Petőfi Népe, 1959. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-02 / 231. szám
C oldal 1959. október Z, pénftsk Hajnali fél háromkor zörögtek a szobám ajtaján. »Indulunk! ... Szarvasbőgés ...« — hallottam félálomban. Néhány perc múlva inig a Dunaártéri Állami Erdőgazdaság bajai központja előtt voltam. Kazi András vadászati előadó ellátott a szükséges szerelésekkel —- motoros sapkával, esőkabáttal —, aztán indulást vezényelt. így Magaslesen, kezdődött az a felejthetetlen nap, amit a vadászokkal az er- Sőben töltöttem el. Kevesen ismerik azt a több száz holdnyi erdőt, ami Fájsz és Dusnok községek között a Duna partján terül el, a neve: Lenes. A motorkerékpár lámpájának fénysugara a kékes tajnali derengést oszlatta, s mi i motorberregésben igyekeztünk Meghallani a lövéseket. A vadásztanyán már nem találtunk senkit, hiszen a külföldi vendégek már jóval pirkadat előtt lesbe álltak, hogy egy-egy kapitális trófeával növeljék gyűjteményüket, s hazánk vadgazdálkodásának ismert hírnevét. A hajnali csendben vágyakozva harsant fel a tehenet kereső szarvasbika bőgése. Röviddel utána távoli puskadörrenés hangja adta tudtunkra: az első nemesvad puskacső elé került! Kísérőmmel, Kazi Andrással a magasles felé tartottunk. Az erdőszéli csalitban királyi agancsdísszel a fején, terítékre került a nap első bikája. Dr. Jakob Halberstadt- ,nak (Nyugat-Németországban gyufagyára van) kedvezett a vadászszerencse; a rezervátum egyik legszebb nagyvadát ejtette el. A lelőtt vad láttán természetesen engem is elfogott a kíváncsiság. Már közelebb merészkedtem volna a még vergődő bikához, amikor egy kéz visszatartott — szerencsémre, mert egy olyan régi vadászlia- gyománynak voltam a tanúja, amit nem mindenki láthat. A nagy vad leterítője ünnepélyes lassúsággal, levett. kalappal közeledett a leterített bikához és egy győztes hadvezérhez méltó karmozdulattal ragadta meg az agancsot: így vette birtokba a trófeát. Jakob Halberstadt ezután szájához emelte a vadászkürtöt és először halkan, azután erősebben harsant fel a bánatos, búgó hang, amely az erdő királyának adta meg a véglisztes- séget. Az erdő magas fái erőteljesen verték vissza a megismétlődő puskalövések .csattanásait. A többi leshelyeken is siker koronázta a hosszú figyelést, az állhatatos várakozást. Höret Andreas (nyugatnémet sörgyáros, híres vadász) gazdag magángyűjteménye két aranyérmes és egy bronzérmes agancs- esal gyarapodott. Üjból motorozás következett. A költői szépségű környezetben álló bédai vadászházhoz érkeztünk. A környék már hangos volt az ovációtól. Három kairói vendég: Kamel Ashour, Ahmed Hamdy és Abdallah két bikát és egy vaddisznót ejtettek el ezen a reggelen. — Egyedül Ahmed Hamdy arca Elkészült az 1960. évre szóló KOFA előterv Jászszcntiásztón A romantikus környezetű bédai vadászház, volt bánatos, nem csoda, egy gyönyörű bikát engedett el, s így agancs nélkül maradt. Késő estébe hajlott már a délután, amikor a lenesi, bédai, karapancsai vadászterületek meglátogatása után Bajára tartottunk. Ütközben volt idő a nap eredményeit mérlegre lenni: a külföldi vadászolt sok trófeával, államunk 220 ezer forinttal, e sorok írója pedig egy gyönyörű élménnyel lett gazdagabb. Gémes Gábor (Községi tudósítónktól.) Tanácsülésen tárgyalták meg az; 1960-as évi községí'ejlesz- tési elötervct Jászszentlászló községben. A tanácsülés jóvá- {hagyta a törpevízmű építését \388 ezer forintos költséggel és *a törpevízmű létesítéséhez 20 !ezer forint értékű társadalmi munkát tervezett. 70 ezer fo- ; rintót engedélyezett a községi ' tanács a kalmárföldi iskola telefonhálózatának felszereléséhez. A község parkosítására 60 ezer forintot fordítanak, amelynek fele társadalmi hozzájárulás lesz. 70 ezer forintot költenek a villanyhálózat bővítésére és 25 ezer forintot a felszabadulási emlékmű felállítására. ‘ A községi tanács 1960-ban összesen 640 ezer formtot 'költ községfejlesztési célokra, ebből 60 ezer forint társadalmi rmunkét terveznek. Az I960, évi községfejlesztési előtervet a községi tanács végrehajtó bizottsága kisgyű- léseken tárgyalta meg a lakos* Sággal és csak ezután hagyta jóvá a községi tanácsülés. Új autóbuszjárat indul Kecskemét és bndapest között Az új autóbuszjárat minden reggel Kecskemétről Budapestre indul 5 óra 32 perckor, Budapestre érkezik 7 óra 30 perckor. Budapestről Kecskemétre ugyanez a járat indul 18 óra 30 perckor, Kecskemétre érkezik 20 óra 22 perckor. Terítékre került az évad első legnagyobb vadászzsákniánya, egy kapitális bika. Horst Andreas Afrika-vadász két arany- és egy bronzérmes trófeával. Csak egy pohár volf? Az első után jön a második, azt követi a többi, s később már elmosódik a halár. Az italozó ember egyszer csak azt veszi észre, hogy zúg a feje, tántorog, az emberek elhúzódnak mellőle, különböző megjegyzésekkel illetik: részeg disznó, jobb lenne, ha a családjának adná a pénzt, ez is elitta az eszét stb. Valószínűleg többször - illették ilyen szavakkal H. K. F. esztergályost, a Kiskunfélegyházi Gépgyár dolgozóját, aki gyakran nézett mélyen a borospohár fenekére. Emiatt végül is a társadalmi bíróság előtt vonták felelősségre. Az egyébként igyekvő ember, ha egyszer a pohárhoz nyúlt, nem tudta, mikor elég. Így történt július 15-én is, amikor két óra helyett fél háromkor satt.yo- gott be a gyár kapuján italos fejjel. Lépteit nem a forgácsoló üzemrészbe — munkahelyére —, hanem a személyzetis irodájához irányította. Belépve előadta, hogy szabadságot kér, mert sógorát a cséplőgépnél baleset érte, s ő akarja helyettesíteni, amíg az rendbejön. — Menjen a csoport- vezetőjéhez — hangzott a válasz. Nem sokkal később H. K. F. esztergályos Sz. Ödön előtt állt meg. A csoportvezető rögtön így szóit: — Maga ittas ... A mellette álló Kállai László pedig hozzátette: — Ilyen állapotban nem állhat a gép mellé. Valóban, az esztergályos szemei véresek voltak, szótlansága megszűnt, s mindenáron dolgozni akart. Képzeljük el, mi történik akkor, ha a csoportvezető enged a követelőzésnek? Az esztergályos egy óvatlan pillanatban ráesik az esztergagépre. életét veszti vagy a kezét vágja le a gép. Két ember került volna bajba: a csoportvezető és az italos munkás. Ez villant fel emlékezetében Sz, ö.-nek, majd kereken kijelentette: — A szaktárs nem dolgozhat, menjen haza, aludja ki magát... Nagy-nehezen sikerült hazaküldeni. Megtudtam azt ás, hogy szaktársai gyakran beszélgettek vele: — Feri, gondolj a családra, jól keresel, becsüld meg magadat! — Jó néhányszor kilengéseit is elsimították. A baráti szónak azonban csak ideig- óráig volt foganatja. A húr július 15-én elpattant. Ért megelőzőéin ügyével nemcsak a csoportvezető, hanem az igazgató is foglalkozott. Háromszor Ígérte meg az igazgatónak, hogy italosán nem jön a gyárba. S tóüjak eLLeaér© mégis szárnyra kelt az a hír: — H. K. F.-et megint haza küldték, mert ittas volt,.. És mit mondott, mivel védekezett a társadalmi bíróság tárgyalásán? — Csak egy pohár sört ittam meg mondta. Higgyük el, hogy így volt. Tegyük azonban hozzá, ha valakinek inár egy pohár is megárt, az csak féllel igyon, sőt az sem baj, ha egyáltalán nem iszik. H. K. F. pedig ivott. S hogy egy pohár volt vagy több, azt nem firtatjuk. Egy biztos. Olyannyira italos volt, hogy nem lehetett munkába állítani. Mivel ezért már többször figyelmeztették, s nem változtatott magatartásán, a társadalmi bíróság a legsúlyosabb büntetést szabta ki; elbocsátásra javasolta. (leuesa) 150 éves a Móra Ferenc Gimnázium rációja. (Az intézet tanára; Horváth Sándor készítette.) Egy tanári munkaközösség írja az iskola történetét is magában foglaló évkönyvet. Az ünnepélyes tanévnyitón az elsősöket Móra életét ismertető füzettel ajándékozták meg, s általában arra törekszenek, hogy az iskola haladó hagyományait elmélyítsék a tanulóik tudatában. Pályázatot írnak ki az iskola életét, a város történetét stb. felölelő témakörökre á tanulók között. S mindez csak egy része a jelzett programnak, amely még mindig gazdagszik színnel, ötletekkel. óra Ferencen kívül is még sok országos hírű ember, tudós, politikus, művész stb. szerezte itt meg az életbe indító útlevelet, az érettségit. A ma élő egykori tanítványok száma pedig sok százra tehető. S ezeknek a felkutatása bizony nem könnyű feladat. Pedig szeretnék őket meghívni majd a jövő esztendei kétnapos ünnepségükre, hogy a mai növendékekké! .együtt helyezzenek koszorút a névadó, a nagy író, Móra Ferenc szobrának talapzatára. Tolmácsolom tehát az iskola igazgatóságának kérését: jelentkezzenek az iskola volt növendékei, legyenek részesei a 150 éves gimnázium jubileumi esztendejének. t, p. | ubileumi tanévet kezdett tf el az idén a Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium. Az iskola, ahol egykor Móra Ferenc is végezte tanulmányait, működésének 150. esztendejébe lépett, s ezt a nevezetes évfordulót méltóképpen szeretnék megünnepelni, köszönteni az intézet tanárait, tanulóit. A tulajdonképpeni nagyszabású ünneplésre csak a jövő év májusában kerül sor, de addig is, szinte az egész tanévet a felkészülésnek szentelik. Amint Borda elvtárs, az iskola igazgatója elmondotta, programjuk első pontja nevelési célokat tűzött maga elé. A tanulmányi színvonal emelése, a gyengébb tanulók fokozott segítése, ismeretbővítő előadások stb. jelzik ezeket a célkitűzéseket. Az osztályok a jubileumi zászló elnyeréséért küzdenek, úgyszintén ez lesz a jutalma a legjobb tanulóknak is. Az iskola KISZ-szervezete ugyancsak ennek a munkának segítését vette tervbe. Vállalták továbbá a Móra-szobor és az író édesapja, Móra Márton sírjának gondozását, 1 gén kedves benyomást ■" tesz az iskola épületébe belépőre a bejárati falrészre festett freskó, amely Móra egyik szép írásművének, a Szeptemberi emléknek illuszt-
