Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-03 / 284. szám

XIV. ÉVFOLYAM. 284. SZÁM Ara 50 fillér 1959. DEC 3, CSÜTÖRTÖK wmtmmmnmmmmmmmmmmmma A mexőgaztlasug szocialista álszer- vésésé as egész társadalom ügye és mindenkinek se­gítenie kell,akinek bármilyen vonat­kozásban dolga van a parasztság­gal, a mező­gazdasággá l. A Központi Bizottságnak a kongresszuson elhang­zott beszámolójából. Tanácskozik a pártkongresszus Lapunk szerdai számában részletesen közöl­tük a pártkongresszus keddi ülésének nagy ese­ményét, Hruscsov elvtárs beszédét. A kongresz- szus második napján még Nemeskéri János, a Lenin Kohászati Művek pártbizottságának tit­kára, Németh Károly, a Csongrád megyei párt- bizottság első titkára, Tatár Kiss Lajos, a Hajdú-Bihar megyei Tanács vb-elnöke. Hidasi István, a Középdunántúli Szénbányászati Tröszt igazgatója, Kiss Dezső, a budapesti pártbizottság másodtitkára, majd Darabos Iván, az MSZMP Zala megyei bizottságának első titkára szólalt fel. Ezután dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szólalt fel. A kedd délutáni ülésen Nemes Dezső, a Po­litikai Bizottság póttagja elnökölt. Az ülésen el­sőnek Tan Csen-lin, Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára szólt a kongresz- szushoz. Utána Simon József, a Beloiannisz gyár pártbizottságának titkára, majd Benkei András, a Szabolcs megyei pártbizottság első titkára szólalt fel. Ezután Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak titkára üdvözölte a kongresszust. Utána Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Taná­csának elnöke, Lombos Ferenc, a G.yor-Sopron megyei pártbizottság első titkára. Mesterházi Lajos író, budapesti küldött felszólalása követ­kezett. A szünet után elsőnek Giancarlo Pajetta, az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak titkára szólt a kongresszushoz, majd An- talffy György szegedi küldött hozzászólása kö­vetkezett. Ezután Ali Yata, a Marokkói Kom­munista Párt főtitkára szólalt fel. Klaukó Má­tyásnak, a Békés megyei pártbizottság első tit­kárának felszólalása után Cseterki Lajos, a Fe­hér megyei pártbizottság első titkára, majd Kaszapovics András, a Központi Bizottság pót­tagja, Kossuth-díjas tsz-elnök szólalt fel, A kongresszus keddi ülése Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisz­tertanács első elnökhelyettesének felszólalásával fejeződött be. Az alábbiakban ismertetjük Münnich Ferenc elvtárs beszédét. Dr. Münnich Ferenc elvtárs beszéde A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány megalaku­lásától kezdve arra töreked­tünk, hogy a kormány minden tagja, a szűk értelemben vett minisztériumi szemléleten fe­lülemelkedve, össznépi, népgaz­dasági szemlélettől áthatva foglaljon állást a döntések meghozatalánál. E tekintetben a kormány tanácskozásain bi­zonyos eredményeiket értünk el. Amellett hogy a kormány elé kerülő kérdések megvita­tásánál az egyes kormánytagok szakismerete a kérdések sokol­dalú megvilágítását tette lehe­tővé, vitáinkra nem nyomta rá bélyegét szűk szakmai szemlé­let. De még mindig feladatúnk, hogy a »tárca-sovinizmus« ma­radványait is megszüntessük — mondotta Münnich Ferenc. A kormány feladata a tör­vények és törvényerejű rende­letek végrehajtásának biztosí­tása is. Mint ismeretes, létre­hoztuk a népi ellenőrzés szer­vezetét, amely már eddig is jelentős eredményeket ért el a törvények, törvényerejű rende­letek és a kormány rendelke­zései végrehajtásának biztosí­tásában. , A törvények maradéktalan végrehajtása a szocialista törvényesség biztosításának is előfeltétele. A kormány erre rendkívül nagy súlyt helyezett, s a konkrét rendelkezéseken túlmenően, me­lyekkel adott kérdésekben a szocialista törvényesség teljes érvényesülését elősegítettük; olyan szervezeti intézkedéseket is tett, amelyek a korábbinál nagyobb mértékben szolgálták a kormányzati tevékenység tör­vényességét. A kormány feladatai közé tartozik a népgazdasági tervek végrehajtásának biztosítása. A gazdasági bizottság a kormány szerve, vezetője a kormány el­nökének első helyettese és mindez lehetővé teszi, hogy a gazdasági bizottság a hatáskö­rébe utalt kérdésekben a kor­mány nevében és a kormány tekintélyével járjon el. A gazdasági bizottság felada­tait általában jól látta el. Már megalakítása után rövid idővel a gazdasági élet fontos ténye­zője lett. A forradalmi munkás-paraszt, kormány nagyon fontosnak tartja, hogy tevékenységéről rendszeresen tájékoztassa a közvéleményt. Elért eredmé­nyeink alapján azt a követ­keztetést lehet levonni, hogy kormányunk munkájának iránya helyes volt, a párt politikájának megvalósítá­sában alapjában jól tölti be a reá háruló feladatokat. De mindezzel nem lehetünk megelégedve és tovább kell ja­vítanunk munkánkat, elsősor­ban a határozatok végrehajtá­sának ellenőrzésében, a minisz­tériumok tevékenységének irá­nyításában. Ahhoz, hogy a dolgozó töme­geket a kormányzati problé­mákhoz még közelebb hozzuk, helyes, ha a kormány és az országgyűlés szervei között az eddig kialakított formákon túl­menő további kapcsolatokat is létrehozzuk. E tekintetben elsősorban az országgyűlés állandó bizottsá­gaira hárul — véleményünk szerint — több feladat, de se­gítséget ■ kaphatunk, abban is, ha az országgyűlési képviselők fogadónapjaikon, . választóikkal való szoros kapcsolatuk révén, figyelemmel kísérik rendelke­zéseink végrehajtását, s a je­lentkező hibákról beszámolnak az országgyűlési bizottságok­ban. A túlzott centralizáció fel­számolására és a hatáskörök­nek az élethez közelebb vite­lére fokoztuk állami vállalata­ink önállóságát. A népgazda­sági tervek megalkotásának, végrehajtásuk biztosításának olyan új módszereit dolgoztuk ki, amelyekkel a tervek egy­oldalú mennyiségi túlteljesítése helyett — biztosíthatjuk a terv­túlteljesítés és az egész nép­gazdaság tényleges igényeinek összhangját. A vállalatok ré­szére nem adtunk tevékenysé­gük minden ágára kiterjedő tervutasításokat, hanem lehe­tővé tettük, hogy önállóan kez­deményezzenek, töltsék meg tartalommal terveiket. Ezt nagymértékben segítette a hi­telfinanszírozás új rendszere: a Magyar Nemzeti Bank csak megkötött áruértékesítési szer­ződésekre nyújtott hitelt. Dr. Münnich Ferenc rámuta­tott arra, hogy bevált a nye­reségrészesedés rendszere is. Igazgatóink mind nagyobb szakértelemmel, körültekin­tőbben vezetik a rájuk bí­zott vállalatokat, és mun­kájukhoz jelentős segítsé­get nyújtanak a jól mű­ködő üzemi tanácsok is. Az új ötéves tervben előttünk álló feladatok megvalósításá­hoz azonban a vállalatoknál is tovább kell javítani a vezetést. Sokat javult igazgatóink mun­kája a vezetésük alatt álló em­berekkel való foglalkozás te­kintetében is, de a javulás még így sem kielégítő. Még mindig gyakori az emberi problémák­kal szembeni rideg magatar­tás, a büntetés ott, ahol a ne­velés jobban segítene — foly­tatta. — Igazgatóinknak a jö­vőben többet kell építeniük a vállalati kollektívák erejére, javaslataikat jobban kell fel- használniok a termelés szerve­zetének megjavítására és a vál­Testvérpártok küldöttei a kongresszuson. Előtérben: John Maiion, az Angol Kommunista Párt Politikai Bizottságá­nak tagja, mellette balról: D. N. Aidit, az Indonéz Kom­munista Párt főtitkára. lalaton belül jelentkező fegyel­mezetlenségek, a munkát gátló hibák kiküszöbölésére. Ezután a tanácsok jelentősé­géről szólt Münnich Ferenc. •— A tanácsok útján maga a dolgozó nép közvetlenül vesz részt a hatalom gyakorlásában, maguk a dolgozók intézik sa­ját ügyeiket. Ez kifejezésre jut a tanácsok összetételében is. A csaknem 107 ezer tanács­tag 41 százaléka munkás, 42 százaléka dolgozó pa­raszt. s közöttük jelentős - számban foglalnak helyet a termelőszö­vetkezeti tagok, kifejezve azt a jelentős társadalmi változást, amely a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése során ez ideig hazánkban végbement. A tanácsok népi jellegét, a munkásosztály vezető szerepét kifejezi az is, hogy a tanács­funkcionáriusoknak, a végre­hajtó bizottságok vezetőinek csaknem kétharmada munkás­ból és parasztból vált elismert helyi állami vezetővé, a közélet megbecsült munkásává. Ezek a munkásosztály és a dol­gozó parasztság soraiból ki­került vezetők cáfolhatat- lanul bebizonyították, hogy a munkások és az egyszerű dolgozók, megszerezve a szükséges ismereteket, tud­ják, sőt sokirat jobban tud­ják áz államot vezetni, mint a régi kiváltságos osztályok tagjai. Nem tekinthetjük véletlen­nek, hogy az 1958. évi ellenfor­radalom, amely meg akarta fosztani a magyar dolgozók millióit attól, hogy tovább is maguk irányítsák életüket, ép­pen a proletárdiktatúra legfon­tosabb szervei, a párt és az ál­lami szervek, köztük a taná­csok ellen irányította fő erejét. Ezekre • akart döuLő - csapást mérni, tudva, hogy ezzel meg­dönti a munkásosztály hatal­mát. A tanácsok az ellenforra­dalom leverése után rövid idő alatt talpraálltak és nagy ré­szük van az ellenforradalom gazdasági és ideológiai pusztí­tásainak páratlanul gyors fel­számolásában. A tanácsok ki­lenc éves működésük során a szocialista építés sok feladatát eredményesen oldották meg, mind színvonalasabban vezetik a helyi társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységet. Ál­talában helyesen' gazdálkodnak a rájuk bízott gazdasági eszkö­zökkel. Az elismerés hangján kell szólni azokról az erőfeszí­tésekről, amelyeket tanácsaink a kormány messzemenő támo­gatásával kifejtettek az állami helyiipar létrehozásában és fej­lesztésében. A dolgozó tömegek életkörül­ményeinek állandó javítását szolgálja a tanácsok beruházási tevékenysége is. A rendelkezé­sükre bocsátott állami beruhá­zási eszközökből ebben az év­ben átadnak rendeltetésének 6213 lakást, 7277 lakás építését pedig megkezdik. Villamosíta­nak 171 községet, üzembe he­lyeznek kenyérgyárakat. Nö­velik a víztermelést, sok em­ber részére gondoskodnak egész­séges ivóvízről. Az orvosi kör­zetek számát 67-tel növelik, többszáz kórházi ággyal emelik a kórházak befogadóképességét. Az oktatást 1672 új iskolai tan­terem megépítésével segítik. Eb­ből több mint hatszáz a lakos­ság támogatásával, helyi erő­forrásból létesül. A tanácsok az elmúlt évek során jelentős eredménye­ket értek el a mezőgazda- sági termelés emelésében, 1 a termelőszövetkezeti moz­galom fejlesztésében, társa­dalmunk politikai alapjá- . (Folytatás a 2. oldalon,) -

Next

/
Thumbnails
Contents