vetés- szerkezet alakult ki. Rendbe­hoztuk a szőlő- és gyümölcste­rületeket. Az elmúlt három év alatt a termelőszövetkezetek és az egyéniek 5609 kh szőlőt és 2942 kh gyümölcsöst te­lepítettek. Az állami felvásárlást borból az elmúlt három év során az. előző évek, 1953; 1954, 1955 átla­gához viszonyítottan 220 száza­lékra teljesítettük megyénkben. A zöldségfelvásárlást ugyancsak ez időszak alatt 132 százalékra, a vágósertést 233,5 százalékra, a baromfit pedig 146,7 száza­lékra. Államunk gondoskodik a gyümölcsértékesítésről is, amit annyira hiányolt Móricz Zsig- mond. A gyümölcsfelvásárlást e három évben az előző három év átlagához képest 153 száza­lékra biztosítottuk és soha any- nyi sárgabarackot >— a felsza­badulás előtt sem — exportál­tak Bács megyéből, mint ebben az esztendőben. A parasztság tehát nem áll egyedül, egész társadalmunk a parasztság mel­lett áll, hogy boldoguljon és emberivé váljék élete. Hogyan állunk Bács-Kiskun megyében a távlatokkal? Mező­gazdaságunk a három év során igen sokat fejlődött, különösen a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok. Nagyon so­kat segítettek a kormány isme­retes intézkedései, de a szövet­kezeti gazdák saját erőfeszíté­sei is. Bács-Kiskun megye igen sok­rétű megye, ezért rendkívül. sok gondunk van, sok problémával kell megküzdenünk. A szántó- területnek több mint ötven szá­zaléka gyenge térmőképességű homok. Bár országosan az , összes mezőgazdasági termelési ér­ték tíz százalékát megyénk adja, mégis a homokterülc- tek alacsony átlagtermései miatt elmaradtunk az or­szágos átlagoktól. Jellemző, hogy a 140 000 kh te­rületen rozsból 1958-ban 4,3 má­zsás átlagot értünk el. Megyei pártértekezletünk úgy határozott ezért, hogy a máso­(Folytatás a 2. oldalon.) Az MSZMP politikájának he­lyességét az élet igazolja Bács- Kiskun megyében is. Jól fogal­mazta meg beszámolójában Ká­dár elvtárs, hogy a három év során nemcsak a kommunisták, hanem az egész dolgozó lakos­ság is sokat tapasztalt és ta­nult. Megyénk lakossága is meg­tanulta, hogy a dolgozó nép boldogulását csak a népi hatalom, a szocialista építő munka és a szocialista test- vémépeink nagy családjá­val való szoros együttmű­ködés biztosíthatja. Megtanulta, hogy közös ered­ményeinket jobban kell becsül­nünk, gyarapítanunk nap nap után a szocialista építés során és eredményeinket meg is kell védenünk. Megyénk lakosságának az el­múlt három év jó tapasztalatai alapján különösen módja van összehasonlítást tenni és ennek alapján ítéletet mondani a múlt és a jelen között. Nem véletlen, hogy népünk a jelent, a népi demokráciát, a szocializ­must választja. A »miért«-re ez Csütörtökön reggel a kongresszus folytatta az első két napirendi pont vitáját. Az elnöklő Benke Valéria elvtársnő elsőnek Mohammed Husszein Abu Al-Eisz, Irak Kom­munista Pártja Politikai Bizottsága tagjának adta meg a szót. Kuba Népi Szocialista Pártja nevében pedig Eladio Ladislao Carabajal elv­társ, a Központi Bizottság tagja üdvözölte a kongresszust. A napirend első két pontjának együttes vitájában Biszku Béla elvtárs, a Po­litikai Bizottság tagja, Putnoki László elvtárs, a Heves megyei pártbizottság első titkára, No- vobátzky Károly elvtárs, akadémikus, buda­pesti küldött, Óvári Júlia elvtársnő, budapesti küldött, Prieszol József elvtárs, a Borsod me­gyei pártbizottság első titkára szólalt fel. Ezt követően a testvérpártok üdvözletét adta at Jean Terfve elvtárs, Belgium Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja. Yrjö Murto elvtárs, Finnország Kommunista Pártja alelnö- ke, a Politikai Bizottság tagja. A szünet után Tóth Tiborné elvtársnő vette át az elnöklést. Elsőként Antonio Mije elvtárs, Spanyolország Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, majd Jorgen Jensen elvtárs, Dánia Kom­munista Pártja Központi Bizottságának tagja szólalt fel. Utána György Gyula elvtárs, buda­pesti küldött, Komócsin Zoltán elvtárs, a. Poli­tikai Bizottság póttagja és Molnár Frigyes elv- társ, a Bács megyei pártbizottság első titkára vett részt a vitában. Ugyancsak délelőtt üdvö- I zölte a kongresszust Hasid Dani Bej elvtárs, Algéria Kommunista Pártja Politikai Bizottsá­gának tagja és Petrosz Ruszosz elvtárs, Görög­ország Kommunista Pártja Politikai Bizottsá­gának tagja. A délutáni ülés a testvérpártok üdvözletei­vel kezdődött. Felszólalt Larsen Reidar Thoralf elvtárs, Norvégia Kommunista Pártjának tit­kára, Fritjof Lager elvtárs, Svédország Kom­munista Pártja Politikai Bizottságának tagja és Abdallah Madjeri elvtárs. a Tuniszi Kom­munista Párt Politikai Bizottságának tagja. A beszámoló feletti vitában délután Kiss Károly elvtárs, a Politikai Bizottság tagja. Major Ta­más elvtárs, budapesti küldött. Révész Géza elvtárs, vezérezredes, honvédelmi miniszter, Karkész Sándor elvtárs, Pest megyei küldött, Kiss Árpád elvtárs, az Országos Tervhivatal elnöke, Nemeslaki Tivadar elvtárs. a Komárom megyei pártbizottság első titkára és Nagy Jó- zset'né elvtársnő könnyűipari miniszter szólalt fel. Ezután ismét a testvérpártok küldöttségei­nek vezetői köszöntötték az MSZMP VII. kong­resszusát: Armand Magnin elvtárs. a Svájci Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, Eloy Torres elvtárs, Venezuela Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja. Van Turhaut Lambertus elvtárs, Hollandia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja és Bruce Magnusson elvtárs, a Kanadai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja. Molnár Frigyes elvtárs, a Báct-KittL tin megyei pártbizottság első titkárai űzőn leszünk, hogy megyénk segítse az ötéves terv céljainak megvalósítását Tisztelt Kongresszus! Kedves rfvtársak! A Bács megyei küldöttség egyetért a Közpo. ti Bizottság két beszámolójával, Kádár és Fock elvtársak referátumaival és helyeseli azokat. Helyeseljük, mert a referátumok jól érté­kelik a három év tapasztalatait és helyesen határozzák meg az elkövetkezendő hat esztendő főbb tennivalóit a szocialista építő munkában. Mindezt fele­lősséggel mondhatjuk, mert ez nemcsak küldöttségünknek, ha­nem megyénk lakossága több­ségének a véleménye is. A Köz­ponti Bizottság igen helyesen, jó időben köznyilvánosságra hozta a kongresszus irányelveit, így mód nyílt arra, hogy a la­kosság széles köre, a párttagok és a pártonkívüliek egyaránt számot vessenek mindazzal, hogy mit adott részükre az el­múlt három esztendő és mit várhatnak a jövőben. fejezi be: »Szóló szőlő, csengő barack és mosolygó alma... A szőlő is keserűeket mond, a ba­rack szomorúan cseng, a mo­solygó alma pedig már önma­gán mosolyog...« Ezért választja a dolgozó pa­rasztság többsége a szocialis­ta rendet. Mert a mi rendszerünkben a parasztság nincs magára hagyva, mert megvalósult a Móricz Zsigmond által is felvázolt ál­Népünk a jelent választja esetben adjon választ nagy írónk, a régi paraszti élet egyik legjobb ismerője, Móricz Zsig­mond. Az 1930-as évek elején az országot járva, Kecskemét és környéke parasztságáról ké­szült riportjában a következő­ket írja: *>Kecskemét és lakos­sága nem felelős azért, hogy ma fillér nélkül áll a nagy télben, ök mindent megtettek. Embe­rileg semmit sem vethetnek a saját szemükre. Jól szántottak, vetettek, jól kapáltak, metszet­tek, féreg ellen jól védekeztek, aratásig mindent helyesen in­téztek el, még akkor is gondo­san szüreteltek, szeretettel cso­magoltak, hibátlanul szállítot­tak.« Majd így folytatja: »Sza­kadék van az ország gondolko­dása és az állampolgárok gon­dolkodása között. Az államra a polgárok nem számíthatnak egyéni bajaikban. Nemcsan egyenként, de nagy közösség­ben sem. A mai állam — úgy látszik — egy elavult intéz­mény, s jövőnknek első és leg­fontosabb érdeke, hogy ennek az intézménynek belső szerke­zetén és szellemén erőteljes vál­tozások történjenek.« Írását igy. Úttörők cs KISZ-Xiatalok köszöntik a kongresszust.

Next

/
Thumbnails
Contents