Petőfi Népe, 1959. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-01 / 230. szám
'fiz esztendővel ezelőtt, 1949. október 1-én a perDiaaiégej tíz eiztenda ☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆ Kínai fájáig - Irinái emberei* kingi Tienanmen téren Mao Ce-tung, a kínai nép vezére az egész világnak kihirdette a Kínai Népköztársaság megalakulását, a történelem első olyan kínai államának létrejöttét, melyet a munkásosztály és annak kommunista pártja vezet, s mely valóban a dolgozók állama. Hatalmas erőforrások váltak szabaddá a nép alkotó ereje számára, s mindazokat a csodálatra méltó eredményeket, melyek a tízéves szocialista Kína fejlődését jelentik, a »-nagy ugrás« néven tartja nyilván a világ. Ma a Kínai Népköztársaság 11 millió tonnánál is több acélt termei. Széntermelése 1958-ban 270 millió tonna volt. A korszerű ipar részaránya a népgazdaság össztermelésében az első ötéves terv végén meghaladta a 40 szá- ealékot. 1958-ban több mint 760 000 szövetkezetei Az eperfa virágzása jelzi a tavaszt Kínában. A népköztársaság legtávolabbi vidékein is milliók ünnepük ilyenkor az élet ébredését. A Csao Jing-i napközi otthon lakói is tánccal Udvözlik a melegebb évszak beköszöntését. Ősrégi, hagyományos táncuk mozdulatai az eperfa leveleinek szedegetését ábrázolják. Az iskolai oktatás, a tudomány, a művészet »-nagy ugrása« is bámulatra méltó eredményeket hozott. Az alapfokú iskolák száma meghaladja B 930 ezret, s bennük 92 millió kínai gyermek tabui. 150 ezer középiskola 14 millió tanulóval, 1065 főiskola 700 ezer hallgatóval jelzi - a kulturális forradalom gigantikus méreteit. Hozzátehetjük még, hogy az egész országban 1700 tudományos kutató intézet működik, amelyek közül nem egy nemzetközi hírnévre tett szert kimagasló eredményeivel. Egy francia újságíró félelem- gzülte megjegyzése jellemzően mutat rá a fejlődés hatalmas ütemére. Azt írja: »A kínai parasztság kulturális színvonala, ha nem vigyázunk, egy emberöltőn belül túlszárnyalja a miénket,,« Ez az újságíró tévedett, mert amitől félt, sokkal hamarabb be fog következni. Abban is tévedett, hogy ez ártalmára lenne a francia népnek, hiszen a szocialista társadalom mérhetetlen lehetőségei, az egymás mellett élés békés körülményei között, egy népnek sem válhatnak kárára, s a világ népeinek békés fejlődését szolgálják. Konamosan lejiofliK Kínában a vas- és acélgyártás. A vu- hani vas- és acélkombinát új nagyolvasztóját megcsodálják a külföldi turisták, hiszen teljes kiépülése után ez a hatalmas gyártelep lesz Kína második legnagyobb acélközpontja. Jellemző, hogy már 18 nagyméretű kohászati kombinát dolgozik & legmodernebb gyártási módszerekkel a Kínai Népköztársaság területén. Tizenkét 1 miliőn felüli lakosú nagyváros van jelenleg Kínában. A leghatalmasabbnak, Sanghaj-nak a lakossága több mint 7 millió, Peking 4170 000,' Tiencsin 2 863 000. A Sanghajt utcai forgalma és képe alig különbözik a világ bármelyik nagyvárosától. Hatalmas üzletsorok, parkok, modern és hagyományos stílusú paloták váltják egymást, és a gépkocsiforgalom . is világvárosi méretű. Kína gépkocsiipara ma már egyre jelentő^ sebb. Teherautók, speciális kocsik mellett személyautóikat, HHnHi Faliújságok a Nagy Fal tövében. Az újjáépítés sikereiről olvashat rajta beszámolókat ez a modern európai ruhába öltözött kínai. Egykor a világ egyik csodájának tartották ezt az építményt, de ma is megragad méreteiben. A 2400 kilométeres hosszúságú »Fal« egy részét újjáépítették. Megerősítették a hatalmas bástyatornyokat, s ma az újjáépített szakaszon a falak tetején autóút visz végig. Kedves találkozóhelye a Nagy Falnak ez a része a Kínában utazgató külföldi turistáknak A pekingi kacsa az egyik legjellegzetesebb kínai ételkülönlegesség. Tenyésztése ma nagyüzemi méretekben történik a népi kommunákban. A kommunák azonban nemcsak állattenyésztéssel foglakoznak. Egy év telt el azóta, hogy a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága meghozta híres határozatát a falusi népi kommunák létesítéséről. Ma ezek a kommunák szilárdak, a gyors fejlődés útján járnak. S amint a párt világosan rámutatott, a kínai mezőgazdaság szocialista átalakulásának új szakaszában ezek képviselik a legmegfelelőbb: szervezeti formát. Kína parasztságának több mint 99 százaléka választotta a népi kommunák, útját, és vesz részt közösen az ipari és a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. A »népi kohó-mozgalom« időszakában például a kommunák 80—90 .millió munkást adtak a vas- és acélgyártáshoz, s emellett semmiféle hátrányt nem szenvedett -a mindennapi munka. Egy év alatt szilárd állam- igazgatási szervekké is váltak a népi kommunák s kereteik között ma 3 millió termelőcsoport működik saját kollektiv tulajdonnal.. Hatalmas saját gépparkjuk, közlekedőszköz-állo- má* /uk van. Üjabban a kormány lehetővé téttel hogy a kommunák a felhalmozási alapból meg is vásárolják az új gépállomások gépeit. Nem csoda, hogy minden rágalom ellenére a kínai parasztok szeretik és magukénak érzik a népi kommunákat Csalin Lajos l 26 500 népi kommunává szerveztek át. Ezek az ország parasztgazdaságainak 99 százalékát teszik ki. A szocialista forradalom győzelme falun hallatlan mértékben megnövelte a mezőgazdasági termelést és jelentősen megjavította a paraszti tömegek életkörülményeit. 1958-ban a gabona- termelés 35 százalékkal, a gyapottermés pedig 28 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az ifjú, a hatalmas Kína magabiztosan tekint a jövő elé. luxuskocsikat is gyártanak! Nagy szerepet játszott az első autógyár építésében: a Szovjetunió segítsége. Jellemző, hogy a Lihacsov autógyárban több mint 500 kínai gyakornok tanulja a gépkocsigyártás szakmáját. Grandiózus méretű a lakásépítés is. Nemcsak a városokban keletkeznek szinte napok alatt új negyedek, hanem a kommunákban is növekszik a2 építkezés üteme. Űj városok, városias települése'-: épülnek az ország minden részén*
