Petőfi Népe, 1959. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-02 / 205. szám
4. oldal 1959. szeptember 2, szerda Szö^csdtátak, (távúiis Fekete Afrika fellázad Johannesburgi életkép. j „BAJA EZER ARCA* I a Duna Fotoklub kiállítása } A ugusztus 20-án, alkotmányunk ünnepén művészi fénykép■ • kiállítás nyílt Baján a Duna Fotoklub és a József Attila ! Művelődési Ház redezésében, a művelődési ház kiállítási tormád ben. »Baja ezer arca« címet viseli a kiállítás, mely a Duna* Í parti város életének, mindennapi munkájának, szépségeinek be< mutatására vállalkozott. igen körültekintő mérlegelés előzte meg a kiállítás meg* | •* nyitását. Az országos tekintélyű szakemberekből állá .zsűri mintegy másfélszáz kép közül választotta ki azt az ötve- net, melyet bemutatásra alkalmasnak minősített. A bíráló bí- [zottság elnöke, Bencze Pál, a "Foto« főszerkesztője volt és tag* [ jaj között kiváló szaktekintélyek, így Halász Rezső, a Mecsek ! Fotoklub elnöke is részt vett a válogatás munkájában és az \elég nagyszámú díj, tiszteletdij odaítélésében. Értékelésük szerint a Bajai Városi Tanács l. tiszteletdiját idr. Pump József "Éjjel« című, a Béke teret ábrázoló művészi f fotójának ítélte. — A "Foto« című lap tiszteletdíját Kemény í László "Fuvar nélkül« című képe kapta. Mamuzsich Károly I»Lesen« című képe a városi tanács 11. tiszteletdíját, Czeglédi [Nagy József pedig a József Attila Művelődési Ház tiszteletdíját tfcapta "Beszélgetők« című munkájáért. A Bajai Gyapjúszövet-* \gyár tiszteletdíja Kovács Béla "Horgász utánpótlás« című ké* I yenek jutott, míg a Bajai Villamosipari Gyár dija Hajósovics I Sándor "A Sugovicán« című művének. Oklevelet kapott Bala* [iont János, dr. Bruszt Pál, Czerba György és dr. Ujsághy Pál | fotóiért. A díjazottak mellett még jó néhány magas művészi színvo« Inalú kép ragadta meg a látogatók figyelmét. Néhányat emlú ltunk ezek közül is. Kiváló alkotásnak számit dr. Pump József ["Marx tér 8.«, Knézy Pál »Gátszakadás«, dr. Bruszt Pál "Csil- í lógó levelek«, Czeglédi Nagy József "Dunaparti séta«, Wágner > István "Friss víz«, Kovács Béla »Napozók« című munkája. —■ [ Szólni kell a tehetséget mutató Dudás György és Halmos Zsu* [zsa képeiről is. ülőn érdekessége a kiállításnak Kása Imre "Fürdözők *• 1914-ben« című képe, mely fotóművészeti szempontból [muzeális értéknek számít. örvendetes, hogy a Duna Fotoklub hagyományossá igyek* Eszik tenni »Baja ezer arca« című kiállítását, s tervbe vette an» ínak évenkénti megrendezését. A bajai fotósok művészi munkaijában megmutatkozó gyorsütemű fejlődés nagy reményekre jo- 1 gosit. i Felvidéki István Kecskeméti műsorfüzet? Harmine millió négyzetkilométer és 223 millió lakos. 150 millió feketebőrű, s 6 millió európai él ezen a hatalmas földrészen, melynek a gyarmatosítása gazdasági, politikai, kulturális kizsákmányolása gigantikus szenvedéseket hozott fekete Afrika embermillióinak. A gyarmatbirodalmak eresztékei recsegnek, ropognak. A kizsákmányolás régi formái helyébe másokon törik a fejüket a gyarmati nagyhatalmak, az angolok, a belgák, a franciák, de nem tudják megakadályozni annak a törvényszerű folyamatnak a kifejlődését, amely a gyarmati rendszer pusztulásával és fekete Afrika felszabadulásával végződik. Egyesek úgy gondolják, hogy a második világháború után a német fasizmus pusztulásával ennek az embertelen faji gyűlöleten alapuló rendszernek a nyomai is eltűntek. Hajlandók azt gondolni, hogy »csak« Amerika említhető, ha a feketebőrűek, a négerek üldözésének klasszikus példái után kutatnak. A tények azonban mást mutatnak. Afrika, ez a hatalmas földrész, melynek 150 millió néger, sok millió arab és más színesbőrű lakosa minden kétséget kizáróan a föld gazdája, a fajgyűlölet egyik tipikus példája. A Délafrikai Unió, a Becsuana- föld, a délnyugat-afrikai hatalmas síkságok színesbörű millióit éppen napjainkban igyekeznek kiszorítani arról a szűkre szabott rezervátum területről, Afrika legterméketlenebb vidékeiről a fehérek, az a néhány millió, akik mint a civilizáció apostolai lopva betolakodtak erre a mérhetetlenül gazdag földre. Tüntetnek az Csakhogy a néger lakosság és a velük együttérző felvilágosult fehérek maroknyi csoportja nem tud ebbe belenyugodni. A rezervátumok börtöne helyett a szabadságot óhajtja, s ezért harcolni is tud. Hiába folytatnak fajüldöző porokét a néger lakosság vezetői éilen, a nyugtalanság egyre inkább íokozóuik. Jonarniesourg, Pretoria és Fokváros utcáin egymást érik a néger tüntetések, melyek a természetes jogok visszaállítását követelik. Több mint két éven keresztül tartott az a monstre-per, melynek vádlottjai között 58 afrikai néger, 16 európai, 16 indiai és két félvér volt — méghozzá a társadalom minden rétegéből. Vádat emeltek egyetemi tanár, metodista pap, parlamenti képviselő, diák, háziasszony, szakszervezeti vezető, jogász és törzsfőnök elian, kiket a Dél-afrikai Unió különböző vidékeiről hurcoltak a per színhelyére. Az ügyészség azonban, mely szokásos módszerrel »a kommunizmus elnyomásáról szóló törvényire hivatkozott a vád összeállításánál, végül kénytelen volt visszavonni állításait. Ennek ellenére a vádlottak nem kerültek szabadlábra. A félelem, mely a por továbbfolytatását követeli a kizsákmányolok részéről, egészen indokolt: Mi lenne — úgymond —, ha csökkenne a lakosság számát négyszeresen meghaladó színesbő- rűekre nehezedő nyomás!? »Az egyetemek bezárása az ész bilincsbeverését jelenti!« — ezt mondja a felirat a délafrikai fehér egyetemi hallgatók tüntető menetében, akik az emberiesség és a tudomány szabadsága szellemében küzdenek a faji megkülönböztetési törvény ellen. Ez a törvény azt mondja többek között, hogy néger fajú diákok egyetemi továbbtanulását egyre inkább korlátozott mértékben szabad csak megengedni. A tétel világos itt is: Mi lenne, ha a egyetemisták. rabláncon tartott 150 millió afrikai néger főiskolát végezne, hiszen már most az erősen korlátozott, más helyeken pedig mesterségesen alacsony színvonalon tartott oktatási rendszer segítségével is eljutott annak a felismeréséhez, hogy a saját kezébe vegye sorsa irányítását, s kiűzze Afrikából a gyarmatosítók sötét hadát! Nem véletlen, hogy az afrikai riégerüldözések, a véres rabszolgakereskedelem módszerei láttán maga Cameron, az angol gyarmatosítás egyik mestere megállapította a XIX. században: »Afrika minden pórusából vért veszít.« A dél-afrikai nagyvárosok és kereskedelmi, ipari központok fehér negyedeit szögesdrót kerítés őrzi a »betolakodóktól«. A félelem nem indokolatlan, hiszen Afrika egyre több klasz- szikusnak mondott gyarmata rázza le magáról az igát, a fekete földrész forrong, s minden okuk megvan a gyarmatosítóknak, hogy szögesdrótok és a csendőrök oltalma mögé húzódjék. Maguk az angol gyarmatosítás-párti lapok sem tudják letagadni, hogy például Dél-Afrika fajüldözéssel terhelt légkörében a fehérele szélsőséges nacionalizmusa ha okoz is a jövőben újabb atrocitásokat, sem gazdasági, sem társadalmi alappal nem támaszthatják alá az »apartheid« (a faji különválasztás politikája) fenntartását A kiéleződő ellentétek elkerülhetetlenül a feszültség növeléséhez vezetnek, s annál forrób helyzeteket teremtenek, minél kevésbé számolnak a realitásokkal a Délafrikai Unió — általában az afrikai gyarmatosítók — vezetői. Turisták a dzsungelben. A kép egészen mindennapos. A nagy nyugati utazási irodák nagypénzű turisták százezreit szállítják évenként a fekete földrészre. A cél: minél több »hamisítatlan« borzalmat mutassanak be a fásult és élet- únt amerikai, angol, svéd, norvég stb. turistáknak. Lent a földön a kőkorszaki körülmények közé kényszerített fekete, fölöttük az afrikai rengeteg tisztásának fái alatt a filmfelvevőgéppel, fényképezőgépekkel felszerelt fehérbőrű »vendég«, aki még ma is csak egzotikumot lát e mérhetetlenül nagy és kincsekben gazdag földrész tájaiban és feketebőrű lakóiban. Csáky Lajos A városban működő népművelési intézmények — a munka megfelelő összehangolásának hiánya és egyéb okok miatt — ez idáig nem mindig tudták feladataikat a kívánalmaknak megfelelően ellátni. Sok előadás, kiállítás sikere azért maradt el, mert az emberek nem tudták, hogy -mi is lesz«, mit Lakar a száraz cím. Ügy hírlik, hogy átgondolt ntézkedések eredményeként a /árosban tevékenykedő kulturális szervek a jövőben fokozottabban szem előtt tartják a közös célt: Kecskemét népének színvonalas szórakoztatását, •művelését«. Az időről-időre egyeztetett — és pontosan végrehajtott — nunkatervek egyrészt lehetet- enné tennék fontos rendezvények időbeni ütközését, másrészt a Kecskeméti Műsorfüzet (a cím most nem fontos) kiadásához szolgálhatnának alapul. A Pesti Műsor, a Bács megyei Színház és Mozi és a hasonló kiadványok sikerére hivatkozva, kérem az illetékeseket: gondolkodjanak javaslatom megvalósításának lehetőségein. Ha a meghívókra, falragaszokra, kézzel pingált plakátokra kiadott összegnek csekély hányadát bocsátanák Ta kiadvány szerkesztésével, árusításával foglalkozók rendelkezésére (és ha a »szerkesztőség« tagjai ügyesen és fürgén dolgoznának), akkor a művelődési otthonok, a TIT, a művészeti körök, a Katona József Társaság, a múzeum, a könyvtárak stb. az eddiginél olcsóbban és hatékonyabban népszerűsíthetnék szolgáltatásaikat, rendezvényeiket. H. N. ' Szerkesztői üzenetek t Pető Pál, Felsőszentiván: Leven lét kivizsgálás céljából a Bajai Járási Tanácsnak küldtük el. Goczól Péter, Mélykút: Kifogása jogos. Egyetértünk felvetésével. A Megyei Szövetkezetek Szövetsége válasza utál, cr.csitjük. Herczeg Lajosné, Kecskemét: A járdáról u'i - .ratt megkaptuk. I, - tézkedés miatt felhívjuk a városi tanács ügyeimet. Varga Mihály, Nyárlőrinc: Ügyében a Nyárlörinci Községi Tanácstól kap választ. Szél Ilona, Kecskemét: Osztjuk nézetét. Ezért panaszát eljuttattuk a Kecskeméti Autóközlekedési Vállalathoz.
