Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-28 / 280. szám

1959. november 28. szombat 5. oldal e>£ VII. f>úrikonqritmus miliő- Itőizőttiíie Elérték a termelés és termelékenység 1960-ra tervezeti szintjét a Bajai Épületasztalosipari Vállalatnál Egymillió forint termelési érték havonta íllandó munkaalkalom 150 dolgozónak 1960-ban megoldódik a Motor- és Gépjavító helyiségproblémája Nagyot fejlődött ebben az Minden nap egy, de néha több vagon gördül ki ajtóval, ablakkal megrakva a bajai vas­útállomásról. A feladó: a Bajai Épületasztalosipari Vállalat. A gyár dolgozói havonta 130 .»köbméter deszkából 2300 ajtót ■— tokkal együtt —, s 1500— 1700 ablakot küldenek az épít­kezésekhez. így kerekedik ki az a kétmillió érték, amivel az év elején a felsőbb szervek megtoldották a vállalat eredeti tervét, s az a 4 százalékos terv­túlteljesítés, amely a kongresz- szusi verseny kezdetén a mun­kások közös akaratából szüle­tett meg. Gyorsabb, jobb munka — nagyobb keresel — Ha mindenki egyet akar, a siker elmaradhatatlan — mondják az üzemben. Ennek a szólás-mondásnak igazsága itt is bebizonyosodott. A második negyedévben 113, a harmadik­ban 66 000 forinttal teljesítették túl a tervet. A költségeknél a vállalt 90 000 forint helyett — egész évre vonatkozik — a második negyedévben 109, a harmadikban pedig 72 ezer fo­rintot takarítottak meg. Az egy főre jutó termelékenység ne­gyedévenként 300—320 forint­tal nagyobb az előírtnál. Ezek a változások tükröződ­nek az átlagbér emelkedésénél is. Míg az első negyedben egy munkás átlagban 4019 forintot keresett, addig ez az összeg a harmadik negyedévben 4355 fo­rintra emelkedett. Ezekben az eredményekben tükröződik a fellángolt vetél­kedésből fakadó több, olcsóbb termék, a szakmai tudás bővü­lése, egymás segítése, a párt- szervezet kezdeményező, moz­Jöhet a Télapó A Kiskereskedelmi Vállalat kecskeméti üzleteiben 30 mázsa piros szaloncukor várja az ün­nep előtti vásárlókat. Örömhírt közölhetünk a mogyorókedve­lőknek is: a múlt évi 7 mázsa földi mogyoró helyett most 25 mázsa kerül forgalomba. Az üzletekbe különben 12 mázsa füge is érkezett. Gesztenyéből 20 mázsát kaptunk és körülbe­lül 15 mázsa különleges olasz gesztenye is forgalomba kerül. Bőséges az áruellátás mákból is, 50 mázsa van az üzletekben. Jól sikerült ifjúsági találkozó Az elmúlt napokban jól si­került ismerkedési estet és if­júsági találkozót rendezett a Kecskeméti Ruházati Ktsz alap­szervezete. A találkozón, ame­lyen közel negyvenen vettek részt, ' társasjátékkal, tánccal szórakoztak a fiatalok. A jól sikerült találkozót a jövőben minden második hé­ten megrendezik, amelyet mű- »orral bővítenék ki a lelkes kiszisták. Elhatározták, hogy színjátszócsoportot és tánczene­kart szerveznek, ezzel is színe­sebbé teszik a találkozókat. Határozat született arra néz­ve is, hogy beneveznek a »Fel- szabadulási Kulturális Sereg- szemle«-mozgalomba és részt vesznek a József Attila olvasó­mozgalomban. A fiatalok az ismerkedési esi után megtekintették a televízió műsorát. Az összejövetelen szép számban megjelentek u szü­lők is. Bartha Mihály levelező gósító szerepe, a kommunisták példamutatása és egy-két je­lentős szervezeti intézkedés. Ez utóbbiakról egy kicsit részlete­sebben szólunk. Párok helyett brigádok Az év elején párban dolgoz­tak a munkások. A megnöve­kedett feladatok azonban új munkaszervezést követeltek. A vállalat vezetősége hozzákez­dett a brigádok szervezéséhez. Kezdetben még az olyan jó­kezű idős szakmunkás, mint Elmer János is kétkedéssel fo­gadta az új munkaszervezést, s az abból várható előnyöket Ö is, mint még sokan mások, azt hitték: csökken majd a keresetük. Éppen az ellenkezője történt. Elmer János 1375 forintos át­lagkeresete a brigádban 1699 forintra emelkedett. Ezenkívül a brigádszervezés életképessé­gét mutatja az is, hogy az ab­lakgyártásnál a termelékeny­ség 33 százalékkal nagyobb mint tavaly, vagy az év első negyedében volt. Ez a szervező munka még nem fejeződött be teljesen. A másik intézkedés az anyag- gazdálkodásnál teremtett döntő változást, A Bajai Állami Gazdaság­ban ez év márciusában egyik aktívaülésen a dolgozók leg­jobbjai beszélték meg a gazda­ság előtt álló termelési felada­tokat. Már ezen a megbeszélé­sen a gazdaság dolgozói, agre- nómusai, brigádvezetői igen figyelemreméltó javaslatokat tettek a hozamok emelése, az anyagtakarékosság, az önkölt­ségcsökkentés érdekében. A lelkes hangú megbeszélés után a gazdaság valamennyi üzemegységében, növénytermesz­tési és állattenyésztési brigád­ban a dolgozók maguk vitat­ták meg, hogyan lehetne a gazdasági év végén többet adni a népgazdaság asztalára. Eze­ken a megbeszéléseken fogam- zott meg a gondolat, hogy a pártkongresszus tisztele­tére a gazdaság dolgozói két és fél millió forint terméstöbbletet vállaltak. Megkezdődött a versengés. Részt vettek ebben az állatte­nyésztési, növénytermesztési, gépesítési dolgozók éppen úgy mint a brigádvezetők, üzem- egységvezietők, adminisztratív dolgozók, a főkönyvelő és az igazgató. A lelkesedésnek meg lett a gyümölcse, mert a leg­utóbbi értékelés szerint előreláthatólag a tervhez Több ezer szép, kis- és nagy­baba érkezett a hét első nap­jaiban 130 hatalmas ládában, új fajta, legmodernebb játé­kokkal az Állami Áruházba. Az átvevő helyiségben mintha Meseországban erezné magát a látogató, a Télapó ünnepére és karácsonyra érkezeit ízléses já­tékok között. Megtalálhatunk itt mindent, a mackótól az elemmel működő vízibuszig — amit csak egy gyermek el tud képzelni. Télapó-jövetel előtt a sok­sok ezer forint értékű játékok­ból az Állami Áruház decem­ber 1-cn játékkiáilítást nyit a A főszabász adja ki az anyagot A régi gyakorlat szerint a raktáros adta ki a feldolgo­zandó anyagot. Ennek a mód­szernek az volt a hátránya, hogy a hasznos hulladék nem mindig került vissza a raktár­ba. Az új szervezésnél az anyaggazdálkodást a vállalat vezetősége a főszabász kezébe rakta le. Pólyák Béla főkönyvelő pe­dig olyan elszámolási rendszert dolgozott ki, amelynek segítsé­gével naponta megállapítható: hova, mennyi, milyen anyagot használtak fel, mi készült a hasznos hulladékból. Egyébként a városi népi ellenőrző bizott­ság, s a vállalat felsőbb szer­vei is megdicsérték a főköny­velőt a kiváló ellenőrzési mód­szer kidolgozásáért és beveze­téséért. Úgy hírlik, a testvér- vállalatoknál is rövidesen Pó­lyák Béla rendszerével ellenőr­zik az anyaggazdálkodást. Befejezésül megállapíthatjuk: a Bajai Épületasztalosipari Vál­lalat kollektívája teljesítette a márciusi határozatban megje­lölt feladatokat A jó munka lehetővé teszi, hogy jövőre 10 —12 napi bérnek megfelelő nyereségrészesedést is oszthat­nak. Venesz Károly viszonyítva 6—7 millió fo­rint közötti túlteljesítést ér cl a gazdaság. A betakarítási munkákat idő­ben elvégezték, a vetést jóval a határidő előtt befejezték. Az állami gazdaság munkásai tovább folytatják a versenyt. Káplár Kálmán állattenyésztési brigádja olyan kötelezettséget vállalt, hogy a gondozásukban lévő 173 darab fejőstehénnél a november 17-i termeléshez vi-' szonyítva tehenenként 0,6 literrel emelik a napi tejtermelést. Ez november 30-ig közel 1300 liter tejnek felel meg, ami négyezer forintot jelent. Németh József levelező A Művelődésügyi Miniszté­rium és a Magyar Nemzeti Ga­léria főigazgatója — a kecske­métiek kérésére — Telepy Ka­talint bízta meg a képzőmű­vészeti hónap megrendezésé­vel. Ö gyűjtötte össze — főváro­si és helyi magángyűjtőket is felkeresve — 3 kiállítás teljes •anyagát is. Ha e megmozdulás sikerrel zárul — az elismerés megyei TIT klubjával szemben levő üzletben, ahol közel 100 ezer forintos forgalommal most zárult a rádió- és csillárkiállí­tás. A párnapós kiállítás alatt több mint 40 rádió, 17 lemez­játszó, szebbnél szebb csillárok találtak gazdára. A Télapó azonban az Állami Áruházban nemcsak a gyerme­keknek hoz meglepetést. Az áruház — ahol most a tavalyi árukészlet kétszerese várja a vásárlókat — több ezer jó mi­nőségű férfi inget, gyönyörű nyakkendőket, pipere cikkeket és egyéb különleges ajándéko­kat is forgalomba hoz. esztendőben Kiskunhalason a Motor- és Gépjavító Vállalat. Tavasszal megtették az első lépéseket a vállalat végleges telephelyének kialakítására. A volt vágóhíd épületében ma már Írét műszakban kattognak a különböző méretű exender- présgépek. A régi vágócsamo- kokban május elseje óta üzem­szerűen folyik a különböző nyí­lászáró vasszerkezetek és egész sor építőipari vastömegcikk gyártása. — Mióta a tanulóidő elmúlt — tájékoztat bennünket Modok Balázs elvtárs, a vállalat igaz­gatója — havonta egy millió forint értékű árut ad új üze­münk az építőiparnak. Jelenleg 64 féle nyíláselzáró vasszerke­zet, zár, diópánt, csatornavas, szegletvas stb. többszáz alkat­része készül itten, ami csak egy építkezéshez szükséges. Mi­vel pedig az elkövetkező esz­tendőkben több százezer lakást szándékszunk építeni, a válla­latra az eddigieknél nagyobb feladatok várnak. A gazdaságosabb termelést, az építőipar növekvő igényei­nek kielégítését célozzák a most folyó beruházások is. Az üzem mögött már kialakult a jövendő gyártelep impozáns képe. A két, egyenként ezer négyzetméter alapterületű új gépcsarnok már falegyenben van, s elkészülte után nemcsak nagyrésze őt, a főrendezőt illeti. Munkatársunk felkereste a múzeumban — éppen a Fényes Adolf kiállítás képeit rendez­gette —, hogy néhány kérdésre választ kapjon. — Miért vállalta el e sok fáradtsággal járó tisztséget? — kérdeztük először. — Ilyen nagyarányú képző­művészeti . megmozdulás vidé­ken még sehol nem volt. A Magyar Nemzeti Galéria mun­katársai és általában a képző­művészeti élet vezetői szeret­nék, ha az itteni szervek ne­mes kezdeményezését siker ko­ronázná. Ezért tették lehetővé számomra, hogy munkaidőm­nek jelentős részét itt a város­ban töltsem. Egyetértünk a he­lyi művelődési szakemberekkel abban, hogy a legfontosabb feladatunk a művészet, a mű­vészek és a nagyközönség »ösz- szebarátkoztatása«. Persze, ez irányban történt már az or­szágban és itt Kecskeméten is sok minden. Mi most megtet­tünk minden telhetőt. Nagy­szerű anyagot gyűjtöttünk ösz- sze. felkutattuk a magánosok­nál levő értékes — és e kiállí­Daczi Benőné betanított gép* munkás május eleje óta dolgo­zik a Motor- és Gépjavító új üzemében, de nevét már a leg­jobbak között említik. A szór* galmas munkásnő a kongresz* szusi versenyben átlág 125 szá­zalékra teljesíti normáját. a három üzemrész kerül egy helyre, de mód nyílik a foglal­koztatottak számának növelé­sére is. A tervek szerint I960-- ban újabb 140—150 dolgozónak teremtenek állandó murikaal-: kaimat. S. G. tásokba kívánkozó — festmé­nyeket is. — Kérjük, ismertesse az első napok fontosabb eseményeit. — Vasárnap 10 órakor fel­avatjuk Fényes Adolf szülő* házán az emléktáblát, 11 óra­kor a múzeumban Ortutay Gyula elvtárs nyitja meg a Képzőművészeti hónapot, majd Pogány ö. Gábor — igen érté­kesnek ígérkező «— rövid, elő­adással a Fényes Adolf emlék- kiállítást . és a kecskeméti- mű- vésztclep múltja című kiállí­tást. Ezúttal is felhívom a figyel­met a Mai magyar művészet című kiállítás megnyitására. Itt Aradi Nóra, e kérdés ta­lán legjobb szakértője mond beszédet. Kedden képzőművé­szeti filmeket vetítenek az Épí­tők Katona József filmszínhá­zában, csütörtökön pedig OeU macher Anna: Fényes Ado if művészete címmel a TIT klub­termében tart vetítettképes előadást Az 1-es számú postahivatal vasárnaptól kezdve a Képző­művészeti Hónap tartama alatt különleges, díszes emlékbélyeg« zút használ. A vállalt 2,5 millió háromszorosával 6—7 millió forinttal teljesíti tói évi tervét a Bajai Állami Gazdaság VW/WVSWi<WW (JátíkkiáLLítás DCeeiktmLte.il Negyedévenként több mint 20 000 darab, hét centiméteres bevésőzár készül az üzemben. Bales Kálmáimé, Dezső Gizella és Bercsényi Miklósné szerelik a bevésőzárakat. A képzőművészeti hónap első napjainak eseményei Beszélgetés Telepy Katalin művészettörténésszel

Next

/
Thumbnails
Contents