Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-08 / 263. szám
105». november 8, vasárnap / 8. oldal 60 ezer hízott baromfi, 200 mázsa libamáj Közvetlenül exportál a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál megkezdődött az őszi szezon. Hat megye földművesszövetkezeteitől naponta 20—25 teherautó szállítja a feldolgozó üzembe a töméntelen sok baromfit. A számok arról tanúskodnak, hogy a negyedik negyedévben feldolgozásra kerülő közel 300 vagon szárny as ál latnak 60 százaléka hízott baromfi, Most a liba a fő cikk. Köztudomású, hogy a libamáj egyik legjövedelmezőbb exportcikk, melynek korlátlan keresete van a világpiacon. A vállalat ezért a hízlalási akció keretében 237 ezer libára kötött szerződést az idén. Ebből a mennyiségből 151 ezer darab Bács megyéből került ki. Közülük is a legjelentősebb körzet Kiskunfélegyháza, ahol 8C ezer libát hizlalnak. Mint értesültünk, eonek a mennyiségnek csak egyv része kerül máj- bontásra. A ' tapasztalat az, hogy a félegyházi libák mája a legjobb minőségű és súlyra is a legnagyobb. Nem ritka közülük a 80—90 dekás. Ez a magyarázata, hogy a december végéig májbontásra kerülő 60 ezer liba nagyrésze Kiskunfélegyházáról kerül az üzembe, Beszámolhatunk arról is, hogy a gyár életében az idén jelentős változás történt. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat a közvetlen exportáló üzemek sorába lépett. Eddig az volt a gyakorlat, hogy az itt kiszedett májat a Budapesti Máj üzemnek továbbították« Ott történt az oszályozás, a csomagolás és az exportálás. Idén viszont olyan megegyezést kötöttek a Terimpex Külkereskedelmi Vállalattal, hogy a gyár közvetlenül Kecskemétről bonyolítja le az export megrendeléseket. Mióta a szezon megkezdődött, naponta 4—5 mázsa libamáj indul útnak Kecskemétről Franciaországba. Ez a tény igen megnövelte a vállalat veFeldolgozás előtt minden libát tisztára fürdetnek a kopasztó üzemben. Pulai Viktória ifjúmunkáslány éppen az egyik liba lábát sikálja. zetőinek felelősségét. Bár a külföldi vevők mog vannak elégedve az export-máj minőségével, tennivaló mégis bőven akad, hogy a minőségi máj-kivitelt fokozzák. Első feltétele ennek a máj bevérzések: csökkentése. Mit mutat e tekintetből a gyakorlat? A nagymájú hízott liba, ha a szállítások, mérések vagy többszöri átrakás közben csak egy kicsit is megnyomódik, levágás után a májban levő erek vérmennyisége nem tud kifolyni, s így a gyorsan romló vér tönkreteszi az értékes májat. Az elmúlt években a szállítások folytán igen sok ilyen bevérzés történt., A megelőzés érdekében Kiskunfélegyházán, ahonnan az export-máj 70 százalékát nyerik, az idén bevezették a helyszínen történő vágást és véreztetést. Az eredmény igen jelentős. Az eddigi tapasztalaitok azt mutatják, hogy az így vágott libák közül a kecskeméti feldolgozásnál csak 5—10 százalék májbevérzést észlelnek. Ha pedig ezrt az arányt továbbra is sikerül megtartani, lehetőség van rá, hogy év végéig ne 200 mázsa, hanem ennél több libamájat exportáljunk. Sándor Géza 24 órai elóhútés után Zuuo—zmu májas libát bontanak fel naponta Kecskeméten. Képünk Varga Sándomé és Palko- vics Lászlóné bontónőket ábrázolja munka közben. Elvégesték as őssi munkát A harkakötönyi Mező Imre Termelőszövetkezet tagjai ígéretet tettek, hogy a VII. pártkongresszus tiszteletére november 1-ig minden őszi kalászos elvetnek, valamint a terményeket betakarítják. A termelőszövetkezet tagjai, Ígéretükhöz híven, végrehajtották vállalásukat. 70 kát. hold kukoricát törtek le, s betakarították ennek szárát is, 15 'kát. holdról felszedték a cukor- és 9 kát. holdról a takarmányrépát, ezenkívül 8 kát. holdról a burgonyát. Nem maradtak el az őszi vetésben sem, 85 kát. holdon földbe került a búza, 90 kát holdon a rozs, 73 kát. holdon az őszi árpa éts 32 Seat. holdon a takarmánykeverék. Bogárdi János levelező • Szeretnék néhány sorban beszámolni a fülöpházi Petőfi T ermelőszövetkezet- ben végzett munkáról. Az összes betakarítási és vetési munkálatokat befejeztük. Terméseredményeink a következők: burgonyából kát. holdanként 90, kukoricából 30, cukorrépából pedig 140 mázsa. Árutermelési tervünket 115 százalékra teljesítettük. Az egy munkaegységre eső részesedés 25 forintot ér, ami természetesen még csak előleg. Termelőszövetkezetünk ez év folyamán még 15 kát hold barackost telepít, amelynek talaját már felszántottuk. Az állatállományunk részére elegendő és jó minőségű szálas- és abraktakarmányt biztosítottunk, a ebből várjuk a jövedelmezőség nagyobbik felét. Árvát József levelező Elpusztult község Felsőszentiván határában Hírt adtunk arról, hogy Fél- sőszentiván határában XVI— XVII. századi falu nyomait találták. A régészek kutatása nyomán most kiderült, hogy a községet Szt. Pálnak hívták. Ezen a néven tünteti fél Md- koviny Sámuel 1750 körül készült és az Országos Levéltárban őrzött kitűnő mappája, A falu nevének ismeretében tovább nyomoztak a régi okmányokban. Legrégibb említése 1520-ból való. Az 1580—82-es török adókönyvek 13 házat tartanak nyilván e helyről. A falu pusztulásának körül« ményeit, okait tovább kutatják a régészek. K. M. Úttörők gondozzák Jászszentlászló parkjait (Községi tudósítónktól.) Jászszentlászlón az úttörők pártoló tagjai legutóbbi megbeszélésükön egy-egy úttörő rajnak a patronálását vállalták, hogy segítségükkel az út- I törők elvégezhessék a község ‘ belterületén az őszi és tavaszi - fásításokat. Az úttörők ezen- , kívül gondozni fogják a községi parkokat is. Az úttörők és a patronálok * között közös megegyezés jött létre, hogy a munkálatok 50 százalékát társadalmi segítség- nyújtással végzik el. Szerkesztői üzenetek: Sebők tajoa. Városföld: Felháborodása Jogos. Az udvariatlan ügyintézőről írt levelét kivizsgálás céljából a Posta Szegedi Igazgatóságának küldtük el. Mezei Lajos, Baja: Jégbiztosítása ügyében Irt levelét az Állami Biztosító megyei Igazgatósága vizsgálja ki. Nagyüzemben olcsóbb, könnyebb a szőlőművelés Uomoki szőlőink művelése jelenleg főként kézzel történik és csak az újabb telepítésű sík, vagy a nagyüzemekben létesített szőlők alkalmasak fogatos, illetve gépi megmunkálásra. A szőlőmunkát könnyebbé, a termelést olcsóbbá kell tennünk, erre pedig a jelenlegi, túlnyomórészt Jdsparcellás termelés nem alkalmas és ezért szőlőinket nagyüzemesíteni kell. A nagyüzemesítés módja, lehetősége, kihatása tájanként, egységenként eltérő. Ugyanis meglévő szőlőinket fenn kell tartani, illetve a nagyüzemi szőlővé történő átállítás csak fokozatosan történhet. Ezért a kis- parcelláknak egyesítése nem jelent olyan gyökeres és hirtelen változást, mint például a gabonatermelésben a traktor és kombájn alkalmazása. Előnye azonban — miként arra az alábbiakban rá kívánunk mutatni — az adottságok okszerű kihasználása esetében, a munka megkönnyítésében, a költségek csökkentésében feltétlenül jelentkezik. A következőkben elsősorban a meglevő szőlők összevonásából eredő előnyökre kívánok rávilágítani és csak kisebb mértékben a már nagyüzemi rendszerben telepített szőlők kihatásaira, tekintve- hogy a termelés súlya még sokáig az öregszőlőkön nyugszik. A kisparcellás termelés megszüntetése és nagyobb területeknek egységes művelése elsősorban a vonóerő alkalmazhatóságában, illetve jobb kihasználásában jelentkezik. E tekintetben legfontosabbnak a szállítási munkák nagyüzemesitését keli tekinte- n tinik, A szőlőben katasztrálís holdanként és évenként mintegy 160—200 mázsa szállítási munkával kell számolnunk: ebből 60—100 mázsa szervestrágya, 35—40 hektoliter permetlé, 20 mázsa szőlő, 14 hektoliter bor, 20 mázsa egyéb — venyige, gyümölcs, permetező és szüretelő felszerelés, karó, növényvédőszer, műtrágya, stb. A munka elvégzéséhez 4—5 fogatnapra van szükség akikor, ha a szállítást nagyobb szőlőterülettel kapcsolatban végezzük: Kisparcellák esetében a saját fogat kihasználása nincsen minden esetben biztosítva: így például nem szállítható ki több permetlé, mint az aznapi permetlé- íogyasztás, ami egy permetező esetében körülbelül 4—4,5 hektoliter, azaz egy fogat teljesítő- képességének egy tizede. Számtalanszor lehet látni, hogy amíg a gazda permetez, a fogat a szőlő sarkán — pihen. A kataszt- rális holdanként szükséges permetlé mennyisége 6—8 hektoliter, ennek kipermetezéséhez 1,5—2 munkanapra van szükség — a fogatállás 100—150 forint felesleges kiadást jelent. A fuvaros által végzett szállításnál alkalmazkodni kell a fuvaroshoz, ami a trágya vagy a venyige szállításánál. nem lelenr lényeges nehézséget; ugyanakkor a permetezés, a gyümölcsszállítás egy-két napi eltolódása érzékeny termésveszteséghez vezethet. Amellett a fuvaros költsége legalább másfélszerese a saját fogat költségének. Hasonló helyzet adódhat a szüretnél is, tekintve, hogy a szőlő feldolgozása a legtöbb esetben nem a szőlőben történik. A fogat naponta egyszer vagy kétszer fordulhat és a munkanap legnagyobb részét várakozás»! tölti. A rossz kihasználás napi 50—100 forint költségtöbbletet jelent katasztrálís holdanként. Sok olyan öreg szőlőnk van, ahol a szűk sortávolság ellenére a fedés, nyitás és az első kapálás fogatosan végezhető, ami ezeknél a munkáknál körülbelül 400 forint megtakarítást jelentene katasztrálís holdanként. Kisparcellás művelésnél viszont a fogat használata nem gazdaságos, mert az aránylag kis munikafeladatra sok a menetidő. Ha viszont a fogat sok kispar- cellát folyamatosan művelhet egymás mellett, akkor használata okszerű lesz. A fogat használata a gépesítés legegyszerűbb módja és a fogat minden nagyobb gazdaságban rendelkezésre áll. Amenyiben a munkák teljes egészükben fogattal végezhetők, a táblán belül végzett munkáknál körülbelül 1300 forint megtakarítás jelentkezik katasztrá- lis Holdanként. A meatakarításon felül feltétlenül méltánylandó tényező, hogy a fogat használata nehéz fizikai munkáktól szabadítja meg a szőlők művelőit és körülbelül 35 munkanap megtakarítás mutatkozik. Szőlőink növényvédelme a kis- parcéilákon háti gépekkel folyik. Ezeknek a gépeknek megtöltése és üzemelése komoly erőfeszítést kíván, A battériás gépek motorikus erővel történő megtöltése egyrészt a töltés Idejét csökkenti felére, másrészt a munka megkönnyítése mellett legalább 20 százalékkal emeli a permetező dolgozó teljesítményét, Míg a battériás permetezőgépek házi töltésénél négy— öt permetező dolgozóra egy, nehéz fizikai munkát végző, gép- töltővel kell számolnunk, addig az Izsáki Állami Gazdaságban a kis motoros töltőgép használatánál 8—10 permetező dolgozóhoz kellett egy, könnyű fizikai munkát végző, gépszerelőt beosztaná. A Helvéciái Állami Gazdaságban a géptöltést aper- metlóvontató traktor végzi, amely egyszerre 6 gépet tölt meg, a géptöltést a traktoros irányítja — tehát még külön dolgozó sem kell. A gép 25—30 permetezőt tud ellátni — tehát a permetlévontatás munkájának elvégzése mellett — 5—6 nehéz fizikai munkát végző dolgozót szabadít fel« A töltőgépek pedig csali ott üzemeltethetők motorral, ahol több gép kiszolgálására kerül sor, ahol többen dolgoznak egymás mellett. Ez pedig csak nagyüzemben lehetséges. A növényvédelemnek egyik nagyon fontos és jelentőségében növekvő módszere a porozás. Az esővel és napsütéssel váltakozó 1959, évi időjárásunk mellett a porozás gyorsasága, szakszerűsége sok esetben létkérdés volt. És ugyanez előfordult már, s a jövőben is előfordul. A porozásra alk almas időszak a nap folyamán aránylag rövid, a háti géppel történő munkavégzés pedig hosszadalmas, Motoros permetezőgépeink teljesítménye legalább tízszerese a háti gépek teljesítményének, de gazdaságaink — Izsáki Állami Gazdaság, Hildpuszitai Állami Gazdaság, Hosszúhegyi Állami Gazdaság, Helvéciád Állami Gazdaság — üzemeltettek 40—50 kataszt- rális hold teljesítményű porozógépeket Is. Ezek a gépek a régi szőlőkben is alkalmazhatók, mert a porozás az útról történhet. A kisebb késed fagyok ellen eredményesen védekezhetünk füstöléssel. Ez pedig csak akkor eredményes, ha nagyobb területen egyszerre hajtjuk végre. Nagy gondot okoz a szőlőtermelőknek a szőlők szervestrá- gya-eilátása. Kutatóink kimutatták a Miklóstelepi Kísérleti Telepen, hogy többek között tőzeggel, venyigével — megfelelő műtrágyázás mellett — ki tudjuk elégíteni szőlőink szerves- trágyaigényét. Az anyagok beszerzése, feltárása, előkészítése, nagyüzemben lényegesen egyszerűbb és olcsóbb. (Folytatjuk.) Aozma Jenő közgazdász az -Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósága I
