Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-28 / 280. szám

1959. november 28. szombat /Tmagyaí? szocialista munkáspárt BÄCS-KISKUN megyei lapj Tervező-, statisztikus-, kereskedő-, szakács-, felszolgáló-, üzletvezető- és ellenőrképzés a kecskeméti iskolák levelező tagozatain A LEVELEZŐ oktatás roha­mos fejlődése méltó képet nyújt a különböző iparágakban tevé­kenykedő dolgozók tudásvágyá­ról, s mutatja államunk gon­doskodását is Riportutunk so­rán két iskolában tettünk láto­gatást abból a célból, hogy megismerjük a levelező okta­tás jelenlegi helyzetét Kecske­méten. Dr. Csapó László, a közgaz­dasági technikum kereskedelmi tagozatának szövetkezeti sza­kán vezeti a levelező oktatást. Kérdéseinkre válaszolva elmon­dotta, hogy 1954 óta képeznek rendszeres levelezóoktatás ke­retében dolgozókat, akik négy év alatt magyar, történelmi, politikai gazdaságiam, mate­matikai, kémiai, fizikai, áru- ismereti, könyvviteli, statisztikai, tervezési és jogi ismereteikre tesznek szert. — Jelenlegi létszámunk — mondja Csapó elvtárs — a négy- osztályban együttvéve 226 fő, s a második osztályba lépők helyét újabb 146 tanuló fog­lalta el. Heti egy alkalommal konzultációt tartunk délután 2- től 8 óráig, majd negyedéven­ként beszámolnák a hallgatók a kijelölt tantárgyakból. Meg­nehezíti azonban a részvételt — és máris bizonyos lemor­zsolódáshoz vezetett — a vál­lalatok vezetőségeinek meg nem értése a dolgozók tudásvágyá­val szemben. Nem egyszer elő­fordult ugyanis, hogy a válla­lati munka miatt nem jelen­tek meg az iskolában a la­pulok, — Ügy tervezzük — fejezte be nyilatkozatát Csapó elvtárs ■—, hogy a negyedik negyedév végén a hallgatók képesítő vizsgát tesznek és ezzel képe­sített könyvelői, tervezői és statisztikusi állást tudnak majd betölteni, AZ I-ES SZÁMÚ kereske­delmi tanulóiskola tagozatának nagyszámú hallgatósága a leg­különfélébb szakmai ágak tud­nivalóit sajátítja el kilenc hó­nap alatt. A vegyesiparcikk tanfolyam 16, a szakács 48, az eszpresszó 13, a felszolgáló 19, az élelmiszer 29 és a ru­házati tanfolyam 36 jelentke­zővel indult. Fontosnak tartják a boltvezetők képzését is. 30 boltvezetői, 17 vendéglátóipari üzletvezetői és 23-as létszámú ellenőri tanfolyam vette kez­detét Kecskeméten. Figyelmet érdemel a képesített könyvelői tanfolyam, amelynek létszáma 40 fő. Ezen felül Kiskunfélegy­házán is tartanak előadásokat — ugyancsak felnőttek részére. A hírek szerint 21 felszolgáló, 42 szakács, 30 boltvezető és 16 vegyesiparcikk-tanfolyamra be­iratkozott hallgató tanul a fél­egyházi iskolában. Itt is — akár a közgazdasági techni­kumban — hetenként egy al­kalommal tartanak oktatást. Az érdekesség kedvéért Tímár Sándor elvtárs, az- iskola igaz­gatója megemlítette, hogy a kecskeméti szakácstaniolyaim látogatója egytől-egyig nő és Félegyházán is csupán két férfi tanulja a szakácsmesterséget. A szakácstanfolyamxa jellem­ző, hogy túlnyomó részt a két Kecskeméti Konzervgyár és a Baromfifeldolgozó Vállalat dol­gozói köréből kérték felvéte­lüket. A kereskedelmi tanfolyamo­kon kívül természetszerűen szakmunkásképző tanfolyamo­kat is szerveztek ebben az is­kolában, ahol a résztvevők költségeit vállalataik fedezik. BŰCSÜZÖLL Tímár elvtárs mondotta, hogy náluk lemor­£638 forint élték ű társadalmi munka A Tiszaújfalui Tisza Terme­lőszövetkezetben a Kiskunfél­egyházi Gépállomás dolgozói segítettek a szerfából készült sertésfiaztató megépítésében. A dolgozók kongresszusi verseny- felajánlást tettek, eszerint tár­sadalmi munkában segítették az épület elkészülését. 805,5 munkaórát dolgoztak, melynek értéke 5638 forint. zsolódás nincs és a hiányzás is nagyon csekély. Minit emlí­tette, azt szeretnék elérni, hogy Bács-Kiskun megye ke­reskedelmi hálózata számára minél jobb képzettségű sze­mélyzetet és vezetőket adja­nak, Kohl Antal GALAMBOK A TILALOMFÁN Országhatár az országban: “-Kato­nai demarkációs vonal-“ — hirdeti a tábla Koreában, a 38. szélességi fok­nál. Talán ugyan­ott, ahol évekkel ezelőtt egy másik felvétel készült, összeégett asszonyt ábrázolt, -karján se­besült gyermekkel. Akkor háború volt Most: fegyverszü­net. A tilalomfán — amelynek szöges drótsövénye immár hat esztendeje vá­lasztja el egymástól az északon és a dé­len élő koreaiakat — galambok ta­nyáznak. Miért nem építenek nekik dú­cokat? A tilalomfa anyaga erre éppen alkalmas lenne... 25 évi részletre vásárolhatók meg az állami tulajdon ima levő lakóházak A mostani bérlőt elővételi jog illeti meg A napokban járult hozzá a megyei tanács végrehajtó bizott­sága 231 állami tulajdonban levő lakóház eladásához. Ez nem az összes, mert a megye különböző községeiben, városaiban még 1600 ilyen házat értékesítenek rövid időn belül. Mivel ezek­nek az épületeknek az eladá­sát az Országos Takarékpénz­tár bonyolítja le, felkerestük Herold Józsefet, az OTP me­gyei fiókjának iparügyi elő­adóját, tájékoztasson bennün­ket: hogyan értékesítik ezeket a házakat? — A megyei tanács végre­hajtó bizottságától kapjuk meg az eladásra kerülő épületek jegyzékét — kezdte tájékozta­tóját Herold elvtárs. — Ahhoz, hogy reális áron adhassuk el a házakat, előbb meg kell azok értékét állapítani. Az épületek állagának vizsgálatára a járási tanácsok műszaki csoportjait kérjük fel, amelyek a rendelet értelmében egy hónapon belül A „szabadság bajnoka" Egyes nyugati vé* lemények szerint Franco a szabadság védelmezője. — A Pravda így látja Francát, a »szabad­ság bajnokát«. ür.'hí*-.' A legyem’. A kiskőrösi járásbíróság előtt a közelmúltban érdekes lakásper zajlott le. Egy család a fülöpszállási adóügyi megbí­zott tanácsára költözött be egy szabad rendelkezés alatt álló, átmentileg üres lakásba. Az adóügyi megbízott ugyanis azt mondta, hogy a ház után hátralékos adó van, s a taná­csára beköltözött bérlő majd havi 50 forintos adótörlesztést eszközöl. A család válóban be is költözött a lakásba — annak tulajdonosának minden ellen­kezése ellenére —, s egy ízben 50 forintét be is fizetett. A lakás tulajdonosa beperel­te a beköltöző családot, amely a polgári per folyamán arra hivatkozott, hogy a beköltözés hatósági intézkedésre történt. A bíróság azonban megállapí­totta, hogy lakáshasználatuk jogcím nélküli, mert az adó­hivatal tanácsa ilyen beköltö­zésre hatósági intézkedésnek nem tekinthető. Az egyébként is szabadrendelkezés alatt álló lakás tekintetében még a la­káshivatal sem bír lakáskiuta­lási joggal, így a beköltöző az idóhivatal tanácsára, mint ha- .ósági intézkedésre, nem hi­vatkozhat, kell, hogy befejezzék ezt a munkát Ezzel egy időben a megyei Ingatlankezelő Vállalat értékbecslést végez. Amikor az állag- és érték- becslések elkészültek, az OTP azok figyelembe vételével a helyszínen állapítja meg az el­adási árakat. A házakat bárki megveheti, az elővételi jog azonban a lakóépületek jelen­legi bérlőit illeti meg. Ameny- nyiben többlakásos a ház és több bérlő van benne, min­denki csak a saját bérleményét veheti meg. Ha viszont a töb­biek nem tartanak igényt a sa­ját maguk által lakott részre, egy bérlő is megvásárolhatja az egész épületet Ebben az esetben sem lehet azonban ki­költöztetni senkit sem a ház­ból. Vételkor a megállapított ár 10 százalékát kell befizetni, a többit 25 év alatt lehet letör- leszteni. Amennyiben a vevő hamarabb kifizeti a vételárat, kedvezmény illeti meg. Ha pl. a vételi szerződés megkötése­kor az épület árának felét ki­fizeti, a 10 százalékon felül befizetett összeg 25 százalékát visszatérítik neki. Jelentős kedvezmény még az állami tulajdonban levő házak vételénél, hogy nem kell a vé­telár után 15 százalékos va­gyonátruházási- és okirati ille­téket fizetni. Csupán egy kö­vetelményt támaszt a? állam a vevővel szemben: míg a vétel­árat le nem törlesztette, az épü­letet köteles tűz ellen biztosí­tani. Néhány állami tulajdonban levő ház állaga eléggé lerom­lott, tatarozásra szorul A 27/ 1959-es kormányrendelet lehe­tővé teszi, hogy a vevő a ház vételárának törlesztése mellett felújítási hitelt is felvehessen — fejezte be tájékoztatóját He­rold József. „SS vasún pályán átjárni életveszélyes. Akik nem akarják — s akik nem tudják magukat ehhez tartani « November 15-én 10 óra 30 perckor a kecskeméti alsópálya­udvaron a 3837-es számú vonat elindulása után Rimóczi Mária Kecskemét, Monostori utca 8. szám alatti lakos a vasúti pá­lyán át akart a városba menni és nem vette észre, hogy a mel­lette lévő vágányon egy moz­dony közeledik. Talán még most, cikkünk megjelenésekor sem gondol arra, hogy életét a for­galmi szolgálattevő mentette meg, aki észrevette és elzavarta onnan Rimóczi Máriát. A felelősségrevonáskor Rimó­czi Mária azzal védekezett, hogy nem ismerte a szabályt: „A vasúti pályán járni életveszélyes és szigorúan tilos.” Mint mond­ta, erre még csak figyelmeztető tábla sem utasította. Ha körül­nézett volna, akkor láthatta vol­na az alsópályaudvar összes sze­mélyi bejáratánál, s a pályaud­var több részén is. Hasonló eset nem egyszer for­dult elő, Olyan helyzet is elő­adódik azonban, amikor egy-egy ipari környék dolgozói lakóte­lepükről csak a vasúti pályán át juthatnak munkahelyükre.) Bálint István felügyelő, a kecs­keméti alsópályaudvar főnöke mondotta el, hogy a Kecskeméti Konzervgyár 2-es számú telepé­re a Muszáj ban és a Zsinór utca környékén lakók nagyobb eső­zések idején csakis a vasúti pá­lyán át mehetnek el munkahe­lyükre, mert a Zománcipari Mű­vek mögött vezető útat elbo­rítja a víz. Valóban előadódik ilyen hely­zet, s jó lenne, ha a városi ta­nács illetékesei felfigyelnének erre. A végleges megoldásig sem engedhető meg azonban, hogy a lakosság felelőtlenül, saját testi épségét veszélyeztetve járkáljon át a vasúti pályákon. B. F. J. "i Tartásdíj megítélés — két tárgyaláson A kiskőrösi járásbíróságon a közelmúltban egy hónap alatt két ízben szerepelt ugyanaz a gyermektartási per. Az első íté­let szerint az anyának és gyermekeinek 400 forint gyer­mektartásdíjat ítéltek meg, de röviddel ezután az anya újabb pert indított annak érdekében, hogy a 400 forint helyett két gyermeke után 628 forintot kapjon. A korábbi perben ugyanis nem ismerte a gyer­mekek apjának keresőiét, és jóhiszemű tudomása szerint két gyermeke után azért kért 400 forint tartásdíjat, mert úgy gondolta, hogy az apa fize­tése 1000 forint. A korábbi perben, miután az anya meghatározott össze­gű tartásdijat kért, s az apa az összegszerűséget nem kifo­gásolta, a bíróság a kereseti kérelem alapján hozott Ítéletet. A második perben azonban a kereseti körülmények tisztázá­sával a bíróság megállapította, hogy az anyát valóban 628 fo­rint tartásdíj illeti meg, s ezt az összeget meg is ítélték neki. i Törvényes-e az adóügyi előadó lakásügyi tanucsa?

Next

/
Thumbnails
Contents