Petőfi Népe, 1959. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-07 / 235. szám
1959. október 7. szerda •5. oldal 3 r odaírni est, tsx-látogatás, „bátyai, eg.tiz.iigügyi nap’, áf. tlépi együttes, külpolitikai előadások Tanuló munkások a Hazafias Népfront kalocsai járási bizottságának téli tervében Érdekes/ hasznos programot készített az idei őszre és télre a Hazafias Népfront kalocsai járási bizottsága. Munkatervük készítésekor figyelembe vették a népfront megyei bizottságának munkaprogramját, de emellett jól érvényesítik a járás adottságait is. Az ismeretterjesztő munka keretében a járás székhelyén akadémiai jelleggel hat előadásból álló tanfolyamot indítanak a járási és a város területén dolgozó népfront-bizottsági vezetők és aktívák részére. Az előadásokat havonta egyszer, konzultációval egybekötve rendezik meg, — novembertől kezdődően. Jelentős pontja a munkatervnek az is, hogy a járási könyvtárral közösen hat községben és két termelőszövetkezetben kívánnak irodalmi esteket rendezni dolgozó parasztok részére, Hajóson a könyvtáravató ünnepséggel együtt rendezik meg az irodalmi estet novemberben — Úszódon, Miskén decemberben, a többi községben pedig februárban kerül rá a sor, Az irodalmi estekre országos nevű írókat hívnak meg, s közreműködésre felkérik a Kalocsán működő ifjúsági irodalmi színpad tagjait is. A nagyüzemi szocialista mezőgazdaság ismertetése érdekében tovább folytatják az eddigiek során is hasznosnak bizonyult tsz-látogatásokat, ezenkívül saját és központi anyagból több helyen képkiállítást is rendeznek. Kilenc részből álló előadássorozatot szerveznek a járási pártbizottsággal közösen a községtől távoleső szállásokon, tanyaközpontokon. Érdekesnek Ígérkezik a vöröskereszt járási szervezetével közösen rendezendő bátyai egészségügyi nap, amelyre meghívják dr. Buga Lászlót is. Megszervezik a termelőszövetkezetek jogi patronálá- sát, s azt, hogy a Földművelésügyi Minisztérium a tél folyamán két alkalommal hat községet, illetve szállást keressen fel művelődési gépkocsijával, ahol filmvetítést és könyvismertetést tartanak. A munkaterv magában foglalja a szakmai oktatás rendjét is, A dusnoki Munkás-Paraszt és Petőfi Termelőszövetkezetben pl. ezüstkalászos min- tatanfolyamot szerveznek, ezenkívül rendszeresen segítik a járási mezőgazdasági osztály irányítása alatt működő ezüst- kalászos tanfolyamokat, Több népfőiskola és munkásakadémia is indul a járásban, s ugyanakkor társszervezőként működnek közre a serdülők iskolájának megindításában. Művelődési téren is sokat szándékozik tenni a népfront az ősz és a tél tanfolyamán. Többek között 1960 januárjában a népfront-székházban rendezik meg a Kalocsa környékéről származó írók és művészek találkozóját. A járási sporttanács elnökségével ugyancsak a jövő év februárjában neves sportoló’kat hívnak meg, s a sportról bemutatókkal egybekötött előadásokat tartanak. A sportnap megren-r dezésével az a céljuk, hogy a szocialista sport igazi tartalmáról, az élsportolókról vegyenek tudomást és ismerjék meg őket a fiatalok s a felnőttek egyaránt. Az eddigieknél nagyobb gondot kívánnak fordítani a nemzetiségiek művelődésére, ezért Hajóson január 1-ig megszervezik a német nemzetiségi művelődési csoportot, amely a felszabadulás évfordulóján mutatkozik be először a közönségnek. Dusnokon a délszláv művelődési csoport munkáját kívánják segíteni, ezenkívül a járási és városi népművelési szervek és a KISZ közreműködésével megszervezik a «-Kalocsa és vidéke« népi együttest. A népi együttes bemutatkozó fellépését a jövő év első negyedévre tervezik. Jelentős előkészületet tettek a politikai szervező munka további javítására, A járási népfront-bizottság elhatározta, hogy a pártbizottsággal közösen október második felében minden községben falugyűlést szerveznek. Ezeken az időszerű külpolitikai kérdésekkel foglalkoznak, s megemlékeznek a községek felszabadulásának évfordulóiról. Februárban az időszerű belpolitikai kérdésekkel együtt a Hazafias Népfront munkájáról, tevékenységéről tárgyalnak majd a falugyűléseken. A többi tömegszervezetekkel és a pártszervezettel együtt pedig népfront-esteken és esti beszélgetéseken ismertetik, s vitatják meg az ötéves terv irányelveit. Érdekes és gazdag tehát a program, reméljük, nyomában a tavasz folyamán gazdag eredményekről számolhat be a Hazafias Népfront kalocsai járási bizottsága is. A TINTA már elhalványo * 1 dott abban az anyakönyvben, amelybe 1870. március 21-én bejegyezték özvegy Szabó And- rásné nevét, de a név gazdája még ma is legjobb egészségnek örvend. Igaz, hogy az ötödik tüdőgyulladásból — mint mondja — alig tudták visszaél bálni az életbe az orvosok, de ma már semmi baja. A szabadszállási Jókai utcában, egy hófehérre meszelt, kúriának tisztelt, szép tornácos Tudományra szomjas, kérges kezű munkások Ülnek be munka után az üzemek, a kerületi általános iskolák padjaiba, hogy pótolják az eddig mulasztottakat. Az idén jóval többen jelentkeztek általános és középiskolai továbbképzésre, mint az előző években. Erről szólnak a legfrissebb jelentések. Üzemeinkből ebben az iskolai évben 230-an jártak főiskolára, ebből 28 volt a munkás. Kecskeméten most hatszorosára emelkedett az esti iskolások száma. Kiskunfélegyházán az általános iskola esti tanfolyamaira 257-en, Kecskeméten 317-en, Baján pedig 83-an jelentkeztek. A vasútnál három, a gépgyárban kettő, a konzervgyárban két osztályban ismerkednek az általános iskola 7— 8. osztályos anyagával. A középiskolák esti tagozatára is sokan jelentkeztek. A 422 jelentkező közül 162 közvetlenül vesz részt a termelő munkában. Emellett sok munkásból lett művezető, vállalati igazgató hajol a kecskeméti gépipari technikum és a bajai textilipari technikum által kiadott tankönyvek fölé, tanulja az elméletet. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a pártbizottságok, a szakszervezetek és a megyei tanács művelődési osztálya az idén nagyobb gonddal szervezte meg a munkások továbbképzését, mint az előző években. A nagyobb hallgató létszám azonban csak a kezdet. A munházban lakik. Ebédidőben zavartam meg, előtte csirkepaprikás és két decis pohárban rubinpiros bor. Illemtudóan vártam, míg megebédel s közben szétnéztem a múzeumi ritkaságoknak is beillő szobaberendezés között. Megbámult fényképek, festmények a falon, az öreg bútorok sorában egy szép faragott sublót, sárguló csipkék, kézimunkák mindenütt. A cserépkályha kellemes meleget áraszt, s a gazdasszony lábánál egy cirmos cica dorombol hí- zelkedően. ka neheze még hátra van. Alig egy hete kezdődtek meg az esti tanfolyamok, s ezért nem árt néhány dologra felhívni a figyelmet. Többek között csak az tud jó eredményt ©lérni, aki határozott, nem ijed meg a nehézségektől, rendszeresen tanul. Az eddig kialakult gyakorlat szerint a tananyag elsajátításával naponta 3—4 órát kell eltölteni. A jó tanuláshoz azonban egyéb dolog is szükséges, például az, hogy az iskolába járó munkásokat a párt- és a gazdaságvezetés is segítse. Ne terheljék tehát túl a tanuló munkásokat megbízatásokkal, ne citálják őket kisebb jelentőségű értekezletekre, hanem bátorítsák, tanulókörök szervezésével pedig könnyítsék meg számukra az anyag elsajátítását. Különösen vonatkozik ez a megállapításunk a munkásból lett vezetőkre, akiknek elfoglaltságuk, társadalmi szerepük igen szerteágazó. A siker a tanítók, tanárok munkáján is múlik. Ha előadásuk közérthető, ha az anyaggal birkózó munkásokat megértőén segítik, bátorítják, ugyanakkor kellő szigorral is fellépnek, — szárnyakat adhatnak az élet egyéb gondjaival birkózó, tanuló munkásoknak. Bízunk abban, hogy munkásaink a tanulásban is éppen úgy megállják a helyüket mint a munkapad mellett, s a vezetői vagy igazgatói posztokon. den rokonom meghalt már, egyedül vagyok a családból. De- hát nem zúgolódom, nekem így adatott. — Mi a hosszú élet titka, kedves Szabó néni? — A jó lelkiismeret, meg a szorgalmas munka — feleli csepp gondolkozás után. Aztán gondosan meleg kendőt kanya- rít magára s míg más a jó ebéd után egyet szundítana, ő letipeg a pincébe, a borfejtést ellenőrizni... G. K. Nagy idők szemtanúja. san nem használható gazdaságokkal. Kapitalista szövet késési erőtlen próbálkozás A kapitalizmusban a társadalmi rend alapvető ellentmondása a termelés társadalmi jellege és a termékek egyéni kisajátítása, vagyis a tulajdon magánjellege. A mezőgazdaságban jelentkező ellentmondások alá vannak rendelve a tőkés gazdálkodás alapvető ellentmondásának. Egyre gyorsuló ütemben tapasztalható a nagy- birtokos, nagyüzemi koncentráció és sok kisparcella megsemmisülése árán jelentős mezőgazdasági nagyüzemek alakulnak ki. A másik irány: nagyobb családi gazdaságok összefogása, vagyis kapitalista jellegű szövetkezetek létesítése, Az ösz- szes mezőgazdasági termékekből 1954-ben Kanadában 31,6 százalékot, az Amerikai Egyesült Államokban 25 százalékot értékesítettek szövetkezetek útján. Dániában és a Skandináv államokban pedig ezeknél nagyobb hányadot. Megjegyzendő, hogy ezek a szövetkezetek főként valamilyen speciális tevékenység lebonyolítása, példá"! beszerzés, értékesítés céljából alakultak, lényegében ezért, mert a mezőgazdasági kisüzemek csak összefogva képesek megmenekülni a pusztulástól, Az alapvető gondokat természetesen az effajta szövetkezés sem képes megoldani. A ráfordítás és az árak A szocialista világrendszer gazdasági versenyre kelt a kapitalistákkal. Ami ebből a mezőgazdaságra vonatkozik, rendkívül nagy feladat, s a megoldást csak a szocialista nagyüzem adhatja. A Szovjetunióban a mezőgazdaság nagy átalakulása már több évtizede megtörtént és több népi demokráciában a befejezéshez közeledik. Nálunk is a fejlődés gátjává váltak a kisparcellák. A termelők között hallani mostanában olyan véleményt, hogy mi szükség volt a bor- és szőlőárak csökkentésére? A mi kisüzemi szőlőtermelőink nagyon drágán állítják elő terméaei- ket. 120 munkanap szükséges 1 katasztrális hold szőlő megműveléséhez, ugyanakkor a szőlőtermesztő nagyüzemekben ennek fele elegendő egy hektár megműveléséhez. A mi szőlőtermelőink a jelenlegi módszereikkel soha nem képesek ennyire lecsökkenteni egy hold szőlő megművelésének idejét. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a világpiaci árakat a termelési költségek is szabályozzák. Még így is akár a múlthoz, akár a világpiaci árakhoz képest bortermelőink jó árat kapnak. Egy hektoliter bor felvásárlási ára még mindig 140 százalékkal magasabb mint egy mázsa búzáé. A .világpiaci árak pedig éppen ellenkezőleg alakultak. Egy má- j zsa búza 7,5 dollár, egy hektó-; liter bor pedig 5 dollár. Tehát termelői boráraink még mindig magasak, ha a világpiaci j helyzetet vesszük figyelembe. Hasonló a helyzet más mezőgazdasági termelési ágra vonatkozóan is. Dániában például egy hektár mezőgazdasági területre az 1950-es években bruttó termelési értékben számítva 3,2 tonna gabona jutott, egy mezőgazdasági lakosra 11,4 tonna és egy mezőgazdasági keresőre 21,5 tonna. A Német Szövetségi Köztársaságban 22,2, 4,5 és 10 — az arány. Nálunk Magyarországon az 1952—1955. és 1957. évek átlagában egy hektár mezőgazda- sági területre 1,9, egy mezőgazdasági lakosra 3, és egy mező- gazdasági keresőre 6,6 tonna jut. Vagyis jóval kevesebb, mint az említett országokban. Az Amerikai Egyesült Államokban 1910—1914-es években 1 tonna kukorica előállításához még 53 munkaórára volt szükség, 1950—1953-ban pedig már csak 13,4-re. Tehát a mezőgazdaság termelékenysége éppen az üzemesítés következtében ezekben az országokban magasabb. mint nálunk. A mi mezőgazdasági nagyüzemeink is bebizonyították, hogy a törpegazdaságokkal, kisüzemekkel szemben sokkal többet és olcsóbban termelnek. Erről azonban majd következő cikkünkben írunk. MéGILLETODVE nézem a hófehér fejű matrónát, aki majdnem egy teljes évszázadot testesít meg. Három évvel a kiegyezés után született, az ezredfordulón már asszony volt... S amint jóízűen kortyol a tüzes borból, megered emlékeinek patakja. A férje valaha újságíró volt s Szabó néni, gyakran felkeresve urát a szerkesztőségben, személyesen is sokszor beszélt Jókai Mórral, Mikszáth Kálmánnal. Később rokoni hívásra Szabadszállásra költöztek ahol néhai Szabó András gyönyörű szőlőkultúrát teremtett Halála után felesége gyarapi tóttá és művelte a szép birtc kot. — Nézze, ilyenből van vat. egy tucat! — mutat a falon bi keretezve sorakozó oklevelek!' A legutolsó 1948-ból szárma zik, ekkor veltelini borra aranyérmet nyert Szabó néni. A 90 éves asszony teljes test és szellemi frissesség birtoké ban van. Még ma is ki-kijár ; szőlőbe, ellenőrizni a munka-— A téli alma helyes szedé sére én tanítottam meg az itteni népeket! — meséli jogot büszkeséggel. — Mert azelőtt csak lerángatták a gyümölcsöt az ágról, a szára kiszakadt s csodálkoztak, hogy a seb helyén milyen gyorsan megromlik az alma. Nálam egyetlen almát sem látnak szár nélkül szedve... TISZTA KÉK szemére köny- nyes árnyék borul s a falat megtöltő arcképekre mereng: — Csak az a baj, hogy min'Uj képes kiadódta/ Képek az SZKP XXI. kongresszusáról címmel díszes, egésa vászonkötésű képes albumot adott ki a Kossuth Kiadó. Az albumban megtalálhatók a XXI. kongresszuson részt vett testvéri kommunista pártok veze- .őínek, illetve képviselőinek .ényképei, felszólalásaiknak kivonatai, továbbá Hruscsov elv- .árs előadói beszédének kivo- íata és zárszavának teljes szö- /ege. Pártszervezeteink az al- jumot megrendelhetik a Kossuth Kiadó megyei kirendeltségénél. iili|ll!!!lll||l!lll!l!|l|llll|llllllll!lllllll!lllll!lllll!!lllll!llllll|Ull!tl| i
