Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-15 / 269. szám

1959. november 15, vasárnap .A MAGVAI? SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA Várnai Zseni és Balázs Anna DLttuke miien A műk héten megrendezett leiszabadulási emlékhét kiemelkedő eseménye volt az az iro­dalmi esttel egybekötött asszonytalálkozó, me­lyet a Ciírapalotában rendeztek meg. Az érdekes találkozó a városi nőtanács öt­lete volt Meghívták rá mindazokat az asszo­nyokat, akik 15 évvel ezelőtt a megyeszékhe­lyen kezdték a nőmozgalmi munkát, s azóta is bátor, rendíthetetlen harcosad annak, őket kö­szöntötte bevezető előadásában Pankovits Jó- zsefné országgyűlési képviselő, a megyei nőtanács titkára. Ezután következett az est fénypontja: a két vendég írónő: Várnai Zseni és Balázs Anna műsora. Balázs Anna a mai magyar írónők munkásságát és életét ismertette, s többek kö­zött megrendítően mesélte el saját élettörténe­tét. Sem az ő, sem Várnai Zseni szavait nem lehetett meghatottság nélkül hallgatni, különö­sen akkor, amikor Várnai Zseni elszavalta »Ka­tona fiamnak-« című versét. Kislányok a kiskapuban Angeli Marikát és Bergmann Marikát Császártöltésen fényképeztük le, amint éppen baba­ruhát hímeztek az egyik kiskapuban. Ma még csak a mi figyelmünket keltet­ték fel, de 10 év múlva biztos ott marasztalják a le­gényeket is. MŰEMLÉKEINK: A bajai tanácsháza awjMaiSTOlí.,,' • .»■ : ií A Baja főterén álló tanácsháza a Grassalkovich-család kastélya volt. Az 1760-as években épült. Egy ' 1889-ből »való fényképen még nemes homlokzatú, jó arányú barokk palotát láthatunk. 1862-ben a város megváltva magát, megvásárolta a kas* télyt is, s itt rendezte be a városházát. A millennium lázában, lebecsülve a nemes barokk hagyományokat, az akkor divatos francia neoreneszansz stílusban teljesen átépittették, s 1898. szeptember 7-én avatták fel mai formájában. Az impozáns épület ma a városi tanács székháza. A régi kastély vörös már» vány, Grassalkovich-címeres kandallója a múzeumban, az er­kélyt tartó szobrok pedig a vasútkertben láthatók. A tanács­háza bolthajtásos folyosói és néhány ajtója emlékeztet még a 200 éves épület eredeti stílusára. Sólymos Ede Jó ítéleteket hoznak a társadalmi bíróságok — mégsem segítik őket eléggé a gazdasági vezetők Kecskemétnek szánták—másnak adják el Alig két éve, hogy Kecske­méten — az országban Is első­nek — megnyílt az állami gaz­daságok mintaüzlete. Azóta a város legforgalmasabb élelmi­szerboltja lett —■„ ahol egye­bek közt — évente több mint 12 vagon hentesárut is értéke­sítenek. A Helvéciái Állami Gaz­daság például évente 1600 ser­tést dolgoz fel az itteni érté­kesítés céljára. A fogyasztók igényeit a mos­taninál is sokkal jobban ki tudnák elégíteni, hiszen a Hel­véciái Állami Gazdaságban az idén több mint 4000 pecsenye- kacsát neveltek az üzlet szá­mára. A baromfit azonban az üzlet nem tudta átvenni, mint­hogy nincs megfelelő raktár- helyisége és így más városok­ba kellett szállítani a kecske­métieknek szánt pecsenyének valót. Azt hinné az ember, hogy a többszázezer forintos költség­gel létrehozott üzletben első­sorban az áruk megfelelő táro­lásáról gondoskodnak. Hiszen nem kél el minden áru azon­nal és így az árut megfelelően kell raktározni. A városi ta­nács végrehajtó bizottsága még az üzlet megnyitásakor meg­ígérte is, hogy rövidesen fel­szabadítja a szomszédos helyi­séget raktár céljaira. Az álla­mi gazdaság vezetői azóta már többször jelentették a végre­hajtó bizottságnak, hogy a rak­tárhiány akadályozza a lakos­ság ellátását, a városi tanács végrehajtó bizottsága ennek el­lenére nem intézkedett érdem­ben. Bár elhisszük, hogy a szűkös lakásviszonyok akadá­lyozzák a megoldást, de úgy gondoljuk: két év óta lett vol­na már mód a nélkülözhetet­len raktárhelyiségben élő csa­ládot megfelelően elhelyezni és a mintabolt súlyos gondját megoldani. Reméljük, a raktár­problémát hamarosan megszün­tetik és jövőre már nem kell a kecskemétiek asztalára szánt finom pecsenyekacsát — rak­tár hiányában — máshol érté­kesíteni. (Virághné) Tüntetés az atomveszély ellen Franciaországban nagy tüntetések zajlottak le az au>u»vc- szély ellen. Képünkön tiltakozó felvonulás a Párizs melletti YUlejuiíben* A kecskeméti városi és já­rási ügyészség megvizsgálta a Kecskeméten és a járásban működő társadalmi bíróságok munkáját. Kecskeméten az üzemekben hét társadalmi bí­róság működik és az általános tapasztalat az, hogy társadalmi bíróságaink betöltik szerepü­ket Fuseráló A Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalatnál két ügyet tár­gyalt a társadalmi bíróság. Az egyik vádlott még a múlt év­ben pulykát lopott, a másik munkaidő alatt vállalati anyag­ból rezsót készített. Mindösz- sze 28 forint károsodásról volt ezúttal szó, de a bíróság he­lyesen látta az ügy társadalmi veszélyességét és jogos javas­latot tett az igazgató számára, hogy Baranyi Jenőt — a rezsó készítőjét — részesítsék írás­beli megrovásban és kötelezzék a kár megtérítésére. Lógós Érdekes ügyet tárgyalt a Kecskeméti Konzervgyár I-es telepének bírósága is, amely alakulása óta nyolc ízben állí­totta a vádlottak padjára az üzemi rend ellen vétőket. Ko­máromi Sándor és Zsákai Jó­zsef október 8-án éjszakai mű­szakban elrejtőztek és végig- aludták a munkaidőt. A kon­zervgyár íl-es telepének bíró­sága pedig 13 személy ellen in­dított eljárást és három dolgo­zó azonnali elbocsátását java­solta az igazgatónak. A társadalmi bíróságok tag­jai maguk a dolgozók és az üzemi munkások érdekeit kép­PETÖFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Tel.: 15-29, 27-49 viselik. Egy-egy tárgyalás le­vezetésénél még nem rendel­keznek ugyan kellő tapasztala­tokkal, de az illetékes szervek részéről az elkövetkező időben sokkal több támogatást kap­nak, amely lehetővé teszi szak­mai képzettségük növelését. Részeges Sokkal, de sokkal több segít­séget keli hát kapniuk társa­dalmi bíróságainknak a válla­lati igazgatók részéről is. Leg­többször >— annak ellenére hogy még most is elég sok az üzemi fegyelemsértés — kevés ügyet adnak át gazdasági ve­zetőink tárgyalásra a társa­dalmi bíróságoknak. A Kecs­keméti Gépgyárban például Bodor Menyhért részegen ve­zette tehergépkocsiját, össze­tört egy targoncát és majdnem elütött egy tűzoltót, s ezért csupán írásbeli megrovásban részesült, ahelyett hogy ügyét átadták volna a társadalmi bí­róságnak. A Kiskereskedelmi Vállalatnál 14 esetben történt fegyelemsértés — közülük leg­több társadalmi bíróság elé tartozott volna. Hattyán De- zsőné saját gyermekkocsiját akarta eladni újként, Holló Mihály eladó pedig durván be­szélt a vevőkkel, ügyük még­sem került a társadalmi bíró­ság elé. Imirkua) 1 Tizenkét évre ítélték az embertelen részegeskedőt Kiskunhalason nyilvános tár­gyaláson hozott ítéletet a me­gyei bíróság Méhész András kéleshalmi lakos bűnügyében. A tragikus szerencsétlenség előzményei még az 1945 utáni évekre nyúlnak vissza. Méhész András 1933-ban kötött házas­ságot, amelyből négy gyerme­kük született. Méhész 1945 után tért haza hadifogságból és minden ok nélkül félté- kenykedett feleségére, majd az ivásnak adta fejét. Részeg ál­lapotában állandóan üldözte a családot. 1952-ben például vas­lapáttal, 1953-ban pedig bog­ráccsal verte fejbe feleségét. Mindkét esetben két hétig fe­küdt sérülése miatt a szeren­csétlen asszony. 1957-ben már késsel szúrta meg, a kés azon­ban elcsúszott és kisebb sérü­lést ejtett feleségén. Rátámadt nagykéssel a vejére is. Felesége és a gyermekek na­gyon sokat szenvedtek az iszá­kos apa kegyetlenkedései miatt. A 14 éves Juliannát az egyik télen szintén késsel támadta meg, a lány kiugrott az abla­kon és amíg mezítláb rohant Kunfehértó felé, a dermesztő hidegben megfagyott a lába. Ez év augusztusa tragikus sorsot hozott a szenvedő csa­ládnak. Az egyik estén — ami­kor eléggé italosán tért haza — az udvaron tartózkodó 9 éves Katalint a kútba akarta dob­ni, s csak nehezen tudták meg­akadályozni kegyetlen bűntet­tét. 16-án feleségével a szőlő­ben permeteztek. Egész nap italozott, a este újabb bort ho­zatott Lányával és azt is mag­itta. Lefekvés után felugrott az ágyból, a kamrában magá­hoz vette a majdnem fél mé­teres disznóölőkést és a fekvő kislányokról kezdte rángatni a paplant. Felesége sírva rimán- kodott neki, — erre a disznó- ölőkést teljes erővel a felesége haséba szúrta. Utána hátulról átfogta az asszonyt, nehogy ki­húzhassa a kést. A megszúrt asszony halálát csak a gyors, önfeláldozó orvosi segítség tudta megakadályozni* A megyei bíróság dr. Béré­nyi György büntetőtanácsa 12 évi börtönbüntetésre ítélte az emberi mivoltából kivetkőzött embert, és 5 évre eltiltotta egyes jogaitól. A vádlott eny­hítésért fellebbezett. ; KÉP SZÖVEG ijLLKÜL J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents