Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-19 / 272. szám
1339. november 19, csütörtöft 3. oldal ,A kongresszusi héten már éves tervünk teljesítését szeretnénk jelenteni..." Hogyan segíti a termelést a BAR1\EYÁL üzemi pártszervezete Pártalapszervezetünk különösen a vezetőséget újjáválasztó taggyűlés óta rátért arra az útra, hogy politikai tevékenységét szorosan összekapcsolja a gazdasági feladatok megoldásával. Ezt a törekvést tükrözte a taggyűlésünk határozata is. Feladatul tűztük ki a pártegység megerősítését; a párton belüli őszinte légkör megteremtését, a párttagok munkában való példamutatását, a kommunista erkölcs követelményeinek érvényesítését, valamint a dolgozókkal való foglalkozás megjavítását és elsősorban a termelés elősegítését. Eljárásunk helyességét a termelés további fellendülése, a harmadik negyedévi terv túlteljesítése és pártszervezetünknek a dolgozókkal való kapcsolatának erősödése bizonyította. Tennivalóink jó elvégzése érdekében pártszervezetünk nagy figyelmet fordított a dolgozók politikai, szakjai továbbképzéséi-e. Alapszervezetünk minden tagja, a gazdasági vezetők, az üzemi KISZ-szervezet tagjai és 27 pártonkívüli dolgozó kapcsolódott be a politikai oktatásba. Az állami oktatásban és a szakmai továbbképzésben 30-an vesznek részt üzemünkben. örvendetes, hogy a szakmai és politikai oktatásban részt vevők 70 százaléka fizikai munkás- és 85 százalékuk nő. Ez igen nagy előrehaladás az elmúlt évhez képest. Korábban a nők ugyanis nagyon nehezen szánták rá magukat a tanulásra. A bevezetőben említettem, hogy legfontosabb feladatunknak a termelés elősegítését tekintjük. Ezzel egyidejűleg arra törekszünk, hogy megszüntessük vállalatunk idényjellegét s állandó munkát biztosítsunk dolgozóinknak. Ez a törekvésünk eddig sikeres is volt. Más években a tavaszi tojás feldolgozáson és az őszi baromfiidényen kívül dolgozóinknak nem tudtunk munkát nyújtani. Számos esetben — a nyári és téli időszakban — még a törzsgárdánkból is jó néhány munkatársunkat el kellett küldeni kényszerszabadságra. Az elmúlt évben, de különösen 1959-ben a pecsenyebaromfi feldolgozásának megszervezésével már elértük, hogy a törzsgárdánk egész évben folyamatosan dolgozott, azon kívül még száz munkást foglalkoztattunk állandóan a nyári időszakban. A pecsenyebaromfi feldolgozását az elkövetkező években még az eddiginél is magasabbra akarjuk felfuttatni, s ezzel- megoldjuk dolgozóink egész évben való foglalkoztatását. Termelésünk növekedését mutatja, hogy ebben az évben 130 vagonnal több árut dolgozunk fel mint 1958-ban. Ebben a felfutásban nagy szerepe volt a termelőszövetkezetek baromfiállománya növekedésének. Az előző évi 11400 kiló csirkével 2352 darab libával és 921 darab pulykával szemben az idén 40 500 kiló csirkére, 7920 darab libára és 7340 darab pulykára kötöttünk szerződést a lermelóSZOVJET PIONÍROK a Zrínyi Hona Általános Iskolában szövetkezetekkel. Tapasztalataink szerint a baromfitenyésztés jól jövedelmezett a közös gazdaságoknak és éppen ezért jövőre még több árut várhatunk tőlük. A homokos és szikes területeken különösen a pulykatenyésztést ajánljuk a tsz-ek- nek, csirkéből pedig a magyar parlagi fajtákat. Ezek húsa a legízletesebb és külföldön, de belföldön is a legkeresettebbek. Megfelelő áruellátásunk eredményeként harmadik negyedévi tervünket 120 százalékra teljesítettük. Jelenleg negyedik negyedévi tervünk teljesítésén munkálkodunk. Módosított tervünk szerint ebben a negyedévben 30 vagonnal több árut dolgozunk fel, mint tavaly egész évben. Céljaink megvalósítása most nagyrészt a pulykafeldolgozás ütemén múlik. Dolgozóink november 23 és 30-a között kongresszusi hetét tartanak és ez idő alatt már éves tervünk teljesítéséről szeretnénk hírt adni. Adottságaink kedvezőek és bízunk abban, hogy a párttagok és a pártonkívüli dolgozók erőfeszítéseit újabb siker koronázza. Miszlai Etel, a Kecskeméti Barnevál üzemi pártszervezetének titkára Jó lenne egy szép képeskönyvben is közre adni.. ^endűiatak ctpj, kiálLítáimL A kecskeméti múzeum épületében hatalmas képanyaggal került bemutatásra felszabadulásunk óta eltelt 15 év fejlődésének története. Szívmelengető érzés volt látni a végbement változásokat, a város képének formálódását, szebbé, kulturáltabbá válását. Szép és gazdag anyag! Végignézve a képeket, nagyon is természetesnek vesszük életünk, városunk ilyenné alakulását. Pedig ez csak a mi társadalmi rendünkben természetes. A múlt rendszer nem■ volt képes teljes 25 esztendő alatt annyit produkálni, mint a dolgozók állama másfél évtized alatt. Dolgozó népünk szorgalma, szebb és a nemesebb iránti vonzalma, szocialista gazdasági rendünk megteremtette a képek által bemutatott, s mindnyájunk által jól ismert eredményeket. Szépek a város parkjai, iskolái, új bérházai. A most épülő intézmények további fejlődésről tesznek tanúbizonyságot. Nincs megállás. Az új esti világítás, a Tanácsköztársaság hősi harcaira emlékeztető szobor népünk, városunk előrehaladásának bizonyítékai. Mindezeket azonban jó lenne egy kis füzetben is összefoglalva, finom papíron közre adni. Zsinkó József levelező Szülők és Az elmúlt napokban »-Segítő munkások — hálátlan gyerekek« címmel cikk jelent meg lapunkban a Barnevál dolgozóinak tollából. Az írás azzal foglalkozott, hogy még zna is vannak hálátlan felnőttek, akik nem segítik idős szüleiket. Amint levelezőnk — Miszlai Etel — írja, igen sokan felkeresték munkahelyén és elmondották, hogy mennyire igaza volt a dolgozók megállapításainak, mert különböző helyeken hasonló esetekkel találkoztak ők is. Arra kérték, hogy egy újabb cikkben más esettel is foglalkozzon. Nagyon jónak tartjuk, hogy gyermekek sok felnőttben megszólalt a lelkiismeret, és elismerik, hogy ők sem tettek meg mindent idős szüleik megsegítése érdekében. Nem volna azonban szerencsés, ha újabb nevek — szülők és gyermekek — szerepelnének az újságban. Jó lenne azonban, ha ezután mar nemcsak beszélnének és helyeselnének, hanem cselekednének is. Ügy véljük, hogy a Bame- vál dolgozói megtették a kötelességüket, s most mar csak arra van szükség, hogy felvilágosítsuk a hálátlan gyermekeket szüleik iránti kötelezettségeikről. Űíetud nwdíj a Kecskeméti Bányai Júlia Leánygimnáziumban A kecskeméti úttörők egyik vendége, Valcrij Olejnyik, baráti sorokat ír a Zrínyi Ilona Iskola úttörőinek emlékkönyvébe. A találkozó fénypontja a jól sikerült bábelőadás volt. A magyar pajtások oroszul »szólaltatták meg« a kis kacsát és társait. — Legyünk igazán jó barátok és ne feledjük cl egymást — mondotta Ludmilla Gycüna, és Kcreczkcy Anikó pajtással kicserélték -vörös nyakkendőjüket, A mind teljesebben kibon takozó kultúrforradal- munkban egyre jelentősebb tényezővé válik a középiskoláink tantervében szereplő ének-zene tanítás, s az ezzel kapcsolatos zenei nevelő munka. A zene közvetlen nevelő hatása átfogóbb mértékben támasztja alá ’ nevelői törekvéseinket: alkalmat ad a tanulóifjúság öntevékenysé gének kibontakozásához, a közösségi érzés megerősítéséhez, kielégíti ifjúságunk zenei érdeklődését azáltal, hogy irányt szab a helyes zenei szemlélet kialakulásához, s ennek segítségéve! fiataljaink közelebb kerülnek a tisztább, igazabb, közvetlenebb emberi kapcsolatokhoz, az emberi együttélésnek ahhoz a magasabb formájához; amelyet a szocialista társadalom alakít ki. A Kecskeméti Bányai Júlia Leánygimnázium azon felül, hogy a taúterv valamennyi első és humán jellegű második osztályban biztosítja a zenei alapismereteken nyugvó énekanyag elsajátítását (ez mintegy 28C tanulót érint), alkalmat nyújt az ifjúságnak az öntevékeny zenei mozgalmakban történő munkálkodáshoz Is. Az iskolában már második éve működik énekes tagozatú osztály, amelyben önkéntes jelentkezés alapján kiváló zenei hallással és megfelelő zenei alapismerettel rendelkező tanulók heti három órában és külön kargyakorlati órákon nyernek zenei képzést. A harmadik és negyedik osztály nem vesz részt kötelező énekoktatásban. Számukra a zenei nevelés folyamatosságát a »Zenei műalkotások ismerete« címen beállított rendkívüli tantárgy biztosítja. A szakkör- jellegű tantárgy hallgatására ebben az iskolai évben 93 tanuló jelentkezett, akik részben élő muzsikával, részben hanglemez, magnetofon előadásban ismerkednek meg a nagy zenc- ulkoiok mesterműveivel. Az Mind népszerűbbé válnak az immár három év óta rendszeresített és bérletsze- rűen megszervezett operaházi előadások. Ez évben 148 tanuló váltott bérletet a vasárnap délelőtti operaházi előadásokra, amelyeken élvonalbeli művészek szólaltatják meg a legszebb operákat. Az előadások előtt az énektanár ismertetést ad a műről, utána pedig komoly értékelést végeznek élményeik alapján az ifjúsági operabérlők. z intézetnek két énekkara van: a nagykórus és az énekes osztályok kamarakórusa. A két énekkar tervszerű munkarendjében preklasszikus, klasszikus művek, népdalátiratok és tömegdalok szerepelnek. Az elmúlt évben a tavaszi zenei seregszemlén a megyei döntőben az elsők között szerepelt az énekkar. Budapesti meghívásának , az év végi vizsgák miatt nem tehetett eleget. Az iskola művészbrigádja kapcsolatot teremtett a Kecskeméti Aranykalász Termelő- szövetkezet KISZ-ifjúságával. A tsz dolgozói első ízben november 7-én látták vendégül a művészbrigádot, amely énekszólókkal, énekkari-zenekari számokkal, tánccal és versekkel szerepelt. A pártkongresszus és a fel- szabadulási jubileum tiszteletére az énekes osztályokban alakult zenebarátok köre népdal és tömegdal éneklési versenyt hirdetett az intézet tanulói körében. A tömegdal éneklési versenyben az iskolával kapcsolatos diákotthon külön 50 tagú énekkarával kíván részt venni. E célból hetenként két alkalommal tömegdaltanu- lásban vesznek részt a kollégium tanulói. K szélesebb körű zenei ne- velés céljait szolgálja az iskola KISZ-szervezetének zenei munkacsoportja által most szervezés ajatt álló »zenei kollégium- címen megtartandó íaruversenysorozat. Az Állami, Zeneiskola patronáláaa mellett meginduló, újszerű zenei megmozdulás nemcsak az intézet tanulóinak, azok szüleinek és az iskola barátainak, hanem a város széles tömegeinek zenei nevelését is célozza, fővárosi és neves vidéki előadóművészek közreműködésével. A helyes zenei szemlélet kialakítását kívánjuk szolgálni ifjúságunk nevelésében, a zenei ankétok megrendezésével, amelyekre más iskolák növendékeit is meghívjuk. A zenei problémák széles skálájának több fontos kérdését kívánjuk itt megvitatni, mint amilyen például a »Magyar népdal — magyar nóta«, vagy a »Nehéz zene — könnyű zene«, »Szocialista realizmus a zenében« című téma. Ezekre egy-egy fővárosi előadót hívunk meg. Felszabadulásunk 15 éves évfordulója alkalmából zenei rejtvénypályázatot hirdetünk tanulóifjúságunk körében, haladó hagyományaink, klasszikus örökségeink és a munkásosztály harcát tükröző muzsika világának megismerése céljából. Tskolánk vezetősége és KISZ-szervezete a zenei nevelési lehetőségek fenti kiaknázásával csökkenteni kívánja a tanulóifjúság »zenei hajótöröttjeinek« meglehetősen felduzzadt számát, akik torz ízlésükkel nagymértékben hozzájárulnák a zenei giccsen élősködő nyárspolgárok kitenyésztéséhez. Szeretnénk elérni, hogy fiataljaink az igazi muzsikaoan és muzsikálásban megérezzék az érzelmi élet mélységeit, értékrendszerükben, életszemléletükben a magasrendűségre való törekvés legyen iránymutatójuk a sokoldalúan fejlett szocialista ember kialakulásában. Hisszük, hogy munkánkkal gyermekeink világnézeti nevelésének ügyét is nagy lépéssel visszük előbbre. Lőríncz Béla, gimnáziumi éneztanáí
