Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-22 / 300. szám
1939. december 22, tedd 3. oldal Teljesíteti éliisewszint Szocialista brigád Egy millión felüli nyereség a Kiskunfélegyházi I — A Kiskunfélegyházi Gépállomás vezetősége és dolgozói tudatni szeretnék a lap olvasóival, hogy az idén milyen eredményeket értek el, hogyan teljesítették tervüket és vállalásaikat. Tervünk 59 500 normálhold, «ezzel szemben december 9-ig 71 217 normálholdnak megfelelő munkát végeztünk. Ez a tervhez viszonyítva 119,6 százalékos eredmény, s így gépállomásunk a múlt évhez hasonlóan elérte az él- üzemi szintet. füves talaj munkatervünket 120,8 százalékra, az őszi kampánytervet eddig 123,7 százalékra «teljesítettük. Hét traktorosbrigád dolgozik fialunk, Valamennyi teljesítette «tervét, s a legjobban dolgozó tiszaújfalui Tisza-brigád el- (: nyerte a »szocialista brigád« címet, >tnert minden feltételt teljesített. November 30-ig 13 502 »siormálholdnak megfelelő munkát végzett, s ezzel 134,2 százalékra teljesítette tervét. A «(brigád vezetője, Ledniczki «Gyula, a legjobban szervezte munkát. A traktorosok közül Lantos Mihály 1505, Lőrincz \ László 1600, Zsigó Imre 1509, hlpacs László 1357, Kiss István 1365 normálholdas teljesítményt ért el november 30-ig. A 72 traktorvezető közül , november 30-ig 68 teljesítette túl éves tervét, s gépállomásunk több mint egymillió forint nyereséget I i - ért el. [ A pártkongreszus tiszteletére «indított' munkaversenyein belül j a gépállomás dolgozói társa- t«dalmi munkában elkészítettek egy 20 férőhelyes faszerkezetű Megérdemlik a segítséget A Bajai Gyapjúszövetgyár 'üzemi bizottsága legutóbbi ülé- i sén foglalkozott dolgozóinak az [iskoláztatásával. A beszámoló [részletesen taglalta mindazokat |a lehetőségeket, melyeket a í4>árt kultúrpolitikája a vállalat 'dolgozóinak biztosított. Kitűnt >a beszámolóból, hogy ez évben« 'indult meg az általános iskolai «oktatás az üzemben. A kezdeti nehézségek után G a már az a helyzet, hogy az ti oktatásban 45 olyan dől-] [gozó vesz részt, akiknek külön-] >böző okoknál fogva nem állt «módjukban az általános iskola jtiyolc osztályának elvégzése. — ÍA rövid idő alatt elért jó ta-] Wiulmányi eredmények pedig] uazt bizonyítják, hogy ezt az] lutat keU járni mindaddig, amíg: «minden erre képes és alkalmas: dolgozónk nem rendelkezik az «általános iskola nyolc osztályáéval — közli a beszámoló. Probléma is adódik. Az a: (bizonyos harmadik műszak. Az: egységes tanmenet azt kívánja,: kliogy azok, akik iskolába jár- inak, lehetőség szerint cgyfor- tmán forduló műszakban dolgozzanak. Ennek érdekében az: jüzemi bizottság kéréssel fordul] iaz osztályvezetőkhöz: a három I műszakot úgy szabályozzák, hogy egy műszakban legyenek azok, akik iskolába járnak. Ezzel lehetővé válik az. hogy azon a heten, amikor a hallgatók a délutános műszakban dolgoznak, délelőtt vegyenek részt az oktatásban. Reméljük, az osztályvezetők megértik c kérés jelentőségét, s intézkedéseikkel hozzájárulnak, hogy a lelkesen tanulót munkások jó eredménnyel íe-| jezzek be az iskolaévet, t sertésfiaztatót az újonnan alakult Tiszaújfalui Petőfi Termelőszövetkezet részére, amelyet a szövetkezet november 26-án át is vett. Az engedélyezett 32 ezer forint helyett a társadalmi munka révén csak 24 636 forintba Her“^ az épület. A fiaztatő megépítésénél 38 gépállomási dolgozó vett részt, összesen 805 óra ráfordítással, ami mintegy 7 ezer forint értékű társadalmi munkának felel meg. Vujnovics Antal igazgató Mozgalmas élet a pártkongresszus után a kerületi pártalapszervezetben KECSKEMÉTEN a harmadik és negyedik kerületi párt-alap- szervezetek Budai utca 15. szám alatti helyiségében esténként élénk tanácskozás folyik a tennivalókról, a párt politikájának végrehajtásáról, a kongresszus útmutatásainak valóraváltásáról. Az elmúlt napokban a két Szebb a menyasszony, mint hitték! Uj nádudvari tsz-tagok Yaskúton és Csávolyon Nemesnádudvaron az egyik este a megalakult Aranykalász Termelőszövetkezet néhány tagja másnap reggel már gépkocsira ült, hogy Vaskút és Csát- alja termelőszövetkezeteiben tapasztalatokat szerezzenek saját közös munkájuk megindításához. — Mi nemcsak nézni akarunk, hanem látni is! — fogad- koztak az úton, ami azt jelenti, hogy árgus szemmel mérnek fel mindent. A Vas'kúti Kossuth Termelő- szövetkezetben arról faggatták a tagokat: mondják meg, de igaz lelkűkre: elérik-e legalább az évi 25—30 ezer forintos jövedelmet? S nagyon meglepődtek, amikor tucatnyi szájból azt a választ kapták: — Ennyit már ezelőtt öt évvel is elértünk, most legalább 40—45 ezer körül lesz az ösz- szes részesedés. Volt, aki indulás előtt azt követelte: ne csak a szövetkezet közös vagyonát, jószágállományát mutassák meg, hanem a tagok kamráját, ruhásszekrényét is. Amikor már végigjárták az istállókat, a közös magtárat, négy-öt tag is invitálta: most már látogasson el hozzá, nézzen szét. Az illető komoran rázta a fejét: — Felesleges! — De miért? — Azért, hogy ahol ennyi minden gazdagság van a közösben, ott elhiszem, hogy a tagok is jól élnek, mert van miből osztani! Erdődi Sebestyén a 15 vago- nos kukoricagóré körül hosz- szasan időzött és elismerően mondta: — Látszik, hogy ennek a kukoricának a töve meg van kapálva! t—í Miből látszik? — hüle- deztek a vendéglátók. —i Megmutatják azt a csövek! — volt a szakértő válasz. Az újdonsült termelőszövetkezeti tagak úgy jártak tehát, mint az egyszeri legény a menyasszonnyal: szebbnek találta, mint amilyennek hitte. Sok hasznos tanáccsal, javaslattal a tarisznyájukban engedték el őket a vaskúti és csátaljai szövetkezet tagjai s ha most hamarosan hozzáfognak saját portájukon a közös munkához, előttük lehet a lelkesítő példa: minden termelő- szövetkezet olyan, amilyenné tagjai esze, szorgalma teszi! G. K. Veteránok és fiatalok találkozója Kecskeméten Dicséret illeti a Szakszervezetek Megyei Tanácsát azért, hogy vendégül látta Kecskeméten a régi harcosokat, a kom-? munista veteránokat és a fiatalokat. A baráti — vacsorával, egybekötött — találkozó gazdag programot ígért: a veteránok & fiatalok őszinte, szívből jövő eszmecseréjét. És ebben szerdáin este az SZMT székhazában nem volt hiány. Annál is inkább, mert olyan veteránok jöttek el a találkozóra, akik élharcosai voltak a szervezeti HA HIDEGRE FORDUL Az IDŐ mozgalomnak. A jelenlevő kiválóan dolgozó fiatalok — többek közt Szemerédi Mária, Szili Éva, Kecskés Júlia, Brossig János — olyan idősebb, de a KISZ életében még mindig sokat segítő elvtársakat üdvözölhettek, mint például Szili Istvánt, Kovács Pált és Rózsa Jánost, pártalapszerpezet tagjai együt- tes értekezleten beszélték meg a kongresszus utáni tennivalókat, amelyen részt vett Papp Ferenc elvtárs, a városi párt- végrehajtóbizottság tagja is. Az összejövetelen sokoldalúan megvitatták a város mezőgazdaságának helyzetét és elhatározták, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésébe a helyi népnevelők is bekapcso-t lódnak. Meglátogatják az egyénileg gazdálkodókat és ismertetik velük a helyi termelőszövetkezetek eredményeit. A KOMMUNISTA asszonyok kezdeményezésére újult erővel látott munkához a kerületi nő- tanács is. A pártszervezet helyiségében a kommunista- asz- szonyok javaslatára dr. Kiss Dezső nőgyógyász-főorvos tartott értékes előadást a kerület asszonyai számára, amit a népes hallgatóság nagy tetszéssel fogadott. Ehhez hasonló tudományos és orvosi előadásokat más alkalommal is rendeznek a pártszervezet helyiségében. A KERÜLET kommunistáit a pártkongresszus útmutatásai még * lelkesebb munkára serkentik és azon igyekeznek, hogy feladataikat a kerületek lakosaival együtt mielőbb megvalósítsák. Tábori József Spekulált a hízójával, — vásárlóit is megbírságolták Kormányzatunk nagy gondot fordít a fogyasztók hússal, húskészítményekkel, zsírral való ellátására. Teljesen indokolatlan hát az, hogy egyes személyek amúgy is meglevő vagyonuk további gyarapítására a törvényes rendelkezések ellen vétve üzérkedéssel keresik a pénzt. A megyei tanács végrehajtó bizottságának szabálysértési előadója a közelmúltban tárgyalt éppen egy ilyen esetet. Meggyes Lajos szarkási lakos, akinek másfél hold szőlője van, s havi keresete meghaladja az 1300 forintot, öt hízott sertéséből egyet levágott és annak húsát 25 forintos kilónkénti áron árusította. A szabálysértési előadó 700 forint bírságra bűntette. Megbírságolták azonban vásárlóit is. Bajáki Jánosnak, aki 15 kiló húst vett át Megry- gyesitől 300, Dömötör Józsefnek 200, Kemenczei Mihálynak 150, Lázár Mihálynak 200, S Czimmer Józsefnének 150 forint bírságot keil fizetnie — vagy ha azt elmulasztják, — a legújabb rendelkezés szerint börtönben kell leülniük. Mint a fentiekből kitűnik, nem kifizetődő a spekuláció, hiszen Meggyesi Lajos szép pénzt kapott volna az államtól, ha hízóját szerződéssel köti le. A vásárlók sem nyertek az üzleten, mert boltban olcsóbban megvehettek volna a húst, — így pedig még tetemes összegű bírságot is fizethetnek. A brigadéros barátaim, menjünk el együtt a moziba.” Pedig fáradt volt, jobban szeretett volna lefeküdni. De erőt vett magán, s az egész brigád (az ügyeletesek kivételével) közösen megnézte az akkor játszott filmet. És azóta többször is megtették ezt. S most már felszólítás nélkül is látogatják a mozit a tsz állatgondozói. — És ez nagyon jó — magyarázza a brigadéros —, mert amíg moziban vannak, addig sem isznak. És mindig több ragad rájuk a filmek láttán, hogy miképpen is kell emberibb módon élni. Nem egyszer azon kapom őket, hogy megtárgyalják egy-egy előadás tartalmát. Vagy arról beszélgetnek, hogy milyen lesz vajon a legközelebbi film... És egyre ritkábban nyúlnak a pohárhoz. H ol tanulta, hogy így kell a beosztottjaival bánni, így kell őket nevelni? — Nézze, sokat olvasok, s ha ilyesmiket nem is, a könyvek megtanítanak gondolkozni. S mert szeretem munkatársaimat, nem vagyok rest töprengeni miattuk... Az ő érdekükben... Meg az enyémben is... Mindannyiunkéban. És azt hiszem — nem lenne jobb az írásom, ha ehhez bármiféle kommentárt fűznék. Tarján István tagjai a szövetkezetnek —, ezért sokat töprengett azon, hogy an- 4 nak a bizonyos baráti légkörnek a megteremtése végett miképpen férkőzhetne közelebb hozzájuk. Elbeszélgetett velük, de ez sem volt elég, — ezért megkérte egyiküket, kössön neki a szabad idejében egy seprűt, mivel az illető kitűnően ért ehhez a háziipari munkához (bár ő ís nemkevésbé ért hozzá). A seprű elkészült, s ellenértékéül az arrafelé szokásos három liter bort vitt érte a háztáji terméséből. Munka végeztével a bort — csak úgy, állva — többedmagukkal megitták, miközben jobban megnyílt egymás előtt a lelkűk. A dologban egyébként az érdekes: barátunk amolyan bornemissza ember, napjában legfeljebb ha két pohárkával fogyaszt el, s egyik főhibaként éppen azt állapította meg embereméi még a működése kezdetén, hogy szeretik a tütüt. — Szegény napszámosok voltak azelőtt — meséli —, nem igen fértek a borhoz, a szövetkezetben meg jutott miből, hát ittak. És főleg, mert kevésbé műveltek. Űjabb fejtörés, s az eredmény az lett, hogy egyik este odaszólt az állatgondozóknak: „Gyerünk, zel húsz állatgondozó között a viszony? Kíváncsiságomat Kádár elvtárs kongresszusi beszéde ajozta fel, amelyben hangsúlyozottan emlegette ezt a kérdést, •— s nem kevés izgalommal lesem most barátunk ajkáról a választ. Jólesően meghökkentő, amiket mond. A zzal kezdi, hogy a fegyelem rendkívül fontos a közösségi munka eredményességéhez. És hogy meg lehessen teremteni, elsősorban a vezetőnek kell fegyelmezettnek lennie. Ö minden hajnalban három órakor talpon van, s félóra múlva már megjelenik az istállókban. — Ez kötelességem — mondja, és saját magam fegyelmezem, ha a kötelességemet teljesítem. Magatartása követendő példa lett beosztottjai számára, akik az azelőtti elnéző vezetés mellett bizony hadilábon álltak a pontossággal, feladataik elvégzésével. S ő, a brigadéros. csakis így követelhette meg, hogy ki-ki helytálljon a posztján. Fennállott azonban annak a veszélye, hogy az állattenyésztők a csak dirigálót látják benne, ami óhatatlanul sérti önéf- zetüket — hiszen egyforma jogú M egkért (valószínűleg szerénységből), hogy ne írjam meg a nevét, arra viszont én kértem meg, hogy közölhessem lapunkban, amiről két órán át egyik községünk termelőszövetkezetének az irodájában beszélgettünk. Eleget téve egymás kívánalmainak, pontosabb kilétét elhallgatom, a következőket azonban szükséges megemlítenem. Barátunk javakorabeli parasztember. Esztendeje még egyénileg gazdálkodott a tíz hold földjén, aztán belépett a szövetkezetbe, s a tagság őt választotta meg az állattenyésztők brigadé- rosának. Az sem hallgatható el, hogy irányításával az azelőtti évekhez képest hatalmas fejlődést ért el a tsz állatállománya, s ő, akinek nem keli most már a tudását, energiáját a kisparaszti gazdasága ezerféle gondja között elfecséreli* e, jól érzi magát a beosztásában. Hogy úgy mondjam: megtalálta a hivatását. Szakkönyveket olvas (van hozzá ideje), s egyre magasabb képzettséggel szolgálja a közösség állattenyésztésének ügyét. De hát most nem a gazdasági oldaláról érdekel ténykedése, hanem főként arra vagyok kíváncsi, hogy milyen közte és a kő-
