Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-01 / 257. szám
1959. november 1, vasárnap .A MAGVAf? SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI LAPJA Szükség van a kishaszonbérletre, de nincsen szükség a kizsákmányolókra — A NEB vizsgálati anyagából — A Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Kecskeméten és Kiskunfélegyházán, valamint Ágasegyházán, Lajos- mizsén, Tiszakécskén, Városföldön és Lászlófalván megvizsgálta: a községi tanácsok miképpen foglalkoznak a magán haszonbérietek és haszonbérek alakulásával. Kitűnt, hogy a községi tanácsok — Lajosmizse község tanácsának kivételével — valamennyien vezetik az előírt bérleti nyilvántartásokat, de a kimutatások hiányosak, mert nem tartalmaznak adatot a bérlők foglalkozására, a tulajdonukban vagy használatukban levő földterület nagyságára vonatkozóan, mechanikusak és csak a bemutatott szerződések nyilvántartására vonatkoznak. Kecskeméti bérlet — budapesti „távirányítássalu A vizsgálatban résztvevő 18 népi ellenőr 3100 szerződést vizsgált meg. s azokból megállapították, hogy túlnyomó részük kényszerítő körülmények — öregség, betegség stb. — hatására jött létre. A kiskunfélegyházi városi vizsgáló csoport észrevétele szerint azonban a megvizsgált szerződések 35—40 százaléka a családtagok között létrejött bérleti szerződés, ami feltehetően a progresz- szív adóztatás kijátszását szolgálja. Ugyancsak itt 30 olyan szerződést találtak, melyekben a bérlő — nő. Ráadásul nem földműves foglalkozású személyek feleségéről van szó, s így természetesen nem saját maguk művelik meg a földet. A népi ellenőrzés vizsgálati anyaga számos olyan szerződést említ, amelyeket bizonyosan a jogszabályok kijátszása céljából kötöttek meg. Kerekes István tiszakécskei, Virág utca 43. szám alatti lakos például 5 és fél hold tiszakécskei ingatlanát menyének, ifj. Kerekes István- nénak adta bérbe, aki háztartásbeli foglalkozású és ráadásul Községi tudósítóink október 23-i ankétjén készült ez a felvétel, amely megbeszélésen az újságírói munkáról tanácskoztak lapunk külső munkatársak j^j^OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOO JE* KÖZ IBS JEISSÍ Csak az iskola gondja a nevelés? MUEMLEKEINK: Már a múlt években sem maradt eredmény nélkül az a törekvés, amely az iskola, s a szülők kapcsolatának elmélyítésére Irányult. E mozgalom anyagi és erkölcsi hatásai számokban szinte felmérhetetlenek, hiszen kezdve attól, hogy csaknem minden iskolában egyre többet tettek és tesznek a szülők az iskola szépítéséért, otthonosabbá tételéért, sok helyen jelentős társadalmi munkát vállaltak azért is, hogy ez év nyarán minél több iskolás gyermek élvezhesse úttörő-, vagy diáktáborokban a nyári szünidőt. Legtöbb iskolában most kezdik meg munkájukat az újjáválasztott szülői munkaközösségek, akik terveiket, feladataikat a múlt évi eredményekhez mérik. Csak helyeselni és dicsérni tudjuk az olyan szülői munkaközösségek törekvését, mint a kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Iskoláé. Ez a szülői munkaközösség az elmúlt évben főként anyagi segítséget igyekezett nyújtani az oktató-nevelő munka megjavításához, az iskolaszépítéshez, ök gondoskodtak a gyermekek évvégi nyaraltatásához szükséges összeg előteremtéséről; s függönyöket, térítőkét készítettek az iskola otthonosabbá téAz iskolaszépítés mellett az idén legfőbb teendőjüknek látják a családlátogatások helyes és eredményes megszervezését. Erre már meg is tették az előkészületeket. Osztályonként egy-egy választmányi tag 10—10 szülő meglátogatását vállalta. Az elkövetkező családlátogatások során a beszélgetés fő témáját képezi majd az iskola, a gyermek és a szülők közötti kapcsolat; s arra irányul, hogy a szülők ne hárítsanak át minden, a neveléssel összefüggő felelősséget az iskolára. Manapság, sajnos, sok szülő nyilatkozik még így: „A pedagógus azért kapja a fizetését, hogy tanítsa, nevelje a gyerekeket”, mert nekik erre mindennapi munkájuk után sem idegük, sem idejük nincs. Talán bizonygatni sem kell az ilyen álláspont, gondolkodásmód helytelenségét, s a gyermek fejlődésére való hatását. Sok szülő előtt világos ez, s különösen azok számára, akik még nem győződtek meg erről, reméljük, sokat jelentenek a családlátogatások, az t őszinte, baráti beszélgetések. _____ Bu dapesten^ a Múzeum körút 41. szám alatt lakik. Ugyanígy közel 9 holdat adott bérbe Su- bicz László, Tiszakécske, Pe- reghalom 40. szám alatti lakos leányának, Tugyi Lajosnénak, aki pedig Cinkotán lakik. Mindkét esetben teljesen kizárt, hogy a bérlők maguk művelnék meg a bérbevett területet, hacsak fel nem fedezték légyen a táv- irányítású földművelést. 12 forint helyett 25 forintos bér A szerződési feltételek vizsgálatakor azt állapították meg a népi ellenőrök, hogy a bérbeadók figyelemreméltó százaléka a kataszteri tisztajövedelem után aranykoronánként törvény szerint 12 kiló búzát köt ki haszonbérként. Talált azonban a vizsgálat olyan szerződéseket is, amelyekben a feltételek megközelítik, vagy meg is valósítják az uzsora jellegét. Lázár Sándor, Kecskemét, Jókai utca 23. szám alatti lakos például 30 hold ingatlanai holdanként 600 forint bérért adta ki több bérlőnek. Kanyó Mihályné ceglédi lakos pedig 19,5 hold kecskeméti földjét természetben fizetendő bérért adta ki, aminek pénzbeli értéke 5115 forint, holott a bér törvényesen csak 2475 forint lenne. Ezenkívül Kanyoné birtokának minden közterhét a bérlő viseli, az épületek használatáért pedig egy darab egyéves sertést ad. Megállapítja végül a NEB vizsgálata, hogy a tanácsok jobb és körültekintőbb munkájával ezek az uzsora jellegű bérleti szerződések elkerülhetők lettek volna. Ezért javasolja, hogy a törvénysértő bérleti jogviszonyokat azonnal szüntessék meg, s a határidőre fel nem bontott ilyen szerződések miatt a szerződő felek ellen indítsanak eljárást. Előhasználati jogot! A népi ellenőrzési bizottság vizsgálatának összesítése szerint több ok miatt szükség van a magánbérleti rendszer fenntartására, helyes lenne azonban bevezetni a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok elő- haszonbérleti jogát. Meg kellene vizsgálni az irányhaszonbér nagyságát is, amelyet a NEB aranykoronánként 12 kilótól 15 kiló búzaértékig javasol megállapítani. Naturalizmus A kiskunfélegyházi „Hattyú-ház(i Ez a műemléképület egy darab a régi Félegyházából, Petőfi gyermekkora idejéből. A -Haty- tyú Korcsma■» építésére a város tanácsa 1819-ben azt az utasítást adta, hogy -ezen jeles helyen fel állítandó épület a legjobb ízlés szerént tsinos- san, ékesen- készüljön el Hajdan az utcára bolthajtásos folyosói, árkádjai voltak. Oromzatán a hattyút ábrázoló kocsmacégér, e fölött az aranyozott gombdísz még ma is úgy látható, ahogyan 130 évvel ezelőtt a 7 éves gyermek, Petrovits István Sándor fia szemlélhette. Atyja az 1820-ban felépített »Hattyúház« első bérlői közé tartozott. Az épület keleti sarkán volt a -szegleti-mészárszék, mellette a húsos kamra, székálló legények szobája (itt most a pedagógus szakszervezet kultúrhelyisége van), mellette a belső szék (ma a totó-lottó iroda). Az épület középső részét és a városháza felőli sarkát a kocsmahelyiségek foglalták el. Ma itt a Petőfi Sándor Járási Könyvtár működik. Petőfi atyja előbb mint bérlőtárs, majd 1824-től 1830-ig, hat éven át, mint a két mészárszék egyedüli bérlője folytatta itt a mészáros mesterséget. A Petrovics-család a »Hattyú-háztól alig 100 méternyire lakott, s a kis Sándor bizonyára gyakori látogatója volt apja mészárszékének. Nemrégiben tervek készültek arra, hogy a »Hattyú-ház«-ai eredeti, árkádos állapotba állítják tússzá. Ha ma már Kiskunfélegyháza főterének építészeti szempontból nem is dísze, legnagyobb költőnkkel való kapcsolata miatt a város büszkesége, s megérdemli a gondoskodást, Dr. Mezősi Károly ' 'M 1 *’ .. 9 _ . ..... - .. .í V* ' ^ ‘ V .. . í ; , - VTANYAI FURFANGOSOK Országszerte nagy sikere volt a furfangosok versenyének. Nemcsak a rádió és a televízió rendezte ezt meg nagy sikerrel, — egyes vidéki városainkban is nagy érdeklődésnek örvendett. Arról azonban eddig még nem érkezett hír, hogy tanyán is megrendezték volna a furfangos emberek bajnokságát. Megyénkben elsőnek az ágasegyházi művelődési otthon szerény, de tehetséges igazgatója, Mohácsi Ferenc vállalkozott erre. A közelmúltban a községet körülölelő tanyavilág egy- egy központi részén rendezték meg az elődöntőket, s a múlt vasárnap volt a községi döntő. Mondanunk sem kell talán, hogy zsúfolásig megtelt a mintegy 250 személyt befogadó kultúrház. Az izgalmas és kacagtató játékot Kobold Ferenc, a kecskeméti Óvónőképző Akadémia gazdasági igazgatója vezette. Az első fordulóban a játékban résztvevő négy furfangosnak általános műveltségből kellett „vizsgázni”, azután különféle ügyességi gyakorlatok következtek, köztük tormareszelés, egymás kalapjára helyezett égő gvertya vízipisztollyal történő eloltása s krémesevés =53 kéz nélküL A furfangos bajnokjelölteknek beszéd- és rögtönzőkészségükről is számot kellett adni egy rögtönzött bírósági tárgyaláson. S ha már írtunk a versenyről, ne feledkezzünk meg győzteseiről sem. Az első díjat ifj. Lénárt Gergely harmadikos gimnazista nyerte, a második helyezett ifj. Bene Sándor, sán- dortelepi parasztfiú, a harmadik Vlaszák Benedek, állami gazdasági dolgozó, a negyedik pedig Lévai István, állami gazdasági mezőőr. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. | Pártépités és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-3S j Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a ' Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij 1 hónapra 11 Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V, Kecskemét — TeL: 15-29. 27-19 Vidáman kéziíabdáznak a tiszakécskei általános iskola tanulói a sportpályán, amelyet tetemes társadalmi munkával szüleik alakítottak ki az iskola mögött levő lejtős területből. Háttérben a szintén társadalmi munkával készült lépcsősor látható.
