Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-28 / 280. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 'UUiUtve. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS - KISKUN MEGYEI LAPJA , XIV. ÉVFOLYAM, 380. SZÄM Ara SO fillér 1959. NOV. 28, SZOMBAT Csak nagyüzemben lehet csökkenteni a paradicsomtermesztés önköltségét Az izsáki új iskola Három nagy iskolát attakét •oncfpltetítiének az idén me­gyénkben: a soltvpdkertit, az 'zsákit és a kecelit. Mindhá­rom büszkesége pemcsak me­gyénk, hanem . az egész ország oktatásügyének. Kénünkön a közel 5 millió forintos beruhá­zással épült izsáki nyolctanter­mes általános iskola látható. Szeptember óta már tanítanak benne. A modern, víz-, és lég­fűtéssel ellátott épületben is­kolaorvosi rendelő, több úttörő­szoba, természettudományi ás politechnikai tanterem is van. Az új iskola felépítésével nagy­mértékben csökkent a belterü­leti tantermek túlzsúfoltsága. Míg azelőtt 65, most 39 tanuló jut eev tanteremre. A Duna—Tisza közi Mezőgaz- klasági Kísérleti Intézetben csü­törtökön a paradicsomtermesztés iés a paradicsomsűrítmények el­őkészítésének problémáiról egész­Egy hónapon át sok sző esik megyénkben — most elsősorban a megyeszék­helyen — a képzőművészetek problémáiról. A kecskeméti képzőművészeti hónap rendez­vényein, kiállításain százakkal és ezrekkel lesz módjukban ta­lálkozniuk az alkotóknak és az alkotásoknak, a képzőművészét harat-'lnak. Nem veietlen jelenség, hogy Bács megyében képzőművészeti hónapot lehetett rendezni. Az alapját, a kiindulási pontját en­nek a vállalkozásnak nyilván­valóan az teremti meg, hogy megyénk nagyszerű képzőművé­széit múltja, hagyományai mel­lett, élő, eleven, fejlődőképes képzőművészeti munka, nagy reményekre jogosító művészeti kollektíva létezik. Hiszen a leg­főbb cél — amellett hogy a múlt szép hagyományait ápol­juk, felelevenítjük — a kép­zőművészeti hónap alatt, hogy minden alkotás és alkotó a má­nak szóljon, a ma emberének nevelésére, gondolkodásának, szépérzékének, ízlésének fej­lesztésére egyesüljön minden «ró. Kell ezt tennünk azért, mert »— sokszor ismételt igazság ez •— csakis a szocialista társada­lom adottságai közepette van irá mód, hogy megszűnjék a fvolt kizsákmányoló társadalmi osztályok műveltségbeli, művé­szeti vonatkozású monopóliuma is, a művészet joggal birtokolt tulajdonává, kincsévé váljék a ■legszélesebb dolgozo tömegek­nek. Erős és egészséges közelmúlt- ftoeli kezdetekből indult ki a imái Bács megyei képzőművé­szeti élet is. Ezek a kezdetek, ia művészeti alkotók indulásá­énak körülményei, azt igazolják, ibogy nem néhány elszigetelt ímüvész próbálkozásai, hanem ja szó legszorosabb értelmében tömegek, művészkedő tömegek Ljelleinzik megyénk képzőművé­szetét. Elég csak utalni arra, janilyen sok — és köztük meny­nyi tehetséges — tagja van a «megyénkben működő képzőmű­vészeti szakköröknek. S ami pe­dig a fejlődés egyenes vonalát mutatja, mostani fiatal alko­tóink, egészséges tehetségeink nagyobbik fele ezekből a kép­zőművészeti szakkörökből nőtt 3U, s vonult be a kiállításokra «— közülük néhány nemzetközi sikerekre és eredményekre is hivatkozhat már. Ezek a megfontolások adják meg elsősorban ennek a mos­tani képzőművészeti hónapnak az értékét is, s egyben bizo­nyítják, hogy pártunk és álla­munk milyen sok gondot, tá­mogatást fordít a művészetek fejlesztésért, gondozására, az egészséges, a nép nevelésére éppen ezért alkalmas törekvé­sek pártolására. napos értekezletet tartottak, amelyen a helyieken kívül az ország több kutatója és a kü­lönböző konzervgyárak képvi­selői is részt vettek. Bevezetőjében Mészöly Gyula, az intézet Kossuth-díj as igaz­gatója arról beszélt, hogy ha­zánkban csökken a paradicsom termesztése, másrészt e fontos, külföldön is nagy keresletnek örvendő zöldségfélének nálunk magas az önköltsége. Ily módon a külföldi piacon nehezen áll­hatjuk meg helyünket a más országok terményeivel és para­dicsomsűrítményeivel való ver­senyben. A probléma a nagy­üzemi termesztéssel és a gépe­sítéssel oldható meg. Az intézet gazdaságában például az idén 186 mázsa volt az eredmény egy holdon, s korszerű felsze­reléssel, szakszerű termesztés­sel más nagyüzemi gazdaság­ban is el lehetne érni a 150 mázsa átlagot. Ezáltal egy ki­logramm önköltsége 45—50 fil­lérre csökkenne, ami már ver­senyképessé tenné a magyar paradicsomot. A szedési költ­ség is magas, s ennek megszün­tetése végett a Földművelésügyi Minisztériummal egyetértésben az intézet paradicsomkombájnt konstruált, amelyhez rendelke­zik már a megfelelő, a kocsány­iéi könnyen szakadó bogyójú fajtával. Ezután Bontovits Lajos, az intézet vezető technikusa sta­tisztikai adatokkal bizonyította, hogy külföldön mennyire elő­rehaladt a paradicsomtermesz­tés mind a területek, mind az átlagtermések megnövekedését Illetően. A hosszabb úton tör­ténő szállítás csökkentése vé­gett is például Olaszországban 400 konzervgyárban dolgozzák fel a paradicsomot, — hazánk­ban viszont csak kilencben. Délután az értekezlet részve­vői közül alakult bizottságok minősítették a különböző para­dicsomsűrítményeket (első: 3/92, második: Kecskeméti Törpe, harmadik: fajtahibrid), majd az értekezlet tartalmas vitával a késő délutáni órákban ért vé­get. Van lehetőség a homoktalajon a terméseredmények növelésére Növénytermesztési ankét Kecskeméten • A Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület Növénytermesz­tési Társasága és a Bács-Kis- kun megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának mezőgazdasági osztálya csütörtökön Kecske­méten növénytermesztési anké­tet rendezett, amelyre meghív­tak neves kutatókat, gyakor­lati szakembereket, termelő­szövetkezeti elnököket, agronó- musokat. A cél annak megtár­gyalása volt, hogy milyen mó­don lehetne növelni a termés­eredményeket megyénkben, el­sősorban a homokon. Legtöbb szó a kenyérgabonáról esett. Sarok Antal elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak elnökhelyettese megnyitó­Karácsonykor hármas, újévkor kettős MUNKASZÜNETI NAP LESZ A Munkaügyi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint a karácsonyi és az újévi ünnepekkel kapcsolatban a következő­képpen alakul a munkaszüneti napok rendje: December 24-én, csütörtökön rendes munkanap. Erre a napra az egyműszakos vállalatok és hivatalok munkaidejének tartamáról a miniszterek a szakszervezetekkel egyetértésben intézkednek. December 25 és 26, péntek és szombat munkaszü­neti nap; december 27-e, vasárnap pihenőnap. December 31-én, csütörtökön a szombati munkarend szerint kell dolgozni. Ja­nuár elseje, péntek munkaszüneti nap, s január 2-án, szomba­ton kell kiadni a vasárnapi pihenőnapot; ezért január 3-a, vasárnap rendes munkanap. A pihenőnappal kapcsolatos rendelkezés a folyamatos ter­melőmunkát végző üzemek dolgozóit nem érinti. A pénzügyminiszter külön intézkedik a decemberi bérek kifizetésének időpontjáról. Mezőgazdasági kérdések a nagyaktíván Kecskeméten, csütörtökön, az Árpád moziban lezajlott nagy- aktíva-értekezleten a párt- és tömegszervezeti aktivistákon kívül részt vettek egyénileg dolgozó parasztok is, Az egybegyűlteket Fekete Miklós elvtárs üdvözölte, majd Gombos Aladár elvtárs, a vá­rosi párt-végrehajtóbizottság titkára tájékoztatta az aktívá­kat a mezőgazdaság időszerű íeladatairól. Az ezt követő vitában részt vett Nagy József, a Kecskeméti Épületlakatosípari Vállalat dol­gozója, Dudás József egyéni­leg dolgozó paraszt, Sersényi Sándor, a Kecskeméti Cipő­gyár igazgatója, Sánta Lajos, a tanács végrehajtó bizottsá­ga h. elnöke, Havasi András, a Petőfi Tsz agronómusa, Mé­száros János, a MEZOSZÖV osztályvezetője. Mészáros Fe­renc, a Kecskeméti Gépgyár dolgozója, Kispál Béla, a Ma­gasépítő Vállalat dolgozója, Kerekes Antal, az Egyetértés Tsz párttitkára, Király Lajos, az Aranykalász Tsz agronó­musa, A megbeszélésen részt vett és felszólalt Erdősi József, az MSZMP megyei párt-végrehaj­tóbizottságának titkára. jában elmondta, hogy megyénk­ben körülbelül egyforma terü­leten vetik a búzát és a rozsot. Ez azért van így, mert számot­tevő olyan homokterületünk van, ahol csak rozsot lehet termelni. Termésátlagaink bú­zából is, rozsból is rendkívül alacsonyak, az országos átlag alatt vannak. Kutatni kell te­hát annak lehetőségeit, hogy miként lehetne ezen a hely­zeten . változtatni, Az első vitabevezető elő­adást Bauer Ferenc, a Duna— Tisza közi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet növénytermesz­tési osztályának vezetője tar­totta a rozsnemesítésről, El­mondotta, hogy 1950-ben kezd­ték a nemesítést. Sikerült a már eléggé közismert Kecske­méti H. rozsot előállítani. Faj- taértékót nemcsak a magasabb termésátlagok bizonyítják, ha­nem az is, hogy rendkívül ro­hamosan szaporodott vetéste­rülete. A Fleischmann-féle rozsnál 15—20 százalékkal, a köztermesztésben elterjedt, úgy­nevezett parasztrozsoknál pe­dig 20—25 százalékkal több termést hoz. Míg 1953—54, év­ben 71 katasztrális holdon ve­tették, addig 1958—59. gazda­sági évben már 15 ezer kataszt- ralis holdon termesztették, Ez a vetésterület-növekedés még a fajta állami elismerése és a szervezett vetőmag-szaporítás­ba való bekapcsolása előtt tör­tént, teljesen önkéntes vetőmag­cserék útján. Nem érdektelen az sem, hogy éppen a leggyen­gébb futóhomokos vidéken, dugacon, Orgoványon, Kiskő­rösön, Kiskunmajsán, Kiskun­halason és környékén volt a leggyorsabb ütemű a terjedés. •— Miután a Kecskeméti H. rozs a gyakorlatban jól meg­állta a helyét, ez év- májusá­ban megkapta a hivatalos ál­lami elismerést. Vetőmagja ez év őszén, bár egyelőre még korlátozott mennyiségben, de már fémzároltan kerülhet a termelőkhöz — hangoztatta, A második vitabevezető elő­adást Kiss Árpád, a Duna— Tizsa közi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet tudományos jBUQkatársa tartott a 3?nticale: nemesítésének problémáiról. ÁL Triticale lényegében a búza é» rozs keresztezéséből létrejövő! új növény. A vizsgálatok sze­rint rendkívül magas a fehér-» je tartalma, túlszárnyalja » búzáét és a rozsét egyaránt. Az eddigi kísérletek biztatók, remélhető, hogy néhány év múlva már egész kiváló ered­ményekről számolnak majd bf» a kutatók, j Mind a két előadás élénksi vitára adott alkalmat. A hoz-} zászólók hangoztatták, hogy aJ Kecskeméti H, rozs valóba«! mindenütt jóval magasabb tér-' méseredményeket adott, mint: az eddigi fajták. Termesztésé­nek további elterjesztése rend-: kívül fontos feladat. Vas Já­nos a Földművelésügyi Minisz­térium részéről hangoztatta:-' lehetőség van arra, hogy a> pillangós virágúak termésered -< ményét is növeljük a Rhizonit-Í tál, vagyis gyökérgumó bakié-! riumtenyészetek felhasználásá­val, Azok a termelőszövetkeze­tek és állami gazdaságok, ame­lyeknek erre szüksége van, azonnal küldjék fel rendelésü­ket Budapestre, a Phylaxia Állami Oltóanyagtermelő Inté­zethez, A felszólalók közül Sarok Antal elvtárs hangoz­tatta, hogy a zöldtrágyázásról sokat beszélünk, de a gyakor­latban keveset tesznek a gaz­daságok. Használják fel a ro­zsot, a szöszösoükkönyt, a nap"- raforgót zöldtrágyának, A mű­trágyával kevert tőzeg is egy lehetőség, amelyet . kedvezme- nyes áron kapnak meg a ter­melők, Lelley János, az Északkelet- Magyarországi Kísérleti Intézet, igazgatója, a Magyar Agrár- tudományi Egyesület Növény­termesztési Szakosztályának el­nöke az értekezlet értékelése kapcsán hangoztatta, hogy a vita igen termékeny volt. In­dítványozta, tegyenek javasla­tot az illetékes szerveknek, hogy a kenyérgabona nemesí­téséhez az eddiginél több se­gítséget, felszerelést adjanak a kutatóknak, azonkívül nagyobb propagandát kell kifejteni a Rhizonit használatával kapcso­latban- Eg.

Next

/
Thumbnails
Contents