Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-31 / 306. szám
/ 1959. dec. 31, csütörtök .A MAGVAI? SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJAJ Javult, de még lehetne javítani a megye munkaegészségügyi helyzetén — A NEB utóvizsgálatáról — Kérdesz -- felelek A szövetkezel! tagok tanulásáról A tavasz folyamán ismertettük a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatának eredményét az egyes munkaegészségügyi jogszabályok végrehajtásának ellenőrzéséről. A vizsgálat óta az abban jelzett vállalatoknak bőven volt idejük megjavítani a dolgozók szociális és munkabiztonsági körülményeit, s éppen ezért tartott most a NEB ismét ellenőrzést: kijavitották-e az érintett vállalatok az érintett hibákat? Kijavított hibák Megállapította a NEB, hogy a tavaszi vizsgálat óta jelentős fejlődés mutatkozott a munkakörülmények alakulásában. Egyes helyeken azonban — különösen a tanácsi üzemeknél — nincs, vagy nem kielégítő a fejlődés és — kivételesen — rosszabbodás is tapasztalható. Szembetűnő a fejlődés azoknak a hiányoknak a kiküszöbölésénél, amelyek szervezési intézkedésekkel megoldhatók voltak. A vizsgáló bizottságok már nem találkoztak olyan jelenségekkel, hogy az előírt orvosi vizsgálatokat el ne végezték volna; s a kötelező egészség- ügyi tanfolyamot meg ne szervezték volna. Ez különösen az élelmiszeriparra és építőipari vállalatokra vonatkozik. A nagyobb minisztériumi vállalatok egy része február óta jelentős munkaegészségügyi beruházásokat végzett. Így például a Kalocsavidéki Fűszerpaprikaipari Vállalatnál, a Kunfehértói Állami Gazdaságban, a Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyárában új konyhát, vagy étkezőt építettek, illetve a régit modern eszközökkel cserélték fel. A Kecskeméti Gépgyárban intézkedéseket tettek a szilikózis veszély elhárítására, a Solti Gépállomáson öltözőt és fürdőt építenek. Emlékezhetnek rá olvasóink, hogy mennyire sérelmesnek tartottuk az Alsódunai Nádgazdasági Vállalat dolgozóinak rossz tisztálkodási lehetőségeit. Azóta folyamatban van a fürdő építése. Rontópálok a munkásszállásokon Van azonban még most is olyan szemlélet, amely például a Tiszakécskei Permetezőgépgyár fürdőjének építését hátráltatja, s a Kiskunhalasi Faipari Vállalatnál sem intézkedtek, hogy tökéletes legyen a porelszívás. Hiányosságokat említ az új NEB-vizsgálat a Kecskeméti Finommechanikai Vállalatnál, s a Bács-Kiskun megyei Vegyesipari Vállalat kiskunfélegyházi cipőüzeménél is. Mint láthatjuk, több jót írhatunk a dolgozók egészségét szolgáló beruházásokról, mint rosz- szat. Nem így azonban e beruházások felhasználását illetően! Az állami gazdaságok munkásszállásain továbbra is gyakran előfordul, hogy az ott lakó munkások nem becsülik meg a felszerelést, azt rongálják, beszennyezik. Elítélendő magatartásuk a legtöbb helyen nem vonja maga után az állami-, párt- és tömegszervezeti vezetők bírálatát. Különösen vonatkozik ez a Bácsalmási és a Kunfehértói Állami Gazdaságra. Víz, amely ivásra nem, de kenyérbe „jó“ További hiányosságokat tárt fel a NEB a tanácsi sütőipari vállalatok munkájában. A solt- vadkerti sütöde 11-s üzemegységében például egyáltalában nincs tisztálkodási lehetőség; ez a helyzet Solton, Kalocsán és Fülöpszálláson is. Több helyen a dolgozó egészségügyi könyve sincs rendben, hiányoznak a kötelező orvosi vizsgálatok. A legtöbb sütőipari egységben nincsenek karbantartva a helyiségek. Különösen rossz állapotban van a dunavecsei és a solti sütöde. Soltvadkerten ráadásul a IX-s számú sütödében olyan vizet használnak, amit „nem ivóvíz!” jelzéssel ellátott kútból nyernek. Duna- vecsén egyenesen ásott kútból hozzák a vizet, amely mellett ” egy méterre van a földbe süly- ; lyesztett olajtartály!' Mindezek az ellenőrzések la-> zaságára is mutatnak, bár két-j ségtelen, hogy a tanácsi sütő- ’ ipar helyzetén gyökeresen csak; új üzemek létesítésével lehet! segíteni. Ez mégsem indokolja: teljesen a jelenlegi üzemek el-> hanyagoltságát, hiszen a fenti hiányosságok többsége anyagi! ráfordítás nélkül is megszün-5 tethető. I Végül négy javaslatot tesz a| NEB a sütőipar számára. Ja- j vasolják, hogy új üzemek léte-1 sítéséhez a Beruházási Bank* •jóváhagyása legyen szükséges;’ a termelési kapacitás bővítésé-? vei egyidejűén és arányosan a? munkavédelmi és szociális be-í rendezések költségkihatásait is ? vizsgálják meg; dolgozzanak ki ? ütemtervet a sütőiparban meg-! levő aránytalanságok felszá-| molására; és külön tervet ké-? szítsenek a sütőipari egységek: korszerűsítésére. í (— ng —.) : A felsőfokú egyetemi agrárképzésen kívül jelenleg az országban 38 mezőgazdasági technikum működik: mezőgazdasági, kertészeti, mezőgazdasági gépész és erdészeti tagozattal. Megyénkben is van több technikum. Az Iskolák tanulói alapos gyakorlati képzésben részesülnek a technikumok tangazdaságaiban. Az idősebb mezőgazdasági dolgozók a technikumok levelező tagozatain — munkájuk megszakítása nélkül — szerezhetnek technikumi képesítést. A technikumi végzettségű mezőgazdasági dolgozók továbbképzése az egyéves szakosító iskolákon folyik , éspedig a baromfitenyésziési, halászati, méhészeti, tejgazdasági, növényegészségügyi, öntözéses növénytermesztési és törzskönyvezési szakosító iskolákon. A kétéves mezőgazdasági szakiskolák olyan vezető szakmunkásokat képeznek, akik brigádvezetői teendőket láthatnak majd cl a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban. Ezekben n—26 éves fiatalok tanulnak — is ilyen szak- iskola működik az ország h«n, ^ 26 évnél idősebb tsz-tagok, vezetők részére a kétéves szakiskolákon 5—5 hónapos téli elméleti és nyári gva- korlati félévre húzódik a tanév. A mezőgazdasági gép- és szakmunkások képzése a mezőgazdasági gépészképzö szakiskolákon folyik. A megyénkben levő ilyen szakiskolán kétezer fiatal tanul egy-egv turnusban Szabadszálláson, hä elvégzik az iskolát, a termelőszövetkezetben dolgozó gépek kezelőivé válnak. A mezőgazdasági szakmunkásképzés az ipari tanulókéhoz hasonlóan hároméves mezőgazdasági tanuló- képzés útján történik. A termelőszövetkezeti elnökök és vezetők a zsámbéki egyéves termelőszövetkezeti elnökképző iskolán szerezhetik meg szakmai ismereteiket. Egy divatos összeállítás Szekrényben rejtőzött a szökött fegyenc Nem mindennapi bűnügyet tárgyalt a dunavecsei járásbíróság az elmúlt napokban. Állampusztáról az egyik fegyene — Biricsik József, 20 éves egri- lakos, akit betöréses lopás mi att 1958-ban ítéltek el két évre — szökést kísérelt meg. Az egyik napon raktárba küldtéK a kőműves munkát végző Bi- ricsiket anyagokért. A raktárban felszerelte magát kalapácscsal, szögekkel és dróttal, majd elszökött a telepről. Útközben betört egy hartai tanítónő lakásába azzal a céllal, hogy civilruhát szerez magának. A büntetett előéletű bűnöző azonban a lakásból már nem tudott menekülni, s a szekrényben találtak rá az őrök. A járásbíróság dr. Váczi bün-( tetőtanácsa fogolyszökésért és < „Óriási“ szerencse Az egyik texasi lapban olvastuk: »Az áldozatnak óriási szerencséje volt, mert előző nap minden megtakarított pénzét betette a bankba, úgyhogy a támadás következtében csupán életét vesztette el.-« betöréses lopás kísérletéért nem jogerősen egyévi börtönbüntetésre ítélte és két évre eltiltotta egyes jogaitól. NAPKÖZBIiiy ** Ügyesek az emberek A Szőrszálhasogató Vállalatnál is, mint annyi más helyen, már hetekkel előbb lázas izgalommal készülődtek a dolgozók a karácsonyi ünnepekre. Szabad idejükben behatóan tanulmányozták a kirakatokat, ezerszer is felmértek pénztárcájuk teherbírását, de titkon állandóan a faliújságot lesték, mikorra tűzik ki azt az értekezletet, amelyen prémiumosztást is remélhetnek. Bár az idő ilyenkor ólomlábakon szokott járni, mégis teltek-múltak a napok, vészesen közeledett a karácsony, az értekezlet azonban csak nem került napirendre. Az orrok egyre hosszabbra nyúltak, a homlokokon egyre több redő gyűlt már, s így jött cl december 24-e. Dél felé azután az egyik adminisztrátor bejelentése nyomán villámként terjedt szét a hír; még a délelőtt folyamán értekezlet lesz. A jobban értesültek azt is tudni vélték, sőt bizonyosra vették, hogy prémiumot is osztanak. Egészen közel volt már a dél, amikor az értekezlet összeült. A vállalat igazgatója különböző »más- kérdéseket felvetve kitűnően zongorázott az amúgyis pattanásig feszült idegeken. Végül mégis eljött az a pillanat, ami ezúttal a legjobban érdekelte az »érdekelteket-. A főnök bejelentette, hogy most kellemes kötelességének tesz eleget és ennek mindenki örülni fog. Kropcsák kartárs csuklani kezdett a gyönyörűségtől, amikor a prémium szót is meghallotta. Az igazgató pzdig a kinek-kinek érdeme szerinti tartalommal tömött borítékokat a következő szavakkal osztotta szét: — Gondolom, — a karácsonyi ajándékokat már mindenki megvásárolta, b azért rendeztem így a prémiumosztást, hogy szilveszterre is legyen pénzetek. A főnök szavait rendkívül hálás pillantásokkal nyugtázták a Szőrszálhasogató Vállalat dolgozói. Három perccel 12 óra elölt ért véget az értekezlet. Tizenkettő előtt egy perecel már senki sem volt az épületben. Egy óra tájban találkoztam a Szőrszálhasogató Vállalat néhány dolgozójával, s mindegyik csomagokat szorongatott a kezében, de a prémiumból már egy vasuk sem volt. Hiába, ügyesek az emberek. •HM— A világ legmaradibb különcei »Galilei nagy szamár volt: A Föld nem gömbölyű, hanem lapos«, — ez a legfőbb alapelve annak az angol társaságnak, amely azt vallja, hogy a XIV. század utáni modern találmányok mind az ördög művei. A 25 tagú társaság legutóbb 23-ra apadt, mert két tagot rajtakaptak, hogy a tár- ] saság szigorú szabályait megsértve. .. telefont használtak. Bieliczky Sándor: Hajnali ragyogás Teltölű, párás őszi reggel, sötétgcrincü szép vidék, köszöntelek tikkadt ideggel, mely álmaimat tépi szét. Asszonymosoly a hajnal fénye. ! lágy ködbe borult kábulat. Bíbor ruháját vedli kékje az egeknek, s gyantás utak szaladnak, futnak rőt arannyal j — olyanok mint a gondolat. Ezüstvillámú dalaival gitározik a kis patak. Hajnalok fátyla száll felettem sürgető harminc éve már. Megállt az idő, friss a kedvem, mert énekel egy cinkepár, Sopron, 1959 november. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt» Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér l,a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet« hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij 1 hónapra 11 Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V, Kecskemét = Tel.; 15-29, 27-19 zasságunk első évében megszerette feleségemet, s különös ünnep volt számára, ha minket láthatott. A Petőfi Népében ** említett édesanya nincs tisztában azzal — mekkorát fordult a világ. Ű még mindig a vagyonkor- szakban él. Pedig, — ha magába néz, tudja, — az egész életre kiható áldozatos szere- tetre szükség van a házasságban, s ezt a meseautók — nem pótoljak! Vagyonéhségét még meg fogja bánni, s ha továbbra is elzárja a fiatalokat egymás elöl, — vissza fogja még sírni azokat az időket, amikor egyetlen leányát nem autós ■—, hanem munkás férfihez adhatta volna...! Dr. Molnár Mihály t v c:‘ to v;, % héz volt az a nap. Örömömet megkeserítette a család szembenállása. Mégis nekem lett igazam! U volt az igazi feleség mintaképe; ő volt az, aki bátorított, hogy felnőtt koromban iratkozzak be a jogi egyetemre, s végezzem el azt. Amikor 1950 január 27-én a Nagykőrös— Nyársapát átjárónál a vonat halálra gázolta és hazavittem kis falumba eltemetni, jó anyám a haját tépte. „Fiam, soha se lesz ilyen feleséged” — kiáltotta, s nem tudott a veszteségben megnyugodni. Anyám már há? is többnyire saját erőmből. Hatodikos koromban beleszerettem meg- botdoguit első feleségembe. Jo anyám vezérletével minden követ megmozgatott a rokonság. hogy ne vegyem el feleségül, akit szeretek. Apósjelöltem nyugdíjas pályaőr volt, menyasszonyomnak pedig „csak” egy polgárija volt. Ifyminden ellenállásíTM sál dacoltam és feleségül is vettem menyasszonyomat, Szüleim nem jöttek el esküvőmre, testvéreim közül it, csak az utánam született öcsém. Nagyon, nagyon ne> A Petőfi Népe nov. j 22-i számában )arról számolt be, hogy jegy fiatal munkás em- Jberí csak az utolsó pii- Hanatban sikerült ki- !menteni o vonat alól. )Mint írták: azért akart ^öngyilkos lenni, mért jmenyasszonya édesany- )ja nem helyeselte házasságukat, s elhidegí- jíeíte őket egymástól. )Az édesanya ugyanis ! nem akarta munkás- )emberhez adni lányát, j— gazdag, autós kérőre [ A két fiatal számára \saját magam életéből takarok példát mondatni. Példám éppen úgy ,szól a fiataloknak, önint az édes anyának. j 1933-at írtak, amikor Szegeden leérettségiztem. Kisparaszti családomból csak engemet iskoláztatlak, engemet Cikkünk nyomán: Köd üi a vágányok lelett
