Petőfi Népe, 1959. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-27 / 227. szám

8, oldal 1959. szeptember 27, vasárnap Az élei egy napja Igazi főiskolai hangulat. Diák­csoportok várakoznak a folyosó­kon az előadókra. A gyakorló­szobákban olvasó, tanuló fiatal lányok és fiúk. A zenetermek­ből a hangszerek hangjai szű­rödnek ki. Német és francia nyelvórák zümmögése tölti be a folyosókat, s a diák bizottság ülésezik a KISZ irodájában. Szabályos délutáni munka­tempó a bajai Felsőfokú Tanító­képző Intézetben. Mintha évek óta begyakorolt mozgásait vé­gezné a hatalmas intézmény — pedig az első nekirugaszkodás hetei ezek, alig telt el néhány nap az ünenpélyes megnyitó óta. Mennyi munka, erőfeszítés, ta­nárok és diákok összefosott energiája van már benne ebben a szépen gördülű életritmusban. Tanároké, — akik szinte ide tet­ték át otthonukat, amig az épü­let kész lett. a termek, szobák, tanterv, órarend, a szerveződés ezer problémája elcsitult. S diá­koké — akik itt voltak már a megnyitó előtt. Építettek, ren­dezkedtek, takarítottak, úgyszól­ván maguk rakták fel saját „vá­ruk” falait. Induljunk el tehát a felfedező útra, milyen ez új intézmény egy hétköznapja. majd, hogy megismerkedjenek sajátosságaikkal, termelésük technikájával. Az intézet Ikertjének árnyas fái alatt könnyebb a tanulás. Le­galább is ezt vallja Kratochwill Annamária és Garai Mária is. Ök az intézetben helyet kapott tanítóképző negyedéves növen­dékei. a volt bajai és kecskeméti Tanítóképző utolsó évesei. Ha ők megkapják a diplomát, ez a régi, hagyományos oktatási forma be is fejezi pályafutását. A főisko­lai rangra emelt tanítóképző vet­te át a ko-^bbi iskolatípus sze­repét. Ku'turál’S figye ő OCöíiijatcwl qúíidúk A nagyvárossá nyújtózkodó Kecskemét növekedése, lakóinak fejlődése miatt sok-sok — rész­ben új, részben az elmúlt rend­szertől „örökölt” — feladatot kell a tanács vezetőinek megol­dani. Kényelmetlenül kicsi a múze­um, a megyei könyvtár sem tud­ja lassan-lassan befogadni az egyre bővülő könyvállományt, nem tud meg ő helyet adni — a bizonyos feltételek meg­valósulása után — a jelenlegi­nél valószínűleg nagyobb szám­ban jelentkező „helybenolvasók- nak”, és nyugodt környezetet biztosítani az értékes köteteket, folyóiratokat tanulmányozó szak­embereknek, kutatóknak. Az if­júsági részleg visszás helyze­téről más alkalommal külön is szólok. Itt említem meg, hogy az ide­genforgalmi szempontból is fon­tos Katona-emlékmúzeum léte­sítésére az utóbbi negyven esz­tendő alatt elhangzott javaslatok ezidáig visszhangtaianul enyésző tek eh Mindezek megvalósítása — sú­lyosabb hátrányok jelentkezése nélkül — most már csak néhány évig halogatható. Az olvasók és a város kultu­rális létesítményeinek fejlődését szivükön viselők nevében kérjük az illetékeseket, hogy a könyv­tár helyiségei alatt lévő — pil­lanatnyilag más célra használt — szobák egy részét, majd a könyvtárnak adják át, ha azok­ra — mint hírlik, a jelenlegi birtokosoknak nem lesz mái szüksége. Így különösebb befektetés nélkül volna hely a Bánk bán szerzőjére vonatkozó emlékek kiállítására és bosszú-hosszú idő­re megszűnnének a könyvtár he­lyiség-gondjai is. Mindezt azért írom le mái most, hogy a közületek elhelyez zésének tervezésénél vegyék fi­gyelembe ezt a logikus, tetsze­tős és célszerű lehetőséget is. H. N. Iskola és kocsma es^y fedél alatt Német óra az egyik előadóteremben. Orosz, német, angol, francia nyelv tanulásra van lehetőség, s már az első napoktól kezdve megindult a nyelvgyakorlás, ami nagy könyebbséget je­lent a hallgatóknak, a nyelvszakosoknak. Nem kell minüent a vizsgák előtti nagy nekirugaszkodás idejére összezsúfolni. Az orosz nyelv felvétele kötelező. A többi nyelvi szakokat szabadon választatják meg a hallgatók. Az oktatás a legkorszerűbb mód­szerekkel folyik. A segédeszközök már meg is vannak. Képünkön Szepes Lajos német tanár ellenőrzi a hallgatók munkáját. Az első sorban Linburger Mária, Mészáros Magdolna és Varga Jusz­tina. Nem könnyű beleszokni a szünidő után a tanulásba. De amint a kép is mutatja szorga­lomban nincs hiány. Az 51 ne­gyedéves tanítóképzős hétköz­napjainak elengedhetetlen része a szilencium. Készülnek a házi­feladatok, az új tankönyvek fel­tárják titkaikat, — s ami na­gyon fontos — a régi tanterv szerint tanuló növendékek is él­vezhetik a velük együtt élő fő­iskolások társadalmi és kulturá­lis életének előnyeit. Szöveg. Csáky Lajos Kép: Pásztor Zoltán Ismerkedés a hangszerekkel. A tartás már kifogástalan, de bizony jó pár hónap kell ahhoz, hogy a hegedűből, meg a zongo­rából elfogadható hangokat lehessen kicsalni. Ez a véleménye Platthy Ivánnak és Hamvas Zsuzsának is, no meg Aszalós Endre zenetanárnak. Érdemes megjegyezni, hogy Platthy Iván néhány hónappal ezelőtt még a Pécsi Szénbányászati Tröszt csillése volt és több mint kétezer forintos fizetést nyújtó állást hagyott ott a tanulás kedvéért. A zenetanulásnak egyébként minden korszerű feltétele biz­tosítva van: 600 hanglemezből álló gyűjtemény, 21 zongora, 80 hegedű, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Ehhez tartozik a kiváló zenepedagógus gárda: Aszalós Endre, Vigh László és Gassner István. Mindhárman máris belekapcsolódtak Baja zenei életébe. Vigh Lászlónak nagy szerepe van a KISZ énekkar és az évtizedekkel ezelőtt elhallgatott, most felélesztett bajai városi énekkar szervezésében. A Félegyházi Közlöny ez év július 3-i számában „Miért nem lehet” cím alatt olvastuk, hogy a Bugac aladárhegyi földműves- szövetkezeti italbolt épületében egy iskolai szükségtanterem sza­badult fel, mivel ott új tanterem épül. A cikk felveti, hogy a he­lyiség kihasználatlan, mert sem a helyi KISZ-szervezet, sem a földművesszövetkezet nem tart­hat rá igényt az illetékesek jó­voltából A Félegyházi Közlöny július I7-i számában azonban Makány István iskolaigazgató válaszát olvashatjuk a szükség- tanterem ügyében. Megtudjuk Nem is olyan szamarak a szamarak Dél-OJ aszorszá g- ban egy parasztház istállójában él Ton- nono, a szamár. Egy szép napon üresen állt a náz, egyedül pihent is­tállójában Tonnono a szamár is. Egy fiatal paraszt arra járt, s meg­ragadva a kínálko­zó alkalmat, kive­zette a szamarat is­tállójából, hátára ült és elhajtott ve­le a földeken. Tonnono a sza­már azonban ha­marosan észrevet­te, hogy a számára ismeretlen irányba terelik. Hirtelen megállt, megfordult és hátán a tolvajjal olyan gyorsan üge­tett hazafelé, aho­gyan csak tudott. Tonnono gazdája már a kapuban les­te és könnyen el­fogta az okos sza­már balga tolvaját, aki teljesen kime­rült a nagy roha­násban. írásából, hogy a szóban forgü helyiséget ősszel ismét iskolai1 célra veszik igénybe. Ez volt a helyzet júliusban. A közelmúltban kint jártunk a Bu­gac aladárhegyi iskolánál és va­lóban tapasztaltuk, hogy a ven­déglő helyiségével tőszomszéd­ságban,— azzal egy fedél alatt — iskolai oktatás folyik. A kocs­mát és az iskolát csak egy vas­tag papírral „betapétázott” ajtó választja el egymástól, s a kocs­mába az abc-tanulás, a tante­rembe pedig nem is oly ritka káromkodás hallatszik át! Jóllehet, egy-két külterületi iskolánknál még elhelyezési problémák vannak, az aladárhe­gyi helyzetet azonban még ez sem indokolja. Nem hisszük el, — bármilyen meggyőző érvelés ellenére sem, — hogy az iskola és a kocsma megfér egymásmel­lé Szabó Attila Négy dolgozót tüntettek ki a Kiskunfélegyházi Tollfel-. dolgozó Vállalat tízéves fenn­állásának évfordulóján, (Rádi Andrásné leveléből.) Hűtlen lett-e Medgyesi Mária Kecskeméthez? Hatalmas kertje, sőt mezőgaz­dasági gyakorlóterülete van az Intézetnek. A cél olyan pedagó­gusokat nevelni, akik mint szak­emberek el tudnak igazodni a falusi élet problémái között, s akik megkapják már itt a falak között a felkészültséget, a nagy­üzemi gazdálkodás előnyeinek hirdetésére. Szövetkezeti alapon, de egyéni felelősséggel 60 par­cellát művelnek meg a hallga­tók. A mesében található ösz- szes növényfajtákat termelik Medgyesi Mária a kecskeméti Katona József Színház művész­nője néhány hónapra eltávozott városunkból. Meglepett a hír s kerestük az alkalmat, hogy elbe­szélgethessünk a tehetséges szí­nésznővel. — Augusztus végén felhívott telefonon Fábtry Zoltán filmren­dező. Közölte velem hogy Sar- kady—Fábry: Dúvad című film­jének női főszerepét szeretné el­játszatni velem, amennyiben a Művészeti Tanács nekem ítélné meg a szerepet. Másnap próba- felvételen jelentem meg a bu­dapesti filmgyárban, amely mind a főrendező, mind saját érzésem szerint is jól sikerült. Egy film­beli főszerep eljátszásának leg­nagyobb izgalma az a röpke öt nap, amíg a felsőbb döntések jó­váhagyják a szereposztást. Köz- bevetőleg megjegyzem, a próba- felvétel után közölték velem, hogy három-négy kilogrammot le kell fogynom. A Pesten töl­tött öt nap i 2galomteli várako­zása meghozta a kívánság ered­ményét Lefogytam, s közölték velem, hogy én játszom Zsuzsát, a film hősnőjét. A harmadik film ez rövid szí­nészi pályafutásom alatt és most nem sablonszerű nyilatkozatot kívánok tenni, amikor annak az érzésemnek adok kifejezést, hogy nagyon testemre szabott szerepet kaptam. Megkönnyíti munkámat, hogy olyan kiváló partnereim segítenek az alko­tásban, mint Bessenyei Ferenc, a film címszereplője és a férje­met alakító Bitskey Tibor. Nem utolsósorban Fábry Zoltán ren­dező biztosíték arra, hogy a maximumot hozza ki be ’em, hisz az a szólás-mondás . ,a a filmgyár berkeiben: Fábry az a rendező, akinek a keze alatt egy átlagos színész is kitűnőt produ­kál, egy kiváló színész pedig fe­lülmúlja önmagát A film forgatását szeptember 8-án kezdtük meg, Kisikunlac- házán valamint a Cegléd-kör- nyéki állami gazdaságok terüle­tén. Ez előreláthatólag novem­ber végéig tart. Nagy öröm számomra a film, de ugyanakkor végtelenül saj­nálom, azokat a kedves szere­peket, amelyeket a filmezés miatt nem játszhatok el Kecs­keméten. Kis lelkiismeretfurda- lásom van, amiért komoly gon­dot okoztam a színház vezetősé­gének távozásom miatt. A szezon kezdetekor műsordarabokat kel­lett cserélni, ugyanakkor hálá­val gondolok azokra a megyei elvtársakra, akik lehetővé tet­ték, hogy veiidégszereplő meg­oldásával pótolják hiányomat a színháznáL Befejezésül bízom abban, hogy meg tudom oldani a filmben vállalt szerepemet Várom a pil­lanatot, hogy isiméi a kecske­méti Katona József Színház színpadán jelenhessek meg a kö­zönség előtt — fejezte be nyilat­kozatát a művésznő. Ügy érezzük: Medgyesi Mária nem lett hűtlen Kecskeméthez, BieUczky Sándc# i

Next

/
Thumbnails
Contents