Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-19 / 272. szám
Fellépett 09 ügyészség... A bácsalmási járás területén a járási ügyészség az elmúlt időszakban több ízben indított polgári keresetet a járásbíróság előtt a különböző, társadalmi tulajdonban okozott károk megtérítésére. Egy ízben például a Bácsalmási Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága érdekében lépett fel, mert a községi tanácstól bérelt állami tartalékterületről a bérlő szőlőtőkét és 33 darab gyümölcsfát önkényesen kitermelt. A bíróság helyesne!; találta a követelést, s rámutatott, hogy bár a bérlő az ingatlant 1954 őszén elhanyagolt állapotban vette át, ez semmiképpen sem szolgálhat jogalapul arra, hogy az egyébként termő szőlőt engedély nélkül kitermelje. Mivel a járás területén nagyon sok hasonló eset fordul elő, a járási ügyészség fellépését az ilyen ügyekben csak helyeselni tudjuk. A csikériai Űj Barázda Tsz érdekében is fellépett a járási ügyészség. A tsa-től ugyanis egy egyéni gazda öt évvel ezelőtt melegágykészítéshez 1030 forint értékben trágyát vásárolt, de annak árát egészen a járási ügyészség fellépéséig nem fizette meg. Az ügy már-már feledésbe is merült volna, ha a járási ügyészség nem indít polgári kereseteit, amelynek nyomán aztán a járásbíróság tárgyalási napot nem tűz ki. • A tárgyaláson azután a vásárló valóban • elismerte tartozását és kötelezte magát, hogy a trágyát természetben visszaszolgáltatja. A járási ügyészség megfontolt lépeseinek köszönhető,' hogy a termelőszövetkezetek vezetői, s 3 községi tanácsok ma már nemcsak a bíróságot, hanem a járási ügyészséget is mind sűrűbben keresik fel peres ügyeikkel. TK ^'K»"K r1959. november 19, csütörtök A MAGVA!? SZOCIALISTA MUNIkÄ'SPÄßT BÄCS- KíSj^N,. MEGYEI .LAPJA ERZSIKÉ ÉS QYURIKA Nem mindennapi családi örömről ad most hírt a fotóriporter. Budán, a Maros utcábap lakik a Thuróczy-család: papa, mama és nyolc — illetve Erzsikével és Gyurikával, a most született hírekkel immár tiz gyerek. Képünkön: az újszülöttek két kistestvérükkel, Andriskával és Máxtikával, — akik szintén ikrek. VW^WVVV^^^^V^^WWVW>/WWWVVWW>A/V«WN^WWWVWWW^WWWN Az enyhe és hosszú ősz veszélyezteti a jövő évi gyümölcstermést ban az ágvégeken igen soli új zöld levél hajtott ki és a termő rügyek fesledezni kezdenek, mint máskor március végén. Ne kívánjunk tehát további túl meleg, enyhe időjárást. Nagyon emlékezetes még az 1956. év januárja, amikor 16— 17 Celsius fok melegek voltak és az utána bekövetkező kemény hidegben a kiduzzadt barackrügyek mind elfagytak. Csak mutatóban termett néhány szem barack olyan helyeken, ahol sok mázsa szokott teremni. A mostani sok napsütéses és most már esős, de enyhe idő szintén veszélyes lehet — ha tovább is így tart — az egész gyümölcstermésre. Hetényegyliázán vasárnap vettünk le egy Czecz Mária almát, amely augusztus második felében volt virág és ma már szabályszerűen bepirosodva, teljesen beérett Hegedűs Gézáné szőlőjében. A jonathán fák levelei lehullottak ugyan, azonBútorkiállítás Jánoshalmán Varga Gábor levelezőnk írja, hogy a közelmúltban hatnapos bútorkiállítást tartottak Jánoshalmán, amelyen a legújabb bútortípusokat is bemutatták a községből és a környékből érkező nagyszámú* közönség előtt A kiállítással egy időben nyűt vásáron több mint 200 ezerforintos vásárlást is lebenyolílot- tak. Szűcsit almlladék a Jaltája utcán Valamikor — nem fontos mikor — Mezei Lajos szecskavágó mester letelepedett a Tal- fája utca kiugró . szakaszában levő egyik épületben, s foglalkozása révén rögtön szekerek zörgése tette hangulatosabbá a környéket. Ez azonban még nem ok a bírálatra. Az viszont már igen, hogy a nemrég ■ felkövezett Tál- faja utca igen gyakran szalma- és szecskahulladékkal tarkított. A lakosok örömmel nyilatkoznak a szép, kikövezett utcáról, de ebbe az örömbe ürömöt cseppent a szecskavágóhoz igyekvő és onnan távozó kocsik örökös szemetelése. Kifogás tárgyává tette1 a lakosság azt is, hogy utcaseprő sincs ezen a környéken. Megoldást az jelentene, ha a városi tanács igazgatási ősz- tálya korlátokhoz kötné a szecskavágó forgalmát — vagy pedig — s ez egyszerűbb lenne — köteleznék Mezei Lajost a szecskabulladck eltakarítására. jTPOÖTUI. A Kecskeméti Katona József Színház vidéki előadásairól Délután öt óra. Az Ikarusz elindul a színház épülete elől, hogy ma este, már ki tudja hányadszor, kultúrát és szórakozást vigyen megyénk egyik községébe. Az Elveszem a feleségem című vígjáték szereplői, útközben az esti előadásról tárgyalnak; vitáznak egy-egy szerep megformálásáról, pedig Pénzzel vagy munkával? A napokban egy társaságban valaki szóvátette, hogy nem tartja helyesnek s célravezetőnek az iskolában szinte már Uözadó módjára megkövetelt szülői munkaközösségi pénzt, fizetéskor a gyerek 20 forintot kér szülői munkaközösségre, két nap múlva külön tízet az iskolaszépítésre, majd néhány nap múlva ismét kér osztály-dekorálásra. A történtekben nem ez az egyedi eset érdekes. A társaság többi tagja — jórészt iskolás gyermekek szülői — különféle példák és módszerek ismertetésével igyekezett ráduplázni az előbb elmondottakra, míg végül valaki megjegyezte, hogy a rendszeres SZMK hozzájárulás tulajdonképpen sza- bályelienes. Meglepetést kellett ez a bejelentés, de hogy hitelt érdemlően bizonyíthassuk, átlapoztuk a Művelődési Közlöny múlt éyi számait. Az 1958. szeptember 5-i példány 321. oldalán »Az SZMK és egyéb költségvetésen kívüli pénzek kezeléséről-« szoló címszó alatt a B. pontban az alábbiakat olvashattuk: -A szülőket kényszerítik a szülői munkaközösség céljaira való rendszeres havi adakozásra, ami szigorúan tilos." Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az önkéntes, esetenkénti felajánlások nem fogadhatók el. A kettő közűit azonban lényeges a különbség. Sajnálatos, de igaz dolog, hogy a pedagógusok szívesebben fogadják az iskola segítésének legegyszerűbben kivitelezhető formáját — a pénzbeli hozzájárulást —, mert ez könnyebb mint bármi más; mint például az isliolaszépítésre való társadalmi mozgósítás, a társadalmi munka megszervezése. Tévedés ne essék, mi amellett vagyunk, bogy tehetségéhez s erejéhez mérten minden szülő segítse és támogassa az iskolát nevelési céljainak kiteljesedése érdekében. De ne csupán, s ne mindig pénzzel! Egy-egy célfeladat megvalósítására — például: a szülők elhatározzák, hogy egyik osztályba lüggönyöket készítenek az ablakokra stb. — gyűjtsenek pénzt, de számítsanak pedagógusaink a társadalmi munkára is. Ez a-o’ban az Iskolának nyújtott segítség magasabb i-anűj formái köké tartozik, s meghonosításáért sokat kell küzdeniük pedagógusoknak, s*.hőknek egyaránt. — eas — Címfeliratunlcat szó szerint kell érteni. Az YA 82—12 számú teherautó »mitfahrer«-jét ilyen, egyáltalán nem biztonságos és célravezető módon kötötték a tyúkketrecek mögé. Ha ennek a munkaegészség- igyi »megoldásnak« célja az PETŐFI NÉPE V Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kisltun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság, ‘’eleiős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja: t Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadé: M^zei István. Szerkesztőség: tecskemét, Széchényi tér I. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16, Pártépftés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-28 fecskémét, Széchenyi tér 1. szám. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 11-09 ’erjeszti , a Magyar Posta. Előfizet- telő a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft. Báes-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Tel.: 15-29, 27-49 régen túl vannak már a bemutatón, — de tudásuk legjavát altar jak nyújtani a legkisebb községben is. Miklósi Klárával, a színház szervező titkárával a lájsán- ház előadásairól beszélgetünk. — Havonta 20—22 előadást tartunk a megyében, s igyekszünk mindenhová eljutni — mondja —, rendszeresen járunk Sztálin városba is, ahol — szintén úgy mint megyénkben bárhol — nagy szeretette* fogadják a társulatot. — Ebben az évadban 56 előadást tartottunk. Különösen nagy siker kísérte a -Sztambul rózsája«, »Ilyen nagy szerelem« és az »Elveszem a feleségem« című darabokat. Most bemutatjuk községeinkben Darvas Józsefnek »Kormos ég« c. drámáját, amelyet szántén nagy érdeklődés előz meg. Dimavecsén, Kaskaaityún, Apostagon és megyénk legkisebb községedben is állandóan telt ház .előtt játszik a színház. Számszerűleg szinte lehetetlen lenne megmondaiü, hány és hány egyszerű falusi, embernek szereztek már kellemes perceket a Kecskeméti Katona József Színház művészed. Levél, levél után érkezik a színházhoz, gratulációk és kérelmek: jöjjenek hozzánk is.' A művészek jó hire eljutott megyénkén túlra is. Legutóbb' pl. a Szabolcs megyei Kisvárdá- ról kaptak meghívást. (mar kas j A Kecskemét—Kiskőrös között közlekedő vonat egyik dohányzó- kocsijában történt. Mindenkinek feltűnt az egyik sarokban ülő két öreg bácsi, akik régimódi pipából eregették a bodor íüstfel- legeke-l. Valahonnan egy cigányzenész került elő] s cincoglatni kezdte a száraz fa húrjait. A hegedű bánatos dallamára mintha kicserélték volna' a két fekete ünneplőbe öltözött bácsikát,': mert néhány perc múlva már ujjpattogtatáscal dirigálták a taktust. — De jő kedvük van! — Az utasok nem állták megjegyzés nélkül. — Az igaz. Pedig sírnunk kellene, mert temetésről jövünk Jász- karajenőről — mondta vidáman az egyik. Erre a megjegyzésre már minden utas Mit tett a murci? érdeklődve fordult a dalolok felé. — Nézzék áll fel az égjük öreg —, ha érdekli magukal, elmesélem, hogyan té-, mettük a sógort. A minap — kezdte a történetet — táviratot kaptunk, azaz üzenetet Csépe Ferenc boltostól, hogy Jászkara- jenön meghalt a feleségem bátyja. Kalmár Kálmán, s ha még látni akarjuk, menjünk ízibe. Nem volt sok idő gondolkodni, hanem összkaptuk magunkat, s a vőtársam- mal neki indultunk az útnak. Kecskeméten volt időnk, ezalatt megvásároltuk a koszorút rokonunk sírjára. Jászkara jenón egyenesén a temetőbe mentünk, de ott friss sírliasnt nem volt..: Gondoltuk, talán a háznál ravatalozzák, így arrafelé vettük az utunkat. Ahogy beléptünk a sógor házába, majd sóbálvánnyá meredtünk, mert a mi sógorunk vígan pipáz- gatott a tornácon. Kérdezem tőle: »Sógor, nem haltál meg?« — »Nem!« — nevetett huncutul »Most már mi az isten csudája legyen ezzel a fránya koszorúval?« — »Mi lenne? Kivisszük a temetőbe.« A sógor egy csöppet sem búsult — folytatta tovább —, csak a táviraton csodálkozott, de olyan ártatlan arccal, hogy el kellett hinnünk neki, nein bánös banne. Mondanom sem kell, hogy ezután három napig tartó dá- ridó következett. így történt! De most már a maguk véleményére vagyok kiváncsi, ki a bűnös ebben a távirat dologban? Az utasok nevettek. Azután valaki megjegyezte. — Jászkarajenőn is forrt az ú jbor. A murci csak komákkal, sógorokkal csúszik . igazán. Némely ember meg .arra kiváncsi, hogy vajon eljönnének-e tulajdon temetésére, s arra is, hogy saját halotti torán hogyan lehet vigadni. , A régi, magyar - vir- tus elmúló ízével találkoztunk, s ' jót d•váltó ni: rajta a vasúti kocsi sok utasával. Horváth Erűilaó levelező I nóit, hogy el ne vesszenek a tyúkketrecek, akkor csak egy észrevételünk volna: inkább száz tyúkketrec vesszen el, mint akár egy — mitfahrer! Lehűtött munkaerő
