Petőfi Népe, 1959. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-29 / 254. szám

1959. október 29. csütörtök %4v$kétLe .A N/1AGYAÍ? SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI LAPJA Hagyérlékíí beruházási koordináció a Tiszakécskei Községi Tanács és a Permetezőgépgyár között A nagy dolgok mindig apró ötletekből születnek. Ezt bizo­nyítja a Tiszakécskei Községi Tanács és a Tiszakécskei Per­metezőgépgyár együttműködése is, amellyel olyan beruházáso­kat valósítanak meg, melyekre a gyárnak is, s a községnek is szüksége van, amelyéket azon­ban a gyár, vagy a község egyedül képtelen volna meg­építeni. Előbb csak segítség... De kezdjük az elején. A me­gyei tanács a Permetezőgépgyár részére 800 ezer forintot bizto­sított — mint ahogy már meg is írtuk — egy nagy csarnok építésére; 93 ezer forintot pe­dig a gyár szociális létesítmé­nyeinek bővítésére. Egyetlen feltételként — s erről is hírt adtunk már — »csupán« azt szabta meg a megyei tanács, hogy a nagy csarnokot, s a szociális létesítményeket is még ebben az évben fel kell építe­niük. Történt pedig mindez szep­tember elején. Akkor még 1 se terv, sem anyag, sem munka­erő nem állott rendelkezésük­re. A megyei tanács megkér­dezte a községi tanácsot: se­gítségre tudna-e lenni a gyár­nak. A helyi tanács vállalta a feladatot, s a kisajátítási el­járást már ők intézték. A leen­dő nagy csarnok helyén ugyan­is magánházak állottak, ame­lyeknek lakói nem mutatkoztak hajlandóknak elhagyni lakásu­kat. A községi tanács határo­zott intézkedéssel tette lehetővé a lakóházak kiürítését, s 50 ezer forintért, megvásárolták az épületet. (Bárcsak a Bajai Vá­rosi - Tanács is ilyen határozott­sággal tudna eljárni az Uránia csillagvizsgáló épületének bő­vítését akadályozó makacs la­kókkal szemben!) Egy hét késéssel végre meg­kezdhették az építést. A köz­ségi tanács adott kölcsön a gyárnak 35 mázsa meszet, szi­getelőt és állványokat. Még a tanács építő brigádját is az építkezésre irányították, s most a községi tanács vezetői na­ponta ellenőrzik az építkezést. A gyár dolgozói 20 ezer forint ŐSZI DIVAT értékű társadalmi munkát aján­lottak fel a nagy csarnok épí­tésére, amely a megyei tanács­tól kapott összegben mint meg­takarítás jelentkezik majd. A 20 ezer forinttal a fürdőt és az öltözőt fogják nagyobbra épí­teni a tervezettnél. ...majd szoros együttműködés Tulajdonképpen csak most jutottunk el a községi tanács és a Permetezőgépgyár »beruhá­zási koordinációjához«, hiszen eddig csupán a nagycsarnok építésének a községi tanács ré­széről való segítéséről volt szó. Mint mondottuk, a gyár mun­kásfürdőt és öltözőt akar épí­teni. Mivel pedig Tiszakécské- nek nincsen nyilvános fürdője, — ezt éppen a községfejlesztési alapból kezdték volna építeni a jövő évben — a Permetező- gépgyárral közösen határozták el, hogy nem építenek külön, hanem 3—100 ezer forintos költséggel építik fel a gyár, s a község közös fürdőjét. Az el-; gondolásra az okot az adln, • hogy a gyár munkásai naponta j csak 4 órát használnák az új j fürdőt, az tehát a nap 20 óra-! jában kihasználatlan volna. Aj fennmaradó 20 óra alatt pedig; — megfelelő időbeosztással —; a község lakosai is használhat-; ják a fürdőt, természetesen le- < zárva erre az időre a gyárba < vezető ajtókat. A Tiszakécskei Permetező-; gépgyár cs a községi tanács ve- } zetői már meg is kötötték a: megyénkben eddig példa nel-! kül álló egyezséget. Közösen5 viselik az építési költséget. A1 községi tanács az építési és j fenntartási költség felét fedezi, j s a vízellátásról cs a víz elve-I zetéséről teljes mértékben gon- í doskodni fog. ...és újabb közös tervek | Megjegyzendő, hogy ez még csak terv. Reális terv, amelyet végre is fognak hajtani! A jó elgondolások azonban egymást követik. A melegvizes fürdő mellé — attól 50 méterre — építi meg majd községfejlesz­tési összegből a tanács a mű­velődési házat, s a tervek sze­rint ennek fűtését ugyancsak a fürdő kazánjai szolgáltatnák. Az a szemlélet tehát, amely mint külön gazdasági egységet kezelte eddig a községi taná­csot és a Permetezőgépgyárat, — megdőlt! A Permetezőgép­gyár fejlesztése nem választ­ható el a község életének ala­kulásától! Ha mégis van olyan ember, aki a régi szemlélet Aiellett kardoskodik, annak csu­pán azt mondjuk: ha a községi tanács és a gyár közös terve nem valósul meg, úgy Tisza- kécskének újabb három—négy- százezer forintot kell biztosí­tani a községi fürdő felépíté­sére! Ezt sem a józan ész nem he­lyesli, sem pedig zsebünk nem bírja. A gyár és a községi ta­nács között kialakult beruhá­zási koordinációnak tehát győ­zedelmeskednie kell — mert az járható és célravezető út! Fábián Gábor Még a macska is új Egy társaságban a rétesről esvén szó, as egyik fiatal­asszony megjegyezte: — Egy órán belül olyan rétest sütök maguknak, hogy meg­nyalják utána az ujjúkat is. Jöjjenek át hozzánk. Felkerekedett a társaság, s tíz perc múlva, már az is diót tört, mákot darált és tüzet élesztett, aki otthon sohasem szokott segíteni a feleségének. Egy órán belül valóban pehelykönnyű, papírvékony levelű, forró rétest kapkodtunk a tálból, s közben bejártuk aa új házaspár új házát, amelyben új volt a cseh­szlovák szobabútor, a magyar konyhabútor, új a heverő, a sack* a falon a villanyóra, a pincében a hordó, s a kamrában egér­lyuk előtt leselkedő két macska is. — Tegnap kapta a feleségem a szomszédoktól — újságolj» a férj. — A szürke tegnap egeret fogott, a sárga meg ma egy verebet. Feleségem még meg is kopasztotta a verebet, hogy finomabb legyen a cicának a falat. Miért beszélünk ilyen nagy részletességgel a ház újdon* ságairól? — végén majd meglátják olvasóink. Ismét a kony« hába kerülve ugyanis a fiatal férj előadta gondját: — Gizi! Nekem a gépállomáson holnap este munkám lesz, uem tudok elmenni a dolgozók iskolájába. Mit tegyek? A fiatalasszony — aki még a tűzhely mellett foglalatosko­dott — a világ legtermészetesebb hangján felelt: — Nean baj, Pisti. Ha már mást nem tudunk tenni, te el­megy a gépállomásra, én meg majd az iskolába. Lejegyzőm aa előadást, s majd elmondom neked... Ügy látszik, nemcsak a ház, a bútor, a fürdőkád és a macska új ebben a családban. Üj itt a légkör, más a szemléleti mód, mások, — újak az emberek is. Most már csak az a kérdés: a fiatal pár szemlélete, tudás» vágya és lelkesültsége ragad a szomszédokra, vagy pedig azok kicsit maradibb szokásai, véleményei győznek ebben az új családban is? .., 'Béet el&H DCeetkemiien Érdekes és különleges gyűjtemények a kecskeméti bélyegkiállításon Október 31-én nyílik meg Kecskeméten a Katona József Múzeumban a helyi bélyeg- gyűjtő kör egy hétig tartó ki­állítása. Ritka látnivalója lesz a kiállításnak egy 1874—78 beli levélborítékos magyar tanul­mány-összeállítás. Ezt az anya­got a kecskeméti bélyegkiállí­tást követően november végén a bécsi nemzetközi bélyegnapi kiállításon is bemutatják s I ilyen formán a bélyegeket a | bécsi kiállítást megelőzően lát- ♦ hatják. Ez a gyűjtemény, amely I a Helsinki Világkiállításon bronzérmet nyert, méltán szá­mít a magyar speciális és kü­lönlegesség-gyűjtők nagy ér- deklődésére. Az anyag egyéb- ■ ként Visnya Sándor debreceni gyűjtő tulajdona. A felszabadulás után megje­lent magyar bélyegek külön­böző csoportosításban méltó he­lyet foglalnak el a bemutatás­ra kerülő anyagok között. Az igen ízléses virág-, gyümölcs-, állat- és spofrtmotívumű össze­állítások mellett a magyar blokkok és kisívek, valamint egyéb tanulságos összeállítások emelik a kiállítás színvonalak Láthatóak lesznek a Szovjet­unió legszebb bélyegei, vala­mint a népi demokratikus ál­lamok bélyegei közül a motí­vum- és ország-összeállítások. Sorolhatnánk még a különböző kiállításra kerülő érdekes és szép anyagokat, amelyek no­vember 7-ig lesznek megtekint­hetők a múzeumban. E rövid Ids közlemény csak ízelítőül szolgál annak érdekében, hegy városunk lakossága minél na­gyobb számban tekintse meg a helyi bélyegkiállítást. PIZSAMA-PARTI Különös divatnak hódol a »jobb« osztályokból való an­gol fiatalok egy része: laká­sokban vagy c célra bérelt helyiségekben teadélutánokat rendeznek, ahová csak pizsa­mában lehet belépni. Az »er­kölcsnemesítő« szokást — amint láthatjuk — a rendőrség nem déri tétlenül. Tavaly októberben még 120 000 forint munkabértartozásuk és a banknál 380 000 fo­rint »sorbanállásuk« volt a hajosmizsei Fa- és Építőipari Ktsz tag­jainak — tájékoztat bennünket Pólyák Mi­hály, s rögtön hozzá­teszi: — Mancikának kö­szönhetjük, hogy ma már rentábilis a szö­vetkezetünk. — Ki az a Manci­ka? — érdeklődünk, s a válaszra ugyancsak meglepődünk, mert Mancika — teljes ne­vén Kis Juhász Já­nosáé, a ktsz elnöke, aki előtt nyolc elnöke volt a szövetkezetnek, — mind férfi. Nyolc elnöke, akik közül egy sem tudta rendbehoz­ni a ktsz ügyeit! *— Hogy tudtak meg­„Cscdatevö“ elnokasszony birkózni az egy évvel ezelőtti 500 ezer fo­rintos adóssággal? ' — Elsősorban is a munkafegyelmet szi­lárdítottuk meg és dol­gozni kezdtünk — mondja az elnöknő. — A szükséges pénzt kölcsönökből biztosí­tottuk. Különös köl­csönök voltak ezek, mert nem az OTP-től kértük, hanem a szö­vetkezet tagjaitól kap­tuk. Jelenleg már ott tartunk, hogy 1959- ben egy és félmillió forint értékű munkát végeztünk el, s ha meggondoljuk, hogy egy évvel ezelőtt a tönk szélén állott a ktsz, ez az eredmény a tagság kiváló mun­káját bizonyítja. M Hoí dolgoznak jelenleg a szövetkezet mesterei? ■—1 Lajosmizsén a közös iskolát építjük,. az OTP helyiségét alakítjuk át, a ta­nácsházán hidrofor- aknát készítünk. Mun­kánk nagy részét azon­ban Kecskeméten vé­gezzük: a MÉK hagy­matárolóját, az olaj­malom átalakítását, a sportorvosi rendelőt mi vállaltuk el, valamint a szarkási iskola fa­berendezéseit is mi csináljuk. Ezek termé­szetesen csak a na­gyobb összegeket kite­vő munkáink, mert a lakosság számára szük­séges kisebb javitáso- kat is elváltjuk. IHUtMimm» fM i ♦« *m * 11M A Daily Express a szovjet divatról Jill Buterűeld, a Daily Ex- ! press című angol konzervatív ■lap női rovatában beszámolót jközöl a »Modi« nevű űj szov- tjet divatlapról. A divatlapban ■13 színes divatrajz a legdivá- ftosabb ruhákat mutatja be, ami- ilyeneket a nők milliói viselnek [Franciaországban, Angliában, ;vagy Amerikában. A ruhák [vidámak és fiatalosak, legtöbb­jükhöz karcsú derék szükségel- : tetik, valamint szép lábak, me­lyeket a' ruhák elég nagylel­kűen kihangsúlyoznak. A ruhá- [kat mind kalapokkal együtt [mutatják be, amelyek Párizs- í ban is megállnák helyüket. Kü­■ lön figyelmet érdemel — az ■ angol újságírónő megállapítása [ szerint — a divatlapban sze- : replő nőik gyönyörű frizurája f és szépen ápolt, vörösre lakko- • zott körme. PETŐFI NÉPE £ A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizotteág. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. J Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-1Q Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet^ hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V, .kecskémét = 15-29, Zí-l9 . Vágó József vasbe- i tonszerelő az elnök- | nőn kívül a legrégibb | szövetkezeti tag. Együtt I emlékeznek az egyko- | ri gondokra, azokban I is már a ma eredmé- * nyeit látva: — Ma harmincán f vagyunk, s vannak jó | szakembereink, s még | kecskemétieket is von- I zott ide a szövetkezet. I Az eddigi »maszek« | iparos emberek is szí- » vesen jönnének hoz- i zánk dolgozni. j »Csodát« csinált az í elnöknő, aki egyben i tagja a községi tanács | végrehajtó bizottsága- I nak, s a nőtanácsnak J is, s ezenkívül a föld- | müvesszövetkezeti no- | bizottság elnöke. A | férfiak közül ugyan z hányán tudnának e,ny- I nyi hivatallal elbírni? | —csa— I

Next

/
Thumbnails
Contents