Petőfi Népe, 1959. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-11 / 239. szám

Világ proletárjait egyesül felek! EGYEI LAPJA MŰSZAK UTÁN Élénk érdeklődés a nemzetközi helyzet eseményei, a szovjet tudomány eredményei iránt A Zománcipari Művek Kecs­keméti Gyáregységének újjává­lasztott partve-etősége igen fon­tos feladatának tekinti a dolgo­zók rendszeres tájékoztatását. A műszak befejezése után a gyár műhelyeiben gyakran röpgyulé- seken vitatják meg az időszerű politikai és termelési kérdése­ket. Felvételünk a mintaműhely dolgozóinak röpgyűlésén készült. Pogány Károly, a pártszervezet vezetőségi tagja, a KlSZ-szer- vezet titkára, a nemzetközi helyzet eseményeit, Hruscsov elvtárs amerikai útjának tapasz­talatait és a harmadik szovjet kozmikus rakéta, a bolygóközi űrállomás fellövésének híreit ismerteti a mintaműhelyben. A tsz-községben sem csökken a felvilágosító szó jelentősége A hartai pártszervezetek ok­tóber 9-ón, csütörtökön tartot­ták összevont vezetőség- és kül­döttválasztó taggyűlésüket. A tanácskozáson részt vett és fel­szólalt Nyers Rezső elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a SZÖVOSZ elnöke is. Nyers elvtárs a szövetkezeti község kommunistáinak sajá­tos feladataival foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a község egyéni gazdáinak szövetkezetbe tömörülése után sem szűnt meg a politikai felvilágosító munka jelentősége. A termelőszövetke­zetek soronlevő feladatai közül az őszi betakarítás és vetés időbeni, jó minőségű elvégzésé­nek fontosságára utalt, s szólt a zárszámadások megfelelő elő­készítéséről. Javasolta, hogy a termelőszövetkezeteikben is ala­kítsák meg a KlSZ-szervezete- ket. Az összevont taggyűlésen je­len volt Tesch Rezső elvtárs, a járási pártbizottság első titká­ra is, továbbá a budapesti Rug- gyantaárugyár pártbizottságá­nak három munkatársa, akik a helyi trmelőszövetkezeteket se­gítik. A tízéves kecskeméti auto­mata telefonközpontról a (i. ol­dalon képes riportot közlünk. Képünkön Salgő Györgyné műszerész látható, aki az idő­járástól függően naponta 20—i 30 hibabejelentést vesz fel. A görög sorstragédiától a szocialista-realista drámáig Drámatörténeti előadássorozat indul Kecskeméten A MEGYESZÉKHELY szín­házlátogató közönségének ne­velése, ízlésének s tájékozottsá­gának emelése szempontjából nagy jelentőségű kezdeménye­zés született a közelmúltban. A Katona József Megyei Könyv­tár vállalkozott, mint rendező szerv ennek a kezdeményezés­nek a támogatására, dicsére­tes példáját adva annak, hogy kulturális intézményeink mi­lyen jelentős segítséget nyújta­ÖRJÄRAT a HATÁRBAN A termelőszövetkezetek majdnem kótszerannyi papriKatermést takarítanak be mint az egyéniek Harta termelőszövetkezeti községben a Lenin Termelő­szövetkezet 380 hold kukoricá­jának több mint felét betaka­rította már. A Béke Termelő- szövetkezet 80 hold vöröshagy­mát teljesen felszedett, 350 ka- tasztrális hold kukoricájának törése befejezéshez közeledik. Hasonlóképpen rövidesen el­végzik a 60 hold fűszerpaprika szedését is. Az Üj Élet be­fejezte a burgonya és a vörös­hagyma betakarítását, a kuko­rica, valamint a cukorrépa be­takarítása is rövidesen befeje­ződik. A terméseredményeik a köz­ségben levő még egyénileg gazdálkodókénál jóval maga­sabbak. Fűszerpaprikából pél­dául mind a három termelő- szövetkezet (száraztermesztés- sel) 55—60 mázsát termelt ka­tasztrális holdanként, az egyé­nieknél viszont 35—40 mázsa az átlageredmény. A vörös­hagymából több mint 100 má­zsás terméseredményt értek el a szövetkezetek holdanként. Kukoricából — az eddigi be­takarítás alapján — 30—35 mázsa terméseredmény vár­ható holdanként. Burgonyából a Béke Termelőszövetkezet 120 mázsát szedett fel egy-egy holdról, míg az egyéniek alig valamivel többet, mint ennek felét 60—65 mázsát. A közös gazdaságok cukorrépa-termése előreláthatólag meghaladja a 200 mázsás átlagot. Jól halad a talajelőkészítés és a vetés is a termelőszövet­kezetekben, az őszi árpát 400 holdon vetette el a Lenin Tsz. A búzavetést megfelelő ütemben végzik. A járás egyénileg dolgozó parasztjai, bár a betakarítást elég jól végzik, a szántás- vetésben jelentősen elmarad­tak. Lassan halad a munka a kalocsai járásban A kalocsai járásban a fű- szerpaprika. és a kukorica be­takarításának elhúzódása nem egy helyütt akadályozza az egyéb fontos munkákat. Ennek következtében számottevő az elmaradás a szántás-vetésnél. Drágszélen az egyéniek mint­egy 100 hold vetőszántást vé­geztek csak, cukorrépát még nem takarítottak be, a kuko­ricatörést is meg kellene gyor­sítani. Jobb munkaszervezést a gépállomáson A kiskunhalasi járásban a balotaszállási Kossuth Terme­lőszövetkezet elnöke a napok­ban panasszal fordult a járási tanácshoz, mert a Kiskunhalasi Gépállomás a szerződés elle­nére még nem takarította be a szövetkezet 8 katasztrális hold napraforgóját. Általában a gépállomáson nem jól hasz­nálják ki a meglevő gépeket. Minél több erőgépet kellene kettős műszakban üzemeltetni. Sajnos a termelőszövetkezetek sem szervezik meg eléggé fogatok munkáját. Az idő sürget. Csakis a; munkák ütemének fokozásával i számíthatnak ebben a járás-1 ban is jó termésre mind a í termelőszövetkezetek, mind az ; egyéni gazdák. A családtagokat bevonják a munkába A vaskúti Kossuth Termelő- szövetkezetben az őszi árpa vetése befejezés előtt van, a búzavetés egyharmadát is el­végezték. 80 holdon takarítot­ták be a kukoricát. 12 hold átlagában 138 mázsa burgo­nyát takarítottak be. Jól ha­lad a szüret is. 36 katasztrális hold szőlőn 25 hektó átlagter­mésre számítanak. A közös gazdaságnak 21 asszonytagja van, de bevonják a családtago­kat is a munkába, úgyhogy összesen 46—48 asszony dol­gozik naponta. nak egy-egy — látszólag mű­ködési területükön kívül álló — művelődési probléma meg­oldásában. A terv ugyanis, amely ma már a megvalósulás stádiumában van, egy színház- és drámatörténeti előadássoro­zat megtartását tűzte ki cél­jául. A drámairodalom egy-egy nagy korszakának legjelentő­sebb alkotásait és alkotóit mu­tatják be Kecskeméten az egy­mást követő előadások, amely­nek előadója Udvaros Béla, a Kecskeméti Katona József Szín­ház rendezője. A sorozat össze­foglaló címe pedig: „A görög sorstragédiától a szocialista­realista drámáig.” IGEN ÉLVEZETES formáját választotta az ismeretterjesztés­nek az előadó, illetve a ren­dező szerv. Amikor például a görög dráma, vagy az angol re­neszánsz drámairodalma stb., stb. legfőbb mozzanatait idézik majd az előadások, az érintett kor legnagyobb drámai művei­nek egy-egy részletével közvet­len formában is megismerked­hetnek a hallgatók. A Kecske­méti _ Katona József Színház vezető prózai művészei, közöt­tük Dévay Kamilla, Labancz Borbála, Göndör Klára, Dobák Lajos, Simon György, Baracsi Ferenc és mások részleteket ad­nak elő a szóbanforgó művek­ből. AZ ELÖADASSOROZAT ér­dekessége még az is, hogy a helyszínen mindenkor doku­mentációs anyagokat felsora­koztató kis kiállítás is telje­sebbé teszi az élményt. Ügy tudjuk, hogy bérletet bocsáta­nak ki az előadássorozatra. Cs. L. CSÖTI FERENC a Kalocsai Cipész Ktsz régi dolgozója. A szalagban mint fárahúzó dol­gozik. Naponta 9—11 pár kap­tafához alakítja a túracipő felsőrészét. XIV. ÉVFOLYAM, 239. SZÁM Ára 60 fillér 1959. OKT. 11, VASARNAP Halló itt 01! A legfontosabb teendő eddiginél nagyobb gondot a munkaszervezésre annak érde­kében, hogy a területekről gyorsan takarítsák be a ter­mést. Ennek most már olyan akadálya sincs, hogy a termés nem érett volna be. A kapás­növények betakarítását megye- szerte lehet végezni. Az egyéni termelők lehetőleg olyan arányban vessenek ke­nyérgabonát mint az elmúlt években, mert ez biztosítja saját kenyérellátásukat, állami kötelezettségeik teljesítését és a szabad értékesítést. Fontos, hogy a tanácsvezetők a párt- szervezetek kommunistái meg­magyarázzák a termelőszövet­kezeteknek, a dolgozó parasz­toknak; a kenyérgabona veté­sének az előirányzott terüle­teken haladéktalanul meg kell történni. Az őszi munkákban nagy szerepük van a gépállomások gépeinek. Növelni kell a gé­pek teljesítményét, minél több helyen vezessék be a kettős műszakot. Gépállomásaink na­gyobb gépállománnyal rendel­keznek mint az elmúlt évben, több éves gyakorlattal rendel­kező traktorosok dolgoznak a gépeken és megvan a lehető­sége annak, hogy a jelenlegi teljesítményeket növeljék. Ha az őszi munkákat a me­zőgazdaság dolgozói sikeresen elvégzik, lerakják a jövő évi jó termés alapját is. Ennek tudatában a következő hetek­ben fokozott erőfeszítésre van szükség. A párt- és a tanácsi szervek minél nagyobb és hat­hatósabb segítséget adjanak a mezőgazdasági üzemeknek és az egyéni parasztoknak. Falun a legfontosabb munka most az őszi betakarítás, szán­tás-vetés. Ennek meggyorsítása annál is inkább indouolt, mert nagyon jelentős a lemaradás. A szép őszi napok alkalma­sak a betakarításra, mégis a kukoricának több mint fele száron van, sok helyen találni még burgonyát és napraforgót a földeken. A vetőszántást is gyorsítani kell, hiszen a megfe­lelően előkészített magágy egyik feltétele a jó termésnek. Az összes munkák között a vetés halad a legaevésbé, pe­dig minden jó gazda tudja, mennyire fontos, hogy ez idő­ben történjék. Éppen azért nem indokolt, hogy egyes fa­lusi, járási vezetők, különböző okokra hivatkozva igyekeznek magyarázni a vetés elmaradá­sát és nem sürgetik eléggé a munkát. Ismeretes, hogy a nö­vénynek szükséges egy bizo­nyos tenyészidő, s ha későn ke­rült földbe, akkor nincs ideje megfelelően kifejlődni, — bok- rosodni, ahogy mondják — és kevésbé áll ellent a téli fa­gyoknak. Az őszi árpát, rozsot szeptember végéig szokták el­vetni, ennek ellenére az idén még jelentős területen nem ke­rült földbe az őszi árpa, az előirányzott rozsvetésnek is mintegy a felét végezték csak eL Itt van a búzavetés ideje is, mégis alig pár ezer holdat ve­tettek. Jövőre is legfontosabb ét­künk a kenyér lesz. Az ország ellátását mindenképpen biztosí­tani szükséges. Helyes, ha a ter­melőszövetkezetek szántó terüle­tük 28—30 százalékán vetnek kenyérgabonát. Fordítsanak az

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents