Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-14 / 268. szám

1959. november. 14, szómba! S. oldal 1885-től ígérgették... (Községi tudósítónktól.) A Lajosmizsei Községi Ta­nács a felsőmizsei községrész lakóinak régi vágyát teljesíti a Szobrosi, úti iskola dűlőútjá- nak megnyitásával. Ennek az útnak megnyitását 1885-től ígérgették a volt képviselők, a régi rendszerben azonban ez csak ígérgetés maradt. A község lakói örömmel vet­ték a • tanács határozatát és társadalmi felajánlásban vál­lalták, hogy körülbelül 20 ezer forint értékű segítséget nyújta­nak az útépítéshez. Dicséretre méltó szervező munkát végez ezen a téren Lestár László ne­velő. Az útépítés már egy hete folyik. Ne követelőzzön az, aki hibás Ilyen végső következtetést vonhatunk le abból a munka­ügyi perből, amelyet a kalocsai járásbíróságon a közelmúltban fejeztek be. Az ügy rövid is­mertetése érdekében el kell mondjuk, hogy az egyik föld­in ü v esszö V ctkezet pénztárosa vidékre utazott, de az általa kezelt páncélszekrényt nyitva felejtette és a zárjában hagyta annak kulcsát. A pénztáros munkatársai délelőtt ' vették észre ezt, s nyomban jegyző­könyvet vettek fel a páncél­szekrényben levő pénzkészlet­ről, s azt lezárták. Később a földniűvesszövetkczet vezetősége elszámoltatta a pénztárost, s megállapították, hogy 1729 fo­rint hiányzik a páncélszek­rényből. A vezetőség a pénz­tárost a hiány megfizetésére kötelezte. A pénztáros azonban a já­rásbírósághoz fordult és kérte. Sliogy mentesítsék a kártérítési kötelezettség alól, azzal az In­dokkal, hogy míg a páncél- szekrény nyitva volt, valaki a pénztárból kivette a pénzt. A bíróság azonban nem adott helyt keresetének, mert a pénz­táros gondatlansága miatt be­következett hiányért felelősség­gel tartozik, s csak abban az esetben mentesülne kártérítési kötelezettsége alól, ha be tud­ná bizonyítani: ki vette ki a pénzt a páncélszekrényből. Levelek a téli esték programjáról Mezőgazdasági képzés Kiskunhalason A városi tanács művelődési osztálya és a mezőgazdasági osztály karöltve a TIT helyi szervezetével a téli időszakban ismeretterjesztő előadássoroza­tot rendez a népfront helyisé­gében. Az első előadást no­vember 12-én tartották meg »Merre tart a világ mezőgaz­dasága« címmel. Ezenkívül a programban kilenc mezőgazda- sági és állattenyésztési, egy egészségügyi és két a világűr meghódításával kapcsolatos elő­adás szerepel. A meghívókat a tanyavilág általában jól ismert dolgozó parasztjainak küldték el azzal a céllal, hogy hívják meg is­merőseiket, szomszédaikat ezek­re az ismeretterjesztő és a mezőgazdaság jobb és olcsóbb termelését célzó előadásokra. Említésre méltó az a tény is, hogy egy-egy beszámoló után filmvetítést is tartanak. Czakó Ferenc levelező Szabás-varrás tanfolyam Kiskőrösön A Kiskőrösi Földművesszö­vetkezet nőbizottsága a nyári szünet után ismét munkához látott. Az újonnan vásárolt varrógéppel, amit a jól sike­rült szüreti bál jövedelméből és a tea-esték bevételéből vá­sárolt a nőbizottság, november 15-én szabás-varrás tanfolya­mot indít. Az előadásokra igen sokan jelentkeztek. Hasonlóan nagy érdeklődés előzi meg a december 1-én kezdődő kézi­munka tanfolyamot is, hiszen igen sok leány és asszony sze­retné elsajátítani a szabás­varrás, valamint a népi hím­zés művészetét. Lőrincz Györgyné levelező Serdülők iskolája indult Bácsalmáson A napokban tartották meg Bácsalmáson a serdülők tovább­képző iskolájának évnyitó ün­nepségét. Galántaj János, az iskola igazgatója mondott meg­nyitó beszédet. A megjelent hallgatók előtt ismertette az ál­lam nagy segítségét és gondos­kodását, amit a 14—16 éves fia­taloknak nyújt. A nyolc általánost végzett, ser­dülőkorú fiatalok számára min­den kedden és pénteken dél- utás 2 órától 5 óráig tartanak foglalkozást a továbbképző isko­lában, ahol magyar nyelvtant és irodalmat, matematikát és gaz­dasági gyakorlatot tanulnak a szakképzett tanároktól. Molnár József levelező Háziasszony-ankétot rendeznek Kecskeméten november 18-án A közelmúltban Baján nagy sikerrel rendezték meg a házi­asszonyok ankétjét. Ennek nyomán a nőtanács Kecskemét vá­rosi bizottsága is elhatározta, hogy a megyeszékhelyen is össze­hívja a háziaszonyokat. A november 18-án, délután 4 órai kez­dettel megrendezésre kerülő érdekes ankét vitaindító előadá­sát Pataki Mária, a Népszabadság kulturális rovatának veze­tője tartja. A kecskeméti ankét érdekessége még, hogy 18-án, a Szé­chenyi tér 20. szám alatt a háziasszonyok munkájából össze­állított háromnapos kézimunka kiállítás megnyitójára is sor kerül. WV^AWVVVVA^VVVVVVVVVVVVVVV Szavaló-tanfolyamot indított a színház KISZ-szervezete Szerdán délután a Kecske­méti Katona József Színház KISZ-szervezete szavaló tanfo­lyamot indított. Az első ösz- szejövetelt, amelyen 15-en vet­tek részt, a színházban rendez­ték meg. Az ismerkedésen és a bemutatkozó jellegű találkozá­son Dobák Lajos, a színház művésze tartott előadást. A tanfolyamon részvevő kecs­keméti iskolások, értelmiségiek és üzemi munkások között vannak olyanok is, akik vidék­ről járnak be. Zalay Éva ta­nítónő például Félegyháza kör­nyékén tanít. A szavaló tanfo­lyam legközelebbi foglalkozása szombaton délután 3 órakor lesz az Ókollégiumban, ahol Labancz Borbála Petőfi: ’Szülő­földem című versével lép fel. Az előadás színhelyén még elfogadnak jelentkezéseket. Jóét kán a ft izáwiaet&Le Harta term elősző vetkezeti községben Harta a tavasz folyamán alakult termelőszövetkezeti köz­séggé. A meglevő 1600 holdas Lenin Tsz területe majdnem 5000 holdra szaporodott, tag­létszáma pedig 275-tel nőtt. Az ugyancsak korábban meg­levő 12 termelőszövetkezeti csoportból megalakult a Béke és az Üj Élet Tsz. Az előbbi szántóterülete meghaladja a 2 ezer holdat, tagsága közel 300 fő, az Üj Élet 957 holdon gaz­dálkodik 83 taggal. A termelő- szövetkezetek a község egész területének 83,6 százalékát egyesítik. Hartán a község kommunistái és vezetői e nagy lépés politi­kai előkészítését tulajdonkép­pen már évekkel ezelőtt el­kezdték. A termelőszövetkezeti csoportok még az 1950-es évek elején alakultak s szilárdságu­kat bizonyítja, hogy még az ellenforradalom sem tudta fel­oszlatni őket. A hartai dolgo­zó parasztok nagyon szorgal­mas és kulturált termelők. Év­tizedek óta belterjesen gazdál- , kodnak (a járásban például ők adják ma is a legtöbb hízott sertést és szerződéses ipari nö­vényt), szívesen alkalmazzák az újat, ha hasznát .látják. A fejlődés azonban egyre : jobban feszegette Hartán is az egyszerű társulások kereteit. A ; termelőszövetkezeti csoportok i csak tökéletlenül tudták ki­■ használni a gépeket, egyikben­■ másikban felütötte fejét a ku- ; pecszeliem s gyakori volt az ; idegen munkaerő alkalmazása is. Nem volt könnyű meggyőz­ni a tszcs-ok egyébként igeu megelégedett tagjait arról, hogy elérkezett az idő az elő- iskola után felsőbb osztályba lépni, — de a község kommu­nistái, a kecskeméti munkások s a helyi Lenin Tsz aktívái minden elismerést megérdemlő agitációs munkát végeztek. Az új tsz-község azonnal tet­tekben tapasztalta meg a kor­mány segítő szándékát, — de ezzel párosult a saját erőből „ végzett beruházás s a kettő együtt azt jelenti, hogy ezek '• a termelőszövetkezetek pár év ; alatt fejlődnek majd oda, aho­vá egyes, rosszabb adottságok- , kai induló tsz-eink tíz év alatt jutottak el. A Lenin Tsz öntö­zőberendezésre és istállóépí­tésre közel 3 millió forint hi­telt kapott s 450 ezer forintot saját erőből áldoz. A Béke Tsz állami kölcsön­ből és 342 ezer forintos saját beruházásból épít egy 102 fé- j rőhelyes istállót, önerőből ké­szít két juhhodályt és sertés- fiaztatót. Állatállománya fej­lesztésére: juh- és üszővásár­lásra közel 400 000 forintot köl­tött. Az Üj Élet Tsz-nek juh- j hodály építésére 72 000 Ft-ot, bir- > kák vásárlására 265 ezer forin­ä tot hitelezett az állam, a tsz saját erőből darálót és lóistál­lót épített. | Vannak persze fogyatékossá- Sgok is, főleg a tagság összeko- vácsolódása terén. Az újonnan belépett tagokat nehezen lehe­tett mozgósítani az őszi ve­tésre, mert a sajátos helyzet­ből kiindulva a tavaszi vetésű terményeket egyénileg takarí­tották be s csak ezzel törőd­tek. A kommunisták meggyőző szóval, a tsz-ek' vezetőségei ha­tározottsággal sokat tettek en­nek a szellemnek a felszámolá­sára. Hogyan tükrözi a változást a falu külső képe? A tanács célul tűzte ki, hogy az egész községre kiterjedő vízhálózatot épít, betonjárdát minden utcá­ban, a községet parkosítja, szebbé, rendezettebbé teszi. Már el is készült 3 km hosszú járda, új óvoda létesült, most folyik a gyermekjátszótér épí­tése, az iskolák rendbehozása és nagyobbítása. . A földművesszövetkezetndc is szép feladat jut s ezt becsü­lettel teljesíti is. A több mint ezer fős taglétszámból a föld­del rendelkezők kivétel nélkül. beléptek a tsz-ekbe. ‘ Az át­alakulás nagy lendületet adott az fmsz. kereskedelmi hálóza­tának bővítéséhez is. A tanyai lakosság ellátására Mikla- pusztán új bolt nyílt, a falu­ban pedig önkiszolgáló vegyes- és ön ki válasz tó cipőbolt. A ke­reskedelmi forgalom 1956-hoz viszonyítva 3,5 millió forinttal nőtt. A község maga is folyton szélesedik. A 200 éves fajú­ban a közelmúlt évekig csak 800 házszám volt — azóta leg­alább 130 új családi ház épült. A Lenin Termelőszövet­kezet tagjai a volt vásártéren építkeznek s lakóházaik máris egy falunegyedet képeznek. Az eredmények mellett ki­tűnnek a megoldásra sürgető feladatok is. Egyik legfonto­sabb a község kulturális életé­nek párhuzamba hozása a po­litikai és gazdasági fejlődéssel. Hiányoznak az öntevékeny kul túrcsoportok; a mozi, iaz egyetlen könyvtár és a két televízió nem elégíti ki az igé­nyeket. A kultúrotthon veze­tősége a táncmulatságok, rit­kábban egy-egy színdarab vagy nótaest rendezésén túl sokat tehet azért, hogy pezsgő kulturális élet teremtődjék a faluban. E téren van kötelességük a fiatalok­nak és a nőknek is. A KISZ- szervezet tagjai a termelésben példamutatóan helytállnak. A budapesti fiatalokkal együtt 100 000 forint értékű társadal­mi munkát végeztek a Lenin Tsz halastavának megépítésé­ben s egyéb munkákban. A nőtanács is sokrétű politikai és társadalmi munkát végzett. E két tömegszervezet erejéből bi­zonyára jut a kulturális élet fellendítésére is. Hét hónap nem nagy idő, de ahhoz elég volt. hogy körvo­nalazódjék a szocialista Harta jövőjének képe s határozott vonásokkal megrajzolódjék az a forma, amelyet élő tartalom­mal az új útra tért hartai dol­gozó parasztság tölt meg ran nap után, Az elmélet és gyakorlat kapcsolatának haszna dl fiái'lolítuláj ellő ioqlalkozáuiinak (afmidalatai DCceelcu gya felhasználást az ez évi egy mázsa helyett jövőre másfél mázsára tartják * indokoltnak megemelni, hogy a termelőszö­vetkezet még inkább bebizo­nyítsa fölényét, és a jólét, a felemelkedés még bővebben buzgó forrásává váljon. A Marxizmus—leninizmus kérdései tanfolyam részvevői főleg a községfejlesztés tenni­valóit és a helyi építkezések lehetőségeit vizsgálták meg mélyrehatóbban a tananyaggal kapcsolatban. Mindent egybevetve a párt­oktatás tanfolyamainak első foglalkozásai Kecelen — attól a hiányosságtól elte­kintve, hogy több hallgató hiányzott *— jól sikerültek. A foglalko­zások ilyen módon való folyta­tása az elvi kérdések tisztázása mellett nagy lépéssel előre lendítheti a helyi pártszerve­zetek tevékenységét, és emelje lehet a párthatározatok végre­hajtásáért, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezéséért, a jólét gyarapításáért folyó pártmun­kának. Nagy József több hasznos javaslat is napvilá­got látott, amit a szövetkezet tagsága majd jól hasznosíthat a nagyüzemi gazdálkodás to­vábbfejlesztésében és a jövő évi tervek kidolgozásában. Megvitatták többek között a gépesítés lehetőségeit, a ser­téstenyésztés jövedelmezőségét és a kertészet hasznosságát Többen elmondották, hogy a cukorrépaszedést, valamint a burgonyabetakarítást nagymér­tékben meg lehetne könnyíte­ni, azonkívül olcsóbbá tenni ezeknek a munkafolyamatok­nak gépesítésével. Foglalkoztak azzal, hogy ebben az évben jól sikerült a fűszerpaprika nagyüzemi termelésével folyta­tott kísérletük. A tapasztalatok alapján a fűszerpaprika területét az idei 15 holdról .lövőre 50 holdra javasolják felemelni. Javaslat hangzott el a sertés­hizlalás kereteinek felemelésé­re is. A jelenlegi 100 darab hízóval szemben jövőre leg­alább 200 darabot szeretnének értékesíteni. A növénytermelés, a kapá­sok és a kalászosok hozamá­nak növelése céljából a műt rá­szabó János és Farkas János propagandistákkal a keceli ta­nácsházán beszélgetünk a párt­oktatás első foglalkozásairól. Mind a ketten gazdag gyakor­lati tapasztalatokkal rendelke­ző, régi pártoktatók. Szabó elv­társ, a tanács végrehajtó bi­zottságának elnökhelyettese, a helyi Vörös Zászló Termelő­szövetkezetben időszerű kérdé­sek tanfolyamot, Farkas elv­társ pedig a községi pártalap- Ezervezetben Marxizmus—leni- in izmus kérdései Tanfolyam I. évfolyamot vezet. Az ünnepélyes megnyitó óta íkét-két összejövetelt tartottak a hallgatókkal. Az első fog­lalkozáson az ötéves terv irány­elvéiről előadás hangzott el, a másodikon pedig ennek alap­ján vitát rendeztek. Legjelentősebb érdeme ezek­nek a foglalkozásoknak, hogy a tananyagot a gyakorlati temiivalók tükrében vizsgál­ták és abból megfelelő kö­vetkeztetéseket vontak le. A Keceli Vörös Zászló Ter­melőszövetkezetben különösen nagy gondot fordítottak az öt­év«« tervben előirányzott ter­méshozam-növelés feladatainak ínegvalósítására- Ennek során

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents