Petőfi Népe, 1959. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-18 / 219. szám

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS - KISKUN MEGYE). LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM Ara 50 fillér 1959. SZEPT. 18, PÉNTEK Világ proletárjai, egyesüljetek! Juhtenyésztés« ankét a Csengődi Állami Gazdaságban A Magyar Agrártudományi Egyesület Állattenyésztők és Ál­latorvosok Társasága 1959. szep­tember 30-án, szerdán a Csen­gődi Állami Gazdaságban juh- tenyésztési ankétot rendez. En­nek keretében a Csengődi Ál­lami Gazdaságban bemutatják az első magyar gépesített ju- hászatot. Az ankétot, amely egyúttal tapasztalatcsere is lesz, Magyari András, a földműve­lésügyi miniszter helyettese, az egyesület elnöke nyitja meg. A vita tapasztalatait dr. Schandl József akadémikus összegezi.’ HRUSCSOV a & amerikai orsságos sajtóklubban A szerdai nap eseményei Washingtonban HRUSCSOV szovjet minisz­terelnök szerdán a washingtoni sajtóklub nagytermében részt vett a tiszteletére rendezett villásreggelin. A szovjet kor­mányfő és a sajtó képvis'elői- nek találkozóján 450 amerikai és külföldi újságíró volt jelen. Egy szomszédos teremben ha­talmas televíziós ernyőt állítot­tak fel, mivel a sajtóklub nagy­terme nem tudta befogadni mindazokat, akik szerettek volna találkozni Hruscsowal. Az újságírók hosszan tartó taps­sal fogadták a szovjet kormány­főt, aki a megjelentek előtt be­szédet mondott. Hruscsov nyi­latkozatát rádió közvetítette a Szovjetunióba, televízión és rá­dión pedig továbbították az Egyesült Államok minden álla­mába. Hruscsov beszédét a je­lenlevők nagy figyelemmel hallgatták. Amerikai látogatásával kap­csolatban Hruscsov kijelentette, hogy az amerikai nép iránti barátság érzését hozta magával a szovjet delegáció és azt az őszinte óhajt, hogy javuljon meg a viszony a két ország között, erősödjék a béke világ­szerte. A háború lehetetlenné tételének egyik legjobb és leg­megbízhatóbb módja az, ha minden állam kivétel nélkül olyan körülmények közé kerül, hogy nem rendelkezik hadvise­lési eszközökkel más szóval, amikor megoldódik a leszere­lés problémája — mondotta Hruscsov. A szovjet kormány olyan javaslatot szándékozik megvitatás céljából az Egye­sült Nemzetek Szervezete elé terjeszteni, amelynek fontos szerepe lesz napjaink legége­tőbb problémájának megoldá­sában. A szovjet—amerikai kap­csolatokról szólva megjegyezte, hogy a Szovjetunió maga ré­széről kész tanulmányozni min­den olyan javaslatot, amely a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok jószomszédi viszonyának megteremtésére irányul. Mint a Reuter közli: a diplo­máciai megfigyelők szerint a legnagyobb érdeklődést Hrus­csov beszédének az a része kel­tette, hogy pénteken, az ENSZ- közgyűlés ülésén főként a le­szerelés problémájáról kíván szólni. Hruscsov az újságírók kérdé­seire adott válaszai során egye­bek között kijelentette, hogy hasznosnak ítéli meg amerikai utazását. Mint mondotta — az amerikai közvélemény jó és szí­vélyes fogadtatásban részesítet­te a szovjet nép küldötteit. Ez arra vall, hogy a közvélemény felismeri a Szovjetunióval való barátság szükségességét. Az egyik kérdező tudni kí­vánta, hogy a holdrakéta sike­re miatt a Szovjetunió jogot formál-e magának a Holdra? Hruscsov így válaszolt: — Nem akarok senkit sem megsérteni, de más földrészt és más lélek­tant képviselek, és érzésem sze­rint e kérdés a kapitalista lé­lektant tükrözi, az olyan sze­mélyét, aki a magántulajdon viszonyai között gondolkozik. Én szocialista országot képvi­selek, ahol az »enyém« szó már régóta a múlté, és a helyét el­foglalta a »miénk«. E nagy dol­got győzelmünknek tekintjük. Nem egy ország, hanem vala­mennyi ország, az egész embe­riség győzelmének. A sajtóklubban tett látogatás után Hruscsov megtekintette Washington néhány nevezetes­ségét. Többek között Jefferson volt amerikai elnök emlékmű­vét. A szovjet kormányfő este másfélórás látogatást teft az Egyesült Államok szenátusának külügyi bizottságában. A talál­kozón újságírók nem voltak je­len. A szerdai nap programja Hruscsovnak Eisenhower tiszte­letére adott díszvacsorájával zá­rult. . • A szovjet nagykövetségen tartott vacsorán az amerikai elnök és felesége mellett jelen volt- még Nixon alelnök és fe­lesége is. Az estebéd 3 óra 20 percig tartott, és magyar idő szerint hajnali 4 óra 20 perc­kor crt véget. Kovács Imre élelmiszeripari miniszter és Stikov szovjet nagykövet Kecskeméten Szerdán délelőtt Kecskemét­re érkezett Kovács Imre élel­miszeripari miniszter, Sági Vil­mos miniszterhelyettes, vala­mint a minisztérium több ve­zető munkatársa. A minisztert Molnár Frigyes elvtárs, a me­gyei pártbizottság első titkára, Putics József, a megyei párt- bizottság másodtitkára, Hallos Ferenc, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke és Varga Jenő, a megyei ta­nács elnökhelyettese fogadták. Délelőtt tárgyalások folytak az élelmiszeripar perspektivikus be­ruházásairól és a felvásárlásról. A miniszter társaságában ugyancsak Kecskemétre érke­zett Tyerentyij Fomics Stikov rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete is. A délutáni program során meg­tekintették a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalatot, a Baromfiipari Mezőgazdasági Vállalat kecskeméti telepét és a Helvéciái Állami Gazdaság köncsögi üzemegységét. A ven­dégek nagy megelégedéssel nyilatkoztak a látottakról. Kevés beruházással aranybányává tehetünk 200 000 hold sívó homokot A csőkutas öntözési módszer sikeres bemutatója Csengődön Esöztetö öntözőberendezés holdanként 3500 forintos költséggel ÜJ ÉLÜZEMUNKBEN a Félegyházi Gépgyárban, mely az idén az államosítás óta elő­ször nyerte el ezt a megtisztelő címet, továbbra is lelkesen folyik a munka — most már a szép élüzem-jelvény megtartá­sáért, Képünkön; egy cefrefőző üst hegesztését láthatjuk. (Pásztor Z. felvétele^ Fordulópontot jelentett a szerdai nap a megye mezőgaz­daságának fejlődésében. Há­romnegyedéves tervező, kísérle­tező munka gyümölcse érett be e napon: a Csengődi AU. Gazda­ság üzemegységeiben sikerrel szerepelt a bemutatón a homok öntözésének jelenleg ismert leg­egyszerűbb és legolcsóbb módo­zata — a csőkutas öntözés. A bemutató az ország minden részéről Fülöpszállásra sereg­lett szakemberek, a megye ho­mokos járásainak párt- és álla­mi vezetőinek részvételével megtartott tanácskozással kez­dődött. Sarok Antal elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg a fülöpszállási ta­nácsházán lezajlott értekezletet. Beszédében hangsúlyozta, hogy a Duna—Tisza közén 400 000 hold a homokos terület, amely­nek vízellátása tudvalevőleg száraz esztendőben nincs bizto­sítva. Emlékeztetett a homok öntözésének megoldására irá­nyuló sokféle próbálkozásra, amelynek sikereiről máris hat­ezer holdnyi öntözött terület bi­zonykodik. Végezetül bejelen­tette, hogy a megyei pártbi­zottság és a megyei tanács ösz­tönzésére és támogatásával most új, az eddigieknél egy­szerűbb és olcsóbb öntözési eljárásról számolhatunk be: a Csengődi Állami Gazdaságban kikísérletezett csőkutas öntözés­ről. Ügy vélte, hogy ezzel az el­járással rövjd idő alatt biztosí­tani lehet a négyszázezer hold homok felén, vagyis 200 000 hol­don az öntözést. Ezután dr. Fekete István, az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazga­tóság kunszentmiklósi szakasz- mérnökségének vezetője tartott előadást a vezetésével kikísér- leteze’tt csőkutas homoki öntö­zési rendszerről. Elmondotta, hogy a régebbi megoldásokkal, a felszín alatt épített csőveze­tékekkel . ellátott öntöző beren­dezések holdanként 12—18 ezer forint beruházást igényeltek. A csökutas megoldással vi­szont a tervezéssel, kútfú­rással, csővezetékekkel és szórófejekkel együtt nem kerül többe a berendezés egy holdon 3500 forintnál. Dr. Fekete István értekezésé­ben elmondotta, hogy véleménye szerint a csőkutas öntözésre a Kis­kőröstől Bajáig húzódó mint­egy 70 000 katasztrális hold homokos területen máris megvan a biztató lehetőség. Ezen a területen ugyanis a földben 10—40 méter mélyen sok vázét tartalmazó, ún. sóde­res réteg található, melynek víz­készlete becslések szerint 300 millió köbméter. Feltehető, hogy ezt a dús vízkészletet még a Duna vize is táplálja. Hozzá­tette, hogy a sóderes rétegben található víz nem talajvíz, ezért a vizsgálatok szerint öntözésre kiválóan alkalmas. Beszámolt az eddigi homoki öntözési eljárások meggyőző eredményeiről is. Öntözés nél­kül 60 mázsa őszi takarmány- keveréket, öntözéssel pedig 120 mázsát adott egy katasztrális hold homok. A füves here öntö­zése hatról 30 mázsára növelte a hozamot. A cukorrépa termés- eredményét 70-ről 180 mázsára növelte az öntözés. A kukorica terméshozamát 9-ről 50-re, az almatermését pedig 12-ről 24 métermázsára fokozták az ön­tözéssel. Az előadó azután utalt az ön­tözéssel összefüggő egyéb homo­ki problémákra is — a talajerő­utánpótlás, a műtrágyázás stb. kérdéseire —, amelyek megoldá­sára ugyancsak segítséget nyújt az öntözés. Példának azt emlí­tette, hogy öntözéssel nagy mennyiségű zöldtrágyát termeszthetünk és juttathatunk a termő­földbe, azonkívül elképzelések vannak már arról is, hogy a szórófejes öntözést műtrágyázással kap­csolják egybe. Az öntözés ezen­kívül másodnövények termesz­tésére is jó lehetőséget ad, s ez az állattenyésztés fejlesztését, ily módon pedig a homokos terü­letek trágyázását is előbbre vi­szi. Az öntözéssel ezáltal igen jó termőképességűvé lehet ten­ni a gyenge homoktalajokat is. Elsősorban a cukorrépa, a bur­gonya, a csalamádé. a gyümölcs, a zöldpázsit, valamint a kerté­szeti növényféleségek, a papri­ka és a paradicsom öntözését javasolta. A továbbiakban Mohácsi Ká­roly, a Csengődi Állami Gazda­ság igazgatója számolt be á cső­kutas öntözési eljárás alkalma­zásának gyakorlati tapasztalatai­ról. Elmondotta, hogy a gazda­ság páhi üzemegységében és a csengődi központi üzemegység­ben is igen nagy gondot és költ­séget jelentett a szőlők perme­tezéséhez szükséges vízmennyi­ség biztosítása. Több kilométer távolságból kellett a helyszínre hordani a vizet. így a páhi üzemegységben pl. összesen 571 forintba került egy kataszteri hold szőlő permetezéséhez szük­séges víz biztosítása. Csőkutaka* fúrtak ezután a szőlő négy hek­tárjain és az ott, helyben nyert víz segítségével holdanként 72,20 forintért, azaz 498 forinttal ol­csóbban jutották permetező vízhez. A csengődi üzemegység­ben 634 forinttal sikerült ily- módon csökkenteni a holdan- kénti önköltséget. Mohácsi Károly a továbbiak­ban elmondotta, -hogy a sóderes rétegből nyert vizet sikerre) használják fel az állatok itatá­sára is. A fülöpszállási tanácskozást a működő csőkutas öntöző be­rendezések megtekintése követ­te. A látottakról elismeréssel nyilatkoztak a megjelent szak­emberek — köztük Hajdú László, az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság részéről és Egerszegt Sándor Kossuth-díjas tudomá­nyos kutató is, majd Sarok An­talnak, a megyei tanács elnök- helyettesének zárszavaival ért véget a nagysikerű bemutató. Mezkezdődött a szüret a Hosszúhegy! Állami Gazdaságban A Hosszúhegy! Állami Gazdaság II. sz. üzemegységében megkezdték az oportó, az ezerjó és a kékfrankos szüretelését- A kékfrankosról 30, az ezerjóról 60 mázsát várnak katasztrális holdanként. A leszedett szőlőt géppel bogyózzák, hogy jobb minőségű bort. nyerjenek.

Next

/
Thumbnails
Contents