Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-06 / 261. szám

1959. november 9, péntek .A MAGVA 1? SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA , A JÖyQ AZ öyKISZOXGÁILAsE Növekszik a városi önkiszolgáló boltok forgalma — interjú a ttugjjei landet keteikedelnti tuzlált/ának oezeíöjéoel — Mint minden újtól, eleinte a kereskedelem önkiszolgáló bolt­jaitól is idegenkedett a kecs­keméti vásárló közönség. Nem egy esetben fordult elő, hogy az önkiszolgálóvá alakított bol­tokat a vevők nagy többségei elkerülték, bojkottal akarták felsőbb szerveinket rávenni az üzletek hagyományos formában váló megtartására. Így például a Rákóczi úti 131-es számú ön- kiszolgáló élelmiszerbolt meg­nyitása előtt a környékbeli la­kók 200 aláírással ellátott jegy­zékkel tiltakoztak a bolt meg­nyitása ellen. Kezdetben álta­lában minden új — ha még hasznos is az — sok gátló kö­rülménnyel néz szembe, de az idők múlásával tapasztalva an­nak előnyeit, megbarátkoznak vele az emberek. Kisebb önköltség... Ez történt az önkiszolgálás bevezetésével is, mert ma már bátran mondhatjuk el, hogy a nagyközönség szívesen vásárol az ilyen rendszerű üzletekben. Gyorsabb a kiszolgálás, meg­szűnnek az áru minőségét ki­fogásoló, drága időt elrabló vi­ták és a vevő ízlésének meg­felelően választhat bármilyen ázubóL Mivel minden a vevő szeme előtt van, ritkábban for­dul qlő, hogy valamit elfelej­tene bevásárlás közben. A fel­tűnő jelzések lehetővé teszik, hogy a vevő maga ellenőrizze a pénztár elszámolását. Nagyon sok előnyét lehetne még felso­rolni az új kiszolgálási formá­nak, ehelyett azonban nézzük meg, mi a véleménye a szak­embernek, mit jósol, van-e jö­vője az új kiszolgálási rend­szernek. Kérdésemre Cerőcs István, a megyei tanács keres­kedelmi osztályának vezetője válaszolt: Kisebb, úgynevezett kezdeti nehézségektől eltekintve, új ki­szolgálási rendszerű üzleteink a gyakorlatban nagyon is bevál­tak. Azok az állítások, hogy ezekben az üzletekben nemfog­önkiválasztó boltjaink, ez ab­ból is látható, hogy megyénk­ben 1959 januárjában még csak három, ma pedig már 59 új rendszerű üzlet látja el vevőin­ket — folytatta Gerőcs elvtárs. ... több új bolt! ■— Terveink, hogy a hazai és a külföldi példák felhasználá­sával sokkal több és tökélete­sebb önkiszolgáló boltot adjunk át rendeltetésének, mert csak ezzel az eladási formával tud­juk biztosítani dolgozóink egy­re növekvő igényeinek gyors kielégítését. Ennek megfelelően Kiskunfélegyházán önkiszolgáló büfét és önkiszolgáló háztartási boltot, Kecskeméten új rend­szerű írószer-üzletet, valamint önkiszolgáló méteráru boltot; ugyancsak Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason önkiszolgálás­ra berendezett üvegáru boltot helyezünk a közeljövőben for­galomba — fejezte be beszá­molóját Gerőcs István elvtárs, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője. B. Farkas József Rét rendelet a kSzségfeflesztésről A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa törvényerejű rendeletet hozott a tanácsok községfej­lesztési munkájának elősegíté­séről; A tanács a községfejlesztésd alap képzésénél elsősorban a Lakosság anyagi eszközeire tá­maszkodik; ezért az általános jövedelemadó és á házadó fize­tésére kötelezett lakosságra évenként községfejlesztési hoz­zájárulást vethet ki. Évenként 50 forinttól 300 forintig terje­dő községfejlesztési hozzájáru­lás állapítható meg: a háztáji gazdasággal rendelkező mező­gazdasági és halászati termelő­szövetkezeti tagokra; továbbá a 400 négyszögölnél nagyobb föld­területet használó bérből, fize­tésből élőkre, iparosokra, ke­reskedőikre, szellemi vagy egyéb önálló kereseti tevékenységet folytatókra a földterület után; végül a csak házadót fizetők­re, akiknek a házadójuk az 1500 forintot nem éri el. A rendedet, — amelyet a Magyar Közlöny 105. számában találunk — felsorolja továbbá lalkoznak eleget a vevőkkel, nem helytállók, hiszen több ilyen üzletünkben két-három eladó is kizárólag a vevők irá­nyításával foglalkozik — kezd­te Gerőcs. elvtárs. — Attól nem kell tartani vevőinknek, hogy az előre csomagolt áru esetleg súlyra nincs meg, mert az igen gyakori próbavásárlások és az egy személyben anyagilag fele­lős csomagoló kinevezése ezt a gyakorlatban megakadályozza. ... nagyobb forgulom Ugyanazzal a kiszolgáló lét­számmal az önkiszolgáló bolt nagyobb forgalmat tud lebo­nyolítani, mint hagyományos előde. A régiek felújítása, ezzel egyidejűleg átalakítása, vagy egészen új boltok önkiszolgáló rendszerűvé építése jóval ol­csóbb, mint a régieké volt, mert egy csomó pult, eladó asztal feleslegessé válik. Az el­adói tér jobb kihasználásában is komoly előnyöket jelent az önkiszolgáló bolt — folytatta Gerőcs elvtárs. Sokat vetik szemünkre, még néha az ott dolgozó kereskedő is hogy ezekben az üzletekben <v,/vwvvwvwvwv^wwvwvwwvw—'vwvw^wwvvvwvvwv^ több a lopási lehetőség, mint régen volt. Válaszom erre az, hogy Bács-Kiskun megyében 1959-ben még egy ilyen üzlet sem igényelte az engedélyezett káló teljes összegét Ezt a kér­dést egyesek eltúlozzák, 'megál­lapításaink szerint azonban a lopások mértéke nem vészé' lyes — kisebb nehézségektől el­tekintve az ilyen rendszerű üz­leteink népgazdaságunk szem­pontjából előnyösebbek. A ba­jai önkiszolgáló illatszer- és háztartási bolt például hagyo­mányos formájában 1958 első negyedévében 101 ezer forintot forgalmazott, új eladási rend­szerével 1959 ugyanezen idősza­kában 122 ezer forintot; a me­gye legnagyobb, a kalocsai élel­miszer önkiszolgáló bolt na­ponta 10—20 százalékkal emel­te bevételét az új eladási for­ma bevezetése óta. Hogy való­ban életképesek önkiszolgáló és — A születésnapodra hoztam. — És hol a cserép? — Azt hiszem, az utcán vesz­tettem el. azokat a foglalkozási ágakat; amelyekben évenként a jöve­delemadó, illetőleg - a házadó legfeljebb 20 százalékáig terjed­hető községfejlesztési hozzá­járulás állapítható meg. A rendelet 1960. január 1-én lép hatályba, rendelkezéseit az 1960. évi községfejlesztési alap költségvetésének összeállításá­nál már alkalmazni kell. A Magyar Közlöny ugyan­ezen számában jelent meg a magyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány határozata a ta­nácsok községfejlesztési mun­kájának elősegítéséről szóló 1959. évi 35. számú törvény- erejű rendelet végrehajtásáról; A rendelet értelmében a ta­nácsok községfejlesztési alapja részére az 1960. évre termelő­szövetkezeti községekben és városokban a tanács által a la­kosokra kivetett községfejlesz­tési hozzájárulás minden fo­rintja után 1,50 forint, a többi községekben és városban pedig minden forint után 75 fillér állami hozzájárulást kell biz­tosítani, Svédország sem kér belőle... Az eddig nagyvonalúságáról híres svéd cenzúra most betilt tóttá a grand-guignol filmelset. "A tilalmat azért hoztuk — hangzik az indokolás —, mert véleményünk szerint a rémfllt mek lélektani hatása veszélyes, főleg a fiatalságra. Miután a művészi színvonaluk egyenlő a nullával, nincs szükségünk ar­ra, hogy a nézőknek a készít tők által kiagyalt durvaságot Itat, hajmeresztő történeteket s természetellenességeket tálalt juk.tt Mi is ezt mondtuk ■— már 10 éve! Á törpevízmű jó szolgálatot tett a tűzoltásban is (Községi tudósítónktól.) Sükösd községben október 27-én a délutáni órákban tűz keletkezett, amely négy ház kertjében elpusztította az ösz- szcs takarmánykészletet. Sze­rencsére a tÖzet sikerült meg­fékezni, és hogy az egész utca­sor nem égett le, az a bajai tűzoltóságnak köszönhető, amely a telefonhívásra 9 perc alatt érkezett a tűz színhelyére. A tűzoltásban jó munkát végzett Dikán tűzoltóőrmester, vala­mint Bachmann János sükösdi földművesszövetkezeti alkal­mazott. Ugyancsak sokat segí­tett Lénárdt István, az Állami Kordélyos Vállalat sükösdi fu­vartelepének vezetője és Mígh Sándor kocsis, aki a tűzoltáshoz szintén rendelkezésre bocsátot­ta kocsiját. A tűz keletkezésének oka eddig még ismeretlen, de min­den jel arra mutat, hogy gyer­mekek okozták, akik gyufával játszottak. A tűz oltását nagy­ban elősegítette a törpevízmű­re szerelt tűzcsap, amelyre gyorsan rászerelhették a tűz­Unnepre készül Jánoshalma Jánoshalma újabb létesítményeket avat november 7-én. Ek­kor avatják a szélesvásznúra alakított filmszínházat és meg­nyitják az új, immáron harmadik önkiszolgáló élelmiszerboltot A falu képe egyébként is folytón változik. Esténként már fénnyel árasztja el az utcákat az újonnan felszerelt száz köz­világítási lámpa, és 750 ezer forintos beruházással elkészült 7000 négyzetméter betonjárda. A korábbi állapotokkal összehason­lítva érdemes megjegyezni, hogy Jánoshalmán a felszabadulás előtt 182 közvilágítási lámpa volt, — ma a 199 újjal együtt 381. 1945 előtt még a belterületi utcák jórésze is járhatatlan volt, — ma már a külterületet is betonjárdák kötik össze a község belsejével. A község dolgozói ma, 6-án este ünnepi nagygyűlésen em­lékeznek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordu­lójáról, 7-én pedig megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékművét. A népfront-bizottságok életéből Kelebián a nép front - bízott­ól tők a tömlőt. A nemrégen létesített torpevízmű a jó ivó­víz szolgáltatása mellett na­gyon hasznos szolgálatot tett; most a tűzoltásban is. Betegápolót keres a Kecskemét: Állatkórház, lakáscserével. 9921 PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő, bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Szerkesztőségi telefonközpont: 28-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 TcrjeszU a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyt postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Tej.: 15-29. 27-19 A Hazafias Népfront járási bizottságának szervezésében Katanics Sándor, a kiskunha­las,! gimnázium igazgatója, leg­utóbb Tompán tartott előadást »A serdülők nevelése« címmel, amelyben a családi és iskolai nevelés összehangolásának szükségességéről, problémáiról beszélt. A jelenlevő, mintegy másfélszáz szülő, nagy érdek­lődést tanúsított, s kérték, hogy hasonló előadásokat máskor is rendezzenek számukra, * November 16-án indul meg város- és járásszerte a nép­front-bizottságok tagjai részé­re szervezett téli oktatás. A városi népfront-bizottság 12 előadásból álló szaksorozatot indít meg, a város tájjelegé­nek megfelelő termelési ágak népszerűsítésére, ság foglalkozott a téli oktatás és az agitációs munka felada­taival, A tagság elhatározta, hogy a község szocialista át­szervezését illetően »egy nyel­ven« fognak beszélni s meg­követelik, hogy a falu vezető szervei álljanak élére az agi­tációs munkának. Épül a cserepesi iskola Mint már korábban hírt ad­tunk róla: a kiskunhalasi ta­nács ülése határozatot hozott a városban élő cigányok rend­szeres oktatásának megoldásá­ra. A cigánytelep lakói társa­dalmi munkában vállalták a tervezett egy tantermes iskola-, hoz szükséges vályog kiveté­sét. Ez az iskola az alsóvárosi iskola kihelyezett tantermeként működik majd, s a gyermekek! oktatása mellett filmvetítési,, ismeretterjesztő előadásokat is tartanak falai között. Az iskola építése az elmúlt héten megkezdődött, a szüksé­ges vályog rendelkezésre all. Addig is, amíg elkészül, a fel­nőtt cigányok részére novem­ber 10-én az alsóvárosi Iskolá­ban indul meg egy tanfolyam, az alapismeretek elsajátítására* a gyermekek pedig majd at új tanteremben tanulnak. Di­cséretes kezdeményezés, hogy a gimnázium KISZ-szcrvezelo elvállalta a cserepesi iskola patronálását, tankönyvekkel és különórák adásával segítik a betűvetésben a kis nebulókat. Új gazdája van a vásárcsarnoki árudának Nemrégen vette át a Vörös Szikra Termelőszövetkezet áru­dáját a halasi vásárcsarnok­ban a Fehértói Állami Gazda­ság, de máris nagy látogatott­ságnak örvend. Elsőrendű al­mát, körtét, egyéb gyümölcsöt, burgonyát és zöldséget árul, s a napi átlagos forgalma eléri az ezer forintot. A házáasszo­Dicséret a pénzügyi osztály dolgozóinak A megyei tanács végrehajtó bizottsága dicséretben részesí­tette a Kiskunhalasi Városi Tanács pénzügyi osztályát és elismerését fejezte ki azoknak a dolgozóknak, akik. a pénz­ügyi fegyelem megszilárdításá­ban részt vettek. Az osztály a költségvetésben biztosított összegeket célszerűen használta fel és a felhaszná­lásról okmányszerű bizonyla­tokkal swimrót: élj nyak szívesen vásárolnak ittj. mert nemcsak szép árut kap­nak, de olcsóbban is mint aa egyéni termelőknél: A gazdaság mintegy 5 vagon gyümölcsfélét értékesít a csar­noki áruda útján. Teheti, mert igen gazdag termést takarított be; almából 60, körtéből 35 va­gonnal szüretelt. Zömét export­ra szállítja; eddig Nyugat- és Kelet-Németország, valamint Csehszlovákia vásárolt tőle. A vártnál jóval nagyobb gyümölcstermés tette lehetővé, hogy a pártkongresszus tiszte­letére vállalt 818 ezer forint értéltű áru helyett a gazdaság már eddig 912 ezer forintot teljesített.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents