Petőfi Népe, 1959. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-06 / 234. szám

4. oiöal 1959, október 6, Redd TIBET T8JJT XRCA (Baloldali képünk.) Dzsang Cse csodálatos szép­ségű és színgazdagságú szőnye­geiről híres. A kisvárosban egész szőnyegszövő nemzedékek munkálkodtak évszázadok óta, mint az előkelők jobbágyai. Szőnyegeik azok palotáit díszí­tették és nem igen kaptak mun­kájukért egyebet, mint ami az életük fenntartására éppen ele­gendő. Ma a tibeti szőnyegszö­vök Dzsang Cse-ben szövetke­zeti alapon egyesültek. Nagy hiteleket kapnak a Kínai Köz­ponti Nemzeti Banktól és meg­van a lehetőségük arra is, hogy exportálják műremekeiket. Kö­zülük egy sem akadt, aki visz- szakívánná a korábbi elnyo- mottságot, nyomort és kilátás- talanságot. 'Daniid 'Tjibetbea Az első tibeti általános is­kola igazgatója Jadungban. A kínai kormány igen sokat költ az iskolarendszer alapjainak le­rakására, hiszen korábban az alapismeretek birtokosai, kizá­rólag a lámák voltak és tanult emberek egyedül a felsőbb tár­sadalmi osztályok külföldi is­kolákat, intézeteket végzett gyermekei voltak. Jadung ép­pen az utóbbi hetekben vitássá vált tibeti—indiai határon fek­szik és igen fontos központja a két állam közötti áruforga­lomnak. Az iskola kétéves fenn­állása óta életvidám, s tudomá­S ediitjeysjiöüök világ érdeklődése napjainkban ismét Tibet felé irányult. Ismeretes, hogy a közelmúltban a Kínai Népköztársaság kormánya nyilatkozatban tárta fel azokat a problémákat, ame­lyek a közös kínai—indiai határon, tehát a Tibet földjével hatá­ros területeken merültek fel. Hosszú időn keresztül éppen a békés egymás mellett élés öt elve zavartalan érvényesülése miatt igen elnézően Viselkedett a kínai népi kormány az India részéről tapasztalt rendellenességekkel szemben, de az utóbbi időben — bár mindkét fél biztosította egymást békés szándé­kairól, és a megegyezés őszinte vágyáról — különböző határ- incidensek zajlottak le. A nyugati sajtó ezeket az egyébként kimondottan helyi jelentőségű eseményeket hatalmasra felna­gyította és igyekezett az ENSZ-közgyűlés most megnyílt ülés­szaka előtt hangulatot kelteni a népi Kína ellen, hogy ismét elodázhassa az ázsiai népek által egyre erőteljesebben hangoz­tatott kívánság teljesítését, Kína felvételét az ENSZ-be. Tibet, amióta a hatalmas kínai birodalom része, fokozatos, de erőteljes fejlődésen ment át. A központi népi kormány poli­tikája a legnagyobb türelemmel, a sajátos feudális fejlődés kö­vetelményeit messzemenően figyelembe véve, nem avatkozik bele a helyi fejlődés ütemének mghatározásába. A reformok dl 'Panelen láma útján haladva időt ad a volt tibeti kormánynak és a felsőbb társadalmi rétegek tagjainak saját helyzetük megítélésére, s azoknak a tűrhetetlen feudális béklyóknak a felszámolására, ameiyek a nép életét megkeserítik és fejlődését gátolják. Tibet- ben azonban egyre inkább érezhetők az új idők szelei. Mindössze 21 éves fiatalem­ber. A lámaizmus hite szerint a legfőbb isten földi reinkarná­ciója, s így hatalmas tekinté­lye van a Dalai láma mellett nemcsak az ország határain be­Amikor a Lhasza folyó partján a hegyek közül lassan előlopakodik az alkony, a tibeti zenészek kijönnek a partra. Mindhárman egy, már a kínai támogatás eredményeképpen létrejött népi együttesnek a tagjai és felléptek Fekingben a kínai ifjúság kulturális se- regszert>léjén. Hangszereik ősi eredetűek, de nagyszerűen tudnak velük bánni. A lakósátrak­ból odasereglett tibeti fiatalság csendes estéken táncraperdül a zenészek dalaira és késő éj­szakáig együtt marad. Ez is új vonása a tibeti életnek, hiszen mint ismeretes, az európai mértékkel mérve elképzelhetetlenül nyomasztó jobbágyi terhek viselése nem sok időt és lehetőséget adott a tibetieknek ahhoz, hogy ősi hagyományaik művelőivé váljanak. lül, hanem azon kívül is. A Fan­csen láma szívesen támaszko­dik a kínai népi hatalom se­gítőkészségére és jóindulatúan támogatja a reformok megvaló­sítására törekvő, a népet az el­maradottságból felemelni kí­vánó politikát. A kínai kor­mány minden biztosítékot meg­adott arra, hogy a legfőbb papi és világi hatalmasságok, a ti­beti vallási és világi arisztok­rácia a korábban élvezett élet­színvonalat fenntarthassa. Ter­mészetesen. ennek az a feltétele, hogy a kínai népi kormány po­litikájával szemben nem lépnek fel agresszíven. A Pancsen lá­ma tekintélye nagyban előse­gíti, hogy Tibetben a néptöme­gek együttműködjenek a kínai hatóságokkal és végrehajtsák a legszükségesebb kulturális és gazdasági reformokat. 'Cibeti űuxos Néhány évvel ezelőtt még egyszerű szerzetes volt. Ismerte a gyógyfüvek titkát és foglal­kozott is betegek gyógyításával,, hiszen Tibetben, mielőtt a kí­nai segítség meg nem érkezett* nem is lehetett beszélni egész­ségvédelemről, az egészségügyi szervezetnek még csak a nyo­mait sem lehetett fellelni. Ez természetesen a tibeti jobbá­gyok viszonyaira vonatkozik* hiszen a fővárosban és néhány nagyobb települései! külföldi, főleg kínai orvosok . már, mű­ködtek azelőtt is. Ezek azonban kizárólag az arisztokrácia és a papság szolgálatára álltak. A szerzetes orvos, aid t képünk áb­rázol, ma a Ihászai állami kór« ház egyik köztiszteletben álló szakembere, és kínai kollégái­nak útmutatása szerint ma már önállóan kezeli betegeit. Nem­sokára éppenolyan szakképzett orvos lesz, mint bármelyik Pe- kingben végzett munkatársa, Tibet felett felkelt a Nap. A komor hegyláncok, fátlan fennsíkok, lámakolostorok tövében az élet a hatalmas kínai nép segítsége és baráti támogatása folytán elindult azon az úton, amely az emberibb világot, a jólétet, a társadalmi és gazdasági fellendülést jelenti. Munkások és (liánok találkozója Jósvajön A kiskunhalasi Szilády Áron Általános Gimnázium IV. osz-i tályának 20 leánytanulója, osztályfőnökük vezetésével szeptem-* bér közepén ellátogatott Észak-Magyarországra. A kirándulás legszebb óráit a jósvafői Tengerszem Szálló- ban folytatott hosszabb beszélgetések adták, A szilikózis beteg- ségüket gyógyító csepeli kohászok — Szabó József és társai —> nehéz ifjúságukat és a jövő szép terveit idézték fel. ElmondoU ták: azt szeretnék, ha becsületes munkájuk eredménye a magyar ifjúság jobb jövője lenne. Szorgalmas, lelkiismeretes tanulásra, buzdították a gimnázium tanulóit. A lelkes diáklányok népdalokkal s énckszólókkal köszönték meg az intő szavakat, no meg az egy-egy tábla csokoládét. Az alföldi — főleg paraszt származású — lányok jó része most találkozott életében először nagyüzemi munkásokkal. Ha< zatérésük után a legnagyobb szeretettel emlegették á kohászom kát, akiktől igazán meg lehet tanulni a munkás hazaszer etetet, G, T. levelező Háziasszonyok konferenciája Baján A bajai városi nőtanács el­nöksége elhatározta — a bu­dapesti példa nyomán —, hogy összehívja a háziasszonyok konferenciáját. Az elmúlt na­pokban sor is került rá, és a Gyapjúszövetgyár kultúrhelyi- ségében több mint 300 bajai háziasszony jött el. Már be­lépéskor mosolyra derültek az arcok, mert a nőtanács aktívái egy kis virággal díszített cso­magocskával fogadták az ér­kezőket. A beszámoló előtt rövid kultúrműsor szórakoztatta az asszonyokat. A köszöntőt Vajda Mária, a leánygimnázium II. éves tanulója mondta el, majd a Zenei Általános Iskola har­madik osztálya énekszámokat adott elő. A konferencia szónoka Pan- kovits Józsefné országgyűlési képviselő,, -a megyei nőtanács titkára volt. Beszédét a meg­jelent háziasszonyok nagy fi­gyelemmel hallgatták. Paako- vits elvtársnő elmondotta, hogy ma az édesanyáknak, há­ziasszonyoknak többet kell tö- rődniök a világgal, a gyerme­kek tanulmányi eredményei­vel, élettársuk munkájával, problémájával. Tanuknak kell nekik is, hogy ne maradjanak le az élet fejlődésétől, Ki kell azakadniok a, konyha, négy ía­la közül és. erre az a legjobb mód, ha részt vesznek a tár­sadalmi életben, a szülői mun­kaközösség, a nőtanács tevé­kenységében. , A konferencia után a városi nőtanács helyiségében ünne­pélyes keretek között került sor a kézimunka kiállítás meg­nyitására. A szépen, ötletesen elrendezett kézimunkák, nép­művészeti tárgyak, festmények és az egyéb kiállított tárgyak látásával szinte nem tudott be­telni a nagyszámú nézősereg. Az első nap délutánján több mint kétszázan nézték meg a három napig nyitva tartó ki­állítást. Bükki Józscfnc levelező Hamarabb készült el Hírt adtunk arról, hogy a bácsbokodi Szalvai Mihály Termelőszövetkezet több mint egymillió forintos állami tá­mogatással száz férőhelyes szarvasmarha-istállót épít. Azt is közöltük, hogy az ÉM. Bács megyei Építőipari Vállalat ok­tóber hónapban ' adja át az épületet a termelőszövetkezet tagságának. Ezzel szemben mái szeptemberben befejezték az építkezést a vállalat dolgozói és 30-án már át is adták ren- ddUkáséiacki nyok elsajátítása terén igen szorgalmas nemzedéket nevel'. A tibetiek tanulási vágya ha­talmas méretű.

Next

/
Thumbnails
Contents