Petőfi Népe, 1959. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-13 / 215. szám
I 1959. szept. 13, vasárnap 3. oldal Másképpen élnek, másképpen dolgoznak A márciusi párthatározat végrehajtása állt a faggyá.és érdeklődésének előterében Kemeneemunkások, égetők, rakodók, gépkezelők, kőművesek, műszaki irányítók népesítették be a műszak befejezése után a Kecskeméti Téglagyár Vállalat irodáját. Öltözetük egyszerű munkaruha, a perc azonban mégis felemelő, ünnepélyes. Kullai Ferenc nyugdíjas téglaégető, a munkásmozgalom veteránja emelkedik szólásra. Üdvözli a megjelenteket, néhány keresetlen, szívből fakadó szóval méltatja a közelgő párt- kongresszus jelentőségét, majd javaslatot tesz a vezetőség és küldöttválasztó taggyűlés elnökségére. Az értekezlet gördülékenyen folytatja munkáját. A vezetőség beszámolóját Keresztes László, a pártszervezet titkára ismerteti. Kicsit hosszú a külpolitikával foglalkozó része, azonban a titkár elvtárs élénken, lendületes beszél, mintha a jegyzet nem is lenne a kezében, a jelenlévők pedig figyelmesen hallgatják. Megemlékezik a pártszervezet újjászervezésének időszakáról, az ellenforradalom okozta eszmei és gazdasági zűrzavar felszámolásáért folytatott harcról, ezután pedig a márciusi párthatározat végrehajtását elemzi részletesebben. Az üzem dolgozói 13 és félmilliós tervüket másfélmillió db tégla gyártására tett vállalással toldották meg. A pártkongresz- szusra való készülődés, a munkaverseny fellendülése valósággal szárnyakat adott nemcsak a kommunistáknak, hanem a vállalat egész munkáskollektívájá- uak. Ex abból is kitűnik, hogy első féléves tervüket és felajánlásuk időarányos részét nemcsak teljesítették, hanem félmillió téglával többet is gyártottak annál. Szép eredményekkel járt a takarékossági mozgalmuk is. A felajánlott 289 ezer forinttal szemben 399 ezer forint megtakarítást értek el. A sikerekben nagy szerepe volt a KISZ-fiatalok lelkes munkájának is. Az üzem KISZ- szervezete méltán nyerte el a városi pártbizottság kongresz- szusi versenyzászlaját, az üzem pedig első féléves eredménye alapján az élüzem címet. Tizenegy párttag s két tagjelölt okos, figyelmes arca szótlanul is a beszámolóban elhangzottak helyeslését tükrözi. A vezetőség tagjai a beszámoló elkészítésekor csaknem minden párttaggal beszéltek, kikérték véleményüket. Ennek ellenére mindenkinek maradt mondanivalója. Kemény Endre, az első felszólaló arról beszélt, hogy a jó termelési eredményekben nagy szerepe van a megnövekedett munkakedvnek, a dolgozókról való fokozott gondoskodásnak. Elmondotta, hogy 1957-ben gépesítették az üzemet és ezzel mentesítették a legnehezebb fizikai munka alól a dolgozókat. Most már nem görnyednek a sárhordó kubikostalicska alatt, nem tapossák az agyagot és nem tömködik a kézi íormázó- kat. Gép végzi a keverést, az adagolást és gép préseli a téglát is. Hozzátartozik ez az életszínvonal emeléséhez? — kérdezte a jelenlevőktől. — Hozzá bizony — mondták többen is. Helyeslés kísérte Kemény elvtársnak azokat a szavait is, amelyekkel a gyár dolgozóinak megváltozott gondolkodásmódját, emberibb, kulturáltabb életét, szórakozását ecsetelte. Megszűnt az iszákosság és a fiatalok nem a kocsmában, hanem egyre inkább a sportban és a tanulásban találják meg szórakozásukat. Az üzem nemrégen szervezett sportkörének 110 tagja van. A KISZ-szervezetnek színjátszó- és tánccsoportja, valamint énekkara működik. Vidámabbak az emberek és munkájukat is jobban ellátják, mint régen. Természetesen még hiányosság is akad. Kemény elvtárs megemlítette, hogy az első félév jó eredménye után augusztusban kisebb lemaradás jelentkezett a termelésben, bár ez csak néhány tized százalékos, azonban mégis csak elmaradás. Nagy megilletődöttséggel hallgatta a taggyűlés Kullai Ferenc felszólalását. Az idős harcos emlékeztetett a tőkés gyárában folyt 14—16 órás munkanapra. Arra kérte a jelenlevőket, hogy soha ne feledkezzenek meg erről. Kiss Lajos igazgató a dolgozók még nagyobb megbecsülésének fontosságát hangsúlyozta. Rámutatott arra, hogy a gyár eredményei a párttagok és pár- tonkívüliek közös erőfeszítésének köszönhetők, öryendetes, hogy az öntudatos munkások maguk figyelmeztetik a fiatalabbakat a takarékosságra, a tégla kímélésére. Hét elvtárs szólalt fel az értekezlet vitájában. A taggyűlés a régi vezetőség tagjainak szavazott bizalmat és a legfontosabb, napirenden levő feladatok megoldására mozgósította a kommunistákat. A tanácskozás igazi eredményét a pártélet pezsdülésében, a párttagok, valamint a pártonkívüliek barátságának erősödésében és az üzem termelési eredményeiben lehet majd hamarosan lemérni. Nagy József AZ ÜJÍTÓ ÉS TALÁLMÁNYA Kiss Gyula, a Kecskeméti Konzervgyár Il-es telepén a clo* bozüzemet irányítja. Az ő nevéhez fűződik az alumíniumfólia tasakzárógép elkészítése, amelyet a leveskészítményeknél alkal-* maztak. A gép segítségével megszüntették a kézi tasakzárástj Ez azt jelenti, hogy egy műszakban 6—7000 különféle leveské- szítménnyel telt tasakot lehet lezárni, A képen az újító látható találmányával, a (asakzárógéppeh 100 hold kajszibarackot telepítenek Kajszibarackost telepít száz katasztrális holdon a toun- adaesd Kossuth Termelőszövetkezet, a bajai Vörös Fény pedig ugyanekkora területen vegyes gyümölcsöst létesít Nagyobb gyümölcstelepítést vége» az idén a dunavecsed Virágzó, amely 80 holdon, s a kunszent* mitólósi Kiskunság, amely 50 holdon telepít gyümölcsfákat. 1800 óra társadalmi munka Üj telephelyre költözik a kecskeméti IKV Évek óta visszatérő probléma volt a Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalatnál a munkaszervezés, a szállítási költségek csökkentése, az ellenőrzés, nem kevésbé pedig a társadalmi tulajdon védelme. Építési és karbantartási anyagaikat a város négy különböző pontján tárolják még ma is, s így bizony minden esetben élég körülményes és hosszú ideig tart egy-egy munkához, kisebb javításhoz a szükséges anyagok összeszedése. Ez az állapot nemsokára megszűnik. A vállalat több mint 200 ezer forintot kapott végleges telephelyének kialakítására. A Reiszmann Sándor utca 20, szám alatti telken már javában folynak az építési előkészületek. A Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalat 73 dolgozója mintegy 1800 óra társadalmi munkát ajánlott fel, hogy második otthonuk minél kevesebbe kerüljön és minél szebb legyen. Munkaidő után és szombat délutánonként hetek óta végzik már az új telephely kialakításával kapcsolatos bontást, építést. Társadalmi munkában, készült az összes tervezés és költségvetés is, amit a vállalat műszaki részlege végzett el. A felajánlott társadalmi munka összértéke így eléri majd a 80 ezer forintot. Az áttelepülési azonban nehezíti, hogy megoldása csak lépcsőzetesen történhet A tervek szerint a műhelyrészleg és a központi raktár átköltöztetése még ebben a hónapban meg-« kezdődik. A kiürített helyiségekből lakásokat alakítanak, hogy otthont nyújtsanak a ma még új telephelyükön él 8 családoknak; A vállalat végleges székhelyének: kialakítására csak ezután kerül sor, is. G Egy példamutató szerződés Fodor János: Dvz&e. 1>M üMtefá ttódfe Régi panasza megyénk M-» sébb létszámú községeinek, hogy nincs mód az ilyen hely-< ségeket bevonni a Kecskeméti 'Katona József Színház táj« előadásainak körébe. Ennek elsősorban anyagi okai vannak* s nem utolsó sorban az a körülmény, hogy kisebb községeink kis befogadóképességű művelődési házaiban csak súlyos ráfizetéssel lehetne ilyen élőadásokat tartaná. Csakhogy a kultúra terjesztésének kötelessége alól nem mentesíthetők ezek a kisebb települések sem. A színház természetesen szívesen vállalkozna ilyen helyeken is tájelőadás rendezésére, ha megfelelő támogatást kapna. Ami a kecskeméti járást illeti, ez a támogatás nem is váratott magára. Szerződés jött létre a Kecskeméti Járási Tanács és a Katona József Színház között* hogy szeptemberben — és valószínűleg ezt követően folyamatosan — tíz alkalommal keresik fel a járás különböző községeit — a kisebb településeket is — a színház művészei egy-egy, egész estét betöltő darabbal. A közeljövőben Izsákra, Tiszakécskére, Lajosmizsé- re, Nyárlőrincre, Orgoványra és Bugacra megy a színház. A tanács vállalta a kis befogadóképességű művelődési otthonok miatti bevétek hiányok fedezését; Jó lenne, ha a Kecskeméti Járási Tanács példamutató kezdeményezését megyénk többi járásai is követnék. A megyei tanács művelődési osztálya rövidesen ilyen természetű tárgyalásokat kezdeményez _ a iárási yezst okkal* ból, a konyhába lépett és az asszonyokra ripakodott. r— Mit lustálkodtok? A csirkék sincsenek még levágva? Így hogy lesz időre kész az ebéd? Gyerünk, gyerünk azzal a főzéssel, sütéssel, mert mindjárt én kezdek neki! Az ebédnél valamennyien csöndben voltak, csupán Dezse Pál hangoskodott szakadatlanul. — Fogjátok már meg azt a kanalat, mert elhül a leves! S a maga rántottlevesébe zsemlyét darabolt és amikor egy-egy darabkát kihalászott, viharos örvendezéssel kiáltotta: — Megvagy! Gyere csak, te máj! Most bekaplak! Hohó! A zúzát sem hagyom nektek! — Szürcsölve lenyelte, közben kaján tekintetet vetett a pejére és biztatta: — Te is így egyed, meglátod, jobban ízlik! Egész ebéd alatt hasonlóképpen játszadozott. A krumplinál úgy rágcsált, mintha a csirke cimbját rágná. Itt a kisebb fiára vetett derűs pillantást. — Rágjad csak, te is egész nyugodtan, Palikám. Ne félj, nem szólunk meg érte. pali elkeseredetten hara- pott bele a húsba. De az apja úgy tett, miritha nem látná. Ragyogott az arca, öntötte a kancsóba a bort, magának pedig teát szűrt. Aztán mielőtt a szájához vette volna, így köszöntött: — Mindnyájunknak kedves egészségére! S nagyon neheztelt, mert körülötte a család olyan sírásán mosolygottá. mindjárt, rögtön olyan kedv* derítővel töltetem tele, hogy egyszeribe vidámmá válik az a mord arcotok. Pénteken azonban mintha késsel vágták volna el a szavát. Annyira elhalkult, hogy a felesége meleg megértéssel biz- tatta: — Kóstolj bele abba a kedv* derítőbe, apa. Neked szabad. Dezse Pál csak a fejével je* lezte, hogy nem kívánja és este már az orvos utasításait hallgatta. ___ HTehát néhány napig "*■ semmi zsírosat, húst sem ehet, a bort különösen hanyagolja. Csak teát igyon, rántottleves is mehet és krumplit is engedélyezek, persze azt is zsír nélkül. Dezse Pál elsápadt, de fegyelmezett ember volt és han- gosan felelte: — Értettem. — Magában pedig így sóhajtott fel: ■— Szer- vusz csirkepörkölt, jónapot rán- tottliús és agyő borocskái Vasárnap reggel felesége sír- va panaszolta a menyének. — Szegény öregem, pedig milyen boldogan készült erre a napra. Túltett a gyerek izgalmán is. Seppegve mondta, de ágyú- dörgésként ért Dezse Pál füléhez, Nyomban kiugrott az ágy* Dezse Pál mondta: ___ psirkepörkölt nokedlival, tejfölös uborkasalátával és rántotthús, gyöngén, ropogósán. A levesbe pedig sok aprólékot. Így a jó. A csirke ússzon a lében, a lé jó zsíros legyen. Dagadjon benne a kenyér, ha megmártjuk. •— S mintha máris enné, jóízűeket cuppantott, de a harmadik cup- pantás után visszaszólást nem túróén emelte fel a kezét. — De azt is kikötöm, hogy a vejem nem figyelmeztethet, ha szür- csölöm a levest, mint tette legutóbb az üzemi banketten is. i— Felhúzta az ingét. — Ide nézz! Még most is kék az oldalam, annyira nyomkodta a könyökével. Kedden ekként folytatta: «— Nektek lehet aprósütemény is, torta is, dióskifli is, de nekem fánkot csináljatok! Annál jobb nincs a világon. Szerdán felfüggesztette gyom* ra kívánságait. — Kati nehogy megint ingeket vegyen. Elég lesz egy pakli kártya is. De ha kevesli, mellékelhet hozzá egy kis barack- pálinkát is, de szilvából is elfogadom. Csütörtökre tartogatta a legfontosabbat. — A bor az én dolgom. — fogta is a demizsont *=> Most r~%ezse Paláknál a születés- ^ napokat mindig meghitt családi beszélgetések előzték meg. A sütemények sorát sorolhatták, a húsokat latolgatták s a borfajták különféle változatait emlegették. Így volt ez most is, mivel Dezse Pál közelgett a hatvanadikhoz. Felesége éppen a fagylaltot próbálta volna az étlapba beilleszteni, amikor megjelent a nagyobb fiú, Balázs felesége és tudtul adta: — Balázsba azt üzeni, hogy a pezsgőt mi hozzuk. Ahhoz készítse apa a torkát. Dezse Pál szerényen megjegyezte: Nem vagyok én olyan nagyigényű. Megelégszem a beivé ciai rizlinggel is, de az sem baj, ha kadarka lesz, de jöhet az Ezerjó is. A menye azonban döntő érvet hozott fel. t— Balázs már megvette, az üveget virággal feldíszítette. Ne tessék az örömét elrontani. Dezse Pál ezt semmiképpen $em akarta. — Rendben van. Nyelek belőle, de csak ebéd előtt, hogy utána bőségesen lemoshassam rizlinggel. Ebben maradtak. De hétfőn Dezse Pál már ilyet kérdezett a feleségétől: «■— Kétféle húst lehet kérni? Felesége a rántottat az asztalra tette, fehér haját férje télieséhez érintette. *— Kivételesen lehet. Mi az áhajod't