Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-03 / 284. szám
4. oldal 1839. december 3, csütörtök Termékeik SO százalékát expót látják Látogatás a kecskeméti kesztyűkészítőknél A kecskeméti öregtemplom baloldaléval szemben, a lebontásra kijelölt alacsony házsor első üzlethelyiségében a Kecskeméti Vegyes Ktsz kesztyű- készítő részlege található. A kesztyűsök szövetkezeti múltja két esztendős. Az alakuláskor hatan voltak, ma pedig már, 40 tagot számlál ez a kis részleg. . A műhelyben csak 15-en dolgoznak. A többiek, mivel tácsi a helyiség, otthon szorgoskodnak, mint bedolgozók. — Ez a bedolgozási módszer azért hátrányos — mondja Makári Bertalan részlegvezető, mert közben nem tudjuk ellenőrizni az exportra kerülő i *" — fűzi tovább gondolatait — termékeink 80 százaléka külföldi piacra kerül. Hollandiában, Lengyelországban, Szovjetunióban sokan viselik a sertés- és zergebőrből készült szép, ízléses kecskeméti kesztyűket. Egy svéd tőkésnek az idén nappa- bőrből a megrendelt 1500 párból már 1200-at leszállítottunk. Ez év november 20-ig 6140 pár kesztyű került Kecskemétről a külföldi országokba. Ez duplája a tavalyinak. Jelenleg egy szovjet megrendelés alapján hozzákezdtek újabb 4000 pár kesztyű készítéséhez. Ebből a mennyiségből 2000-et 1960. január 24-ig kell leszállítani. Ezzel kapcsolatban Makári H'-rtalan azt mondja: — Előbb is leszállítanánk, ha megkapnánk az ezer párhoz hiányzó bőrt, s nagyobb lenne a helyiségünk..: Ez utóbbi régi és fájó problémájuk. Megoldásán sokat fáradoztak, — sikertelenül. Mivel a jelenlegi helyiségben is sokan dolgoznak, emiatt nem tudnák új női dolgozókat alkalmazni. A 18 tanuló kislány és a két fiú a Nagykőrösi utcai szűcs- és szörmebolt egyik kis helyiségében összezsúfolva tanulja a kesztyűkészítés tudományát. Szerencse, hogy a ma még megoldatlan helyiséggondok dacára is a ktsz vezetősége előrelátóan cselekszik, amikor gondoskodik a fiatal szakmunkások képzéséről. De senki se higgye azt, hogy mindent a felsőbb szervektől várnak: — Ha itt lesz az ideje, mi is betársulunk abba a műhelyházépítési akcióba, melynek falai között a cipész és ruházati ktsz talál majd helyet — mondja Makári Bertalan. Nekünk viszont az a véleményünk, hogy addig is tenni kellene valamit. Éppen ezért e kis cikket gondolatébresztőnek szánjuk, — bízva az illetékesek segít ©készségében. (venesz) Pályázhat-e Kunszentmiklós a takarékossági verseny 50 cser forintos első díjára? A CÍMBEN feltett kérdésre azonnal válaszolunk még pedig azzal, hogy igen. Természetesen az 50 ezer forint nem hullik magától az ölükbe, mert a versenyfeltételek teljesítéséhez a párt, a tanács, a tömegszervezetek és a lakosság nagyobb összefogására van szükség. Ismeretes, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága a takarékossági versenyben az ezer belterületi házon felüli községek részére öt díjat: 5C ezer, 40 ezer, 30 ezer, 25 ezer és 20 ezer forintos jutalmat tűzött ki, amelyet községfejlesztésre fordíthatnak. A verseny egyik feltétele azonban az, hogy az »ahány ház, annyi takarék- be tétkönyv »-mozgalom keretén belül a betétkönyvek száma — a belterületi házak számához viszonyítva — elérje a 60 szá- zalékot KUNSZENTMIKLÓS a versenyben való részvételét már bebiztosította azzal, hogy a községben levő 1300 belterületi házra 1121 takarékbetétkönyv esik. Ez annyit jelent, hogy a belterületi házak 86 százalékára jut már betétkönyv. A takarék- betétek növelésével már gyengébben állnak Lehet azonban itt is eredményt elérni, amit az is bizonyít, hogy az elmúlt negyedévben csak a posta által nyilvántartott betétekben 128 ezer forintos növekedést értek már el. A KÖZSÉGI pártszervezet és a tanács most elhatározta, hogy a takarékossági verseny megnyerése érdekében nagyobb arányú agitációt indít. Pártto„- gyüléseken, tanácsüléseken, te - nácstagi beszámolókon, földmü- vesszövetkezeti, vállalati, iskolai stb. rendezvényeken foglalkoznak a takarékbetétek növelésével. Munkájukat azonban megnehezíti egyes dolgozó parasztok tájékozatlansága, bizalmatlansága. Az agitáció közben ugyanis rájöttek, hogy jó néha- nyan a budapesti, szabadszállási, dunavecsei és egyéb vidéki takarékpénztárakba teszik pénzüket. Erre semmi szükség sincs, hiszen a betét ti tiros és semmiféle tartozás fejében sem lehet lefoglalni. A tájékozatlanságból és bizalmatlanságból máshol elhelyezett összegek pedig most jól jönnének, mert nagymértékben növelnék a község esélyeit a takarékossági versenyben. Könnyen lehet az is, Kunszentmiklós emiatt nem nyeri el majd a községfejlesztésre fordítható 59 ezer forin les pénzjutalmat. Nagy Ottó Kéri Antal és Varga Zoltán szabászok 25 éve folytatják a kesztyűs mesterséget. Csak ránéznek a kiterített bőrre, s egyből megmondják, hogy milyen nagyságú kesztyű lesz belőle. Varga Zoltán Kuczka Antal elsőéves tanulót avat ja a szakma titkaiba. Vártai Lajosné 18 tanuló kislányból nevel ügyeskezű szakmunkásokat. wwwwwwvwvvywwwNA<ywvwywwvw^^wwww\ A. RUHAtZEM TERI JfÉJÍIJE Látogatóban megyénk egyik kongresszusi küldötténél MÉG a kongresszusra való elutazása előtt, a Bajai Ruhaüzem tanműhelyében beszélgettünk Németh Ferencnével — megyénk egyik küldöttével. A helyiség 24 villamos varrógép éles berregésétől hangos. A gépek fölé hajoló bájos 16—17 éves kislányok, másodéves ipari tanulók férfi ingeket varinak. Ha valaki elkészült munkadarabjával, vasalás és csomagolás előtt bemutatja Németh Ferenc- nének, vagy ahogy ők mondják, Teri nénijüknek. Először Mátyay Rózsa áll elő művével. Gondos munkával készült, első osztályú lesz, ha a gomblyukakat is megfelelő helyre varrja. Azután Fehér Márta, majd Kovács Katalin következnek. Munkadarabjaik 5-ös osztályzatot kapnak. Matiász Erzsébet is jól varrta meg az inget, csak a kézelőt tűzte fel hibásan, azért azt le kell bontania. Teri néni minden darabot gondosan átvizsgál és nagy hozzáértéssel, türelemmel magyarázza meg a lányoknak a tennivalókat. Építő bírálat jón, tekintettel arra, hogy már így is elég hosszú ideje tart a megbeszélés, de a legtöbb hozzászóló legalább negyedórával túllépte ezt az időt. Most következett a diszpécser. — Kedves elvtársaim! Kartársaim és barátaim! Az eddig elhangzott hozzászólások csak vízállásjelentések voltak. Mindenki beszélt arról, hogy mit tett, milyen eredményeket ért el, arról azonban kevésbé, hogy mit nem tett. Nem csoda tehát, hogy a hátsó sorokban már bóbiskolnak. Hiányzik az építő bírálat. Ez kérem mindennek a támasza, talpköve. Mi érdekes van abban, hoev annyi meg ennyi Simli Pál, a Szög- hegyező Vállalat diszpécsere szeretett felszólalni az értekezleteken. — Fontos az építő bírálat, üres szólamokkal nem sokra megyünk — ez volt a jelszava. Társai ezért kellő tisztelettel néztek rá, mondván, aki ilyeneket mond, az nem lehet buta ember-. Az utóbbi időben a vállalatnál ismét elhúzódtak az értekezletek. Egyik alkalommal már reggel héttől tartott a megbeszélés és délután háromkor még javában folyt a vita. Hátul már többen bóbiskoltak, Sopkovic bevett két kofkát, hogy megakadályozza szemhéjainak leragadását, hiszen még ő is akart léhány szót mondani. Az elnök ugyan figyel- neztette a részvevősét, hogy fél óránál tovább senki sem szólszöget hegyeztünk vagy kiegyenesítettünk a vállalat különböző részlegeiben. Én megmondom, hogy összesen másfél millió szöget hegyeztünk és két és fél milliárdot egyenesítettünk ki háromnegyedév alatt. Vannak azonban még hibák, kedves elvtársaim, kartársaim és barátaim. Mert aki dolgosak, az hibát is követ el, aki nem dolgozik, az ugyebár nem tud elkövetni semmiféle baklövést. Tehát hibák voltak, vannak és lesznek. Már a nagy görög tragédiaírók egyike, Sophokles megállapította ezt műveiben. Bizonyára olvasták a Trakhisi nőket, vagy a Nyomszimatolókat, igaz. ez utóbbinál a legizgalmasabb résznél megszakad a papirusz, de a szatírák karának szövegéből sokat tanulhatunk. Emlékeznek az Antigonéra, amikor a főhős megkérdezi: — Jaj, Zeus, jaj, merre menjek? Mily reménynek végvárába hajt ez a szörnyű végzet? Erre belép Théseus és elkezdi: — Hagyjátok el lányok a sírást. Ezt már nem bírta ki a hallgatóság, elkezdtek tapsolni, hogy hagyja abba Simli Pál, már nem a sírást, hanem a hozzászólását', mert már háromnegyed négy volt. A diszpécser önérzetében megsértve nézett végig a hallgatóságon. — Önök visszautasítják az építő bírálatot. Hát jó — mondta lángoló tekintettel és öntudatosan helyet- íoglalt. K. S. — Nagyon szorgalmasak és igyekvöek lanulólányaim — válaszolja, amikor a bemutató- sornak vége szakad. AZT IS megtudjuk Teri nénitől, hogy a tanulólányok valamennyien KISZ-tagok és részt vesznek a kongresszusi munkaversenyben Az üzemben össze sen 49 iparitanuló-lány van. Az üzemi KISZ-szervezet kongresz szusi vándorzászlaját, már 7 hét óta Teri néni műszakja, az I-es és Il-es csoport őrzi. A versenytábla azt mutatja, hogy az elmúlt héten az I-es és Il-es csoport 20-as létszámmal 288 hibamentes inget készített, a velük versenyző III-as és IV-es csoport 24 tagja pedig az idő alatt 316-ot. Különösen jó eredményt ért el *íz I-es csoportban Mátyay Rózsa, aki 20 inget készített el és 4,8 osztályzatot kapott. Az I-es és Il-es csoport tagjai kiváló eredményeikért november hónapban kétszer is voltak a vállalat költségén moziban — Legfőbb célunk, hogy szakmai ismeretek elsajátítása mellett egyúttal szocialista embereket is neveljünk gyermekeinkből — mondja Teri néni. — Nagyon nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy ilyen szép feladatra kaptam megbízatást a párt- szervezettől és az üzem vezetőitől. — Lányaimnak sokszor elme sélem régi, küzdelmes tanonc- éveim történetét. En még az 1927 —1928-as években tanultam a varrást. Tanoncéveimben fizetést és élelmezést nem kaptam, sőt szüleim fizettek a mesternek évenként két mázsa búzát. Amikor pedig felszabadultam, a mester elbocsátott. Azt mondta, hogy jobban jár, ha tanulókat nevel. — Később, amikor férjhez- menlem — férjem is szabó — a Fekete cégnél vállaltunk bedolgozó munkát. Még most is úgy emlékszem rá, mintha ma történt volna. Egy férfi zakó, egy mellény és egy nadrág megválásáért az 1931. évben 2 pengőt kaptunk. Ejt navpá téve dolgoztunk, mégis állandóan hitelre szorultunk. — Csak azok, akik mindezt átélték, vagy megfelelően ismerik, tudnak igazán különbséget tenni a régi világ és a mai élet között, azok tudjak eredményeinket, előrehaladásunkat igazán megbecsülni. — Erre emlékeztetem lányaimat, akik itt az üzemben csaknem teljesen díjtalan étkezést és a 4-es tanulók havonta 190 forint fizetést kapnak, és itt nemcsak a varrást, hanem a szabást is megtanulják. NEMETH NÉNI az üzemben fiatalos frisseséggel jár-kel, tanítja az ifjú nemzedéket. Odahaza azonban már nagymama. Idősebb lánya biológiai szakos középiskolai tanár. Kisebbik lánya azonban még iskolába jár. Férje ugyanebben az üzemben dolgozik. Mind a ketten 45-ös párttagok. Tagja az MSZMP-nek idős édesanyja és édesapja, Babits József nyugdíjas is, aki a Horthy-rendszer idején az illegális pártmunkában tevékenykedett. A Németh-család tehát kiveszi részét a közügyek szolgálatából. Érthető, hogy az ellenforradalmárok 1956 október végén leváltották az ipari tanulók neveléséről Németh nénit. Ebbe a beosztásába 1957-be került vissza Teri néni az ipari tanuló lányoknak minden reggel pár perces megbeszélést tart a műhelyben az előző napi munkáról és az újabb feladatokról. Ügyszól- ván mindenki ismeri és szereti az üzemben. Többen, amikor értesültek túrói, hogy a megyei pártértekezlet küldöttnek választotta meg a pártkongresz- szusra, arra kérték, hogy a fontos értekezleten képviselje az üzemet, számoljon be eredményeikről, visszatérve pedig a kongresszus lefolyásáról. — Váratlanul ért ez a nagy megtisztelteiéi — mondja. — Most azonban nagyon boldog vagyok. Életemben először vettem részt megyei pártértekezle- ten és először megyek a párt kongresszusára. Szíves-öröme st teszek eleget dolgozóink kérésének. BÚCSÚZÓUL azt kívántuk Németh Fér «lenének, képviselje üzemét és megyénk dolgozóit a pártkongresszuson olyan lelkiismeretesen, mint azt tőle idehaza az üzemben, a párt- szervezet napi munkájának elvégzéseben megszoktuk. Nagy József I
