Petőfi Népe, 1959. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-29 / 228. szám
1939. szeptember S9, kefid 3. oldal Megalakul! a népkutató munkaközösség Kecskeméten Kecskeméten A napokban adtunk hírt arról, hogy tudományos kutatásokkal foglalkozó, az iránt hajlamot érző értelmiségi dolgozókból, szakemberekből népkutató munkaközösség alakul szociológiai kutatások végzésére. A munkaközösség tagjai csütörtökön délután találkoztak első ízben Kecskeméten az SZMT klubjában, hogy megbeszéljék az alakulás körülményeit és munkaprogramjuk részleteit. Készt vett a népkutató munkaközösség alakulásán cír. Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Madarász László, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, Szabó Lajos, az SZMT elnöke, Barabás János, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője, Tóth László, a Hazafias Népfront elnöke, Sántha Lajos, a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese és sokan mások. Varga Mihály, a megyei tanács művelődési osztályának előadója, a munkaközösség egyik tagja üdvözölte a megjelenteket és tájékoztatta őket az alakulás előzményeiről, a munka megindításának lehetőségeiről és feltételeiről, majd dr. Erdei Ferenc emelkedett szólásra. Ezután dr. Henkei Gyula, a munkaközösség tit'kára ismertette a csoportok programját és a tudományos egyesülés szervezeti felépítését. A megyei tanács és a megyei pártbizottság nevében Madarász László elvtárs üdvözölte a munkaközösség tagjait. A munkaközösség megválasztotta vezetőségét. Elnökké Sántha Lajost, a Kecskeméti Városi Tanács elnökhelyettesét választották, a két alelnök: dr. Mihályi Gyula járási főorvos, aki egyúttal a bajai munka- csoport irányítója is lesz, és dr. Szabó Kálmán nyugalmazott kecskeméti múzeumigazgató. Titkár dr. Henkei Gyula antropológus. Két tanyaközpontot jelölt ki a jászszcntlászlói tanács (Községi tudósítónktól.) Jászszentlászló községben tanácsülésen tárgyalták meg az őszi mezőgazdasági munkák feladatait, valamint határozatokat hoztak a tanyaközpontok kijelöléséiről. Pintér Ferenc, a Kossuth Tsz elnöke elmondotta, hogy a közelmúltban öt egyénileg dolgozó paraszt kérte felvételét termelőszövetkezetükbe. fyV^WWWWWVWWWWWVWVWVW^ r «=» Most már felvehetem a szemüvegemet? A tanácsülés a két tanyaközpontot az ilonaszállási iskola s a kalmárföldi iskola mellett jelölte ki. Munkában a kulturális bizottság Az elmúlt hét folyamán alakult meg Tass községben a művelődési otthon új vezetősége. A lelkes kollektíva már kitűzte a negyedik negyedév kulturális feladatait. Előreláthatólag irodalmi, színjátszó, foto, zene és kézimunka szakköröket hoznak létre, amelyek hetenként egyszer, illetve kétszer tartanak foglalkozást. Sikerült megnyerni az ügynek a pedagógusokat is, akik vállalták a szakkörök vezetését. A gazdag programot tartalmazó munkatervben az első jelentősebb rendezvény az október 4-én megrendezendő szüreti mulatság lesz. Szigetfű Zsófia levelező Megszűnt a vízhiány (Községi tudósítónktól.) A vízhiány megszüntetése érdekében Kiskunmajsa község vezetői már régebben plhatározták egy nagy teljesítményű kút fúrását, amely minden tekintetben kielégítené a község vízszükségletét. A nyár folyamán elkészült a kút. A napokban az utolsó munkálatokat is elvégezték és ezzel a kiskun- majsai dolgozók régen óhajtott vágya teljesült — megszűnt a vízhiány. Híradás Drágszélről Törvények, melyeket a falu lakosai kosnak A kecskeméti járás községi tanácsainak rendeletalkotó tevékenységéről Tanácsaink rendeletalkotó tevékenységükkel szabályozhatják községük, városuk életének bizonyos, országos törvény által meg nem határozott viszonylatait. Széles az a kör, amelyben különböző szabályrendeleteket alkothatnak, s ez azt bizonyítja, hogy az alkotmány községi tanácsainknak nagyfokú önállóságot adott arra, hogy községük életét a község lakosai érdekeinek megfelelően igazgassák. A meglévő,., A Petőfi Népe nemrégiben közölte a Kecskeméti Városi Tanácsnak az üzletek portáljainak kialakítására vonatkozó szabályrendeletét, Kunbara- cson az idén szabályrendeletben határozták meg a község belterületén az állattartás módjait, az orvosi rendelő, a húsbolt és más egészségügyi intézmény közeléből kitiltva mindenféle állat tartását. Ti- szakécske a köztisztaságról, Ágasegyháza a trágyatermelés javításáról, Kecskemét a piaci helypénzszedésről,. vízszolgáltatásról, a közterületek tisztántartásáról, Helvécia a lakóházak házszámtáblával való ellátásáról, a tűzkészültségről hozott szabályrendeletet. Sorolhatnánk még tovább a helyes szabályrendeleteket, amelyekkel határozott kézzel igazítják el a község egy-egy problémáját a helyi tanácsok. E helyütt inkább arról írunk, amiről nem készített szabály- rendelet a községi tanács, vagy pedig — ha készített is — az valamilyen ok miatt nem volt megfelelő. a még hiányzó,., Sok község a falu belterületének egészségvédelméről, a szennyvíz kiöntéséről, az állatlegeltetésről stb. nem hozott még szabályrendeletet; nem tiltják meg a belterületi állat- legeltetést, s a közutak melletti állattartást, amely a közlekedés szempontjából is veszélyes, hiszen nem egy liba, ló vagy tehén okozott már halálos végű közúti motorbalesetet. Kívánatos volna szabályrendeleteket alkotni a középületek tisztaságáról, a községfejlesztési létesítmények védelméről, s a művelődési házak, használatának rendjéről stb. Nem azt akarjuk természetesen, hogy a község életét merev szabályok közé szorítsuk, nem is várunk a községi tanácsoktól olyan rendelkezéseket, amelyek apró, mindennapi ügyeket szabályoznának. De a fentiekhez hasonló, a közösséget, a társadalmat bosszantó* annak rendjét felborító tevékenységet csak a szabályrendelet meghozatalával, s annak szigorú végrehajtásával lehet megakadályozni. Természetesen nem elég e rendeletet meghozni. — Az azokban alkalmazott, lefektetett szankciókat, büntetéseket alkalmazni is kell. Sajnos, a Kecskeméti Várost Tanácsnál is sok az olyan — szabályrendeletek megsértéséből kiszabott pénzbüntetések száma, s pénzösszege is —, amelyeket a városi tanács nem hajt be, holott azok közadó módjára is végrehajthatók lennének. s a törvényekbe ütköző rendeletek Egy-két községi tanács meg nem felelő, sőt a törvényekbe ütköző szabályrendeleteket is alkot néha. A nyárlőrinci tanács 3/1958-as számú — a község villamosításáról szóló — szabályrendelete például megállapítja, hogy az* aki bevezetni kívánja házába a villanyt, égőnként 100 forintot köteles fizetni hozzájárulás címén. A járási tanács ezt nem hagyta jóvá, s ha indoka »a villamosítás állami feladat« — nem is a legszerencsésebb ben fogalmazott* hiszen számtalan községünk járul hozzá a községfejlesztés és a társadalmi munka összegeivel a villamosítás minél hamarabbi befejezéséhez, — mégis helyes a határozat, mert a társadalmi hozzájárulás növelésének módja nem lehet a kényszer* amelyet ez esetben a Nyárlőrinci Községi Tanács akart alkalmazni a villanyt bevezetni kívánókkal szemben. Az egész tagság érdekében Mint a legtöbb helyen* a tiszaújfalui Tisza Termelőszövetkezetben is túlnőtt a kommunisták ügyén a pártszerveze- zet vezetőségválasztó taggyűlése. A beszámoló felépítése is sejtette, hogy az értekezlet előterében az egész közösséget érdeklő kérdések megvitatása áll majd* A felszólalások során ez be is igazolódott. Nem az egyéni érdekük, hanem a közösség boldogulásának célja lebegett a részvevők előtt, amikor felelősségteljesen mérlegelték a megtett utat, számbavették az eredményeket és meghatározták a tennivalókat. Teljesen érthető* hogy a szövetkezet pártonkívüli dolgozói is igen nagy figyelemmel kísérték a kommunisták tanácskozását. A kertészet és a zöldségtermelés hasznosságáról, az állatállomány (gyarapításának szükségességéről igaz, nem először esett szó — megvitatták azt már közgyűlésen is —, mégis, ez a párttaggyűlés kimagasló jelentőségű esemény volt. Sokoldalú összefüggésében vizsgálta meg a közös gazdaság problémáit és keresett hathatós orvoslást a nehézségek leküzdésére. A kongreszszusra való készülődés, a szövetkezet ügyéért való felelősség megnövekedése, az 1956 óta végzett tevékenység mérlegelése, az őszinte, nyílt elvtársi vita jellemezte a tanácskozást. Többen is szóvátették, hogy az előrehaladás érdekében javítani kell a gazdaság vezetését. Legyen az elnök határozottabb, erélyesebb — mondottak. — Ne tűrje a munkafegyelem megsértését és ne legyen elnéző a hibákkal szemben. Olyan vád nem érheti, hogy egyedül vezet, mert hiszen a közgyűlés határozatait váltja valóra a vezetőség tagjaival egyetemben. Mások a pártmunka élénkítésére tettek javaslatot. Nem elég, ha csak a kommunisták lelkesednek a kitűzött feladatokért. Arra van szükség, hogy másokat is felmelegítsenek, tűzbehozzanak, s az egész tagsággal együtt valósítsák meg a kitűzött célokat. Ezzel foglalkozott Gálfi József juhász, Locskai Mátyás tehenész. Horváth János szíjjártó, Dóczi Frigyes, a járási pártbizottság munkatársa és Juhász László, a városi tanács elnökhelyettese. Csenki Pál a rendszeres elölegosztás hiányát bírálta. Javasolta, hogy a következőkben a gazdaság vezetősége gondoskodjon a tagok rendszeres pénzhezjuttatásáról. A vitában részvevők behatóan vizsgálták az évi munka tanulságait. Féltünk a kombájntól — mondta az egyik és ezért meggyűlt a bajunk az aratással, ráadásul még a növényápolással is. Jövőre másképpen kell okoskodnunk, bátrabban kell a gépeket alkalmaznunk — javasolta. — Sok takarmányt akartunk — mondta a másik — ezért késlekedtünk a kaszálással. Ebből sem származott haszon, a széna megvénült, s most kevesebb tejet adnak a tehenek. Mi a tanulság? Meg kell szívlelni a hozzáértőbbek tanácsát. Több nehézséget, hiányosságot szóvátettek még, de ezek másmilyen jellegűek, mint az egyéni gazdák gondjai. A hiányosságok ellenére a közös gazdaság mégis csak jobb mint a kisparcella — jegyezték meg a hiányosságokat bírálók. A fogyatékosságokról azért beszéltek, hogy azoktól minél hamarabb megszabaduljanak és .a szövetkezet sorai új belépőkkel is gyarapodjanak* Beszéltek a közös gazdaság kilátásairól is. Valamennyien tudják, hogy ezek nem rosz- szak. Nagyrészt saját erőből 52 férőhelyes tehénistállót építettek és 300 férőhelyes juhho- dályt. Az előző évhez képest szarvasmarha-állományuk megduplázódott és juhállományuk is 300 darabbal növekedett. Tsz-tagonként számítva most két-két darab szarvasmarhával, tíz-tíz darab juhval és három-három darab sertéssel rendelkeznek a közösben. Eddig 900 köbméter silót készítettek, de ezt az év végéig még 4—500 köbméterrel kiegészítik. A tavalyi 3,6 vagonnal szemben most 14 vagon takarmánnyal rendelkeznek. Nincs ok tehát kishitűségre. A taggyűlés határozottan elítélte azokat, akik kedvszegetten emlegetik a nehézségeket. Az idei gazdálkodással — még ha nehézségek adódtak is — a jövő évi magasabb jövedelmet alapozták meg. Az értekezlet a közös gazdaság további megerősítésére, példamutató termelőmunkára, az őszi betakarítás jó elvégzésére és a meggyőző munka fokozására hívta fel a kommunistákat és útmutatást nyújtott nemcsak a párttagoknak, hanem a szövetkezet valamennyi dolgozójának a gazdaság felvirágoztatására, a jólét növelésére, Nagy József Más község ugyancsak a tár* sadalmi hozzájárulásról hozott — a járási tanács által nagyon helyesein jóvá nem hagyott — szabályrendeletet* E szabályrendelet ugyanis kimondta, hogy minden családból egy személy havi egy nap társadalmi munkát köteles végezni. E helytelenül hozott rendelet alkalmazására sehol nem kerülhet sor! A városi és járási ügyészség állandóan figyelemmel kíséri a tanácsok szabályrendelet-alkotó tevékenységét, s ellenőrzi: nem ütköznek-e azok érvényes törvényeinkbe? Végső soron azonban azt tudjuk megállapítani, hogy a községi tanácsok legnagyobb részben betartják a törvényességet, megfelelő rendeleteket alkotnak, amelyek egyaránt hasznára vannak a községnek, s annak minden egyes lakosának is. Dr. Kiss József, a kecskeméti járási és városi ügyészség vezetője. ««WIWMHMHWIMIimWtWWWH«« : Rádiója serceg, néma, * vidéken is megjavítja í jótállással Semtei. Hívjon f — jövök. Budapest, VI. t Aradi utca 40. Telefon: J 112-536. 2492 | . A drágszéli Űj Barázda Termelő- szövetkezetben nagy lendülettel folyik a lucerna és lóheremag cséplése. A tsz vezetői, a közgyűlés határozata alapján, 20 kát. holdat hagytak meg magfogásra, amelyről előreláthatólag 30 mázsa tiszta lucernamagot nyernek. A tsz-ben gondoskodnak arról, hogy zárszámadáskor szép részesedést osszanak szét a tagok között. Ennek az érdekében szarvasmarhát hizlalnak. Augusztus hónapban 21 első- osztályú, szeptemberben 16 elsőosz- tályű szarvasmarhát adtak át az Állatforgalmi Vállalatnak, amelyeket külföldre exportáltak. Még ebben az évben újabb 25 hízómarhát kívánnak átadni, s így tetemesen megnövelik a tsz bevételeit. Az aprómag-csép- léssei egy időben megkezdődött a 35 darab növendékmarha részére a siló készítése. Az Üj Barázda Tsz-ben egyelőre még csak ároksilóban bizto/VWWWVNrt^WVVVVS^VV sítják a téli takarmányozáshoz szükséges tápanyagokat. A kollektív gazdaság 45 fejőstehenétől naponta 320 liter tejet szállítanak a tejbegyűjtő helyre, amely a jövedelmezőség egyik komoly anyagi forrása. Jól előrehaladtak már az őszi munkák elvégzésében is. A gépállomás hét Zetora és traktora szántja a tsz földjeit, megvetve ágyát a jövő évi kenyérnek. Bagó Sándorné levelező
