Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-03 / 284. szám

1939. december 3, csütörtök : Ty.^T*TTÖ3!:-ES^'gy A MAŰYAfc SZOCIALISTA MVNKÄSPÄBf BACS- KISKUN MEGYEI LAPJA Csökkent munkaképességűeket foglalkoztató ktsz alakul] Baja után Kecskeméten, majd Félegyházán A megyei tanács végrehajtó bizottsága 1959. október 9-i ülésén rendelte el, hogy Kecs­keméten — a bajaihoz hason­lóan — a csökkent munkaké­pességűek részére Vegyesipari Ktsz-t kell létesíteni. A hatá­rozat értelmében kezdte meg szervezési munkáját a megyei KIOSZ vezetősége, részletes tervet dolgozva ki a ktsz meg­alakítására. Van-e lehetőség a megyei tanács végrehajtó bizottsága által hozott határo­zat megvalósítására és milyen gondok merülnek fel ezzel kapcsolatban — erről érdek­lődtünk Fodor Mária elvtárs­nőtől, a ktsz lelkes szervező­jétől. — A bajai, csökkent mun­kaképességűeket foglalkoztató ktsz példája meggyőzően bizo­nyítja, hogy helyes volt az el­gondolás — kezdte Fodor Má­ria elvtársnő. Az 1959-és év első háromnegyed évében nye­reségük 193 700 forint volt. Eb­ből látható, hogy a ktsz szo­ciálpolitikai jelentőségén túl­menően komoly jövedelmet hős. Magam is azon fáradozom, hogy minél előbb létre jöhes­sen ilyen ktsz, mert tudom, hogy ezzel sok olyan mester­Eső a szertárban Egy biológiai szertár — amelyet nagy gonddal, hosszú évek alatt gyűjtenek össze — mindig büszkesége az iskolá­nak. Így van ez Kiskörösön is, a Pctöli Sándor Általános Is­kolában. Donáth Sándornc ta­nárnő kedves gyűjteménye mégis pusztulásra van ítélve, mert a több ezer forintos ér­téket tartalmazó szertárhelyi­ecg tetőzete beázik. A történethez hozzátartozik, hogy a szertár-helyiség átalakí­tásáért Barkóczi József kőmű­ves mesternek hozzávetőlegesen 7000 forintot fizettek. Ez még rendben is lenne, ha nem esne néha az eső. De mivel a termé­szet nem nézi, hogy maszek vagy nem maszek vcgez<« a munkálatokat, néha megereszti esőcsatornáit az égből; s akkor retteghet a szertár gondnoka, mert elázik minden. Már ne­héz lenne összeszámolni, hogy mennyi érték ment veszendő­be az iskolai szertárban. Az iskolában most mar csak azzal vigasztalódnak, hogy jö­vőre a mcst épülő új iskolába költöznek. De addig meg sok­sok esős nap következhet és a szertár teljesen tönkremegy... PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság; 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemet. Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posia. Előfizet' hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 nőnapra lt Ft. Bacs-Kiskun megyei Nyomda v. Kecskemét - 1'eL: iä-29. 27-19 embernek adnánk vissza — nem egy esetben — megélhe­tését, akiket valamilyen testi fogyatékosságuk miatt eddig mellőztek szakmáikban. Kecs­keméten mintegy 80 taggal fog­juk megindítani a munkát és főleg javításokkal kívánjuk a lakosság igényeit szolgálni. — A ktsz szervezése, a mun­kaalkalom biztosítása azonban nemcsak a KIOSZ feladata. Azt szeretném, ha a vállalatok, üzemek, kórházak, gyárak ez­zel a javító ktsz-szel végeztet­nék munkáikat, hogy több múnkaalkalmat teremthessünk a szervezés alatt álló új ktsz- ünknek. Felkérem a vállalatok igasgatóit, hogyha esetleg elfekvő gépek vannak birtokukban, bocsássák azt rendelkezésünkre e cél ér­dekében — fejezte be Fodor| Mária elvtársnő. A határozat megszületett, a szervezés már előrehaladott stádiumban van, de egyelőre nincs megfelelő helyiség a ktsz számára. Ezért kérjük illetékes tanácsi szerveinket: a lehető legsürgősebben gondoskodjanak megfelelő helyiségről, hogy ez­zel is előbbre vigyék e nemes cél valóraváltását. Ez annál is inkább fontos, mert amennyi­ben Kecskeméten is beválik a csökkent munkaképességűek x ktsz-ben való foglalkoztatása, I akkor a KIOSZ a szerzett ta-f pasztalatok alapján Kiskunfél­egyházán is hozzálát az ehhez hasonló ktsz létrehozásához. Szerencsére nem kollegánk Valamelyik vállalat budapesti számszaki emberei utaziak a vonaton a mellettünk levő ülésein Kecskemétre. »Nagy kajákról«, »nagy piákról« emlékeztek lépten-nyomon, melyek­ben kiszállásaik idején részük volt. Egy-egy kellemesebb emléknél akkorákat nevettek, hogy rengett álluk alatt a kis, de határozott ráncok között növekvő toka. Szó esett bizo­nyos badacsonyi pincéről, pápai és nyíregyházi étteremről, s a birkagulyásos, alföldi-boros kecskeméti reményekről. Közben egyikük felolvasta nyolc, sűrűn gépelt ívről a Toldi versmértékében egy munkatársáról írott versét, amely nem szellemesen, de szellemeskedően; nem ízléstelenül, de nem is ízléssel csipkedte az illető gyengéit. Dicsérte a verset másik útitársunk; »Ugyan jól írtad! Te ilyen jól tudsz verselni?« — Persze, öregem! Én újságírónak készültem, kár hogy nem lettem... de még ki tudja... ? — hadarta le két vers­szak között és tovább akarta olvasni mestermüvét. Másik útitársunk azonban őszinte csodálattal nézett rá. Verselő barátunk — látván társa csodálkozó bámulatát — még egyszer »kiszólt« a versből: — Na, de ne politizáljunk! Ezzel akarta tudtára adni társának, hogy miért is nem lett ő újságíró, és számszaki ember létére, miért farag ő ver­seket... Vagyis alig leplezett sóhajt küldött a múlt felé. Meg vagyunk róla győződve, hogy becsületes és jó szám­szaki ember ő. Fizetéséért bizonyosan megdolgozik, s azért esetleg dicséretet is érdemel, de az életről vallott nézetei, a nagy eszem-iszomok, s szellemi érdeklődése, melyet az ilyen­fajta verselés iránt elárult — egyáltalán nem teszik alkal­massá, hogy azt mondjuk rá: »Milyen nagyszerű, művelt és öntudatos ember!« Valamennyi újságíró társunk nevében kijelenthetjük hát útitársunkról: »Szerencsére nem kollegánk...« B. Farkas József iwwwwwvwwyw^v^vwwt cÁ kteikmiíti kéfLzőnuíj)ííze.ti hónap, eiemínijcL Dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára ünnepi beszédét tartja a kecskeméti múzeumban a képzőművészeti hónap megnyitóján. Balról jobbra: Dr. Bo- dóczky László, a Hazafias Népfront megyei elnöke, dr. Ortutay Gyula, Sánta Lajos, a Kecskeméti Városi Tanács helyettes elnöke, Telepy Katalin, a Nemzeti Galéria osztályvezetője, Pogány ö. Gábor, a Magyar Képző- és Iparművészek Országos Szövetségének főtitkára. Felkészülve várják a telet mentőink A baleseteknél, szüléseknél legtöbb esetben a mentőkre vár a feladat, hogy a rászo­rultakat kórházba szállítsák. A feladat elvégzése nagy műszaki pontosságot követel meg, mi­vel nem egy esetben a perc tizedrészén múlik egy-egy em­beri élet. Ezt a felkészülést a mentőknek még tovább kell fo­kozni a téli, zord időjárás al­kalmával, amikor a beteg ide­jében való szállítását az idő­járás is hátráltatja. Milyen előkészületet tesznek a téli időszakra? — erről Tájé­koztatja a szerkesztőségünket Hódi Lajos, a megyei mentő- állomás garázsmestere. — Az oktatással kell kezde­nem, amelyen előkészítjük az előttünk álló zordabb időjárás­ra dolgozóinkat. Felhívjuk a gépkocsivezetők figyelmét a sí­kos úton való közlekedés, ve­szélyére, hólapátokkal látjuk el és csakis kifogástalan gumik­kal, féltekkel engedjük őket útra, — kezdte Hódi elvtárs.— A hideg időre számítva a négy futó kocsinkon kívül az ötö­diket is készenlétben tartjuk. Hozzátartozik a felkészülés­hez, hogy kocsijainkat már most ellátjuk fagyálló hűtőfo­lyadékokkal és ezen túlmenően fűtött garázsban tartjuk őket. Betegeink zavartalan szállítása Őrjárat a kecskeméti munkáslakta kerületek boltjaiban ■— Sok az eiliumjagoLt iizletkdtjuég. — Kecskemét »belvárosi« utcái egyre szebbek. A parkok, üz­letek, neonfények nagyvárosi képet mutatnak. Menjünk ám ki a városból! A Kecskemétet köröskörül vevő munkáslakta kerületekből sok panasz érke­zik a körzetek tanácstagjaihoz, s szerkesztőségünkhöz a tiszta­ságról, világításról, víz- és bolt­hálózatról. Nos, riportunk alkalmával a mai Kecskemét munkáslakta kerületeinek pár boltjában tet­tünk látogatást. A Puskin utca 1. szám alatti 25. számú bolt nem a legmeg- nyerőbb külsőt mutatja. Fala kívül piszkos és mélyedések tátonganak rajta. Bejárata fej­lett még a villany is kialudt, ezjért a sötétben levő ajtón csak bukdácsolva tudnak át­jutni este a vevők. Valóban bukdácsolnak, mert a küszöb és a padló közti üreg elég al­kalmat ad erre. A bolt vevő­tere kicsi — de baj van az áruelosztassal is. Nagy Sándor boltvezető pél­dául hiába rendelt a múltko­rában csőtésztát — a mai na­pig sern kapott. Borsot is csak 5 dekás csomagolásban küldtek a bolt számára, pedig kisebb csomagot rendelt. Panaszolja a boltvezető, hogy igen gyakori eset, amikor nem kap olcsóbb csokoládét és stolverket. Ügy látszik tehát, hogy a kirakat és a bolt külsejének hiányosságai mellett az áruellátás sem a leg- rendezettebb. Nem jobb a helyzet a Kecs­keméti Kiskereskedelmi Válla­lat 75. számú kantinjában sem, ahol az áruk bemutatására alig 2—3 négyzetméteres kirakat szolgál. Az eredmény az, hogy egy pár régi mosóporon és Tangó parkettpasztán kívül nem is látható ott egyéb. A Dárdai telepen levő 98-as számú kiskereskedelmi boltnak nincs is kirakata. Van ugyan rajta egy ablak, de az még ab­lak céljára sem felel meg! Általános panasz peremvá­rosi boltjainkban a megvilágí­tás elégtelensége, a szűk rak­tárhelyiség és a kirakatok ki­csi mérete. Emiatt több árut kénytelenek gyakran a kiszol­gáló helyiségben tárolni. A ki­rakatokra vonatkozóan az el­fogadható megoldást a szak­avatott kirakatrendező időn­kénti kiküldése jelentené. Sok a megoldatlan probléma, pedig -némelyik csekély erőből is kijavítható lenne. Munkás­lakta kerületeinknek igényei vannak! Jó lenne ezért, ha a kereskedelmi vállalatnak a bol­tosok, s a tanács útján maga a társadalom is segítene az igé­nyek kielégítésében. (B. F.) érdekében igen fontosnak tart­juk a napi »kisreviziöt« és a heti teljes átvizsgálást, amikor meggyőződünk kocsijaink üzem­képes állapotáról és intézke­dünk az esetleg felmerülő hi­bák azonnali kijavítása érde­kében. Folytatni akarja mondani­valóját Hódi elvtárs tovább is, de a riasztócsengő szava őt is munkába szólítja: Laki telekről 11 óra 30 perckor korai szü­lést jelentettek, de egy kocsi sincs a telephelyen... A tartalékkocsi ugyan itt van, de nincs hozzá vezető. Egy megoldás van tehát: a ga­rázsmester ül a volán mellé, hogy segítségére siessen egy szenvedő édesanyának. — Meggondolatlanul lépett le az úttestre Csengődön Pusz­tád Ferenc 6 éves gyermek, és egy motorkerékpáros elütötte. A gyermek súlyos sérüléseket szenvedett. Gépek és emberek hada ássa a gödröt a kecske­méti új szálloda alapozásánál. Az ásók sok érdekes dolgot tár­nak napvilágra a város múlt­jából. A munkások többek kö­zött törők időkben épített ga­bonavermekre bukkantak. Ké­pünk a szálló alapozásának egy részletét ábrázolja, amint a transzportőr közvetlenül a döm­perre szállítja a kiásott földei.

Next

/
Thumbnails
Contents