Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-29 / 304. szám
4. oldat '1959. december 29. kedd I Újévi kivánság kéményseprőknek r Ügy látszik, az Ábrahám- «perettek jó alapanyagot adnak a korszerűsítésre, a felfrissítésre, s hézagos librettójuk eredményesen egészíthető ki elfogadható mondanivalót tartalmazó jelenetekkel, dialógusokkal. Így történt ez az elmúlt esztendőben az akkori legnagyobb operettsikerével, a Viktóriával, s ezt mondhatjuk el a Hawai rózsájáról is. A zene, bár tipikusan korának megfelelő könnyűzenei ízlést elégített ki, úgy látszik, nem avult el, jó ritmusú, gyors számai egy csöppet sem porosodtak be, s emellett van mit (nézni a színpadon, a látványosság nem utolsósorban a szép, artisztikus díszletek (néhánytól eltekintve), a jó jelmezek megteszik a hatásukat. Nem olcsó, nem igénytelen, mulatságos, ke- rekded, némi társadalmi mondanivalóval megfűszerezett előadást hozott ki Hawai rózsájából a Kecskeméti Katona József Színház együttese. A szöveg felfrissítésében és a tartalomban rejlő helyes tendenciák megszólaltatásában nagy része van Siklós Olgának, a színház dramaturgjának, aki ezt a szirupos »szeret-nem szeret« játékot (már ami a darab eredeti szövegkönyvét illeti) a gyarmatosítók elleni odamondogatással élénkítette. Az első és a második felvonás frissítő szándékait és ilyen természetű sikereit, sajnos, nem lehet a harmadik felvonás esetében is emlegetni, az bizony reménytelenül unalmas maradt, s talán még a rendező is adósunk néhány kozmetikai közbelépéssel, mely a felvonás szürkeségét, mozaikszerűségét kissé leplezte volna. Egészében a rendezői munka javára vált a darabnak, jól tagolt, ritmikus előadást teremtett. Emlékszünk még rá, hogy az elmúlt évadban a Viktóriát Udvaros Béla rendezte — sikerrel. A színészek, a kitűnő operettegyüttes tagjai mindent megtesznek a siker érdekében. Első helyen kell említenünk Gyólay Viktóriát, Galambos Erzsit, Csa- jányi Györgyöt, Baracsi Ferencet és Sárosi Gábort. Gyólay ebben a nem megszokottan szabályos és éppen ezért színészi adottságok tehetség megmutatására alkalmas primadonnaszerepben kitűnően megállja a helyét. Egyszerű, szívből jövő játékával, csillogó énekteljesít- ményével oroszlánrész jut neki a sikerből. Galambos Erzsi alakításának jellemzésére azoknak az emlékezetére kell apellálni, akik ismerték, látták annak idején'' az egyik legnagyszerűbb érzik Harrison diplomata ra- magyar szubrettet, aki valaha vaszsága, nagyvonalúsága. Sülé Európa színpadain is szerepelt, Géza is színtelenebb a kelleté- Bársony Rózsit. Lehet, hogy vé- nél. Ámbár néhány pillanatra letlen ez a hasonlítás, hiszen megcsillogtatja tánctehetségét. Buffy Bessy Harrison kezére pályázik (Baracsi Ferenc és Galambos Erzsi) Galambos Erzsi színészi eszközei ma már modernebbek, mint a néhány évtizeddel előbbi nagyszerű budapesti szubretté, de táncprodukciói, az operettben való benne élése olyan atmoszférát teremtenek, melyre nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk: ez az a bizonyos jó értelemben vett operettstílus. Galambos Erzsi otthonosan mozog a revü- 1 ben, s különösen frakkos száma egészen kitűnő. Általában Sallai Eta koreográfiája ízléses, modern és jó lehetőséget ad a színészeknek — az aztán más kérdés, hogy néhány táncbetét esetében a kidolgozatlanság jelei látszottak, nem csiszolódott ösz- sze még a szám. Csajányi György zengő baritonja Lilo Taro herceg szerepében nagyszerűen érvényesül, játéka is szépen fejlődik, méltán arat nagy sikert. Baracsi Ferenc Buffy megszemélyesítője a tőle szokásos színvonalon játszik, néhány egészen mulatságos percet szerez á közönségnek az első felvonásban. Zilahy Hédi Raka szerepében illúziókeltő. Tréfás táncbetétje Jim Boy-al (Sülé Géza) pantomim-szerű, kitűnően kidolgozott, igen hatásos Sárosi Gábor férfias, szimpatikus Stone kapitányt alakít. Megjelenésével kellemes, hangulatos, egyenletesen kidolgozott játékával tűnik ki az együttesből. Igen jó T. Szabó László, Budai László, Szuhai Balázs, Molnár Zoltán, Szalma Sándor jóval kisebbszerű figurát teremt, alakításában nem igen A revüjelenetek szépsége, pompája a rendező, az együttes érdeme — végre képességeinek megfelelő keretek között láthattuk az idén az operett kitűnő kecskeméti művészeit. Külön elismeréssel kell nyilatkoznunk Borcsa István díszleteiről, köztük elsősorban a második felvonás színpadképéről. Márton Aladár jelmezei sikerültek. Zilahy Hédi elsőfelvonásbeli kosztümjével azonban nem lehet egyetérteni. A zenekar Kemy Kálmán vezetésével szépen szól, a hangkulisszák, sajnos, ismét csődöt mondtak. Nagyon sajnáljuk, hogy Gyólay Viktória francia sanzonja a rekedt hangszóró áldozatául esett — legalább is a premieren. Az emberek azt tartják, kéményseprőt látni szerencsét jelent. Gyermekkoromban, ha megláttam a kémények tisztítóját, megragadtam a kabátgombomat és mondtam: »Kéményseprőt látok, szerencsét találok.« Felnőtt korban már nem vetemedik az ember ilyen gyermekségekre, noha a kéményseprő megpillantása ma is eloszlatja baljóslatú érzéseimet Sokszor gondolkodtam azon, vajon a kéményseprő miben látja szerencséjének közeledtét? Egy tarka lóban, vagy egy másik kéményseprőben? Ezt még nem sikerült eldöntenem, de azt már igen, hogy. a kéményseprők előre megállapítják: Miből adódhat szerencsétlenség. S ha meggondoljuk, ez már magában is szerencse. A napokban történt, egy kéményseprő felkeresett s elpanaszolta, hogy a Kecskemét, Széchenyi tér 1. számú ház tetőjárdáin — amelyek azt a célt szolgálják, hogy állva elvégezzék munkájukat — életveszélyes közlekedni. A deszkák az idő viszontagságai következtében elkorhadtak s legutóbb — ugyanis a súlya alatt leszakadt a járda — csak kéményseprőszerencséjének köszönheti, hogy nem zuhant le a tetőről. Mi nem kéményseprők, furcsa emberek vagyunk. Elvárjuk, hogy nekünk a kéményseprő szerencsét hozzon, s mi — helyesebben az IKV —- nem teszünk semmit az ö szerencséjük érdekében. Mit is kívánhatnék új esztendőre ennek a kéményseprőnek? Szerencséi ahhoz, hogy az IKV megjavítsa a tetőjárdákat — figyelembevevő a tűzrendészeti figyelmeztetőt — s talán kevesebb kormos kéményt, s több fürdőt, hogy könnyebben tudják megtisztít tani önmagukat a koromtól. Gémes Gábor IZOTÓP-BOLT érdekes üzlet nyílik Moszkvában a Lenin sugárút 20. számú házban: az üzletben különböző izotópokat, a gazdasági életben és a tudományos munkában szükséges rádióaktív termékeket lehet majd vásárolni. Az épület tetején bárom nyelven ez a felirat olvasható: »Atom a békéért«. Könnyes mosoly Mit kellene tenni karácsonyra — ez a kérdés foglalkoztatta napokon keresztül a Kecskeméti II. sz. Általános Leányiskola úttörőit. Végül megszületett a terv — megajándékozzák a kecskeméti szociális otthon lakóit. A gondolatot tett követte, s megindult a készülődés. Délutánonként összejöttek a kislányok, s fürge ujjaikkal apró, kedves kis ajándékokat készítettek. Elérkezett a várva várt nap, s a 40 főnyi leánycsapat tavaszt lopott az*otthon falai közé. Az ajándékok átadása előtt műsorral kedveskedtek az idős, munkában elfáradt emberednek. A csárdás hangjaira egy idős bácsi nagyot sóhajtott, s szeme huncutul csillogott: hej, de rég volt. Egy néni még a derekát is ringatta a ritmusra, talán egy régi bál emlékét idézte fel. A pergő műsor, a fenyőfa gyertyái, s a kályha duruzsolása néhány percre feledtette az öregséget, a betegséget, a múltat és a jelent. Minden megvan az otthonban, amit az öregség kíván: nyugalom, rend, ápolás, gondosság, kedvesség, s most mégis köny- nyekre fakadtak az idős emberek a gyermekekből feléjük áradó szeretettől. Ügy szorongatták a kis ajándékokat, mintha eltűnő életük lett volna a kezükben. Nem az ajándék értéke hatotta meg őket, hiszen az oly kicsi, hanem a szeretet, a szorgos kezek munkája, s a velük való törődés, ami benne volt az ajándékokban. Szótlanul mentek haza a lányok. Meghatotta őket is az öregek könnyes mosolya, s a szeretet, amellyel fogadták őket. Bende Ildikó, a Kecskeméti II. sz. Ált. Isk. ifi vezetője Nem működik az automata? (Községi tudósítónktól.) Az utcai villanylámpák a városokban, falvakban azért vannak, hogy a sötétségben világítsanak. Nem így van azonban Hetényegyhézán! Nyáron ugyan sok esetben nappal is égtek utcahosszat a villany- körték, most viszont, a legsötétebb hónapban, az állomástól bevezető Petőfi utcán egyáltalán nem gyulladnak ki a lámpák és a lakosság vaksötétben bukdácsol haza, a még gidres-gödrös, pocsolyás úton. Jön majd a hó, s a fagy, és világítás nélkül veszélyes lesz az utasok hazajutása! Azóta van így, mióta Nagykőrösről automatikusan kapcsolják be az utcai világítást. Sürgős intézkedést vár a lakosság a DÁV-tól, mielőtt súlyosabb balesetről számolhatnánk be...! Dr. B. Gy. Stone kapitány és Lilia nagyhercegnő (Sárosi Gábor és Gyólay Viktória) — Félóra múlva kezdődik a szülői értekezlet — szól hozzám feleségem. — Igen/., igen — mondom neki kedvesen, de közben majd megüt a guta, mert pontosan most tartok könyvemnek annál a részénél, amikor a ; detektív pillanatokon, illetve: oldalakon belül leleplezi a gyilkost. — Fiam ;.; miért nem készülsz — szól ismét feleségem, de most már emeltebb hangon. — Jó — mondom — > megyek már! ' Őszintén szólva én Benőke, as apja fia szeretek szülői értekezletre járni, mert fiam, Benőke, nem olyan, mint a többi. Tanul egész délután. Hiába, — apja fia! Eddig mindig feleségem ment és mindig boldogan jött haza. Azt mondta az osztályfőnök, hogy Benőke zseni. Benőke az osztály példaképe. Ma én megyek. Én akarom hallani, hogy dicsérik a fiamat. Hadd pukkadjon meg Lepényesi, hogy az én liam jobb mint az ő ütődött Jenökéje, .Hiába, — az is apja fia* A Lepényesié. Öltözködök. Hű, ez a zakó kicsit szűk. Már megint híztam volna? Lehetetlen, Na, mindegy, gyerünk. Sötét ruhában, szürke kalapban megyek .; . Mikor hazaérek =-i feleségem vár, — Na, mi volt? — szólt, — Miért vagy olyan sápadt? Leroskadok a székbe, iszok egy pohár vizet, csak aztán szólok: — Semmi. ■,, Legfeljebb az, hogy osztálydíszítésre nyolc forintot, a szülői munkaközösségnek öt forintot. karácsonyra 15 forintot kellett űzetni. Meg az osztálynak is kellett adni egy tízest. összesen ez 33 forint. Oda a zsebpénzem . ; . — Na és, Benőke? — kérdezd aggódva. — A Benőke...? Rontott számtanból, magyarból, olvasásból és Lepsényi Jenőke fogja korrepetálni, mert azt mondja a tanár, hogy mi nem segítünk a gyerekünknek ... ■ ' ' J. M. H A W A « RÓZSÁJA
