Petőfi Népe, 1959. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-11 / 213. szám
4. óldal —1959. szeptember 11, péntek Tanulók az állami gazdaságban Egyes állami gazdaságainkban dicséretreméltó törevés- ként jelentkezik a fiatal szakmunkásképzés szükségességének gondolata. Néhány mező- gazdasági nagyüzemünkben a párt- és az üzemi bizottság vezetői, a termelést irányító szakemberek régi adósságot törlesztettek az általános iskola nyolc osztályát végzett fiatalok leszerződtetésével. Látogassunk el kőrútunk során a Bácsalmási Állami Gazdaságba, s kérdezzük meg a főagronómust, vajon milyen szándék vezette a vezetőséget, hogy fiatal erőkkel frissítsék a munkások táborát? Válaszából kiderült, hogy a mezőgazdaság fontosabb szakágazataiban — az állandó és fokozatos fejlődés következtében — szinte követelő igényként lépett fel az új szakmunkásgárda tudományos képzésének biztosítása és a jövő fiatal szakembereinek sokoldalú nevelése. A technika és a tudomány csodálatos fejlődése megköveteli, hogy mezőgazdasági nagyüzemeinkben ma már képzett szakmunkások dolgozzanak, necsak az irányításban, hanem a termelés folyamatában is. A nagyapáktól örökölt és ma még egyes egyéni gazdák körében dívó "ha nekik jó volt. nekünk is jó" ósdi tétel tarthatatlanná vált a tervszerű gazdálkodás korszakában. Tehát az új, a fejlődés rohamlépte megkövetelte. hogy művelt, sokoldalú szakemberek kerüljenek a mezőgazdaság vérkeringésébe. Éppen ezért határozott úgy a Bácsalmási Állami Gazdaság vezetősége, hogy 1959. augusztus 15- vel 35 ifjút szerződtetett a mező- gazdaság egyes szakágaiban. A fiatalok három évét' töltenek a gazdaságban, s ez idő alatt a legjobb szakemberek segítségével, útmutatásaik alapján olyan gyakorlati oktatásban részesülnek, amely az elméleti tudással párosulva biztos alapot jelent elkövetkezendő munkájukhoz. A három évből 15 hónapot töltenek az ország legszebb helyein működő tanintézetekben, ahol elméleti továbbképzést kapnak. A baromfitenyésztők Pécelen, a magtárosok Debrecenben, a szarvasmarhatenyésztők Bábolnán, a méhészek pedig Szombathelyen tanulnak. A fiatalok havi keresetét 600 forintban állapította meg az állami gazdaság. Biztosítottak részükre lakást, munkaruhát és 80 fillérért ebédet. Három év múlva mesterlevelet kapnak, s akkor már mint szakemberek végzik munkájukat. B. S, Miért nem gyűlitek ki a villanylámpák a kiskunmaisai „fainszélen“? Közös akarattal Megtárgyalták a városi pártbizottság kétéves kulturális tervezetét Kecskemét kommunista nevetői A kecskeméti pedagógus pártszervezet kommunistái szeptember elején tartották az idei oktatási év első taggyűlését. Török Sándor elvtárs, az iparitanuló-iskola tanára ismertette a városi pártbizottság kétéves kulturális tervezetét. A kommunista nevelők helyesléssel fogadták a tájékoztatót, s értékes hozzászólásaikkal tanújelét adták annak a nemes buzgalomnak, amely híven bizonyítja, hogy a pártalapszer- vezet tagjai közös akarattal segítenek a program végrehajtásában. Molnár Frigyesné élvtársnő, a pedagógus párt-alapszerve- zet vezetőségi tagja arról beszélt, hogy az eddigieknél még fokozottabb támogatást igényéinek az úttörő- és KISZ- szervezetek. Hangsúlyozta: a kommunista nevelők legyenek példamutatóak munkájukban, erkölcsi felfogásukban és a bátor kezdeményezésekben. Majd arra kérte az elvtársakat, hogy többet törődjenek a vallásoktatásra járó tanulók világnézeti nevelésével. Az osztályfőnöki rében végzendő felvilágosító munkára hívta fel a figyelmet. Megállapította, hogy kevés a jelentkező a tsz-ekből és állami gazdaságokból a különböző mezőgazdasági tanfolyamokra. Hangsúlyozta, erőteljesebben kell támogatni a munkás- és parasztszármazású tanulók sikeresebb előrehaladását. Katona László, a III-as számú általános iskola igazgatója az analfabétizmus maradványainak felszámolásáról beszélt. Sz. Lőrincz Miklós, a méheslaposi iskola igazgatója az iskolán kívüli nevelés fontosságára hívta fel a taggyűlés figyelmét. Ezekután arra kérte a kommunista nevelőket, hogy iskolai munkájukon kívül tartsák mindennapi feladatuknak a dolgozók kulturális színvonalának állandó emelését és a szunnyadó igények felkeltését. Ha felvilágosító munkánk meggyőző ereje behatol az emberi szívbe, akkor olyan eredmények születnek, mint a kecskeméti Aranykalász Tsz- ben, ahol 3000 forint értékű órák ne csak illem tanned, hanem politikai és világnézeti kérdésekkel is foglalkozzanak. Karáth Imréné, a kecskeméti úttörőház igazgatója elmondotta, hogy az elmúlt iskolai évben 1100-zal növekedett az úttörők száma, Kérte, hogy a gyengébben működő tanyai csoportokat segítsék a városi Iskolák úttörői. Látogassanak el hozzájuk és támogassák őket munkájukban, örömét tolmácsolta, hogy a városi úttörőbizottság új függetlenített titkárt kapott Tóth Imréné személyében. Búzás János, a pedagógus szakszervezet. titkára ismertette a szakszervezet tervét, amely szervesen beilleszkedik a Városi pártbizottság kulturális programjába. Bejelentette, hogy Kecskemét felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából a szakszervezet ismét megrendezi a hagyományos •»szocialista nevelés hetét«. Ez folytatása lesz a múlt évben nagy sikerrel zárult pedagógiai hétnek. A továbbiakban bejelentet Magyar János, a megyei tanács művelődési osztályának munkatársa az ismeretterjesztő előadások témakörének leszűkítéséről beszélt. Hangsúlyozta, hogy egyoldalúsághoz vezet, ha csak egészségügyi és pedagógiai tárgyú előadásokat tartunk a hallgatóságnak. Témakörünket bővíteni kell irodalmi, világnézeti és különböző művészeti vonatkozású előadásokkal. Ezek után javasolta. hogy az újonnan alakult termelőszövetkezetekben is szervezzenek ismeretterjesztő előadásokat. Nagy Albert, a kertészeti technikum tanára javasolta, hogy a pedagógusok a TIT-tel közösen, a bemutatásra kerülő színházi előadások előtt az üzemekben ismertessék a darab mondanivalóját, eszmei tartalmát. A pedagógus pártszervezet kecskeméti bizottságának kom munistái hitet tettek, hogy tudásuk legjavával szolgáljak kulturális forradalmunk ügyét és mindent megtesznek dolgozó népünk művelődési felemelkedéséért, Bieliczky Sándor A Legelősor, az úgynevezett Margit-sziget és a Szabadkai út házai két kilométer hosz- szúságban szegélyezik a községet. A régi, a virilisek képviselőtestületének nem volt szívügye a perifériák szegényebb lakosainak gondja-baja. A közszolgáltatásokból morzsákat sem kaptak, nemhogy még a villanyvilágításból is jutott volna nekik. Hiába kérelmeztek, deputációztak, még szóba sem álltak velük. A felszabadulás után a tanács sem volt olyan anyagi helyzetben, hogy a község gazdasági és kulturális életében sürgős megoldásra váró sok feladat tömkelegében a villanyhálózatot annyira kibővít- se, hogy ezekre a hosszú házsorokra is jusson belőle. — Végre 1958-ban a községfejlesztési tervben biztosíthatták hozzá a szükséges fedezetet. Ugyanennek az évnek az elején a tanács az ÉM. Budapesti Villanyszerelő Vállalattal megkötötte a kivitelezési szerző* dést, melynek értelmében 1958, december 31-ig a munkát b® kellett volna fejezni. Azóta új szerződések, új tervei váltották egymást. Levelezések, tárgyalások folynak a tanács és a mindig új kifogásokkal élő vállalat között. Egyelőre azonban még csak azon folyik a vita, hogy milyen oszlopokra szereljék a vezetéket. Ha minden jól menne, és valamilyen végleges megegyezés létre tudna jönni a tanács és a vállalat között, akkor talán 1930. május 31-re kigyúlna a villany a kiskunmajsai »falu- szélen" is. Nem lehetne a sok vita helyett gyorsabban bevezetni a villanyt? H. J. * -/vw>^wwwwvwwvww’yi^r>/wws/wwwwi/wwvw>/%^^w^^^^v>vwwWt' Az ajándékboltokból lassan már kiszorulnak a giecses emléktárgyak, eltűnnek a művészieden agyagtrubadúrok és a fogfájós kiskutyák. A Kerámia Iparművészeti HTSZ egyre növekvő kapacitással gyártja a művészi kerámiatárgyakat, — nagy mennyiségben szállítanák külföldre isi Képünk a Hársfa utcai műhelyben készült, a legújabb kerámia- modeilekről. Tiszta répát adjunk a cukorgyáraknak! A földtől a termelő részben megtisztítja a répát, hogy az átvevőhelyen kisebb legyen a levonás. A föld további részét a gyárban mosással távolítják el. De a répa szennyező anyaga nemcsak a föld, hanem a különféle gyom is. Mind a fás, A rézműveseknek is van jövőjük Egy kis műhely, amely még Kínának is szállít te, hogy a TIT-tel közösen rövidesen megszervezik a »szülők akadémiáját« a város nagyobb üzemeiben. Majd beszéit az irodalmi »zínpad jelentőségéről s arra kérte az illetékes szerveket, hogy adjanak meg minden segítséget e fontos kulturális tényező megsegítésére és állandó működtetésére. Jósa Iván, a kertészeti technikum tanára a parasztság kömind a lazarostú gyomnövények a répával együtt bekerülnek a gyárba és a szelelelőké- sek közé jutnak. A fásrostúak gyorsan koptatják, míg a laza- rostúak elkenődve eltömik a késeket. Mindkét eset. káros, mert az idő előtt eltompult és eltömődött kések a répából nem a megkívánt hosszú szeleteket vágják, hanem szinte darálják. A rosszul vágott szeletekből pedig kevesebb lesz a cukor — a termelő pedig akar nyers, akár szárított állapotban nem szép szálas szeletet hanem morzsalékosat kap. A gázosán szállított répa feldolgozása tehát káros a népgazdaságnak, de külön-külön a termelőnek is. Ezért a földszennyeződés mellett a gyom miatt is van levonás az átvételkor. A cukorgyár dogozó! azt kérik a répatermelőktől, hogy szállítsanak tiszta, gyom- és földmentes répát. Mielőtt fejelni kezdenek, takarítsák el a gyomot arról a területről, ahová a fejelt répát dobják. Gondos munkával segítsék elő, hogy a gyár dolgozói is jó munkát végezhessenek! Varasdy Albert, mezőgazdasági mérnök Kaposvár | Női és férfi ruhák -TESTESE és TISZTÍTÁSA, szárazon és vegyileg 10 nap alatt elkészül. »> Átvételi hely: Szövetke1- zeti bolt- Kecskemét « Móricz Zsigmond utca, (Koháry u.) Ruházati Ktsz. - 2183 \ ket, villamossági felszereléseket stb. . — Egyedi gyártás ez, kényes ! és szép munka. Megrendelő-; sünk van bőven, nyugodtan, biztonságosan dolgozhatunk — mondják a dolgozók s vezetők! egyöntetűen. Mellesleg hozzáteszik még, ] hogy másik két részlegük sem ] »mostohagyerek«, egyrészt szó- ] ros az összhang, ahol a leg-! több a munka, ott segítenek,! másrészt pl. a lakatosok igen; sokat dolgoznak a . lakosság ré-; szére. Tömegcikkeket, háztar-! tási felszereléseket készítenek,! de egyéb munkát is vállalnak. A mcrlegjavítók pedig, öt megyében látják el a malmok és más megrendelők mérlegeinek javítását. Azt is örömmel! említik, hogy öt ipari tanulójuk' van, s ha ezek kitanulják a; szakmát, . ismét vesznek fel újabbakat. — Szükség van az utánpótlásra. ! A i'ézművesek valóban el-! tűnőben vannak a kis-! iparban, de úgy látszik, mégis j van jövőjük a szövetkezeti' életben. Erről győződtünk meg a félegyházi Rézműves és Lakatos Ktsz-nél tett látogatásunk alkalmával. =■= /. íőth *= ' a mérlegjavítók keze alatt. — Legbüszkébbek, s nem ok nélkül, a rézművesek munkájára, s különösen arra, hogy még a nagy Kínának is szállítanak. 'Tudnivaló, hogy több oxi- -1- géngyárat is építünk Kínában s ennek a »lelke« — ahogy itt mondják — az ú. n. oxigén kolónia. Ez egy jó öt méter magas, toronyszerű alkotmány, melybe sokezer kis alkatrész és többszáz méter vékony cső van beépítve. Munkaigényességére jellemző, hogy értéke több mint hetvenezer forint. Ebből a nyáron már leszállítottak két berendezést, augusztus végén pedig — a kongresszusi vállalásuk eredményeképpen — még hármat. Most kilátás van arra, hogy négy oxigéngyár teljes berendezését készíthetik el ugyancsak Kína számára. De ez csak a »nagyja« munka. Se szeri, se száma a különböző megrendeléseknek. — Komplett pálinkafőző appará- tokat gyártanak. A Kiskunhalasi Fmsz-nek is készítenek egy ilyen berendezést, a Chi- noin-gyár gyógyszerszárító szekrényeket rendelt tőlük, csinálnak szíkvízbállönokat; - saválló edényeket, elevátorokat, üstü; A zt hinné az ember, hogy ; — néhány speciális üze! met leszámítva — már kihaló- ! ban van a rézműves szakma, |'s legfeljebb egy-egy »utolsó mohikán« űzi még ezt az ipart. Kiskunfélegyházán azonban három—négy helyen is olvashat- ! juk a táblát: »Rézműves és ! Lakatos Ktsz« ilyen vagy olyan ; részlege, s legutóbb a Kiskun ! Napokon is láthattuk gyártmá- ! nyaikat. Az igazi meglepetés azonban j akkor következik, amikor ered- ; menyeik után érdeklődve, ilyen ; számadatokat hallunk: — »Az ! 1959-es év első felében egy- ! millió hétszáztízezer forint volt a termelési eredményünk.« j Mindezt Köteles János műszaki vezető mondja, aki nem- ; régiben, az egyik levelező ankétünkön is szóvátette: ha lehet, essen már szó az újságban I az ő kicsiny, de mégsem je- ; lentéktelen szövetkezetükről is. ; Mert igaz, hogy az elnököt, Fa-, zekas Bélát, meg a főkönyvelőt is beleértve, alig vannak ! vagy negyvenen, de azért... ; A kis műhelyek önmagukban i bizony nem is sejtetik, meny- ! nyi értékes ipari termék születik a ktsz három részlegénél, a rézművesek, a lakatosok és
