Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-22 / 275. szám
1959. november 22, vasárnap 1 oldal Több, kiváló termék öregbíti a megye iparának hírnevét külföldön A kongresszusi verseny során üzemeinkből jóval több termék került a külföldi piacokra, mint azt megelőzően. Az exportált áruk értéke az év első háromnegyedében — figyelembe véve az 1959. január 1-i árakat —eléri a 166 millió forintot. A Kecskeméti Konzervgyár az idén előállított termékeinek 35,8 százalékát, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó 53,2, a Kiskun- halasi Baromfifeldolgozó 50, a Kecskeméti Hűtőipari Vállalat 20,1, a Bajai Gyapjúszövetgyár 15,3 százalékát exportálta. A Kalocsavidéki Fűszerpaprikaipari Vállalat a harmadik negyedévben 1902 mázsa paprikát, az előírtnál 72,9 százalékkal többet adott át a külkereskedelmi vállalatnak. Új preparátum megvédi a gyümölcsfákat a fagytól M. Ambarcumjan, a szőlő- és gyümölcstermesztési tudo14 millió forint értékű közös alap a bácsalmási járás termelőszövetkezeteiben mányos kutatóintézet munkall» melkedett a munkások átlagos havi keresete. Az elmúlt kilenc hónapban 103 forinttal, a harmadik negyedévben pedig 113 forinttal. Ezek a számok minden szónál ékesebben bizonyítják, hogy a gazdaságos termelés megvalósításával egyidejűleg emelkedik üzemeinkben a munkások bére is. A minisztériumokhoz tartozó nehézipari üzemekben 1958 első kilenc hó- napjához viszonyítva 30,4, a könnyűiparban 14,5. az élelmiszeriparban 0,5 százalékkal több bért fizettek ki az idén. Hasonlóan növekedett a kifizetett bérek összege megyénk helyiiparában is. A több bér következtében városban és falun látogatottab- bak az élelmiszer-, ruházati boltok, többet költenek mozira, színházra, könyvek vásárlására mint régebben. Egyébként a kiskereskedelmi vállalatok eladási forgalma is az életszínvonal növekedéséről tanúskodik. Az állami kereskedelem — élelmiszer-, ruházati-, vegyes-cikk — szaküzletei az év első kilenc hónapjában 85 millióval több árut juttattak a fogyasztókhoz mint tavaly ugyanebben az időben. A szövetkezeti boltok forgalma 39 millióval növekedett. Ezek megcáfolhatatlan tények, amelyek világosan bizonyítják az életszínvonal emelkedését. A jövő év elején kifizetésre kerülő nyereségrészesedés, a természetbeni járandóságok átadása további életszínvonalemelést jelent megyénk munkás-családjainak. társa, a biológiai tudományok kandidátusa olyan preparátumot készített, amely a szőlőt és a gyümölcsfákat megvédi a fagyok pusztító hatásától. A készítmény brómból, káliumból, kalciumból és egyéb vegyi anyagokból áll. A tudós, aki ezen a területen már 25 esztendeje dolgozik, rengeteg kísérletet végzett a meleget kedvelő növényekkel, szőlővel, őszibarackkal, fügével stb. A fügefa például, amely mínusz 1 fokon már elpusztul, az új készítménnyel való bepermetezés után 6 fokos fagyot is kibírt és a következő évben is bő termést hozott. Járásunkban az idén 1395 taggal és 9956 hold területtel növekedtek a termelőszövetkezetek. Megváltozott a tagság összetétele is. Amíg a korábbi években túlnyomó részük agrárproletár volt, jelenleg csak 30 százalékot képviselnek a tagok, 70 százaléka földdel rendelkezik. A tagok által bevitt saját földterület aránya elérte a 46 százalékot. Termelési fölény — számokban Termelőszövetkezeteink búzából 3,5 mázsával, rozsból 3,25 mázsával, őszi árpából pedig 4,56 mázsával termeltek többet egy holdon, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Ez világosan mutatja a közös gazdaságok termelési fölényét. A többletet alapul véve, ha a járás egész területén szövetkezeti gazdálkodás folynék, akkor ebben az évben több mint 42 000 mázsa gabonával termeltünk volna többet. De hasonló a fölény a kapások hozamait illetően is. Mindezt elősegítette, hogy a tsz-ek több mint 2000 holdon végeztek istállótrágyázást s a holdanként felhasznált műtrá- gyamennyiség is meghaladja a 130 kilogrammot A tsz-ek csak a műtrágyafelhasználás folytán mintegy 287 ezer forint kedvezményben részesülnek. Egy kacsán 9 forint tiszta haszon Szembetűnő az állatlétszám növekedése. A 100 holdra eső számosállat eléri a 18-at, pedig a tavasz folyamán kilenc új tsz alakult s ezek közös állománya még elég alacsony, de a mélykúti Alkotmány-ban és még számos tsz-ben már 30 számosállaton felül számolnak 100 holdon. Tavaly négy termelőszövetkezet 5445 naposcsibét nevelt fel — az idén már 10 közös gazdaság 14 586 darabot vásárolt meg. A baromfitenyésztés jövedelmezőségét jól mutatja a Bácsalmási Táncsics Tsz példája, ahol a pecsenyekacsák 8 hetes korukban elérték a két- kilós súlyt s a tiszta haszon darabonként 9 Ft körül volt. Jövőre tsz-eink már több mint 70 ezer baromfit fognak tartani. Az árutermelési terv teljesítését illetően a bácsalmási Petőfi szövetkezet az első 177 százalékos eredménnyel. A tsz- ék növénytermesztésből és állattenyésztésből több mint 4 A Jelenkor szerkesztő bizottsága tehetségkutató irodalmi pályázatot hirdet az alábbi feltételekkel: 1. A pályázaton részt vehet mindaz, akinek írása folyóiratban, antológiában vagy önálló könyvalakban még nem jelent meg, de az irodalmi alkotáshoz tehetséget érez. 2. Pályázatként beküldhető az irodalom bármely műfajához sorolható mű (vers, riport, novella, elbeszélés, kisregény, dráma). 3. A pályázat témája kötetlen, a szerkesztő bizottság azonban elsősorban a következő témák kidolgozását javasolja a pályázóknak: a) A felszabadulással kapcsolatos személyes élmények. b) A munkásosztály életére jellemző események, helyzetek, hangulatok. (Pl. a munkaverseny egy mozzanata, egy kiváló munkás életútja, a társadalmi tulajdon védelme, mai fiatal és öreg munkás érzésvilága, a szocializmus térhódítása láttán érzett és költői eszközökkel kifejezett öröm Stb.) c) A mezőgazdaság szocialista átalakulása. (Egy termelőszövetkezet élete, egyéni gazda belépésének körülményei, tsz-brigád munkája, a szocialista gondolkodásmód küzdelme falun a maradisággal és előítéletekkel stb.) d) A szocialista társadalomban élő dolgozók közös erőfeszítései. (Pl. munkások, parasztok, értelmiségiek részvétele valamely közös feladat megoldásában, más népi demokráciák dolgozóinak segítsége millió forint értékű árut adnak az idén, a segéd- és feldolgozó- üzemek s egyéb ágazatok jövedelme megközelíti a 700 000 forintot. A tagok napi kiadásainak biztosítására eddig több mint 4 millió forintot osztottak ki előlegként. 6 millió forintos beruházás A tsz-ek az idén állami hitelből és saját erőből több mint 6 millió forintot fordítottak beruházásra. Több olyan van, mint a Kunbajai Vörös Csillag, amely egy 20 férőhelyes sertésfiaztatót teljesen saját költséggel emelt fel. A tsz- ekben felhasznált helyi anyag értéke eléri a 200 000 forintot. Az építkezéseket a tél beállta előtt befejezik s így az anyagár 30 százalékos engedménye folytán 711 ezer forint elengedésben részesülnek. A termelőszövetkezetek irányítását megjavította, hogy a vezetőséget mindenütt négy évre választották meg s arra törekszünk, hogy az agronómus elnökhelyettes legyen. A könyvelők 86 százaléka középfokú, a többi pedig alapfokú képesítéssel rendelkezik. Tsz-eink egészséges és gyors fejlődését mi sem bizonyítja jobban, hogy fel nem osztható szövetkezeti alapjuk elérte a 14 millió forintot. magyar dolgozók számára — pl. aa ellenforradalom Idején.) 4. A pályázat formáját tekintve) a szerkesztő bizottságnak külön kikötése nincs, természetes azon-« ban, hogy elbírálásra csak géppel, esetleg szép és Jól olvas-» ható kézírással írt pályaművek ke-» rülhetnek. A pályaművek terjedelme, száma ugyancsak kötetlen» egy-egy pályázó korlátlan számú és terjedelmű művel pályázhat. 5. A pályázat nyílt, a szerkesztő bizottság csak névvel és pontoa lakcímmel ellátott műveket bírál el, 6. Pályadíjak: I. díj: 1000 Ft (1 db). II. díj: 500 Ft (4 db), in. díj: 300 Ft (4 db), , IV. díj: 200 Ft (4 db), (összesen 13 pályadíj, 5000 Ft ér<* tékben.) 7. A pályaművek a Jelenkor szerkesztő bizottsága, Pécs, Széchenyi tér 16. ez. címre küldendők, a beküldés határideje 1059. december 31. A borítékra -pályázat- szót kell írni. A díjazott pályaművek közlési jogát a szerkesztő bizottság önmagának tartja fenn. A szerkesztő bizottság valamennyi díjazott műről részletes bírálatot küld a pályázóknak, a nem díjazottak közül azonban csak azokról, amelyeket a továbbiakban javítással közölhetőnek ítél. Pécs, 1959. október S4. A Jelenkor szerkesztő bizottsága ). '.'WWWWWWVNWV A fizikai munka megkönnyítése és a termelékenység emelése érdekében tizenegy forgácsológépet kapott az idén a Bajai Villamosipari Gyár. Benyó László TMK-dolgozó éppen az egyik nemrég érkezett UF—221-es típusú, nagy teljesítményű marógépet szereli. Vizin Gergely Tehetségkutató irodalmi pályázat N em akarom megsérteni az egyik ház tulajdonosainak az ajHuk emlékét övező kegyeletét, ezért ne várja tőlem az olvasó, hogy eláruljam: hol botlottam e témába. A másik házban tartózkodtam a minap, barátságos vendéglátásban részesített egyik tíz óve működő termelőszövetkezetünk alapító tagja) Sok mindent elmondott; az elmúlt tíz esztendő eredményeiről tájékoztatott, a fejlődésről, amelyet a nehézségek ellenére elértek) Ékről is lehetne, kéne is írnom, de engem legjobban a ház »fogott meg«, amelyben vendéglátóm már a harmadik évtizede lakik. A hajlók egyszerű, egyszoba- konyhás, kamrás épület, olyan, amilyen manapság nem vágyai netovábbja a dolgozó embernek. Egyszóval: amilyet most különösebb anyagi megrázkódtatás nélkül lehet építtetni, Nem Így akkor, amikor a tégláit összerakták, itt künn, a Lanyavilágban. Akkor úgy épült, hogy a fundamentum után is kellett várni, a falrakást is félbe kellett szakítani, szó, ami szó, volt alkalma az esőnek, hónak, hogy « cu láger- kodjék« e ház oldalainak a felhúzásánál. H a szentimentális volna a gazdája, elmondhatná, hogy a csapadékén kívül köny- nyeánek és verejtékének a cseppjei is tapadnak a téglákhoz, mert bizony nem egyszer — mint meséld — annyira a világ szélére került, hogy akár lelógathatta volna róla a lábát. Talán azért is oly kedves, ragaszkodásra buzdító ez a ház neki, s hogy hallom "születésének« történetét, nekem is, Jó kőhajításra tőle áll a nagyobbik ház. Kívülről is látszik, hogy több szobát rejtenek a falak, s a tetőről fel- magasló torony, a falakon domborodó díszítések sejtetik, hogy jókora summába került az épületA körülmények ismeretének híján persze azt gondolná az ember, hogy ha a kisebbik házért meg kellett verejtékezni, ennél a nagynál bizonyára dézsaszám izzadt a tulajdonosa, míg felépült. De nem így történt. A ház építtető gazdája ugyanis a Horthy-hadseregbesn valami géhás vagy efféle anyag-kezelő volt, s a dolgozó nép adójából előállított hadfelszerelésből bőven jutott erre a házra is. Meg mellette jókora területű szőlőre, s távolabb, egy másik faluban még jó néhány hold földre. S végig lehetne nyomozni minden nagy ház megépítésének történetét, kiderülne, hogy a tulajdonosának igen gyakran bizony — mi tagadás — nem volt «-tiszta« a keze. Ki lopott, ki csalt, üzérkedett, megvesztpgetett, másokat letiport, — s lehetne még sorolni, hogy mit csinált a magántulajt donos világ csak keveseknek í jutó lehetőségeivel élve. í Es egyszeriben szertefoszla- | na — mint ahogy többségünk t előtt ronggyá is ment — a le- f genda az »ősá juss«-ról, annak | glorifikálásáról, az apai örök- í ség »szent« voltáról; | Állok a kicsi házban, az ab- | laknál, s úgy érzem, erőseb- j bek a falai, mint amannak, a | nagynak. Ennél a becsület volt S a kőműve^, amannál az ellen- | kezője. S ' úgy tűnik: a szép, t nagy ház szégyelli magát, | De már nem sokáig. Vendéglátó gazdám újságol- j ja, hogy a verejtékkel emelt f apró házak lakói megvásárol-1 ják szövetkezetüknek azt a I nagy házat. A tulajdonukba i kerül az, amiért adó formájá- ? ban, kerülő, bújkáló utakon tő- | lük ment el annak idején a J pengő. Amiért tehát szintén S ők izzadtak meg. Í gy érvényesül az igaz- | ság. I Salve neked, történelmünk. » Tarján István * A nagy hás, meg a kicsi
