Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-20 / 273. szám

I. oldal 1959. november 20, péntek FÉLEQYHÁZI PILLANATOK Valaki azt magyarázgatta, amikor a kiskunfélegyházi kulturális életről érdeklődtem, legnagyobb baj itt a megye- székhely közelsége. Azt a kul­túrához értő, minden iránt ér­deklődő törzsközönséget vesz­tette el ezáltal Kiskunfélegy­háza, amely megtöltené a nem­régiben nagy költséggel átala­kított Korona szálló, a mos­tani művelődési ház székso­rait, s amely eljönne bizonyá­ra ismeretterjesztő előadásra is — nagyobb számban mint mostanában. De hát ezek az emberek, e »-könnyen szervez­hető« félegyházi lakosok Kecs­kemétre járnak. Autóbusz re­píti őket a Katona József Színház bemutatóira, velük ta­lálkozhatunk egy-egy zenei eseményen, — általában má­sutt, a megyeszékhelyen és a fővárosban keresik kulturális igényeik kielégítését. És emiatt hallatlanul ' nehéz • bármit is kezdeményezni, kon­gó üres házak, derékba tört el­képzelések, tervek igazolják, hogy nincs ez így jól. Mégis, amikor a félegyházi kulturális problémák legjobb ismerőivel beszélgetek, másféle kép tárul elém. A vélemény az, nem baj, hogy néhányan — még ha elég számosán is — kitekintgetnek Félegyháza kapuin, ki-kirándulnak Kecs­kemétre, Pestre, vagy másho­vá. A legnagyobb baj, a leg­fájóbb probléma az. hogy a másutt kulturálódó közönség mellé nemigen törekszenek egyesek megnyerni a félegy­házi parasztokat, az évek alatt hatalmas mértékben felduz­zadt félegyházi munkásságot. Miről beszélt a művelődési ház közönségszervezője, GáLné? Azt mondja, hogy nagyon ke­vesen segítenek neki. A gyö­nyörű, új művelődési ház, me­lyet november 7-én avattak fel, sokoldalú és érdekes mun­katérnél rendelkezik. De mit tehet magára hagyatva egy közönségszervező, ha a félegy- faázi üzemekben jórészben sü­ket fülekre talál a legjobb 6zándék is? 1 gépgyárban nincs kul- túrfelelős, nincs, aki az igé­nyek felébresztésével törődne. A Bányászati Berendezések Gyárából sem lehet a munkás­létszámmal arányos érdeklődő közönséget toborozni. A Mély­építő Vállalatnak sincs kul- túrfelelőse, s általában a tö­megszervezetek, a társadalmi ezervek sem törődnek sokat azzal, vajon tömegeik nevelé­sének valóban jelentős ténye­zőjévé válik-e a közeljövőben a kulturális nevelés ezernyi módja. Pedig erre nagy szükség volna. A félegyházi pártbizott­ság kitűnő érzékkel, nagyszerű politikai tisztánlátással kuta­tást végeztetett a helybeli ter­melőszövetkezetekben és üze­mekben, milyen az ott dolgo­zók műveltségi színvonala, képzettsége, egyszóval milyen .jellegű ismeretnyújtásra, mi­lyen kulturális módszerekre Eszkimó vásár Alaszkában Alaszkában a Yukon folyó környékén levő eszkimó falvak lakói első ízben tartanak vásá­rokat fehér emberek számára. A vásárokon bemutatják kész­ségüket minden olyan működési területen, amely már megköt zelíti a civilizált emberek éle­tét: bemutatják a veteményes kertjük terményeit, kézimun­káikat, kosárfonó készségüket és. konyhaművészetük reme-; ke*it. Még repülőgépmodeilc-; ' két is készítenek és igen nagy; ' sikere van a szőrmébe öltözte-j tett igen csinos eszkimó ba- j baknak, volna szükség. Mégsem lehet derűsen nézni az ismeretter­jesztés fellendítésére szerkesz­tett tervek megvalósulása elé. Vajon lesz-e közönsége a hét orvosi előadásnak, vagy olyan politikai témáknak, mint a társadalom és az ifjúság prob­lémái, vagy különböző erköl­csi kérdések? Fel lehet-e kel­teni az érdeklődést olyan tu­dományos témák iránt, mint a rakétatechnika — korunk nagy problémája —, vagy a textil- gyártás legújabb eljárásai, vagy a négy tervbe vett zenei jellegű előadás, a három iro­dalmi téma? Ez három hónap terve, de lényegében két hónapra zsú­folódott össze, hiszen a mű­velődési házat a tervezettnél később nyitották meg, áthú­zódna a végrehajtás a jövő évnegyedbe. A körültekintés­ben nem volt hiány, a tömeg­szervezetek hozzáértő vezetői­vel külön is összeült a mű­velődési ház igazgatója, Bodo- nyi János. Közösen állapodtak meg az ismeretterjesztő té­mában, joggal várnánk, hogy segítséget kapjanak a szerve­zésben is. A pártbizottság nem­csak közvéleménykutatást vég­zett, hanem határozatot is ho­zott arra nézve, hogy hangol­ják össze az üzemek a terme­lőszövetkezetek kulturális igé­nyeit, minden nagyobb üzem­ben, de még a kisebbekben is állítsanak be hozzáértő kultúr- felelősöket. A határozatot még­sem hajtották végre teljes mértékben. Mit lehet tenni? A legnyil­vánvalóbb, hogy először is ér­vényt kell szerezni a párt ala- pasan megfontolt, jó határoza­tainak. A tömegszervezetekben, társadalmi szervekben, üze­mekben, termelőszövetkezetek­ben dolgozó kommunisták szá­mára ez kötelesség. A másik dolog: meg kell érteni, nem az a baj, hogy egyesek a város határain kívül keresik szórakozásuk, nevelő- désük lehetőségeit, hanem az, hogy nem történt meg minden a kultúra kapuinak szélesre tárása tekintetéiben. Az új kö­zönség, a munkásokból, a szö­vetkezeti parasztokból verbu­válható új kiskunfélegyházi közönség sorainak gyarapítá­sára kell minden erőt összpon­tosítani. Nagy szükség van er­re, hiszen kulturált munkás, széles látókörű, a szocializmus perspektíváit átfogni tudó szö­vetkezeti paraszt nélkül még nagyobb léptekkel előre halad­ni nem lehet, Csáky Lajos Nyolc új babatípust gyárt a Textiljátckkészítő Htsz. A leg­szebb újdonság a táskás »Tünde« lesz. Ehhez a babához négy ruhát (estélyi, angol, strand, pizsama), strandcipőt, papucsot, teljes toalcttkészletet és a ruhához műanyag fogasokat is adnak. menőm IMI CDÜLOjű U1 FÜLNEK Emberi sors fpgy szovjet emberről szól a film. Kubám gépkocsi- vezető a hőse. Szokolov elveszti családját, feleségét, gyermekeit a háborúban, de nem hagyja ott a pusztító tűzben - elham­vadni emberi hitét. Nem mond le arról, hogy boldog legyen, hogy megszerezze *élete értel­mét. Egy apátián, anyátlan kis­fiúval elhiteti, hogy ő az édes­apja. Ez Solohov novellája és Bondarcsuk filmje. Az elbeszé­lésből kitűnő forgatókönyvet írt Sahmagonov és Lukin. Az operatőr Monahov, a zenét Brasnyer szerezte. Érdemes megjegyezni ezeket a neveket, mert Bondarcsuk rendezői zse­nialitása mellett nagy szerepük van abban, hogy ez a film az utóbbi idők ■ legszebb szovjet filmalkotásává váljék. A siker vitán felül Bondar­csuk művészi munkájának kö­szönhető mégis csak, hiszen 6 alakítja Szokolovot, amellett hogy a rendezői teendőket is magas színvonalon látja el. Kft« lön tanulmány vajon rendezői, vagy a színészi egyéniség na- gyobb-e? Viták folynak erről, szerintem mindkettő közreját­szott. Miért? V . Idézzünk csak néhány jele­netet a filmből, néhány ötletet, mely mindennél többet mond. Szokolov gépkocsijával lőszert szállít. Találatot leap, s a rob­banáskor eszméletét veszti. Ak­kor tér félig-meddig magához, amikor két náci közeledik fe­léje. Összefolyik előtte a két alak, de mire a csizmáját le­húzzák, már felébred benne a szovjet ember bátorsága és hu­morérzéke, a kapcáját is oda­nyújtja a fritzeknek. JPinom szimbólum ez is: "*■ Szokolovot hivatja a tá­borparancsnok. A hadifogoly, a rab mégegyszer felnéz a csilla­gos égre. Szögesdrót-háló fonja be a szabadság jelképét, a tisz­ta kékséget. Szeretne elmerülni lányic, kanál cs&cccn... ütötte feleségét, aki töbh órára elvesztette eszméletét, a felső aj­kát pedig a kórházban varrták össze. De a mentőkocsinak ugyan­akkor egy másik uta­sa is volt, egy értel­mes szemű, ijedt képű kisfiú, akit édesapja a csizmájával megrágott. Parádiné — saját felelősségére — gyor­san elhagyta a kórhá­zat, sietett haza__a sok apró gyermekhez, akik közül a legnagyobb 12 éves, a legkisebb talán még az első évét se töltötte be. Amikor meglátogat­tuk otthonában, sápad­tan, beragasztott száj­jal ült egy széken, a gyermeksereg tejfölös kenyeret vacsorázott, és a nagyobbak lefek­véshez készítették elő a kisebbeket. Egy egész óvoda és egy iskola van együtt az egyszerű, szegényes lakásban, de ezt a la­kást is veszélyezteti a rossz nádtetőn befolyó esővíz. A félegyházi mentők eseménynaplójában né­hány soros bejegyzés: »Parádi Józsefné, Kis­kunfélegyháza, Alkot­mány u. 20. szám alatti lakost eszméletlen ál­lapotban szállítottuk kórházba.« A mentőknél ez nem nagy újság. Az a dolguk, hogy beteg és eszmé­letlen embereket szál­lítsanak kórházba, hogy az orvosok meg­gyógyítsák és vissza­adják az életnek, mert az orvosoknak meg ez a hivatásuk. Nem is lenne ebből újságcikk, ha véletle­nül rá nem jövünk az eszméletlenség okára és körülményeire. Parádi Józsefné 11 gyermek édesanyja, és lehet, hogy mire ezek a sorok napvilágot lát­nak,, már a tizenkette­dik is ott fekszik a bölcsőben. Alikor, amikor a «baleset« történt, férje — szokás szerint — többet ivott a kelleté­nél és az utcán 1«­— talán utoljára • — az cg vég- fl/tfwwvwwwvwv,AwwAww^vwwrtwv«wwww^^wwwwwvw^wvwvwvww^,l telcnségében, de az öt lódít ‘ rajta egyet és ‘ a feje előre csuklik. Tekintete a táborpa-> rancsnokság tisztjeinek gyüle- kezeiére esik. Később sikerül megszöknie. Hazautazik. Üj, tiszta, egyenru­hában kerülgeti a tócsákat, nagy elővigyázatossággal. Meg­becsüli a hadifogoly-rongyok után a gimnasztyorkát, meg a csizmát. Háza elé ’ érve meg­csúszik, féllábával bokáig me­rül a latyakba. Ekkor néz fel — háza helyén egyetlen sáros, esőáztatta bombatölcsér. Csu­pán fiának madáretetője ma­radt épen. Egy madáretető a családi ház, a család helyett! Tfámulatos az operatőr is, főleg állóképi kompozí­ciói bravúrosak. Jól használja ki a fény-árnyéic lehetőségeit. (A templomjelenet képsorai, a hajnali kivégzés, a nagy roha­nás.) Brasznyer zenéje ötletgazdag. Csak egy példát említek: jel­legzetes német keringő dalla­mára ragadják el a nácik az anyáktól gyermekeiket, majd hosszú sorokban tűnnek el a hamvasztó ajtóin. ­a juk, hogy ebből a gondból nem kis részt vállal államunk, ami­kor hozzájárul a költ­ségekhez 1320 forint családi pótlékkal, min­den alkalommal szülé­si segéllyel stb. Ugyan­akkor joggal elvárja, hogy a szülők gyerme­keikből becsületes, munkára kész embere­ket neveljenek. A »be nem avatko­zás« politikáját vall­juk és a »békés egy­más mellett élés« hívei vagyunk a családi élet­ben is. Ezért csak ta­nácsot szeretnénk ad­ni a Parádi-házaspár- nak, s különösen a ma­gáról mégfeledkezett férjnek: a sok gyer­mek több kötelességet is jelent. A tizenegy gyermek megköveteli szüleitől az erősebb jel­lemet, a szerető, féltő gondoskodást és min­denekelőtt a józan éle­tet. S ha ez meglesz, hisszük, hogy a társa­dalmi szervek fokozott segítsége sem marad el. 1—s Qzokolovról, a szovjet ein« bérről, de általában a szovjet emberről szól ez a film. Főhőse alapjában véve egy­szerű ember, egyszerű a mese is, de mély humanizmus izzilc a filmkockákon cs ezért is nem mindennapi mű. Pankovits József t Családi ügyükbe nem szeretnénk bele­avatkozni. Nem is kéri Parádiné, aki- nagyon pártolja férjét, hiszen «■csak« fizetéskor iszik, és ha iszik «csak« ak­kor gorombáskodik. Tehát egy évben «csak« huszonnégyszer. Parádiné szerint nincs is házasélet tányér, kanál csörrenés nélkül. Csörgessék hát úgy, ahogy nekik tetszik. De a tizenegy gyer­mek sorsa nem közöm­bös számunkra sem. A, szomszédok szóbeszéd­jére nem sokat adunk, amikor elmondják, hogy az asszony se veti meg az italt, a gyerekek még ma is hiányos öltözetben, me­zítláb járnak, az' utca neveli őket, az összes szomszédoktól kértek már kenyérre valót, sokszor éhesen men­nek iskolába — fizetés után néhány napra — stb., habár ez is el­gondolkoztató. ‘Tudjuk, hogy nagy gond tizenegy gyermek nevelése, de azt is tud-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents