Petőfi Népe, 1959. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-08 / 236. szám

t. oldal (jfcöldfnuv&&&&5vetlt6zeü Szüret a sárfehér hazájában 1959. október 8. csütörtök AZ ÉG KAPUJÁBAN {"fcszies a hangulat az izsáki határban. Nemcsak a sárguló falevelek, meg a hűvös idő miatt, de a porfelhőből ki- tribukkanó, szőlővel megrakott fed er es vagy gumikerekes ko­csik is őszre vallanak. Soha nem láttam még eny- nyj gyönyörű nagyszemű sár­fehér szőlőt. Az egyik kocsi pora még le sem ülepedett és máris jön a másik. Közel 5000 katasztrális holdról szedik most az exportszőlőt az izsákiak és szállítják a felvásárló telepre. A földművesszövetkezet fel­készült a barack után a legna­gyobb felvásárlási szezonra. A 13 átvevő telep vezetőjét, pénz­tárosát a földművesszövetkezet járási központjának felvásárlási NAGY A MOZGOLÓDÁS a bugaci Béke Termelőszövetke­zetben. Vontatókkal hordják a sárgacsövű kukoricát; Serény igyekezettel végzik a betaka­rítást; Az irodában Kurucz elvtárs, az elnök beszéli meg a terve­ket, problémákat Kürtös élv­társsal, az agronómussal; Az első évük itt a tsz-ben, ez a ^betakarítás az ő vizsgájuk is, Körútra indulok velük; Első állomás a paprikatábla. [Nyolc katasztrális hold földön piroslik a húsos szegedi édes- spaprika; — Sikerült meghonosíta­nunk — mondja az elnök <— (jövőre már 10 holdon termel- Öük. PAPRIKA, SZŐLŐ, kukori­ca, spárga; ezek a növények Megyénk »legváltozatosabb« Cukrászdája a kerékegyházi, akárhányszor jár arra az «mber, mindig más ízű a kré- mes, a torta. Ennek a ma­gyarázata egyszerű: mindig változott a cukrász. Két héttel ezelőtt még zár­va találtam az üzletet, de ma már újra rend, tisztaság és friss sütemények fogadtak. A pult mögött két fiatalember szolgálja ki a vevőket. A fia­talasszony a mester, Budapes­ten tanult és ott szerzett két­éves tapasztalatot is. A férje az üzletvezető. Szívesen jöttek Kerekegyházára, hiszen az asz- szony szülei itt élnek. Örömmel jöttek és nagy am­bícióval, annyi tervük, ötletük yan: — Rétes-napot tartunk va­sárnap, tánccal összekötve. Uj hanglemezeket is veszünk és szombaton, vasárnap tea-dél­utánt rendezünk — mondják. Egy kicsit azonban mintha félnének attól, amiről az egész falu beszél. Az idén már az ötödik cuk­rász veszi át ezt az üzletet. Nézzük csak sorjában! Az év elején Csikós János volt a cukrász, öt hónapi működése után a földművess kivetkezet elbocsátotta rendszeres leltár­hiánya miatt; Utána Páhán László buda­pesti cukrász vette kezébe az üzletet, de tíz nap múlva ott is hagyta. Utána cukrászhiány miatt ideiglenesen Mihala Ist­ván, a földművesszövetkezet felvásárlója vette át az üzletet. A forgalom majdnem duplá­jára emelkedett, őt Kovács Ist­ván és félesége váltották fel, régi szakemberek, akik a for­galmat tovább növelték 2000 forinttal, tanfolyamra hívta be, ahol is­mertették a felvásárlás módját, az export-szabványokat és az árakat. A szőlőátvétellel itt már két éve a földművesszövetkezet foglalkozik. Szerződést köt a gazdákkal, előleget fizet, ami fedezi a termelő költségeit: a permetezőszert, porozószert stb. Az elmúlt évben 1100 termelő szerződött 19 000 mázsára és a kifizetett előleg 1 200 000 forint. Az idén már 1600 termelő 34 ezer mázsa szőlőre kötött szer­ződést és a kifizetett előleg 2 650 000 forint. Ez az adat is bizonyítja, hogy a termelők megtalálják számításukat a szerződéskötéssel. A z egész határ talpon van. Piros kendős lányok, menyecskék hajlonganak a szé­pen gondozott sorok között. Az Munkájukat a lakosság el­ismeréssel méltatta, mindad­dig, amíg egy napon újra lel­tárhiányt tapasztaltak. A cuk­rász elkeseredésében felmon­dott, csak később derült ki, hogy pontatlan volt a köny­velés, innét eredt a leltár­hiány. A gyakori cukrászváltozás fő­ként azért van, mert az igazgatóság elnöke, va­lamint a kiskereskedelmi üzemág vezetője eléggé el­hanyagolja a cukrászda el­lenőrzését. ők is, meg a szövetkezet töb­bi vezetői is, más, fontosabb elfoglaltságukra hivatkoznak. Ügy látszik, szerintük a lakos­ság cukrászati termékekkel való ellátása nem tartozik fel­adataik közé. B. E. idősebbek dereka nem bírja már úgy, ők félrevonulnak a ház mögé vagy a verandára, — mint Szőke Jánosné is — és kisollóval a kezükben lecsipke­dik az apróbb, vagy túlérett szemeket. Megéri a fáradságot, mert a jobb minőségű szőlőért többet fizetnek a felvásárlók. A z exportárut szinte na- ponként ellenőrzi Kul- man József, a járási központ felvásárlási üzemág vezető je: — Vigyázzanak, nehogy rot­hadt szem kerüljön a ládákba, mert attól a többi is megrom­lik, a szőlőnek pedig egészsé­gesen kell kijutni Csehszlová­kiába, Lengyelországba és Né­metországba — inti a termelő­ket és az átvevőket. A megyénk tudományos életének fejlődésében nagy je­lentőségű Bajai Csillagvizsgáló ma már igen értékes tudomá­nyos eredményekre tekinthet vissza. 1958 májusa óta a szov­jet műhold-program hivatalo­san elismert megfigyelő állo­másaként működik. 1956 végén indult meg a naptevékenység rendszeres vizsgálata, s ez év augusztusától kezdve folytatnak változó csillag-megfigyeléseket. Érdemes megemlíteni, hogy a csillagvizsgáló országos tudomá­nyos szerveink jóvoltából a vi­lágon fellelhető legkorszerűbb fotomultiplieros fotometráló be­rendezéssel rendelkezik, mely- lyel a gyengébben észlelhető változó csillagok periódusának megfigyelését is elvégezhetik, s ezzel gazdagíthatják a csilla­gászati tudománynak ezt az igen nagy jelentőségű ágát. Megkez-. dődött a közelmúltban a nap­fényképezés is. Korábban már arról is be­számoltunk, hogy egy földmágne­ses obszervatórium teendőinek az ellátása ugyancsak a csil­lagvizsgáló munkatársainak fel­adatkörébe tartozik majd. A rendszeres észlelések nemsoká­ra megindulnak, sőt részben megérkeztek, illetve felszerelés alatt állnak a ionoszférakutató berendezés műszeregységei is. Ezzel olyan széleskörű tudomá­nyos program végrehajtására válik alkalmassá a Bajai Csil­lagvizsgáló, mellyel rajta kívül egyetlen hozzá hasonló vidéki intézmény sem büszkélkedhet. Arról is több ízben emlí­tést tettünk már, milyen mos­toha körülmények között vég­zik nagy jelentőségű munkáju­kat a bajai csillagászok. A kö­zel félmillió forintot érő, de hasznosságát tekintve felbecsül­hetetlen értékű, kényes műsze­rek még ma is egy istállóból átalakított, nedves falú, szűk helyiségben vannak elhelyezve. Ma már például az is problé­mát okoz, hol állítsák fel vég­leges helyre az előbb mór em­lített, korszerű fotometráló mű­szereket. Egyszerűen fizikailag nem lehet a műszerek elhelye­zése után elférni, nem beszélve arról, hogy ilyen zsúfolt helyi­ségben a nyugodt kutatás lehe­tőségei is igen-igen korlátozot­tak. Kézfejnek indult„csoda a földben Félig fejlett hatujjú kézfej amputálva? Nem! Krumpli. Dé- kány János kecskeméti gaz­dálkodó lászlófalvi földjében termett. Vetőgumóját Szabolcs­ból hozta, s valószínű, az volt a szándéka, hogy a Puna—Ti­sza közi talajjal való parolá­hoz kezet növeszt. Mielőtt azonban kifejlődtek az ujjai — kiszedték a földből. Így is "le­pipálja« a különböző, legtöbb­ször szivionmájú fajtabélijeit. örvendetes, hogy a csillag- vizsgáló tudományos munkája, de első sorban a csillagászattal összefüggő, széleskörű ismeret- terjesztő tevékenység iránt igen sokan érdeklődnek. Volt eset rá több ízben is, hogy Bajától tá­vol eső városokból érkeztek tö­megesen látogatók, akiknek a felvilágosítása, tájékoztatása a hely hiányában jóformán meg­oldhatatlan volt. Szerencsére nyáron, a gyakran elég népes látogatócsoportok fogadását az udvaron is le tudták ; bonyolí­tani. De arról, hogy előadások tartására alkalmas, kisebb te­remhez jutnának, még nemigen történt gondoskodás. Bizonyára kevesen tud­ják, hogy tudományos intézmé­nyeink fenntartása általában az országos költségvetésből törté­nik. Dicséretére legyen mondva a Bajai Városi Tanácsnak, saját költségvetése keretei között gon­doskodik erről az egyre bővülő; ma már nemzetközi tekintéllyel rendelkező intézetről. Az amúgy is túlságosan központosított ha­zai kulturális és tudományos élet decentralizálódása szem­pontjából a Bajai Városi Ta­nácsnak ez a nagyszerű gesz­tusa figyelemre méltó és példa­mutató. Szinte érthetetlen azon­ban, hogy a lehetőségek birto­kában mégsem tudják megol­dani immár évek óta az ob­szervatóriummal egy telken levő ház tudományos célokra való átadását. Ez nemcsak a kutatá­sok zavartalansága érdekében lenne fontos, hanem azért is, mert a jelenlegi, teljesen al­kalmatlan, a műszerek használ­hatóságát veszélyeztető elhelye­zés később, ha az ügy tovább húzódik, pótolhatatlan károkat okoz népgazdaságunknak és tudományos életünknek is. Közeledik a tél, most már igazán nem indokolható az eddig tapasztalt lassúság yz égetően szükséges intézkedések megtételében. Annál kevésbé, hiszen a tanács egyéb vonatko­zásokban eddig is — és min­den bizonnyal ezután is — vál­tozatlan lelkesedéssel, segíti az intézet munkáját, amely Baja egyik büszkesége, a magyar csillagászati tudomány nagy ér­téke. Csáky Lajos Tapasztalatcsere Inárcson Igazgatósági ülés a császárlöHési Kossuth Tsz-ben A Szövetkezetek Kiskőrösi Járási Központja kibővített igaz­gatósági ülésen tárgyalta meg a földművesszövetkezetek fel­adatait a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével kapcso­latban. Az igazgatósági ülést a császártöltési Kossuth Tsz-ben tartottuk, amelyen az FJK igazgatósági tagjain kívül részt vett a termelőszövetkezet elnöke és párttitkára, a községi ta­nács elnöke, valamint az FJK összes dolgozója és járásunk földművesszövetkezeteinek igazgatósági elnökei. A kibővített igazgatósági ülésen Morvái Ferenc, az FJK igazgatóságának elnöke ismertette azokat a legfontosabb teen­dőket, amelyek a földművesszövetkezetek választott vezetőire várnak. A vita után Szalontai elvtárs, a Kossuth Tsz elnöke is­mertette az eddigi eredményeket, a terveket. Ezután megtekin­tettük a termelőszövetkezet szarvasmarha- és sertésállományát, szőlőterületeit, szeszfőzdéjét. Közben elbeszélgettünk a termelő- szövetkezet tagjaival, akik mindannyian megelégedéssel nyi­latkoztak életkörülményeikről. Papp Sándor főagronómus tatták az alföldi maradiság szimbólumának, Bugacnak ké­pét. Kurucz elvtárs elmondja, hogy már kidolgozták a jövő évi és a még távolabbi ter­veket. A KŐVETKEZŐ ŐSSZEL telepítünk még 40 hold spár­gát, öt éven belül pedig 100 holdra növeljük a spárgaterü­letet. Ezenkívül 50 hold kajszi- barackot, 30 hold besztercei szilvát és 20 hold őszibarac­kot is ültetünk. Abból aztán még könnyebben pénzelhetünk. Barta Éva Inárcson az ottani termelőszö­vetkezetben. Ezen részt vett Brachna János elvtárs, a MÉ­SZÖV elnöke, Simó Tibor elv­társ, a MÉSZÖV elnökhelyet­tese, a kecskeméti járás ter­melőszövetkezeti elnökei és föld­művesszövetkezeti agronómusai. Az inárcsi termelőszövetkezet Pest megye legjobb termelőszö­vetkezetei közé tartozik. A 412 tag 2200 holdon gazdálkodik, s a község lakosságának 75 szá­zalékát foglalkoztatja. Nagyon sok helyes dolgot tanulhattak a tapasztalatcsere részvevői. A jó eredményeknek titka: a tagok eredményességi munkaegységre dolgoznak, a terven felüli tel­jesítés 50 százaléka az övéké prémium címén. Jelentős jövedelmet nyernek a spárgából. Idén 30 holdon, jövőre már 80 holdon termelik. Igen fejlett náluk a kertészet, nagy mennyiségű karfiolt, ká­posztát szállítanak Budapestre és külföldre. A tapasztalatcsere részvevői a helyszínen ismerkedtek meg a spárgatermeléssel, melyről De- zsőfi elvtárs, a Hungarofruct képviselője tartott ismertetőt. Délután értékelték a látotta­kat. üzemágvezetője és a helyi föld­művesszövetkezet elnöke rövid • ß Uj növénykultúrák a bugaci homokon Ahol 9 hónap alatt 5 cukrász váltotta egymást dominálnak itt. A spárga a földművesszövetkezet érdeme. A MÉSZÖV kezdeményezésé­re a Petőfi spárgatermelő szak­csoport telepítette. A tavaszi tsz-szervezés idején olvadt be a szakcsoport a Békébe, és azt gazdagította a 13 hold spár­gával, az öt hold feketeribizli- vel és a 23 hold gyümölcsös­sel. A Békének sikerült elérni azt, ami az egyéni gazdáknak nem sikerülhetett, új növény- kultúrát honosítottak meg a sivár bugaci homokon. A leg­nagyobb eredmény: megváltoz­A Földművesszövetkezetek Kecskeméti Járási Központja tapasztalatcserét szervezett vvvvvvwwvvvwuvvwwwvvywM ßiiiittimk okét tooáhbm is ? A bíróságaink által megho­zott ítéletek célja jóképpen nem az elkövetett bún megtorlása, hanem a bűnös jó útra téríté­se, nevelése. Logikus következ­ménye ennek, hogy a bünteté­süket letöltött — vagy amnesz­tiában részesült személyeket — a társadalomnak megfelelő mun­kával kell ellátni, hogy ke­nyérhez jussanak, nehogy az anyagi szükség újra a bűncse­lekmények útjára taszítsa őket. A tartózkodás viszont, amellyel egyes vállalatok vezetői visel­tetnek e személyekkel szemben, emberileg érthető. Olyan ese­tekben, amikor az illető bör­tönbüntetését letöltött embert felelős beosztásba helyezik, r— mi is tiltakozunk ez ellen. Azt azonban nem tudjuk meg­érteni, hogy az Orgoványi Föld­művesszövetkezet cukrászdájá­ba miért nem merik elhelyezni egyszerű kiszolgálóként a két­gyerekes K- M.-nct, akinek fér* je kisebb gazdasági bűncselek­mény mialt töltötte börtönbün­tetését. A kecskeméti TEFU Vállalat megfelelő beosztásban, — takarítónak, kocsimosónak stb. — vesz fel ugyan bünteté­süket letöltött személyeket, de a közelmúltban felsőbb szervük őket is kényszerítette a Cs. J.-né, büntetését letöltött sze­mély felvételének megtagadá­sára. Ha következetesek vagyunk a büntetés nevelő Jellegű kiszabá­sában, úgy következeteseknek kell lennünk a büntetésüket le­töltött személyek jobb útra té­rítésében is — a polgári élet­ben. Éppen ezért hívjuk fel a fenti esetekre a vállalatok gaz­daságvezetőinek figyelmét: ta­lálják meg azt a módot, mely- lyel segítségükre tudnak lenni az illető személyeknek, s az igazságügyi szerveknek, —a—a i

Next

/
Thumbnails
Contents