Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-03 / 284. szám
XIV. ÉVFOLYAM. 284. SZÁM Ara 50 fillér 1959. DEC 3, CSÜTÖRTÖK wmtmmmnmmmmmmmmmmmma A mexőgaztlasug szocialista álszer- vésésé as egész társadalom ügye és mindenkinek segítenie kell,akinek bármilyen vonatkozásban dolga van a parasztsággal, a mezőgazdasággá l. A Központi Bizottságnak a kongresszuson elhangzott beszámolójából. Tanácskozik a pártkongresszus Lapunk szerdai számában részletesen közöltük a pártkongresszus keddi ülésének nagy eseményét, Hruscsov elvtárs beszédét. A kongresz- szus második napján még Nemeskéri János, a Lenin Kohászati Művek pártbizottságának titkára, Németh Károly, a Csongrád megyei párt- bizottság első titkára, Tatár Kiss Lajos, a Hajdú-Bihar megyei Tanács vb-elnöke. Hidasi István, a Középdunántúli Szénbányászati Tröszt igazgatója, Kiss Dezső, a budapesti pártbizottság másodtitkára, majd Darabos Iván, az MSZMP Zala megyei bizottságának első titkára szólalt fel. Ezután dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szólalt fel. A kedd délutáni ülésen Nemes Dezső, a Politikai Bizottság póttagja elnökölt. Az ülésen elsőnek Tan Csen-lin, Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára szólt a kongresz- szushoz. Utána Simon József, a Beloiannisz gyár pártbizottságának titkára, majd Benkei András, a Szabolcs megyei pártbizottság első titkára szólalt fel. Ezután Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára üdvözölte a kongresszust. Utána Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Lombos Ferenc, a G.yor-Sopron megyei pártbizottság első titkára. Mesterházi Lajos író, budapesti küldött felszólalása következett. A szünet után elsőnek Giancarlo Pajetta, az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára szólt a kongresszushoz, majd An- talffy György szegedi küldött hozzászólása következett. Ezután Ali Yata, a Marokkói Kommunista Párt főtitkára szólalt fel. Klaukó Mátyásnak, a Békés megyei pártbizottság első titkárának felszólalása után Cseterki Lajos, a Fehér megyei pártbizottság első titkára, majd Kaszapovics András, a Központi Bizottság póttagja, Kossuth-díjas tsz-elnök szólalt fel, A kongresszus keddi ülése Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács első elnökhelyettesének felszólalásával fejeződött be. Az alábbiakban ismertetjük Münnich Ferenc elvtárs beszédét. Dr. Münnich Ferenc elvtárs beszéde A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulásától kezdve arra törekedtünk, hogy a kormány minden tagja, a szűk értelemben vett minisztériumi szemléleten felülemelkedve, össznépi, népgazdasági szemlélettől áthatva foglaljon állást a döntések meghozatalánál. E tekintetben a kormány tanácskozásain bizonyos eredményeiket értünk el. Amellett hogy a kormány elé kerülő kérdések megvitatásánál az egyes kormánytagok szakismerete a kérdések sokoldalú megvilágítását tette lehetővé, vitáinkra nem nyomta rá bélyegét szűk szakmai szemlélet. De még mindig feladatúnk, hogy a »tárca-sovinizmus« maradványait is megszüntessük — mondotta Münnich Ferenc. A kormány feladata a törvények és törvényerejű rendeletek végrehajtásának biztosítása is. Mint ismeretes, létrehoztuk a népi ellenőrzés szervezetét, amely már eddig is jelentős eredményeket ért el a törvények, törvényerejű rendeletek és a kormány rendelkezései végrehajtásának biztosításában. , A törvények maradéktalan végrehajtása a szocialista törvényesség biztosításának is előfeltétele. A kormány erre rendkívül nagy súlyt helyezett, s a konkrét rendelkezéseken túlmenően, melyekkel adott kérdésekben a szocialista törvényesség teljes érvényesülését elősegítettük; olyan szervezeti intézkedéseket is tett, amelyek a korábbinál nagyobb mértékben szolgálták a kormányzati tevékenység törvényességét. A kormány feladatai közé tartozik a népgazdasági tervek végrehajtásának biztosítása. A gazdasági bizottság a kormány szerve, vezetője a kormány elnökének első helyettese és mindez lehetővé teszi, hogy a gazdasági bizottság a hatáskörébe utalt kérdésekben a kormány nevében és a kormány tekintélyével járjon el. A gazdasági bizottság feladatait általában jól látta el. Már megalakítása után rövid idővel a gazdasági élet fontos tényezője lett. A forradalmi munkás-paraszt, kormány nagyon fontosnak tartja, hogy tevékenységéről rendszeresen tájékoztassa a közvéleményt. Elért eredményeink alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy kormányunk munkájának iránya helyes volt, a párt politikájának megvalósításában alapjában jól tölti be a reá háruló feladatokat. De mindezzel nem lehetünk megelégedve és tovább kell javítanunk munkánkat, elsősorban a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében, a minisztériumok tevékenységének irányításában. Ahhoz, hogy a dolgozó tömegeket a kormányzati problémákhoz még közelebb hozzuk, helyes, ha a kormány és az országgyűlés szervei között az eddig kialakított formákon túlmenő további kapcsolatokat is létrehozzuk. E tekintetben elsősorban az országgyűlés állandó bizottságaira hárul — véleményünk szerint — több feladat, de segítséget ■ kaphatunk, abban is, ha az országgyűlési képviselők fogadónapjaikon, . választóikkal való szoros kapcsolatuk révén, figyelemmel kísérik rendelkezéseink végrehajtását, s a jelentkező hibákról beszámolnak az országgyűlési bizottságokban. A túlzott centralizáció felszámolására és a hatásköröknek az élethez közelebb vitelére fokoztuk állami vállalataink önállóságát. A népgazdasági tervek megalkotásának, végrehajtásuk biztosításának olyan új módszereit dolgoztuk ki, amelyekkel a tervek egyoldalú mennyiségi túlteljesítése helyett — biztosíthatjuk a tervtúlteljesítés és az egész népgazdaság tényleges igényeinek összhangját. A vállalatok részére nem adtunk tevékenységük minden ágára kiterjedő tervutasításokat, hanem lehetővé tettük, hogy önállóan kezdeményezzenek, töltsék meg tartalommal terveiket. Ezt nagymértékben segítette a hitelfinanszírozás új rendszere: a Magyar Nemzeti Bank csak megkötött áruértékesítési szerződésekre nyújtott hitelt. Dr. Münnich Ferenc rámutatott arra, hogy bevált a nyereségrészesedés rendszere is. Igazgatóink mind nagyobb szakértelemmel, körültekintőbben vezetik a rájuk bízott vállalatokat, és munkájukhoz jelentős segítséget nyújtanak a jól működő üzemi tanácsok is. Az új ötéves tervben előttünk álló feladatok megvalósításához azonban a vállalatoknál is tovább kell javítani a vezetést. Sokat javult igazgatóink munkája a vezetésük alatt álló emberekkel való foglalkozás tekintetében is, de a javulás még így sem kielégítő. Még mindig gyakori az emberi problémákkal szembeni rideg magatartás, a büntetés ott, ahol a nevelés jobban segítene — folytatta. — Igazgatóinknak a jövőben többet kell építeniük a vállalati kollektívák erejére, javaslataikat jobban kell fel- használniok a termelés szervezetének megjavítására és a válTestvérpártok küldöttei a kongresszuson. Előtérben: John Maiion, az Angol Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, mellette balról: D. N. Aidit, az Indonéz Kommunista Párt főtitkára. lalaton belül jelentkező fegyelmezetlenségek, a munkát gátló hibák kiküszöbölésére. Ezután a tanácsok jelentőségéről szólt Münnich Ferenc. •— A tanácsok útján maga a dolgozó nép közvetlenül vesz részt a hatalom gyakorlásában, maguk a dolgozók intézik saját ügyeiket. Ez kifejezésre jut a tanácsok összetételében is. A csaknem 107 ezer tanácstag 41 százaléka munkás, 42 százaléka dolgozó paraszt. s közöttük jelentős - számban foglalnak helyet a termelőszövetkezeti tagok, kifejezve azt a jelentős társadalmi változást, amely a mezőgazdaság szocialista átszervezése során ez ideig hazánkban végbement. A tanácsok népi jellegét, a munkásosztály vezető szerepét kifejezi az is, hogy a tanácsfunkcionáriusoknak, a végrehajtó bizottságok vezetőinek csaknem kétharmada munkásból és parasztból vált elismert helyi állami vezetővé, a közélet megbecsült munkásává. Ezek a munkásosztály és a dolgozó parasztság soraiból kikerült vezetők cáfolhatat- lanul bebizonyították, hogy a munkások és az egyszerű dolgozók, megszerezve a szükséges ismereteket, tudják, sőt sokirat jobban tudják áz államot vezetni, mint a régi kiváltságos osztályok tagjai. Nem tekinthetjük véletlennek, hogy az 1958. évi ellenforradalom, amely meg akarta fosztani a magyar dolgozók millióit attól, hogy tovább is maguk irányítsák életüket, éppen a proletárdiktatúra legfontosabb szervei, a párt és az állami szervek, köztük a tanácsok ellen irányította fő erejét. Ezekre • akart döuLő - csapást mérni, tudva, hogy ezzel megdönti a munkásosztály hatalmát. A tanácsok az ellenforradalom leverése után rövid idő alatt talpraálltak és nagy részük van az ellenforradalom gazdasági és ideológiai pusztításainak páratlanul gyors felszámolásában. A tanácsok kilenc éves működésük során a szocialista építés sok feladatát eredményesen oldották meg, mind színvonalasabban vezetik a helyi társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységet. Általában helyesen' gazdálkodnak a rájuk bízott gazdasági eszközökkel. Az elismerés hangján kell szólni azokról az erőfeszítésekről, amelyeket tanácsaink a kormány messzemenő támogatásával kifejtettek az állami helyiipar létrehozásában és fejlesztésében. A dolgozó tömegek életkörülményeinek állandó javítását szolgálja a tanácsok beruházási tevékenysége is. A rendelkezésükre bocsátott állami beruházási eszközökből ebben az évben átadnak rendeltetésének 6213 lakást, 7277 lakás építését pedig megkezdik. Villamosítanak 171 községet, üzembe helyeznek kenyérgyárakat. Növelik a víztermelést, sok ember részére gondoskodnak egészséges ivóvízről. Az orvosi körzetek számát 67-tel növelik, többszáz kórházi ággyal emelik a kórházak befogadóképességét. Az oktatást 1672 új iskolai tanterem megépítésével segítik. Ebből több mint hatszáz a lakosság támogatásával, helyi erőforrásból létesül. A tanácsok az elmúlt évek során jelentős eredményeket értek el a mezőgazda- sági termelés emelésében, 1 a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében, társadalmunk politikai alapjá- . (Folytatás a 2. oldalon,) -
