Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-29 / 304. szám
1 1959. december 29, kedd ,A MAGVA!? SZOCIALISTA MUNKÄSPÄPT BACS-KISKUN MEGYEI LAPJA . Hová lettek a Kiskunhalasi Mezőgazdasági Technikum végzett hallgatói — Ä/// érdekes UatiiztiUiíróL — A párt és a kormány mezőgazdasági politikája a szakoktatásban is érezteti hatását Ki-ki azt csinálja/ amihez a legjobban ért EZZEL ÉRVELJÜNK A* egyénileg: dolgozó parasztnak a kisüzemi gazdaság valamennyi munkáját egyformán cl kell végeznie, ha van hozzá kedve és képessége, ha nincs. Nem hanyagolhatja el egylket-másikat, hiszen egyedül van, nincs aki helyette megcsinálja s ha nem csinálja, felborul gazdaságának egyensúlya. Van, aki nagyon szereti a jószágot, vagy éppen a kertészkedést, — de nem mélyedhet el ebben, mert közben kapálni, aratni, kocsit vasaltatni is kell. A termclős7<" ütközetben a közösen kialak., ja munkaszervezet lehetőséget ad arra, hogy ki-ki a számára legmegfelelőbb munkát végezze. Ez azt is jelenti, hogy ebben a munkakörben egész emberként dolgozhat, minden erejét, idejét erre fordíthatja, tehát magasabb eredményt is érhet el. Nagyobb hasznot szerez a közösnek s ebből maga is többet részesedik. Maros István, a Fajszi Vörös Csillag Tsz állatgondozója például igazi mestere a szarvasmarha-hizlalásnak. Évről évre több százezer forint értékű hasznot hajt a tsz-nek lelkiismeretes munkájával - de ő is gon —1000 munkaegység után kapja a részesedést. A szövetkezeti munkamegosztásnak az is előnye, hogy az egyfajta munkával megbízott tag fejlesztheti szaktudását, tökéletesen elsajátíthatja mesterségének minden csínját- bínját. Nem kell ezerfelé megosztania idejét, módja van egy bizonyos gazdálkodási ágazat igazi ismerőjévé válnia. Ezt az állam is elősegíti, hiszen tanfolyamok, iskolák tucatját inditja évről évre a termelőszövetkezeit) tagok részére, ahol azok ingyen tanulhatnak, Egyesült a két hódunai tsz Érdekes és valamennyi középiskolánk számára megszívlelendő statisztikát vezet a Kiskun- halasi Mezőgazdasági Technikum. Fennállása óta — a lehetőségek szerint — állandóan nyilvántartja mindenegyes végzett növendékének sorsát, munkahelyét, s még fizetésének összegét is. Előre bocsájtjuk: a statisztika nincs „naprakész” állapotban, hiszen az a négy évfolyam, amely eddig végzett a technikumban, 136 embert bocsájtott ki az életbe, s azok jelenlegi állapotának pontos nyilvántartása állandó és bizony eléggé nagy munkát igényelne, Két év alatt egy „bizonytalan" Mégis elfogadhatónak lehet mondanunk e statisztikát; olyannak, amelynek alapján helyes következtetéseket vonhatunk le, hiszen a szülőktől levélben kért értesüléseket állandóan bejegyzik egy könyvbe, amelyből íme a következőket olvashatjuk ki: .jj, , Foglalkozása Nem mezőgazd.-ban Mezőgazd.-ban Tovább- Eyek bizonytalan helyezkedett el helyezkedett el tanul 1955 3 11 6 2 1956 10 17 18 12 1958 10 26 3 1959 1 11 6 észr<A’ételét is, hogy a mezőgazdasági gyakornoki bérskála viszonylag alacsony jövedelemhez juttatja a hallagtókat, míg ha iparba mennek, ott vonzóbb munkakörülmények mellett most is magasabb bérhez jutnak. Nagyon egészséges dolognak minősíthetjük viszont azt, hogy olyan fiatalok, akiket más iskolákba, — rossz tanulmányi előmenetelük, vagy egyéb okok miatt — nem vettek fel, már nincsenek a mezőgazdasági technikumba. Elsősorban termelő- szövetkezetek, állami gazdasági dolgozók fiai nyernek az iskolába felvételt, s a fenti statisztika javulása részben már ennek is köszönhető. Hiszen kit tudnak a mezőgazdasági szakmák „megfogni”? Elsősorban is azt, aki abban nőtt fel, akinek a szülei is parasztok, s akinek élethivatása a mezőgazdaság. Éppen ezért az iskola is — az előírt tantárgyak mellett — szinte kötelező erővel írja elő a nevelők számára a mezőgazda- sági hivatásra való nevelést. Cweiner Erzsi agronómus A nevelők munkájának «— mint a statisztika mutatja — meg is van az eredménye. Nem egy olyan volt tanulójukról tudnak, mint Cweiner Erzsébet, aki az iskola tangazdaságában már agronómusi munkakört lát el, s ennek megfelelő bért is kap, s munkája végzése közben a mezőgazdasági egyetem levelező hallgatója is. Nincs már olyan panaszra ok, mint évekkel ezelőtt, amikor a mezőgazdasági technikumból kikerült lányok kozmetikus tanulónak, adminisztrátornak és gépírónak mentek el. A párt és a kormány megfelelő mezőgazda- sági politikája a mezőgazdaság' szakoktatásban is egészségesen érezteti hatását... (— ng —.) (Községi tudósítónktól.) Az elmúlt napokban Herceg- ! szántón egyesült a két — eddig j is eredményes munkát végző — I termelőszövetkezet: a hódunai Dózsa és a Kossuth. Szorgalmas emberek lakják ezt a Duna menti tanyaközpontot. A valamikor cselédeskedő emberek jólétére mi sem jellemző jobban, mint az a tény, hogy az ellenforradalom után már 28-an építettek családi házat állami támogatással, s alig van olyan család, ahol világvevő rádió ne lenne. Nagyon megváltozott az életük, többen már motorkerékpárt vettek és sok asszony munkáját teszi már itt is köny- nyebbé a mosógép. A termelőszövetkezeti dolgozók tudják, hogy mindezt a virágzó közös gazdálkodásnak köszönhetik. A lelkes tagok azonban nem elégednek meg ennyivel. Még többet akarnak termelni, keresni. Ezért egye- j sült most a két tsz, hogy gazdagabbá tudják tenni szövetkezetüket. Az egyesülést mind-« két tsz tagsága örömmel fogadta és azonnal megválasztották az új vezetőséget és az ellenőrző bizottságot. Az új tsz- nek a Dózsa nevet adták és elnöknek Vigh József elvtársat választották meg, a Dózsa Termelőszövetkezet volt elnökét* Megállapodtak abban is, hogy az ez évi zárszámadást még külön-külön, az 1960-as termelési tervet azonban már közösen készítik el. A tagság egyöntetű véleménye, hogy az egyesített nagy szövetkezetben jobban megtalálják számításukat, többet termelnek és így több jövedelemhez is juthatnak. Hajnal József j Nem lesz többé slrúmás megbetegedés Imrehegyen (Községi tudósítónktól.) Imrehegy községben ebben az évben nagy összegeket fordítottak községfejlesztésre. A község belterületétől 4—5 kilométerre fekvő gyöngyösi részen szolgálati lakást alakító t- tottak át 105 ezer forintos költVigyázat/ nem gyárrészlet... ... csak a Kiskunfélegyházi VKG Vállalat kertészeti részlegének új, kilenc hajós, impozáns méretű üvegháza látható a képen. Az üvegházat közel félmillió forintos költséggel építették, s ebben benne van a hozzátartozó kazánház felépítése is. Január közepére lesz beültetve — a palánták már várják az ültetést —•, s úgy tervezik, hogy február—márciusban piacra kerül a primőr saláta, paprika és retek. Az új létesítmény lehetővé teszi, hogy mintegy háromszázezer forinttal emeljék évi tervüket. (Pásztor Z. felvétele.) Jól haladnak a miskei továbbképző iskola hallgatói a tanulásban (Községi tudósítónktól.) Szeptember végén indult meg a tanítás a miskei továbbképző iskolában. A tanulók nagy érdeklődéssel foglalkoznak a — különösen mezőgazdasági jellegű — tantárgyakkal, s az utóbbi napokig még egyetlen hiányzó sem akadt. A napokban tartották meg a félévi vizsgák előkészületi beszámolóit, ahol a tanulók jó előmenetelről adtak számot. A tanulók közül dicséret illeti Balázs János és Vol- lar Erzsébet KISZ-tagokni, akik a tanítás megkezdése óta szorgalmas munkát végeztek. Növelték az egészségügyi kiadások összegét hecmhemét hitelül vso^orionitúnárói — A Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbb; ülésén 436 555 forintos hitelátcsoportosítás ügyében hozott határozatot. A hitelátcsoporto- sílás során többek között különféle megtakarításokból növelték a tanácsi uíak, hidak karbantartására, a szülészeti ellátásra, a körzeti orvosi ellátásra, iskolaegészségügyre, anya- és gyermekvédelmi szolgálatra, közegészségügyre, állami napközi otthonok, óvodai; ellátására előirányzott költség- vetési összeget. Jelentős hile.- növelés mutatkozik a népművelés. az általános gimnáziuséggcl egy pedagógus-család részére. 40 000 forintért vásárolt* a tanács egy agregátoros film- vetítőgépet, amellyel rendszeres filmvetítéseket tartanak. A község egyik részén gyakran fordult elő strumás megbetegedés, amelyet a rossz ivóvíz okozott. A községi tanács tervében szerepelt egy szivattyús kút fúrása is, amelyet azonban eddig még nem tudtak megvalósítani, mert a Keceli Vegyesipari Ktsz nem kezdett hozzá a munkálatokhoz. Az 1960-as községfejlesztési tervben 484 ezer forint értékűi orvosi lakásépítés szerepel, valamint köztemetőt létesítenek^ a község határában. W»/W\/V'/VWVVWWWWWVVVVVVW>, Bábel Lodzban Lodzban, Lengyelország második legnagyobb városában» készítik elő egyetemi tanulmányaikra a külföldi diákokat* akik lengyel egyetemeken fognak tanulná. A lodziak mám megszokták a különleges öltözetű fiatalok látványát. Valóságos Bábel-tornya, amikor az iraki, afgán, ceyloni, brazil/ guinea!, kínai, indonéz, japán, vietnami, haiti-i, görög, albán, szovjet, bolgár és szudáni fiatalok együtt mennek szórakozni valamelyik lodzi kávéházbaj PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspari Bacs-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe .Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István, Szerkesztőség: Kecskemét, Széchényi tér 1. szám. Szerkesztőségi tcetónkozpont: 26-19, 25-16. Pártépftés és ipari rovat: 11-22 I Szerkesztő bizottság: 10-38 ! Kiadóhivatal: ( Kecskemet, Szabadság tér 1 a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet- lető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj i hónapra 11 Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét = Tel.; 15-29. 27-.J l Megjegyzendő, hogy 1957-ben az iskola nem bocsájtott ki végzős évfolyamot, — átszervezése miatt. Legelsősorban az tűnik szembe, hogy az ellenforradalom után 1958-ban rohamosan megnőtt a mezőgazdaság utáni érdeklődés, s a lányok főként kertészetben, a fiúk pedig a legkülönbözőbb mezőgazdasági szakágakban és munkakörökben helyezkedtek el. Figyelemre m&tó, hogy az utóbbi két év alatt egy bizonytalan foglalkozású van csupán, s 1959-ben egyetlen egy végzett hallgató sem ment nem mezőgazdasági munkaterületre. Következtetéseket vonhatnánk le abból is, hogy 1956-ban, — többen bizonytalannak érezvén akkoriban a mezőgazdasági munkaterületen való megélhetést, s azt vonzónak nem találván — 12-en mentek felsőbb iskolába, s ez a szám 1959-re a végzett hallgatók számarányának megfelelően hatra módosult. Megoldott, s megoldatlan gondok Az iskola igazgatóhelyettesével, Haluza Ferenccel beszélgetve azt is metgudtuk, hogy a végzett leány-hallgatók közül többen férjhezmenve nem folytatnak kereső foglalkozást, sokan azonban asszonykorukban is hűek lesznek ahhoz a hivatáshoz, amelyet az iskolába jövetelükkor választottak. Nem volnánk igazságosak, ha nem mondanánk el: az utóbbi két évben végzett hallgatók közül azok, akik felsőbb iskolába mentek, többnyire ugyancsak mezőgazdasági jellegű továbbképzésen vesznek részt, s mint ilyenek, szintén a statisztikai részben feltüntetett ..mezőgazdaságban helyezkednek el” című rovatot gyarapítják. Haluza elvtárs kifejezésre juttatta a hallgatóknak azt az mok és általános iskolák cím egyes rovatain is. Az egyes rovatokon belüli hitelfelhasználás módosításában is döntést hozott á végrehajtó bizottság. Így többek között az iskola-egészségügynél jelentkező megtakarításból egy darab higanyos vérnyomásmérő- és villanysterilizátor beszerzése vált lehetővé, a középiskolai leánydiákotthon pedig részben az év közben elért megtakarításokból, részben más forrásokból származó összegből egy darab por- izívógépet, egy televíziós készüléket és 10 paplant vásárolt.
