Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-06 / 261. szám
1959. NOVEMBER 6, PÉNTEK Világ proletárjai, egyesüljetek! XIV. ÉVFOLYAM, 261. SZÁM Ara SO fillér Továbbképző iskolák indultak A Művelődésügyi Minisztérium jóváhagyásával megyénkben 23 helyen indult továbbképző iskola a 14 és 16 éves A nagy átalakulások korszakába érkezett a falu, A régi életforma bilincseit feszegetik ma ezrek és ezrek, mert már belátták, bogy a kisüzemi termelés nem alkalmas a termelékenység hatalmas mértékű növelésére, a szocialista terme- i lőerők fejlesztésére a mező- gazdaságban. Éppen most növekszik meg a kulturális nevelőmunka hatalmas jelentősége a falusi dolgozók körében. Különösei! nagy szerep vár tanácsainkra, pártszervezeteinkre, művelődési apparátusunkra a tanyai művelődési gondok megoldása tekintetében, hiszen megyénk mezőgazdasági lakosságának tekintélyes része nem zárt településeken, művelődési intézményekkel jól ellátott területeken, falvakban, városokban lakik, hanem azoknak a környékén, a tanyavilágban. Nem véletlen, milyen nagy szerepet szánnak a megyéi pártbizottság és a megyei tar nács perspektivikus tervei a tanyai kulturális élet fellendítése szempontjából már készen álló és önként adódó centrumoknak, a tanyai, külterületi iskoláknak. Ezeknek a nevelői jelentős és eredményes munkát végeznek. Könyvtárakat kezelnek, előadások rendezésében segédkeznek, termelőszövetkezetek gondjainak az enyhítésében állnak a szövetkezeti parasztság segítségére, eredményes és szép felvilágosító tevékenységet folytatnak, a szövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében. Ezeknek a tanyai művelődési központoknak a fejlesztése tehát elsőrendű feladat. A Bajai Járási Tanács hónapokkal ezelőtt tanácsülésj határozatba foglalta a tanyai művelődési központok, iskolák tárgyi, anyagi feltételeinek felülvizsgálását és alapvető művelődési segédeszközökkel való ellátását. Hasonló kezdeményezések in- dultuK a kecskeméti járásban, és a kalocsai járás művelődési elképzelései között is jelentős helyet kaptak a »szállások« kulturális életével összefüggő, megoldásra váró kérdések. A jelek azonban azt mutatják, hogy nem mindenütt ismerték fel teljes mértékben a tanyai kulturális élet felemelésének szükségességét. A határozatok egy része még megvalósítatlanul, csak a papíron bizonyítja a falusi művelődés e fontos területének fejlesztésére irányuló készségét. A községenként elkészített őszi és téli kulturális tervek végrehajtása során a tanyai kulturális élet problémáinak megoldását— úgy kívánja az idő — mindenképpen a munka középpontjába kellene állítani, hiszen minden késlekedés nehezíti a gazdasági és társadalmi kérdések megoldását, fiatalok számára. Központi erőből 15 helyen, 8 helyen pedig a járási tanács tartalék alapjából kezdték meg működésüket a továbbképző iskolák. A továbbképző iskola új intézménye közoktátásügyi rendszerünknek, amely az általános iskola és a középiskola között foglal helyet. A továbbképző iskolában folyó oktató-nevelő munka tartalma az általános' iskolai anyagra épülő általános jellegű továbbképzést biztosít szoros kapcs fiatban a gyakorlati élet és a hasznosság követelményéivel. A továbbképző iskolában nincsen tehát szó szakképzésről. A rendelkezésre álló heti hat óra ezt nem is teszi lehetővé. Általános jellegű, de^ a gyakorlati élet szempontjából biztosít a 14—16 éves tanulóknak előrehaladást, továbbképzést a magyar nyelv és irodalom, továbbá az alapvető mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok területén. A szakoktatók nagyobb részt jó pedagógiai érzékkel rendelkező agronómusok. A továbbképző iskolák főleg megyénk termelőszövetkezeti községeiben és egyéb falvakban kezdték meg működésüket. A megyei tanács művelődésügyi osztálya értesítése szerint ezeken az iskolákon több mint 1200 fiatal tanul. Lengyel mezőgazdasági küldöttség járt megyénkben A hazánkban tartózkodó lengyel mezőgazdasági tudományos küldöttség — a Magyar Tudományos Akadémia vendége —. szerdán Egeiszegi Sándor Kossuth-díjas kutató vezetésével megyénkbe látogatott. A Varsói Mezőgazdasági Főiskola nyolctagú delegációja, dr. Flesse professzor irányításával a homok hasznosítását tanulmányozza. . Sarok Antal, a megyei tanács végrehajtó bizottságának helyettes elnöke és Bank’ Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője tájékoztatta a vendégeket a kiskunsági homokterületek jelenlegi hasznosításáról és a további tervekről. A küldöttség megtekintette a Duna—Tisza köri Mező- gazdasági Kísérleti Intézetet, ahol a nemesítői munka majdnem teljesen a homoki növény- kultúra fejlesztését szolgálja. A delegáció tagjai nagy elismeréssel nyilatkoztak az itt folyó munkáról. A nap folyamán ellátogattak a Helvéciái Állami Gazdaságba is, ahol a nagyüzemi szőlőművelést tanulmányozták. 360 újítás, 3640000 forint megtokdrítás, 222000 forint újítói díj Kiállítás a Kiskunfélegyházi Gépgyárban Érdekes és igen tanulságos kiállítás nyílt a Kiskunfélegy- hári Gépgyár kultúrotthohá- ban. 129 újító öt évi tevékenységének összesített eredményei mellett az idén bevezetett újításokat egyenként is bemutatták. A 32 mintadarab látszatra nem sokat mond a szemlélőnek, de a mellettük levő részletes leírások annál szebb sikerekről tanúskodnak. Az 1955-től 59-ig bevezetett újítások 2 130 000 Ft megtakarítást eredményeztek. Ezzel szemben az idén szeptember végéig megvalósított újítások több mint 1 400 000 forint eredménnyel jártak, amely összegnek döntő része küllőidről vásárolt rozsdamentes acélanyagok megtakarításával kapcsolatos. Az újítók között több olyan név van, amelyek külön említést érdemelnek. Nem véletlen, hogy a sort az igazgató nevével kezdjük. Orbán Miklós elv- társ nyolc újítása 369 ezer forint megtakarítást eredményezett. Vágány Ferenc szervezési osztályvezető 12 újítása 392 ezer forint, Kis* István művezető 17 újítása .337 ezer forint, Szőke István normatechnológus 21 újítása 309 ezer forint, Beszc Mihály főmérnök három újítása 235 ezer forint, Csenki Béla anyaggazdálkodási élőadó 10 újítása pedig 208 ezer forint megtakarítást eredményezett. Ha a fentiek olvasása után valaki azt kérdezné tőlünk, hogy miért éppen a vezetők, a műszakiak nevét soroltuk fel példaként,. azoknak a következőket, válaszolnánk: ahol a vezetők keresve, kísérletezve mindig jobbat és olcsóbbat akarnak alkotni, ott a dolgozók is ezt az utat járják, mert a, példa ragadós, kivált ha olyan anyagi ösztönzéssel jár, mint egy-egy sikerült újítás. Régebben golyósprésen kézi erővel domborították a konzervgyári duplikálok belső és külső köpHyszelvónyeit. Ma a rozsdamentes acélrészeket egy speciális szerszám alkalmazásával hidraulikus prés- gépen sajtolják. Képünk Balogh László domborítót, az újítás kivitelezőjét ábrázolja munka közben. A sörtartályok fenékdomborítását eddig a MAVAG-ban végezték. Hat újító fáradozásának eredményeként ma már fémhúzással maguk formálják az alumíniumlemezeket. A gyár így egy év alatt 550 000 forintot takarít meg, a hat dolgozó között pedig 30 000 forint újítási díjat osztottak szét. Farkas Sándor TMK csoport- vezető már húszszoros újító. Horváth József és Kiri István lakatos csoportvezetők 14—16 újítását vezették be eddig. Ka- nyó László esztergályos és Va- kulya János szerszámlakatos- kilencszeres újítók. Bogár Károly lakatos csoportvezető tíz újítása pedig • 70 ' ezer forint megtakarítással. járt, s a névsor még igen hosszú, hiszen a gyár 129 újítójának . többsége a fizikai dolgozókból tevődik. E kis ismertetés végén szólnunk kell még egy ösztönzőről. Jó dolog a nyereségrésze4 sedési rendszer, de a több és olcsóbb termelés segítő eszközéve csak akikor válik,' ha jelentőségéhez mérten számolunk vele és tervszerűen igy'ék- szünik kihasználni a benne rejlő takarékossági lehetőségekét. A Kiskunfélegyházi ..Gépgyár vezetői ilyen lehetőségnek tekintik az újító-mozgajmat, * :s mint eredményeikből is Játszik, nem alaptalanul; Sándor Géza;; November 7-! ünnepségek megyénkben A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 42. évfordulója alkalmából megyénk üzemei, vállalatai, intézményei és más szervezetei rendeznék bensőséges ünnepségeket. Kecskeméten november 6-án az általános és középiskolák művészeti csoportjai adnak gazdag kulturális műsort . az üzemek dolgozóinaik. November 7-én a délelőtti órákban leplezik le Herezeg Klára szobrászművésznő az 1919-es mártírokról alkotott bronz-szobrát. Házadébevaiiás az idén használatba vett épületekről A pénzügyminiszter rendelkezést adott ki az 1960. évi házadó és lakáshelyreóllítási hozzájárulás kivetéséről. " A rendelkezés értelmében házadó és lakáshelyreállításii hozzájárulás kivetéséhez ez év november 30-ig házadó bevallást kell benyújtani az 1959-ben használatba vett új épületekről, továbbá azokról a házakról, amelyeket ez év során az államosítás alól mentesítettek és magántulajdonba _ visszaadtak. Házadó-bevallást kell készíteni az olyan házakról is, ahol az épület birtokosának vagy bérlőjének, személyében, vagy az épület bérjövedelmének ösz- szegében ez év sorain változás következett be. A rendelkezés szerint az 1960. évi házadót és lakáshelyreállítási hozzájárulást a bekövetkezett változásoktól eltekintve az 1959. évre megállapított összegben kell kivetni. Majd ezt ítövetően a párt, a tanács és a hivatali szervek képviselői megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékművet. Baján az üzemek, vállalatok is külön ünnepség keretében emlékeznek meg a Nagy Októberi , Szocialista Forradalom évfordulójáról. November 6-án délután 5 órakor a Józsiéi Attila Művelődési Ház Dózsa- termében a város pedagógusai jönnek össze a* megemlékezésre. Előadást tart .dr. Lantos Istvánná, a III. Béla Gimnázium igazgatója. Az ünnepi műsort a III. Béla és a német gimnázium közösen adják. November 7-én megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékművét, mely alkalomból a város dolgozói a felszabadító vörös- hadseregnek emlékzászlót adományoznak. Koszorúzás! és kulturális műsorral egybekötött ünnepségeket rendeznek az üzemek, vállalatok és egyéb intézmények dolgozói Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason, Dima- vcesén, Bácsalmáson, Kalocsán és Kiskőrösön, Az októberi szocialista forradalom tiszteletére új művelődési otthont avatnak Madarason, Kaskantyiui, Császártöltésen és Hetónyegyházán, A megyei tanács művelődési osztálya 430 ezer forintot adott az új művelődési otthonok berendezésének biztosítására. Gyönyörű iskolát. adnak át a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 42. évfordulója alkalmából Kecelen. A nyolc tah-’ termes, modern stílusban épült új oktatási intézmény közel '8 millió forintba került. Ezen a napon a községfejlesztési hozzájárulásokból több új intézményt avatnak ’ mégy cnkben, VWVWWWWWWVWK Kígyóspuszfai nevelők ankélja A kígyóspusztai pedagógusok részére tartott ankétet a kiskunmajsai pártbizottság.. Az ankéten a pedagógusok többek, között azt is elhatározták, hogy iskolánként .tartanak rendszeres ismeretterjesztő előadásokat, valámint szorgalmazzak a családlátogatásokat is.
