Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-19 / 272. szám

£ Világ proletárjait egyesüljelek/ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS -KISKUN MEGYEI LAPJA; • KIV. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM Ara 50 fillér 1959. NOV. 19, CSÜTÖRTÖK Kfsgyűlések Csólyospaieson és Kömpöcön Csólyospáloson és .Kömpöcön az elmúlt héten a helyi párt- szervezetek számos kisgy ülést tartottak. Összejöveteleken a párt falusi politikájáról, a tér"-"' melőszövetkezetek eredményei ről és a . mezőgazdasági termeli lés növelésének tennivalódról... beszélgettek ,a jelenlevőkkel,.j Szóba került több kisgy ülésen- „■ a .községfejlesztési tervele ,mé§ir. valósításának helyzete is. A., gyűlések iránt igen nagy . érY deklődés nyilvánult meg. Az ötéves terv végéig 60 ezer vagon tőzeget hasznosítanak a Bács megyei homoktalajok javítására A megyei talajvédelmi bizottság megtartotta IX. ülését A Bács-Kiskun megyei Ta­lajvédelmi Bizottság a Keceli Tőzegbánya VáUalátriál tartotta kilencedik ülését. Igeii égető problémát vitattak meg a rész­vevők: a homoktalajok tartós megjavításának ügyét, elsősor­ban azt, hogy miképp lehetne az eddiginél intenzivebben hasznosítani a mezőgazdaság­ban megyénk természeti kin­csét, a tőzeget. Az értekezle­ten számos megyei vezető szak­ember vett részt, ezenkívül a meghívott vendégek között volt több minisztériumi veze­tő, neves kutató, többek kö­zölt eljött a megbeszélésre Egcrszcgi Sándor Kossuth-dí- jas kutató is. Először Szilvölgyi Miklós, a Bács-Kiskun megyei Tőzegbá­nya Vállalat fődiszpécsere is­mertette a tőzegtermelés je­lenlegi technológiáját, Elmond­ta, hogy az idén sikerült gépesíteni a tőzegkitermelést egy szov­jet gépcsoport segítségével. Ennek alkalmazása 25 száza­lékkal csökkentette máris egy mázsa tőzeg kitermelésének önköltségét. A jelenlevők meg leld n tették a gépeket. Majd Makai György, a Könnyűipari Minisztérium kutató intézetének tudományos kutatója arról beszélt. hogy milyen tőzegkészletekkel ren­delkezünk, Hangoztatta, hogy Bács megyében 1500 ka- tasztrális hold tőzegmező van, ennek hasznosításával .jelentős eredményeket lehetne elérni, a Duna—Tisza közi homoktalajok, megjavításában. Dr. Bognár Károly Kecske- mét-miklóstelepi vezető kutató elmondta, hogy mintegy 80 ezer kaíasztrális hold szőlőte­rületünk van a homokon, amelynek megfelelő termőké­pességét szervcstrágya-hiány miatt neun tudjuk biztosítani. Mintegy 70 ezer vagon szerves- trágya hiányzik évente. A ho­moktalajok tartós megjavítá­sának két útja van. Egyik a zöldtrágyázás, a másik egyéb szervesanyagok felhasználása. A műtrágyával dúsított tő­zeg jól bevált az intézeti kísérletben. 1949-től 1955-ig tanulmányozták hatását. Kétévenként • 200 má­zsa istállótrágyát és 50 mázsa tőzeget és műtrágyát dolgoz­tak a talajba. Megállapították; hogy a tőzeg jól tartalékolja a nedvességet, biztosítja a nö­vény megfelelő fejlettségét, nö­veli' a terméseredményeket Bátran meri ajánlani a nagy­üzemi gyakorlatban, 100 mázsa műtrágyával dúsított tőzeget •javasol holdanként, Sebestyén Ferenc, a Fehér­tói Állami Gazdaság üzemegy­ség vezetője elmondta, hogy hat év alatt ezer vagon mű­trágyával kevert tőzeget vett át a keceli vállalattól, amelyet ‘eredményesen fel is használt és sikerült a gazdaság által átvett elhanyagolt szőlőket rendbehozni, jó termőképességű ve feljaví­tani. ű A gyakorlatban 200 mázsa tömegxomposzt felhasz­nálását javasolja. Nizsalovszki József, a Föld­művelésügyi Minisztérium, fő­előadója hangoztatta, hogy minél több nagyüzemi kí­sérlet beállítását kell szor­galmazni megyénkben. altnak érdekében, hogy a leg­nagyobb alapossággal ki tud­ják dolgozni a tőzeg haszno­sítását. Sokan hozzászóltak még, ter­mékeny vita alakult ki. Szó voit arról, hogy a tőzeget is­tái lő trágyával együtt kellene alkalmazói, esetleg öntözéssel kombinálva, amire lehetőség van a Duna—Tisza közén. . Végezetül Bank Gyula, á me­gyei tanács mezőgazdasági osz­tályvezetője hívta fel a rész­vevők figyelmét arra, hogy hViár sokszor volt szó' a megyei homoktalajok tartós megvita­tásáról. A lehetőségek adva vannak, tehát a jövőben tet­tekkel kell a helyes elgondo­lásokat válóra váltana. Nagy erőfeszítéseket tesznek a tala­jok megjavítására, a termés­eredmények növelésére a Duna —Tisza közén. 196ü-ban 4 ezer katasztrális holdon, valósitják meg a csőkutas öntözést, 5—8 ezer katasztrális holdon erdő­sítünk évenként, Lehetőségünk van a tőzeg­mező mezőgazdasági hasz­nosítására, ami természe­tesen csak nagyüzemben lehetséges. Az ötéves terv végéig 60 ezer- vagon tőzeget szeretnénk hasz­nosítani a homoktalajok meg­javításárai . A bizottság javasolta a tő­zeg árának csökkentését, ami elősegítené, hogy nagyobb mennyiségben •• -vásárolnák. Hangzott el olyan javaslat is, hogy a lápi földet is használ­ják fel a homok megjavítá­sára, eZt ingyen kellene a gazdaságok rendelkezésére bo­csátani. Mint már emiíteltük, hasz­nos volt ez az értekezlet, azon­ban meg kell jegyeznünk, hogy a 80 meghívott termelőszövet­kezeti vezető közül körülbelül csak húszán jelentek meg, pe­dig sokat tanulhattak volna a homoki közös gazdaságok ezen az Összejövetelen. Érthetetlen ez a közömbösség és figyel­meztető ,a megyei szervek szá­mára, hogy az eddiginél na­gyobb propagandát kell ki­fejteni á tőzeg hasznosításáért. K. S. Tanácskozott a KISZ megyei végrehajtó bizottsága Ä KISZ megyei végrehajtó bizottsága november 17-én, kedden ülést tartott. Az érte­kezlet napirendjén: Ifjúság a szocializmusért, A Kilián György- és az Ifjú kommunista próbák helyzete és további fel­adatai, a kecskeméti járás tsz KISZ-szervezeleinek tevékeny­sége a közös gazdaságok meg­szilárdítása és fejlesztése érde­kében, a parasztit jóság téli szakmai oktatásának megszer­vezése, továbbá az úttörőszö­vetség megyei elnökségének 1959—G0. évi munkaterve sze­repelt. WW\WVWW>NVWVVWWVWVVN 436 holdon önkéntes földcsere Érdekesen alakult az elmúlt évek ingatlanforgalma a kis*- kunhalasi járásban. Három esztendő alatt 2814 fő vásárolt meg 4028 hold földet több mint 15 millió forint értékben. Az egy holdra eső átlagár 1957-ben 3453 forint, tavaly • 4443 forint és az idén 3978 forint volt. A termelőszövetkezetek fej­lődésével párhuzamosan csök­kent a földvásárlás és növeke­dett a bevitt területek aránya. Csupán az idei év első három hónapjában 630 dolgozó paraszt 2505 holdat vitt a közös gazda­ságokba, 436 holdat pedig ön­kéntes földcsere útján kaptak a termelőszövetkezetek. Az önkéntes földcsere zöme Rémen é> - Kisszálláson történt, A végrehajtó bizottság az előterjesztett jelentéseket el­fogadta és á napirendekkel kapcsolatban megfelelő határo­zatokat hozott. A végrehajtó bizottság meg­állapította többek között, hogy az Ifjúság a szocializmusért próbák szervezése még csak a kezdetén tart. A próbákra ed­dig mintegy 2000—2300 fiatal jelentkezett. A Kilián György cs az Ifjú kommunista próbák­ra eddig — ezeket középisko­lás fiatalok számára rendezik — 2500-an neveztek be. Az ifjúsági próbák szervezé­sének eddigi tapasztalatai alap­ján a végrehajtó bizottság arra hívta fel. a KISZ-szervezeteket, hogy erőteljesebben munkál­kodjanak mindenekelőtt az Ifjúság a szocializmusért moz­galom kibontakozásán. Java­solja a végrehajtó bizottság, hogy ifjúsági gyűlések, ifi na­pok és személyes beszélgeté­sek sorozatán ismertessék, nép­szerűsítsék a próba követel­mény eil. 1500 gyermekcipő terven felül, 3 százalék minőségjavulás, 2000 forint tárgyjutalom, ÜNNEPI MŰSZAK a Kecskeméti Cipőgyárban Az üzemrészek közötti kong­resszusi verseny eredményéi­nek értékelése alapján leg­utóbb a tüződe kollektívája létt az első a Kecskeméti. Ci­pőgyárban. Az ügyeskezű tű­Figyelmés munkává! ezt 3 szá­zalékra sikerült növelni; így- ma már a tervezett' 85—66 szá­zalék helyett 89 százalék körü.l íhozog az első osztályú gyér-* mekcipők aránya. Ketten a tűződei szalag dolgozói közül, akik részesei az 1200 forint jutalomnak. Munkában Kecskés Júlia, az egyik legszorgalmasabb ifjú munkáslány, és Kovács Pálné tűzöné. zőnők dolgoztak a legkevesebb hibaponttal. A gyár vezetősége ezért nekik ítélte legutóbb az esetenként szétosztásra kerülő 1200 forint jutalmat. Most, a kongresszusi verseny döntő szakaszában új kezde­ményezés született. A héten üzemi röpgyűlést tartottak a gyárban. Ismertették á dolgo­zókkal az eddig elért eredmé­nyeket. A Kecskeméti Cipőgyár 1500 pár gyermekcipő gyártá­sát vállalta terven felül. Eb­ből eddig mintegy .600 pár .ké­szült el. A minőség alakulása 25 900 forinttal jobb volt a ter­vezettnél. A dolgozók .2 szúza- lékkai vállalták emelni az első osztályú gyermekcipők arányát. A röpgyülés végén úgy dón«* főttek, hogy á: pártkaagrasz»; szusig hátralevő időben ünnepi- műszakot tartanak. A műszak célja, hogy az eddiginél 1® fi» ' gyelmesebb munkával toyábci , csökkentsék az egyes reszor­tok hibalehetőségeit. Sereényr*. elvtárs, a gyár igazgatójaj ezért 2000 forint értékű tárgy­jutalmat vásárolt; A sok szép • közszükségleti cikket egyént kiértékelés alapján azok a-dol­gozók kapják, akik tervük 10(* százalékos, vagy ezt meghaladó teljesítése mellett, a legjobb- minőséget érik el, Vagyis, akik­nek legkevesebb leértékelés; lesz. a -munka j tiknál« ,"f ­A gyár vezetősége elégedett a fiatalok munkájával. F.Jur hász László cs Greksa Lajos ifjúmunkások naponta átlag 900 pár gyermekcipőt sarkalnak, tervüket ezzel 133, illőire 123 százalékra teljesítik. Névadó ünnepség KcSocsán szülöttnek. Az ünnepségen iöDfei mint' száz vendég vett részi* közöttük a járási páitbizcétság c* a járási tanács képviselői. Kalocsán, a járási tanács nagytermében az elmúlt na­pokban .. nagyszabású. névadó ünnepséget rendeztek hat új-

Next

/
Thumbnails
Contents