Petőfi Népe, 1959. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-21 / 247. szám

'4. oldal t?S9. október 81» seerda HÁ3ÓS KÖZSÉG SE LEGYEN KIVÉTEL — küzdjenek a falu kulturális felemelkedéséért A kalocsai járásnak mintegy 8000 lélekszámú községe Hajós. Ma, amikor az MSZMP műve­lődéspolitikai irányelvei nyo­mán szinte mindenütt fellen­dülést tapasztalunk a községek kulturális életében, annál el­szomorítóbb jelenség, hogy akadhat még helység, ahol ez nehezen megy át a köztudatba. Sajnos, Hajós ezek közé tarto­zik. Pedig volna itt tennivaló bőségesen. Már a házak rendetlen, el­hanyagolt állapota is rossz be­nyomást tesz az ide érkezőre, de a további kép sem kedve­zőbb. A pártszékház előtt pl. van egy parkírozott terület, szép, lombos fákkal, ezek azon­ban nyáron a baromfi- és állat- állománynak nyújtanak kelle­mes árnyékot. Nem őrködne« felette a község lakói. A park­kal szemben »tündököl« a köz­ség kulturális életének vélt központja — elszomorítóan si­ralmas állapotban. A falon lyu­kak, szinte közlekedni lehet rajtuk. Az épület mozdítható darabjait — deszka, ajtó, ab­lakszárny — »gondos« embe­rek lassan elhordják »megőr­zésre«. S úgy látszik, ez ellen sincs aki szót emelne. A kulturélet programja: heti 2—3 lakodalom A volt könyvtári szobában még találunk most is egy pár könyvet, amelyet a por bele­pett. A kultúrotthonnak ugyan eddig is volt igazgatója — havi 300 forint fizetést kapott —, de a lakodalmakon kívül más ren­dezvénye nem volt. A »kulturá­lis élet« az idősebbeknél kime­rül a pincékben folytatott ita­lozásokban és a vele járó ve­szekedésekben. Még talán em­lítésre méltó, hogy a két kis­kocsmában szintén élénken fo­lyik az élet. A fiatalok helyzetét vizsgál­va: van KISZ-szervezet 32 tag­gal, közülük kb. 20 fiatal az aktív, aki taggyűléseken is megjelenik. A pártház egyik helyiségében tartják összejőve­HADD TANULJANAK a régi traütorosoa is Síabadsiáiláson Lapunkban már közöltük, hogy november 1-én megnyílik Szabadszálláson az ország két traktoros-gépészképző iskolá­jának egyike. Megyénk gépállomásain ki­jelölték már a tanulókat, így a kiskunfélegyházin is. Mint Vujnovics Antal elvtárs, az igazgató mondja, s ottjártunk- kor tapasztaltuk mi is: nagy az érdeklődés az iskola iránt, százával kérték felvételüket. Még a nem is a gépállomás körzetébe tartozó, s más járás területén fekvő Sükösdről, sőt, Bajáról is akadt jelentkező. Ez egyrészt azt bizonyítja, hogy megnőtt a traktoros szak­ma becsülete, másrészt bő le­hetőséget nyújtott ahüoz, hogy az első turnusra küldendő 36 traktoros-jelöltet a legmegfele­lőbbek közül válogassák kL Erről az oldalról nézve te­hát nem okozott a gépállomás vezetőségének különösebb gon­dot az iskoláztatás, ugyanak­kor azonban problémát vetett fel. A felső szervek utasítása szerint ugyanis a gépállomás régi traktorosai közül nem le­het az iskolára küldeni senkit, aminek talán az a magyará­zata, hogy a most folyó őszi munkáknál nélkülözhetetlenek a több éves gyakorlattal ren­delkező szakemberek. így egyet lehet érteni a meg­kötéssel, véleményünk szerint azonban a következő turnuso­kon lehetővé keli tenni, hogy a régi traktorosok Is fejlőd­hessenek, megszerezhessék a modern gépek kezeléséhez a képzettséget, öt-hat vagy több éve is már, hogy körmóstrak- torral szántanak, vetnek, nem volna tehát igazságos ha — az iskola híján — nem kerülhet­nének majd át a könnyebben kezelhető új gépekre. Az is igaz, hogy a négyhónapos isko­la elvégzőire még nem lehet bízni olyan biztonságérzettel a legújabb típusú és súlyos ezre­ket érő traktorokat, mint azok­ra, akik, ha másfajtán is, de gépen már hosszabb ideje dol­goznak. Ez is indokolja fenti vélemé­nyünket, amellyel valószínűleg egyetértenek az intézkedő szer­vek is. T. I. teleiket, esetleg táncolnak, de más munkát, kezdeményezést nem tapasztalunk náluk. Tag­ságuk nagyrészt alkalmazott és pedagógus-fiatalokból áll, mun­kás-paraszt gyerekeket nem ta­lálni. Hol találkoznak tehát a KISZ-en kívüli fiatalok? A fo­nóban, ami Hajóson ősrégi népszokás Ez ellen nem is lehet semmi kifogás, csak az a baj, hogy ezt engedték elfajulni, s itt is dí­vik az iszákossag, pedig 14—15 éves gyerekek is találhatók ezeken a szórakozó helyeken. Nyilván jobb híján választják maguknak ezt a szórakozást. A községben működnek párt- szervezetek, jóképességű taná­csi szerv, népfront-bizottság, nőtanacs stb. Jogosan és ke-' ményen kell feltermi a kérdést, melyik szerv mit tett a kultu­rális élet fellendítéséért az el­múlt időszak alatt? Milyen fej­lődés van itt, amikor az egész országban hatalmas lépést tet­tünk előre a kulturális téren? Ha feltesszük a fenti kérdést Hajóson, rendszerint azt a vá­laszt kapjuk, hogy azért van mindez, mert nincs megfelelő kultűrház. Az igaz, hogy a kultűrház — az elhanyagoltságról most nem is beszélve, amiért senki mást, mint magukat, nem okolhatnak — nem korszerű és kicsi is, de más községekben is elsősorban közös összefogásból születtek meg a kultúra új hajlékai. S addig is meg kell becsülni a meglevő lehetőségeket. Hajóson erős pártszervezet, jól képzett tanácsi vezetők, 36 pedagógus él — joggal várunk többet tőlük. Biztos vagyok benne, hogy eh­hez a járási szervektől is meg­kapják a fokozott segítséget. Berta Somogyi László, a Kalocsai Járási Pártbizottság munkatársa rrrnrnnn 1111 ^riűnom U3 FILMEK Szombattól hétfőig Fiatal művészek alkotása a Szombattól hétfőig című új magyar film. Mészáros Gyula, a rendező 1951-ben végezte a fő­iskolát, legutóbb az Álmatlan évek produkciójában dolgozott, s ezt követően fogott hozzá első önálló filmjéhez, mely most ke­rül a közönség elé. A film operatőrje, Tóth János számára is ez az első nagyobb filmfeladat. Hogy mennyire fiatalok filmje ez az alkotás, erről beszél a szereposztás is. Az egyik főszere­pet Láng József alakítja, Pásztor Erzsinek is ez az első nagyobb szerepe és most induló pályának számít Moór Mariann szerep­lése is, aki első filmje, a Tettes ismeretlen óta sokat fejlődött. Mellettük Vass Éva, Bihari József, Kiss Manyi, Bulla Elma, Fónay Márta, Barsi Béla és Márkus László tartoznak még a film szereplőinek gárdájába. Képünkön: Vass Éva és Láng József, Joli és Feri alakítója, Diait urálii életünkről — k&ngsenzui elölt A Kertészeti Teüiitii a nagyüzemért A KECSKEMÉTI Kertészeti Technikum tantestülete öröm­mel olvasta és tanulmányozta a Magyar Szocialista Munkás­párt VII, kongresszusának irányelveit. Az irányelvekkel való megismerkedéskor — mun­kakörüknek megfelelően — fő­leg a mezőgazdaság és a szak­emberek képzése területén elénk tűzött feladatok ragad­DLanatz hirdetjö Wü.llS, l w ... , . * »■%■' • l r: wkt j l .»Utói«: , -y—'' - . — önálló textiles, virágzó vállalat tulajdonosa, fiatal fe­lséget keres. Csökken a töményital-, emelkedik a málna-, must- és borfogyasztás — Őrjáraton Kecskemét kisvendéglőiben — ták meg a figyelmünket. CSAK HELYESELNI tudjuk, hogy a mezőgazdaság, s benne a kertészet fejlesztésére Ha­talmas beruházásokat irányoz­tak elő. Egyre több és jobb termést vár az ország a ker­tészeti irányú üzemektől. Ez arra kötelez minket, hogy munkaterületünkön minél hat­hatósabban járulj ünk hozzá az irányelvekben meghatározott feladatok mielőbbi megvalósu­lásához, Ifjúságunkat a szo­cialista nagyüzemi gazdálko­dásra készítjük eűő. Olyan szak­embereket nevelünk, akik a legkorszerűbb nagyüzemi ter­melési módokait ismerik, s ké­szek ezek térhódításáért teüz-t derű. ISKOLÁNK tangazdaságálban a gyümölcs-, a szőlő- és a zöldségtermelés nagyüzemi módszereinek fölényét mutat­juk be gyakorlatban a tanu­lóknak és a környékbeli dol­gozó parasztoknak is. Régi te­lepítésű, csak költségesen, kézi munkaerővel művelhető gyü­mölcsösünket gépi művelésű gyümölcsösként újítjuk fel, Üj telepítésű szőlőinket ludas gé­pekkel műveljük meg. Modern, öntözéses zöldségest létesítünk, TUDJUK, hogy főhatóságunk, az iskola tanügyi, valamint a tangazdaság termelési felada­tainak megoldásához nagy se­gítséget fog nyújtani azzal, hogy a legújabb nagyüzemi gépeket biztosítja számunkra. Ügy gondoljuk, hogy a mező- gazdasági vonatkozású irányel­vek megvalósításához mi is hozzájárulunk munkánkkal, amikor ifjúságunkat a szocia­lista nagyüzemek, állami gaz­daságok, de főleg a tsz-ck ré­szére neveljük, amikor tangaz­daságunkban termelési bemu­tatókat szervezünk, s amikor a tsiz-ekbe megyünk tanulóink­kal, segítséget adunk a kecs­keméti Győzelem Termelőszö­vetkezet perspektivikus és éves terveinek elkészítéséhez, vetés­forgó beállításához, szervezési és értékesítési problémáik meg­oldásához. ÖRÜLÜNK annak, hogy az irányelvekben a mezőgazdaság keretén belül a kertészet is döntő súllyal szerepel. A Kecskeméti Kertészeti Technikum tantestülete. i mustellátására. Hasonló megál­lapításra jutottunk a Fehér Galamb elnevezésű vendéglő­ben, ahol tartanak ugyan mus­tot, de ha a vendég palacko­zott bort rendel, akkor csak bácsalmási ezerjóval tudnak szolgálni. Szaporodnak-e a zugbormérők? Felmértük a 33-as számú kis­vendéglő készletét is, s megál­lapítottuk, hogy mintegy 5—6 palackozott és kétféle lédig- bor — piros és fehér — kap­ható. Figyelmet érdemel itt is a rövid italok iránti “-vonza­lom-* csökkenése, s a málna, valamint a borfogyasztás emel­kedése. A 35-ös italboltban hel- véciai rizling, siller és must között lehet választani, ezen­kívül jelentékeny számú pa­lackozott bor talál gazdára nap nap után. Szóvá kell tenni, hogy az ott tartózkodó kör­nyékbeliek — s ez tapasztala­taink szerint a többi italbolt­ra is vonatkozik — felháboro­dásuknak adtak kifejezést, mert mint mondták, a Szegedi út környékén gombamódra elsza­porodott a zugbormérők száma, akik a tízforintos sillert 15 fo­rintért mérik, noha silányabb a minősége, mint az italbolt­ban árusítottalak. Helyes lenne ezért, ha a pénzügyőrség ha­tékonyabb ellenőrzést gyako­rolna az említett helyen, s megvizsgálná, megfelelnek-e a valóságnak az italboltban ter­jengő hírek. (ka) tása. Nem is olyan régen még 5—6 liter volt a napi kereslet, a blokkfüzetek tanúsága sze­rint azonban mostanában egy liter is nehezen fogy el napon­ta. Ennek a mennyiségnek nagy részére is a környék háziasszo­nyai tartanak igényt, akik sű­rűn megfordulnak a népszerű „Kakukk”-ban. hogy tészta ké­szítéséhez rumot szerezzenek. Elismeréssel írhatunk a kitűnő konyháról is, ahol négy-nyolc forintos áron ízletes menü kap­ható és zamatos halételek vá­lasztéka teszi gazdagabbá az étlapot. Több mustot az italboltokba! őrjáratunk a 21-es számú csárdában folytatódott, amely borfajták tekintetében ugyan­csak bővelkedik. Fellelhető itt a helvéciai rizling 15,60-as, a kecskeméti fehér 14,50-es, a ne­mes kadarka 15,60-as, s az asztali fehér 10,80 forintos fogyasztói áron. Kapható ezenkívül bada­csonyi-, olasz- és csengődi riz­ling, továbbá homoki fehér és kövidinka is. Mint érdekessé­get jegyezte meg Simon Antal üzletvezető, hogy rumot csak elvétve kérnek a vendégek. Senki ne gondolja azonban, hogy mindenütt ilyen hiányta­lan a borválaszték. Sajnálattal vettük észre a 29-es italbolt­ban, hogy egy-egy alkalommal csupán 25 liter mustot hoznak részükre, azt is másodnapon­ként. Bizonyára több is elkel­ne, ha nagyobb gondot fordí­tanának e sűrűn lakott rész Megyénk ország-, sót világ szerte elismert bortermő me gye, érdemes hát megnézni Kecskemét vendéglőiben é italboltjaiban megfelelő, jó mi nőségi borokat árulnak-e? Ri portutunk során erre kaptunk — már előre is megmondhat juk: sok érdekes és egészsége következtetésre okot adó — vá laszt. — Nagyon megszerették ná lünk a mustot — újságolj; Szabó László, a Kecskemét Vendéglátó Vállalat 23-as szá mű boltjának kimérője. — Har­minc—negyven liter fogyott e az elmúlt napokban, s emellet 160 üveg palackozott bor. Var 14 forintos fehér és 15 form to: piros borunk, de ha akar, ol­csóbbat is kaphat a vendég Hadd jegyezzük meg, hogy he tenként két-három hektóvá több bor fogy el ebben az ital­boltban, mint egy hónappal ez­előtt. A Kakukk „konyhája', s rum — a tésztába Kőrútunk második állomási a máriavárosi Kakukk vendéglő Itt már négyféle folyó bor éí hatféle palackozott bor talál­ható. — Duplájára emelkedett ; bor fogyasztása — mondj; Nagy Kálmán boltvezető — így naponta egy hektó a kiszol­gált mennyiség. A kadarka és kövidinka, sajnos elfogyott mert ezeket vásárolják legszí­vesebben. örvendetes, hogy csökkent a rövid italok fogyasz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents