Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-31 / 306. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS -KISKUN MEGYEI LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 306. SZÄM Ara 50 fillér 1959. DEC. 31, CSÜTÖRTÖK Január 2-án reggel kezdődik a népszámlálás A NAGY BARACSKAIAKRÓL azt tartják a környéken, hogy kiváló gazdák, különösen az állattenyésztésben viszik a pálmát. Üjabban pedig a gyümölcstermesztés kezd elterjedni a községben. December 29-én lóként az utóbbit művelő gazdák közül néhányon termelőszövetkezetet alakítottak. Ez a község harmadik közös gazdasága. Az úgynevezett kozorai ha tár részen lakók fogtak ösz- sze, hogy ezentúl okosabban, ésszerűbben és könnyebben gazdálkodjanak. Tizenkilencen 201 holdat hoztak össze, vagyis több mint 10 katasztrális hold föld jut egy-egy belépőre, MEGVÁLASZTOTTÁK az ideiglenes vezetőséget. Elnöknek Gyarmati Imrét jelölték, 12 holdja van, ebből 4 hold gyümölcsös. Ürmösi József 13 holdas, a faluban nagy tekintélynek örvendő középparaszt, szintén a vezetőség tagja lett. Vele beszélgetünk a kozoraiak e helyes lépéséről. — Valamennyien rájöttünk — magyarázza —, hogy a régi Lelkes asszony-értekezlet színhelye volt december 29-én a megyei tanács kultúrterme. Mint már hírüladtuk,' a megyei nőtanács tartotta itt kibővített ülését, mintegy 200 asz- szony részvételével. Pankovits Józsefné, a nőtanács megyei titkára, beszámolójában az asz- szonyok helyzetéről, szerepéről, feladatairól beszélt a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Többek között elmondotta, hogy a megye 279 termelőszövetkezetében 4258 asszony dolgozik, akiknek nagyrésze példamutatóan kiveszi részét a közös gazdaságok fejlesztéséből Példaként említette, hogy míg az 1957—58-as gazdasági évben 71 ezer baromfit neveltek a megye szövetkezeteiben, az 1958 —59-es évben már 223 ezer baromfi nevelődött az asszonyok keze alatt; Hatalmas a fejlődés, de még diesérendőbb az az elhatározás, hogy j a jövő évre csaknem megháromszorozódik a szövetkezetek baromfiállománya, Pankovits elvtársnő elmondotta, hogy akik ezzel a munkával foglalkoztak, nem is bánták meg. A Kecskeméti Vörös Csillag Termelőszövetkezetben Kellerman Sándorné két társával 30 ezer darab csirkét nevelt feh A három asszonynak egyenként 27 ezer forint volt a keresete, Nem csoda, hogy jövőre 50 ezer csirke felnevelését vállalták. Tizenkilenc szövetkezeti asz- szony kért szót a vita során, akik elmondották, mennyit Változott az életük, mióta a közös gazdaságnak tagjai. Pál Józsefné, g Bajai Vörös Fény gazdálkodási fonnának nincs értelme. Rengeteget kellett dolgozni ahhoz, hogy földjeinket jól meg tudjuk művelni. Szomszédom a Mohácsszigeti Állami Gazdaság. Nem egyszer bizony el ámultam, hogy itt a gépek mennyivel gyorsabban dolgoznak mint az én lófogatom. Községünkben az Üj Élet szövetkezet, amint hallom, már a második Zetort is megvette, a trágyázást géppel végzik. Régi igazság, hogy közös erővel többre lehet jutni, hátha még a gép is segít, akkor meg különösen könnyebb a munka. Mi több mint 10 hold gyümölcsöst hoztunk össze. Ennek megművelését szeretnénk rövid időn belül gépesíteni. Tervezzük új nagyüzemi gyümölcsös telepítését is. MIND TÖBBEN gondolkodnak úgy a községben, mint Urmös József. Az utóbbi időben 46-an. több mint 400 katasztrális hold földdel léptek a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Tsz tagja elmondotta, hogy ők már tíz éve tsz-tagok, s bár hattagú a család, nem szűkölködnek semmiben. Nemrégen új bútort vettek, van már mosógépe, varrógépe, s minden, ami egy jól felszerelt háztartáshoz illik. Kovács Pálné, a Kecskeméti Petőfi Tsz tagja arról szólt, hogy három évvel ezelőtt bizony elég sok családi vita árán léptek be a termelő- szövetkezetbe, de nem bánták meg. Amikor beléptek, még csak 145 birkája volt a szövetkezetnek. Az állomány azóta 400-ra szaporodott! Az idén csupán gyapjúból 70 ezer forint jövedelme volt a szövetkezetnek. Néki a férjével együtt 1100 munkaegysége van, s körülbelül 35 ezer forintos jövedelemmel zárják az évet. — Sokkal többet jelent ez, mint amikor magunk bajlódtunk 40—50 birkával! — fejezte be felszólalását. Felszólalt a megbeszélésen az egy éve alakult Csávolyi Aranykalász Termelőszövetkezet küldötte, Csontos Imréné is. ő mondotta el, hogy a 240 tagú szövetkezetben 70 nő dolgozik, s különösen a kertészetben értek el szép eredményeket! Az asszonyok által művelt 10 hold majoránna 140, a 15 hold fűszerpaprika 120 ezer forint jövedelmet hozott az idén, s 10 holdas paradicsomtáblájukról 1100 mázsa termést takarítottak be. Természetesen a sok jő tapasztalat mellett egy-két gondjukat is elmondták az asszonyok, bár ezeknek a, száma elenyészően kevés volt. A Kalocsai Iszli.ua Tsz asszony küldő t-1 Január 2-án reggel az egész ország területén megkezdődik a népszámlálás. Megyénkben 2600 számlálóbiztos indul lakásról lakásra, hogy az 1960. január 1-i 0 óra 0 perces állapotnak megfelelően feljegyezzék a számláló ívekre az adaté elmondta, hogy náluk bizony nem hallgatják meg a nők tanácsait, javaslatait és nem segítik úgy őket, mint ahogy munkájuk után megérdemelnék. Reptetjük azonban, hogy a szövetkezet vezetői hamarosan kijavítják ezt a hibát is. Az ülés Borsodi György elvtárs, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága vb-tagjának felszólalásával és Pankovits Józsefné zárszavával ért véget. A II. Békekölcsön- sorsolás gyorslistáját közöljük lapunk 2. oldalán. tokát. Ezt a munkát nagy előkészületek előzték meg. A tanácsok rendezték a számláló körzeteket, a még névtelen utcáknak nevet adtak s a házak számozását rendbehozták. Jellemző, hogy közel 70 ezer új házszámtáblára volt szükség a megye községeiben, városaiban. A népszámlálás legfőbb célja, hogy megállapítsa az ország népességének számát, nem- és kor szerinti megoszlását, társadalmi, gazdasági összetételét, iskolai végzettségét stb. és alapot szolgáltasson a különféle távlati tervek készítéséhez, mint például a lakóház- és iskola- hálózat építéséhez, a közmű- hálózat szélesítéséhez, a közlekedés fejlesztéséhez. A gondos előkészítés mellett igen nagy szükség van a lakosság széleskörű támogatására. A kétszeres felvétel elkerülése céljából azoknak, akik ideiglenesen tartózkodnak az összeírás helyén, a számláló biztosok igazolást adnak majd arról, hogy adataikat mér összeírták. Altit január 10-ig — a számláló biztosok munkájának be- fejeztéig — valamilyen oknál fogva nem írtaik össze, saját érdekében jelentkezzen a tartózkodási helye szerinti illetékes tanácsnál. B párt tömegkapGSOiata Ma már nincs olyan kommu* nista, aki tagadná a pártszervezet és a tömegek közötti kapcsolat fontosságát. Sokan többször is elolvasták Kádár elvtárs kongresszusi beszámolójából az ezzel kapcsolatos mondatokat és megjegyezték a párt és a nép közötti kapcsolat közvetett és közvetlen formáit. Ügy, ahogy a kongresszus megállapította, valamennyien jóleső érzéssel tapasztaljuk, hogy a néppel való kapcsolat erősödik országosan és egészségesen fejlődik megyénkben is. Ennek ellenére helyenként az összeforrottságot, s az együttes cselekvést szétfeszítő vad- hajtások is növekedésnek indultak. Nem akarjak eltúlozni ezek veszélyességét, de már jelentkezésük első percében fel kell az ilyenekre figyelni és időben lenyesegetni azokat. Különösen napjainkban, a tsz-fejlesztés idején szükséges az ilyen veszélytől óvni a pártot, amikor a hibák előfordulása gyakoribb lehet. Már jelenleg is felszínre bukkantak olyan nézetek, hogy amíg az. átszervezést be nem fejezzük, nem oyan fontos, legalább, *s egy időre nem szánni a tömegkapcsolat alakulása. Vannak olyanok, akik azt az elvet vallják, hogyha átszervezés közben meglazul'-a párt égá a tömegek közötti kapcsolat, a, termelőszövetkezetek működései és jó eredményei nyomán majd* helyreáll a megfelelő viszony«! Mondanunk sein kelj, az ilyet« magatartás teljesen helytelen* és idegen a párttól, a párti munkamódszereitől. Egyetlen* pártszervezet, egyetlen napi'» sem hanyagolhatja el a párton- kívüli dolgozókkal való együtt« működésének, kapcsolatának* erősítését. Az átszervezést nem. a dolgozó parasztok ellen, ha-* nem azokkal együttműködve* lehet végrehajtani. A termelőd szövetkezetek a dolgozó pa* rasztok akaratából jönnek lét* re. A pártszervezetek és a tét**« m elősző vetkőz etek tagjai, vaiaj mint a tsz-ek új belépői ebbet» felvilágosító és meggyőző sza-* vukkal segítik őket. Ilyen kö-l rülmények között nem lazulj nak, hanem egyre inkább crőJ södnek a barátság szálai at párttagok és a párlonkivüliefü között. Erről szólott a kong-* resszuson Kádár elvtárs is, ca erre kötelez valamennyi kommunistát a párt helyes politikájának végrehajtása. N, J. j A jó íz a szájában maradt**. kezdve négy esztendeig bent volt az Alkotmány Termelőszövetkezetben, méghozzá mint elnök. Az ellen- forradalom szele több társával együtt kivitte a közösből. Hosszú lenne elmondani: mi volt a kilépés oka, több- kevesebb személyi sé- relem-e vagy a kisparaszti gazdálkodás csábító illúziója? Azóta eltelt három év. Az Alkotmányból vele együtt kilépett tagok egy része szépen visszaszivárgott, más- része — Gyetvai Béla több kebelbéli jó barátja — Üj Élet néven új termelőszövetkezetet alakított. Akármilyen nagy falu ez a Mélykút, még az ellenségek is sokszor összetalálkoznak benne útón-útfélen, nemhogy a jóbaráitok. Gyetvai Bélát is hívták, csalogatták a cimborák. — Igaz, hogy egyszer megégettük a szánkat, de ezután majd megfújjuk a falatot — mondogatták. S addig-addig, hogy egyszer csak Gyetvai Béla megjelent a szövetkezetben. Érdeklődött erről is, arról is, sőt, amikor társai tanácsát kérték: javaslatokat adott a jövő évi termelési terv összeállításához is. Másnap újra megjelent, s együtt okoskodott a tagokkal: hol lenne legalkalmasabb hely a székháznak? Egyszóval, szinte ész- rcvctlcnül bekapcsoló* dott a közösség gond- jaiba, habár még kí- vülállt. S maga is csodálkozva fedezte fel» hogy bár a régi sérelmek emléke még elevenen él az emlékezetében. — de a közösben töltött négy esztendő jó izét sém tudja felejteni. A döntésben sokat segített nekik egykori szövetkezeti társainak bizalma, szeretete. Még-1 mondták neki, hogy várják tanácsait, sokra* tartják és szerettél}! maguk között látni. A tanácselnöki szo-i bábán megrajzolt név*! aláírás tehát tulajdoni képpen csak befejezői pont volt Gyetvai Béla* hetekkel előbb megér** lelödött elhatározására^ s lezárt egy háremé esztendeig tartó vajdái dást is, G. ÍL j leit cue életünk & ts-z-hen — mondották a megyei nőtanács ülésének tsz-tag részvevői Népszámlálás előtt a statisztikai hivatalba ) ’ — Hozzám pedig ne [jöjjön többször egy )népnevelő sem! — ez- jzel toppant be nemrég jGyetvai Béla mélykúti [dolgozó paraszt Véznán József tanácselnök [szobájába. > — Hát én azt nem [garantálhatom — szabadkozott az elnök, s [vizsgálgatva látogatója [ábrázatát, megkórdez- >te: miért haragudott [meg a népnevelőkre'.’ > — Nincs nekem ve- J lük semmi bajom — »hangzott a válasz — ’csak magam jöttem ) aláírni a belépési nyilatkozatot. » Erre az aláírásra Jazért bizony csak jó »öreg óra után került [sor. Gyeivai Béla nem [könnyen döntött. Amo- ilyan szájaégett ember [volt ő, megérthető a (tusakodása, _ 1952-től A kosaraiak összefogtak
