Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-23 / 301. szám

4. oldal 1959. december 23, szerda NEM VÁLT BE A JÓSLAT S okat ugratták a kalocsai művelődési ház vezetőit azzal, hogy semmiféle tábla vagy felirat nem jelzi az in­tézmény rendeltetését. Az épü­letben működő Pálma cukrász­da neonhirdetése azonban an­nál hivogatóbban integet estén­ként a művelődési ház homlok­zatán. Azóta elkészült a tábla, me­lyen ez áll: Petőfi Sándor Mű­velődési Ház, — mintegy szim­bólumaként annak a pár hó­napos fellendülésnek, mély a hosszú éveken keresztül elha­nyagoltan és kihasználatlanul álló épület falai között meg­indult. Néhányszor el is mond­tuk bíráló megjegyzéseinket a művelődési ház hibáiról. Most hadd számoljunk be a felfelé emelkedés jellemző tényeiről is, A megújult és gazdaságilag is megerősödött művelődési házban az első tömegeket von­zó szervezkedést a »Ki mit gyűjt« klub megalakulása je­lezte. A klubtagok ma már 63 ország bélyeg, gyufacímke, szalvéta, régi pénz stb. stb. gyűjtőivel állnak levelezésben, s a Pálma eszpresszó jelenléte a művelődési házban egyálta­lán nem járt azzal a követ­kezménnyel, melyet néhány eléggé borúlátó jós tévedhetet- lenül bekövetkezendőnek jel­zett, nevezetesen, hogy a mű­velődési lehetőségek megterem­tése nem vonz majd annyi lá­togatót, mint a feketekávé, vagy a cukrászsütemény, A z arány megváltozott, mégpedig a művelődés előnyére. Pintér József festő­művész vezetésével ma már komoly munka folyik a képző- művészeti körben. A fellendü­lőben levő bábszakkör éppen a télapó-ünnepségen bizonyította be életképességét, sőt több mint 300 kis ajándékcsomagot ,is kiosztottak a nézőteret zsú­folásig megtöltő gyerek-közön- ség sorai között. A szervezés .alatt álló munkásklub is ide költözik. Munkásakadémia és szabadegyetem előadásai foly­nak három hét óta a művelő­dési házban, működik egy leánykor, melynek tagjai a kalocsai hímzést tanulják — s ami pedig évek óta nem tör­tént meg, — a gazdasági veze­tés megerősödése következtében mindig van tartalékpénzük a takarékbetétkönyvben, megszűn­tek tehát a kínzó és krónikus anyagi gondok is. Ez egészen természetes, hi­körvonalai most formálódnak a tanácsvezetők fejében. Nem hiányozna itt a reprezentatív vendéglátóipar! üzem. no meg a Kalocsa környéki népművé­szet értékeit árusító üzlet sem. T udjuk, hogy kitartó, szor­galmas munkával mind­ez elérhető. Jó néhány kultúra iránt érdeklődő kalocsai dolgo­zó is úgy nyilatkozott, hogy nagyon örülnének, tettekkel is segítenének a tervek megvaló­sításában. A tények azt igazol­ják, hogy a kulturális forrada­lom társadalmi bázisai erőtel­jesen fejlődnek Kalocsán, s ebben a megvilágításban ezek a szép, érdekes elgondolások a valóság fényébe kerülnek. Csáky Lajos @ip8niúzeuni A leningrádi „Szljorohod” cipőgyár múzeumában 50 ezer pár különféle szabású cipőt tekinthet meg a látogató. Ott láthatók a régi orosz, a szov­jet és a külföldi gyárak a leg­utóbbi 100 esztendőben forga­lomba hozott készítményei. A napokban ez a gyűjtemény az osztrák, francia és csehszlovák cégek legújabb gyártmányaival egészült ki. Űj bírósági épület Kalocsán Képünkön a kalocsai járásbíróság leendő, új székhazát mu­tatjuk be olvasóinknak. Az egyemeletes létesítmény külső részen az utolsó simításokat is elvégezték, s lebontották az épületet körülövező állványsort. A belső építési munkák is előrehaladott állapotban vannak. A parkettázással és festéssel már csaknem teljesen elkészültek az építők, a belső berendezés pedig I960 első negyedévére készül el. A tavasz folyamán tehát új — komoly munkájához és hivatásához méltó — helyre költözhet a járásbíróság és ügyészség, mely eddig országosan is a legrosz- szabb, legnehezebb körülmények között végezte felelősségteljes munkáját. A közel négy millió forint értékű új létesítménynek külön érdekessége, hogy a város főutcáját uraló műemlék-épületekkel azonos stílusban épült, s így harmonikusan illeszkedik kör­nyezetébe. 'vWWUVWWWWWVWWWWWWVWWVWVWWWWWWWWWVWWWWVV Bölcs előrelátással kormányozza a falut a szövetkezeti gazdálkodás felé a harkakötönyi tsz-fejlesztési bizottság Ma még csak egy újabb bi­zottságot lát Harkakötöny népe a termelőszövetkezeti fejleszté­si bizottságban, amelynek hót tagja van, s amely mindazt az eredményt összefogja, s maga, meg a népnevelők segítségével tudatosítja a falu lakóiban, miket a község két termelő- szövetkezte, a Vörös Csillagból, meg a Petőfiből egyesült Mező Imre Tsz, s a Kossuth Tsz eddig elért. ’ Unokáink szemével... Nézzünk azonban csak egy kicsit is a holnap — fiaink, unokáink, ükunokáink — sze­mével! Azok — ha ugyan megőrzik számukra a termelőszövetke­zeti fejlesztési bizottság jegy­zőkönyveit —, azt fogják látni, hogy ez a bizottság volt az, amelyikben a falu mezőgazda­sághoz legjobban értő. legön- tudatosabb gazdái és szakembe­rei gyűltek össze, ök azok, akik megvetették a majdani harkaikötönyi kiváló állatte­nyésztés, a két szövetkezetbe tömörült lakosság szocialista, s majd kommunista boldogu­lásának alapját. Azt fogják mondani 50—60 óv múlva, hogy e kommunisták vezette bizott­ságnak köszönhet Harkakötöny népe minden jót. Kicsit hát az elkövetkező évtizedek helytörténeti kutatói számára is szedjük szerbe- számba a harkakötönyi ter­melőszövetkezeti fejlesztési bi­zottság rövid, — alig egyéves történetét, Mint mondottuk — hét taggal alakult 1959 kora tavaszán Gyóni Gábornak, a helyi ta­nács végrehajtó bizottsági elnö­kének vezetésével. Tagjai: a két tsz elnöke, a község párttitkára, a népfront megbízottja, Kuru- csai János egyéni gazda, s az erdőgazdaság vezetője. I fátos tto községUatácában Külföldi gépek Az oktatást mérnökük, tech­nikusok, valamint pedagógai érzékkel rendelkező szakembe­rek végzik. Maga a? igazgató, Struba Imre elvtárs, az ország­ban hol ennek, bpl annak a hasonló, bar jóval kisebb osko­lának volt már egy évtizede vezetője. Van tehát gyakorlata hozzá, hogy a szabadszállásit is megfelelően irány hsa. A hét egyik felében elméleti, a másikban gyakorlati oktatás folyik, — 1*z utóbbihoz közel 200 gép a „szemléltető anyag”. Megtalálható itt az SZ—100-as, a belorusz MTZ—5-ős, a ro­mán UTOS, a magyar U—-28-as is; a gyakorlati napokon üten- hatan tanulmányozhatják egy- egy gép működését, sajátíthat­ják el a kezelését. Társadalmi élet Az iskolában megalakult a párt-, a KISZ- és a szakszer* vezet is. Az .oktatógárda, s az ellátó személyzet tagjainak a sorából hozták létre a szerve­zetek magvát, s hozzájuk cso­portosulnak az illetékes ta­nulók, Így, együttes erővel szerve­Egy év története Első teendőjük a meglevő két szövetkezet vezetőségének meg­erősítése volt. Ekkor került a Mező Imre Tsz élére Bogárdi János, a járási tanács mező­gazdasági osztályának munka­társa, aki rövid idő alatt 'meg­teremtette a takarmáriyalapot a fejlesztendő szarvasmarha - állomány számára. A hatszáz hold szántóval rendelkező tsz egyetlen év alatt 80 hold pil­langóst telepített és sonikóróval zöldtrágyázott! Az addig gyenge és többféle gonddal küzdő Mező Imre Ter­melőszövetkezetre ennek követ­keztében már bizalommal te­kintenek a kívülállók- Agronó- niust szereztek a szövetkezet­nek, s még az idén villamosí­tották is központjukat. A két — most már szilárd — tsz eredményeire támaszkodva aztán a fejlesztési bizottság most, az ősszel összehívta a 26 népnevelőt és háromnapos ok­tatáson dolgozták ki velük kö­zösen azokat az érveket, ame­lyek a harkakötönyi helyzetre alkalmazták a nagyüzemi, szö­vetkezeti gazdálkodás előnyeit. Elmondották, hogy a község táv lati mezőgazdasági fejlesztés terve értelmében Harkakötöny- ből kiváló állattenyésztő közsé­get lehet szervezni, s a közsó határában levő két termelőszé vetkezet erre alkalmas is. Elindulnak a népnevelők Ezután — éppen az ottjár­tunk előtti napon — párokra osztották a népnevelőket, s egy. egy népnevelő párnak 8—: család meglátogatását adta feladatuk A népnevelők másna már el is indultak mindé egyes csalódhoz. A harkakötönyi tormelőszi vetkezett fejlesztési bizottság íg tartja kézben a szövetkezeti át­szervezés munkáját. Tudjál melyik gazdának mi a pan; sza, milyen a gazdasága, s mi lyen fenntartásai vannak méí a szövetkezeti gazdálkodással szemben, * Tudnak mindenről, — s ez teszi alkalmassá a bizottságot arra, hogy bölcs előrelátással, az emberek céljainak, szándé­kainak megértésével, de ugyan­akkor határozottsággal kormá­nyozzák a falui a szövetkezeti gazdálkodás felé'. i \ A fantáziám lemaradt a való­ság mögött. Rövid szemlélődés után ezt állapítottam meg Sza­badszálláson, a honvédségi lak* tanyából átalakított Mezőgazda- sági Gépészképző Szakiskolá­ban. A hírek, tudósítások alap­ján ugyanis megrajzolódott bennem egy nem is oly csekély méretű intézet, néhány perc múlva azonban már láttam, hogy az iskola felülmúlta min­den elképzelésemet. Nem is iskola, valóságos vá­ros áll, él, működik a község határában. Modern, méltó a célhoz, amelynek szolgálatára létrehozták. ÉS bizonyíték ah* hoz, hogy kormányzatunk mennyit áldoz mezőgazdaságunk támogatására, — mert hiszen a földek művelőit, a jövő trak­torosait képezik ki itt. Négyhó- naponként két-kétezer trakto­ros hagyja el az iskolát (a Pá­pán tanulókkal együtt évente tizenkétezer), számottevő sereg, a munkásosztálynak majd a falvak határaiban tevékeny­kedő hadosztálya. Lenyűgöző méretek Helyszűke miatt mellőznöm kell a részletes leírást, de né­hány adat talán sejteti az is­kolaváros méreteit, az itteni „diákélet” lehetőségeinek, s a traktorosképzésnek a mértékét. Harmincötholdas _ területen emelkednek a lakó- és tanépü­letek, S rendbehozataluknál — Kajtár György vezetőgondnok számításai szerint — tizennégy hold falfelületet kellett beme­szelni. Fűszer- és esemegebolt, eszpresszó, trafik, borbólymű- hely, zuhanyozókkal ellátott fürdő áll a traktorosjelöltek rendelkezésére, —* a netán meg- betegedőket külön kórtermek­ben egy orvos és három ápoló* nő gondozza. Az étkezést 1200 személyes étteremben bonyolítják le, 80 a konyhai dolgozók száma, hu­szonnyolcán végzik a fűtést, hetvenen a takarítást, — a tan­erővel együtt 496-an ügyelnek arra, hogy minél jobb körülmé­nyek között, a lehető legjobb eredménnyel sajátítsák el szak­májukat a tanulók. Ami a kultúrálódási lehető­séget illeti: könyvtár, négy tele­víziós készülék, üt rádió (200 hangszóróval) is van az inté­zetben. Dehát legfontosabb a szakmai tanulás. zik meg, hogy magasfokú tár- : sadalmi életet élhessenek a | tanfolyam részvevőn nemcsak : i az itt eltöltött négy hónap mi- : nél tartalmasabbá tétele vé- ; gett, hanem azért is, hogy vjsz- szamenve a munkahelyükre, a : falvakba, tudják majd: mikép­pen kell nekik is az effajta munkát végezniük. A tegnapi „szőr motorosok“ Találkoztam a közel három­száz közül több megyénkből való — borotai, csúvolyi, bács- bokodi — traktorosjelölttel is. Elméleti oktatásuk közben éppen cigarettaszünetet tartot­tak, s kérdéseimre a követke­zőket válaszolták: — Nemrég még egyénileg gazdálkodtunk, aztán beléptünk a szövetkezetbe, s most itt va­gyunk. — Most lát juk, • mi a szocia* ; lizmus. Hát ez nagyszerű va­lami. — Csak az a ba.i, hogy buják vagyunk. Hja, tegnap még szőr­mater, most meg benzinmotor. Nagy a különbség! Nehezen veszi be az agyunk ezt a ren­geteg tudományt... De írja meg az elvtárs, hogy nem oko­zunk csalódást senkinek, amiért tanulhatunk. Ügy is lesz. Tarján István « szén az eddigi gyenge vezetést jobb váltotta fel, a városa ta­nács, s a különböző társadalmi szervezetek is szívesen vállal­koznak az Itt folyó, egyre szí­nesedő kulturális élet támo­gatására, A nőtanács például a télapó-ünnepség sikere érde­kében működött szép ered­ménnyel, de segít a KISZ, a népfront, — és amint már em­lítettük, a tanács is. M i sem mutatja jobban a kibontatkozó együttmű­ködés eredményességét, mint az, hogy végre biztató és re­ményt keltő keretek között — éppen a művelődési ház kezde­ményezésére — megalakult a Kalocsai Népi Együttes. Magá­ban foglalja majd az évek óta nagy sikerrel működő úttörő- tánccsoportot (a televízió szil­veszteri műsorában találkozó a- tik vele a megyei közönség), énekkar alakul, van népi zene­karuk, és a tánccsoport létre­hozása is napok kérdése, Gon­doskodtak megfelelő szakem­berről is. Vincze Miklós, me­gyénk népi tánckultúrájának kiváló ismerője látja el őket művészeti tanácsokkal, a pró­bákat pedig Pécsi Sándor és Tóth Ferenc vezeti majd. öt­ezer forintot kaptak erre a célra a városi tanácstól. Meg is rendeltek már a pénzből tíz férfi táncruhát a helybeli ktsz- nélj A Kalocsai Városi Tanács új elnöke, Kriston Ferenc elvtárs, bizakodóan nyilatkozik a vá­ros kulturális életének helyze­téről, jövőjéről. Szeretnék több év munkájával Kalocsát a já­rás országos — sőt. a helybeli népművészeti szövetkezet mun­kája nyomán világhírű — nép­művészetének központjává ten­ni, Tavasszal szabadtéri szín­padot építenek. Éppen az ifjú­ság kapcsolódott bele legna­gyobb lelkesedéssel máris a színpadépítés társadalmi támo­gatásába. Kriston elvtárs arról is be­számol, hogy erősen foglalkoz­tatja a tanácsét, hogyan lehet­ne a Duna-parton, a városhoz közel fekvő és autóbusszal né­hány perc alatt megközelíthető »•Meszes« környékén kultúrpar- kot létesíteni, ahol színpadot építenének, hétvégi nyaralóte­lepet hoznának létre. Talán a Magyarországra irányuló ide­genforgalmat is érdekelnék azok az itt rendezendő népmű­vészeti, népi tánc, ének és ze­nei fesztiválok, melyeknek a

Next

/
Thumbnails
Contents