Petőfi Népe, 1959. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-03 / 206. szám
15*59. ssepi S, csütörtök S. oldal Megalakult a KISZ-szervezet a Bajai Faárukészítő Vállalatnál „Hasznos útmutatást kaptunk" Propagandisták — a kéthetes továbbképző tanfolyamról A napokban a Bajai Faáruké- ízítő Vállalatnál kettős ünnepen vettek részt a dolgozók. Munkás—paraszt találkozót rendeztek, s köszöntötték a megalakult KISZ-szer vezetet. A KISZ-szervezet létrehozása különösen nagyjelentőségű esemény az üzem ytetében. Az ifjú munkásoknak hiányzott a szervezeti élet, $ sajnos nem volt senki a gyárban, aki foglalkozott volna velük.. A KlSZ-alapszerve- zet megteremtésében kiemelkedő munkát végzett Swickert Imre, aki viszonylag rövid idő alatt kovácsolta össze a fiatalokat. Dicséretet érdemel még Miiller- né és Szabó Jolán fiatal dolgozó is, akik a szervezés és egyéb munkákból derekasan kivették részüket. A pártkongresszv-s tiszteletére indított munkaversenyben a legjobban kitűnt dolgozókat a vállalat vezetősége pénzjutalomban részesítette. A legjobban dolgozott az öttagú asztalosbrigád, melynek tagjai: Maros János, Mamusics, István, Fang József, Lehoczki József és H. Jenő asztalosok. Teljesítményük a verseny beindulása óta átlagosan 110 százalék. Jutalomban részesült még Róka Ferencné, a fényezőbrigád vezetője, Rózunber- ger János gépmunkás és Fábián Dezső segédmunkás is. A munkás—paraszt talákozó- ra a bajai Micsurin Termelőszövetkezet tagjai jöttek el, akiket a gyár munkásai saiátmaguk által készített tárgyakkal ajándékoztak meg. Horváth Jenő üzemi levelező Szombaton, augusztus 29-ón délután befejeződött a pártok- tatás-vezetők első csoportjának kéthetes megyei továbbképző tanfolyama. Az őszi pártoktatás megindulásáig még két csoport — mintegy 180—200 propagandista végzi el a megyei pártbizottság tanfolyamát. Az első tanfolyam befejezése után meglátogatti^k a hazaindulásra készülő hallgatókat és a tanultak hasznosításáról érdeklődtünk tőlük. Az alábbiakban közöljük a véleményeket. Deli Péter, a dusnoki Munkás-Paraszt Tsz elnöke: — Termelőszövetkezetünkben tavaly nem fejeztük be a pártoktatást. Közös gazdaságunk azóta megerősödött. TaglétszáGara mesőgasdasági termelésének fejlődése két év számadatainak tükrében műnk 36-ról 54-re gyarapodott. Földjeink most jól műveltek. Az aratás-cséplést elsők között fejeztük be a járásban. Búzából 12, őszi árpából 15, zabból 15,8 és borsóból 14,9 mázsás átlagtermést értünk el holdanként. Kukoricánkat kétszer kapáltuk és négyszer ekéztük. Számításunk szerint 30 mázsásnál nagyobb kukoricatermésre van kilátásunk. — Gazdasági megerősödésünk lehetővé tette a rendszeres előlegosztást. Eddig minden munkaegységre 15 forint készpénzt, azonkívül 3 kiló búzát és 2 kiló árpát osztottunk előlegképpen. Ilyen előzmények után tagságunk bizakodva néz a jövőbe. Mindez kedvező légkört teremtett a pártoktatás megszervezésére is. Időszerű kérdések tanfolyamot indítunk, amit én vezetek majd. Úgy érzem, ez az iskola ehhez nagy segítséget nyújtott. S/.vetek János Kalocsa, PapA párt 1957-ben kidolgozott agrárpolitikai tézisei községünk dolgozói körében is helyeslésre találtak. Az intézkedések helyességét a község mezőgazdasági termelésében elért eredmények kézzelfoghatóan igazolják: fokozódott a parasztság bizalma a párt és a kormány politikája iránt, megerősödtek a közös gazdaságok, s Gara 1959. március 9-én termelőszövetkezeti község lett. A falu össztermelése 1957 és 1958-ban, a megelőző három év átlagához képest 13 százalékkal nagyobb. A hároméves terv a mezőgazdasági termelés 12 százalékos növelését írja elő, ezt községünk túlteljesítette. A termelés növekedése kihatott 5 lakosság fogyasztására is. Egy főre jutó fogyasztás 193 őrs: húsfélék kilogrammban zsiradék kilogrammban cukor kilogrammban tej és tejtermék literben tojás darab szerint A dolgozó parasztok az el- | múlt érben több mint 25 százalékkal nagyobb mennyiségi! trágyát hordtak ki a földekre, s 15 százalékkal több gépi felVörös Csillag taglétszám! földterület: Rákóczi: taglétszám földterület: Az idén tavasszal két új termelőszövetkezet alakult: a Partizán Tsz 54 taggal 453 holdon és a Kossuth Tsz 56 taggal, 570 holdon. Két év alatt a termelőszövetkezetekben megszilárdult a munkafegyelem, javult a vezetés színvonaLa, gazdaságosabba vált a termelés, átlagaik magasabbak az egyéniekénél. A tsz-ek az idén búzából 11,40, árpából 15,45, zabból 11,9 mázsás termést takarítottak be. Hiba, hogy bár a tsz-ek fejlődése nagyarányú, még mindig kevés a közös jó4—38 1955 1957 1958 z. szint községi szint 33 39 43 47 17 19,5 20,2 20,3 12 23 27 29 102 106 133 H9 101 106 139 153 szerelést vásároltak. A termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésében is jó eredményt értünk el. 1957 1958 ' 1959 52 72 245 505 555 1931 1957 1958 1939 — 55 157 _ 640 1683 szag, a földterület nagyságával nem áll arányban. A termelőszövetkezetek jól felhasználták a 3004-es számú határozatban biztosított előnyöket, s így ebben az évben 300 ezer forint értékű kedvezményben részesülnek. Gazdálkodásukra a múlt években még az volt a jellemző, ho-gy egyéni értékesítés folyt. Ez elsősorban abból az eléggé elharapózott törekvésből eredt, hogy mindent kiosszanak a tagok között. Ez a szemlélet rendkívül kedvezőtlenül hatott a Egy hétig tartó figyelmes munkát igényel a Kiskunhalas és Környéke Kiskereskedelemi Válialat 34-es számú kiskőrösi boltjában a leltározás. A dolgozók 2 600 fajta s ezeken belül is kü- iönféle méretű vas, műszaki, villamossági és edény árut vesznek; ilyenkor számba, Figyeimcségükön, a munka pontosságán «ndlik annak eldöntése jól vigyáztak-e a nép vagyonára. Ké- ; jnjinii Veres, Férnie boltvezetőt ábrázolja leltározási közbem j; szövetkezeti árutermelésre és főleg a takarmány-ellátásra. Ma termelőszövetkezeteink már a gabonaosztásnál is figyelembe vették a közös értékesítés jelentőségét s az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges takarmánymeinny iséget. Jelentősen változott a termelőszövetkezeti parasztság jövedelme is: az idén az egy tagra tervezett részesedés értéke munkaegységenként 46,60 forint. A legutóbbi két évben a párt és a kormány számos intézkedést tett a termelés belterjes fejlesztésére. Ennek szükségességét községünkben is sok tényező indokolja. Először is a jelenlegi 9000 hold szántól területileg növelni már nein lehet, alapvető feladat tehát a hozamok növelése, a termőképesség helyreállításával és fokozásával. Nagy a község területéhez képest a népsűrűség is: egy lakosra másfél hold szántó esik. A kenyérgabona kötelező vetésterületének megszüntetése a kukorica és egyéb takarmányfélék arányának növekedését segítette elő. Határunk 35—40 százalékán termesztünk két év óta kukoricát, sikerült kiszélesíteni a takarmánybázist: az egy számosállatra jutó abraktermő terület 1,3 hold. Hasonlóan nőtt a szálastakarmány termő terület is: ebből 0,5 hold fő vetés jut egy számosállatra. Az utóbbi két év eredményei számottevőek tehát községünk mezőgazdasági termelésében, de a sikerek nem takarhatják el a fogyatékosságokat. Még messze vagyunk attól, hogy a kedvező adottságokat teljes mértékben kihasználjuk, a jövőben erőteljesebben kell előrelépnünk a korszerű szocialista nagyüzemi mezőgazdasági építés útján. Dujmov István, Gara rikaipari Vállalat: — Régi propagandista vagyok. Tavaly az időszerű kérdések tanfolyamot vezettem. Csoportom tagjaival most egy lépcsőfokkal feljebb lépünk és a marxizmus—leninizmus kérdései első évfolyam anyagát tanulmányozzuk. A tanfolyam részvevőit már kiválogattuk. A párt vezetőség megbízásából egy háromtagú bizottság minden elvtárssat személyesen beszélgetett. A bizottság munkájában magam is részt vettem. Tapasztalatom szerint nagyon hasznos, ha a hallgatók kiválogatásába a propagandisták is bekapcsolódó ak. — A megyei pártbizottság kéthetes tanfolyama számomra különösen a nacionalizmus és a hazafiság kérdésének tisztázásához, valamint a választási tennivalók megismeréséhez nyújtott jelentős segítséget. Nagyon hasznos volt, hogy az előadók számos megyei vonatkozású példával bizonyították és egészítették ki az elméleti tételeket. Lázár György, a Bugaci Községi Tanács elnöke: — Tizenegy hónappal ezelőtt, a tanácsválasztások idején kerültem Bugacra. Azelőtt Kiskunhalason, a járási tanácsnál dolgoztam. Pártoktatást még nem vezettem, azonban magam számos alsó- és középfokú tanfolyamot elvégeztem. Érthető, hogy ez a kéthetes tanfolyam különösen sokat jelentett nekem, kezdő propagandistának. A tanultak közül csak az osztályharc kérdését említem. Ez a kérdés nem volt teljesen ismeretlen előttem, odahaza a gyakorlatban vívtuk ezt a harcot, az iskola mégis sok újat nyújtott ezzel kapcsolatban is. Elmondhatom, hogy az osztályharcnak most már a részletkérdései is világosan állnak előttem. — Egyébként marxizmus— leninizmus kérdései tanfolyaPálmonostori mozaik A községi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén az őszi munkák előkészületeiről tárgyalt. A földművesszövetkezet ügyvezetője tájékoztatta a részvevőket arról, hogy az idén is biztosítják a lakosság műtrágyával és csávázószerekkel való ellátását. Szóbake- rült még a vetőmagcsere is. * A község föld- múveassövetkeze= tének dolgozói a napokban kirándulást szerveztek a Péteri-tóra, ahová meghívták a községi tanács dolgozóit és a KISZ- szervezetet is. A kirándulók a tó partján lévő erdőben ütötték fel táborukat. A kedélyes hangulatról, s az ízletes ételekről a föidművesszövet- kezet mozgóbüféje és zenekara gondoskodott. * Befejezték a csép- lést Pálmonostora községben. A cséplőgépeket és traktorokat felvirágozva indították útnak a gépállomás felé. A nagy munka után — amelyből minden cséplőgépnél dolgozó derekasan kivette a részét — a brigádok a földművesszövetkezet kisvendéglőjében ünnepelték meg a cséplés befejezéséi. Tóth Gábor levelező mot vezetek a községben. A hallgatók még nincsenek kivá» lógatva. Hazatérésem után — számos/ más elfoglaltságom mellett — a tanfolyam hallgatóinak kiválogatását is szorgalmazom — mondotta Lazái elvtárs. Több más elvtárssal is beszélgettünk a propagandista tanfolyam hallgatói közül. Valamennyiük véleménye megegyezett abban, hogy ez az iskola igen sok segítséget nyújtott propagandamunkájukhoz. Az isle ólán hallottakat odahaza egyéni tanulással és a foglalkozásokra való rendszeres felkészüléssel egészítik majd ki. Nagy József Ül KÖNYV A Kossuth Könyvkiadó megjelentette George S. Wheeler Az Amerikai Egyesült Államok mezőgazdasága című könyvét. George S. Wheeler, aki maga is többéves farmer múltra tekint vissza, széleskörű irodalmi tanulmányok és állami dokumentumok elmélyült tanulmányozása alapján írta meg könyvét. Áttekintést nyújt az amerikai mezőgazdaság átlagterméseiről, a termelési költségekről és a termelési árakról. Adatokkal alátámasztva szemléltetően ábrázolja a termelés koncentrációját, bebizonyítja, hogy * kis farmok nem bírják a versenyt a nagyüzemekkel, hogy a tőkés termelés elkerülhetetlen velejárója a túltermelés^ melyből a tőkés állam hasztalan keres kiutat. Bármennyire fejlett is az amerikai mező- gazdasági tudomány, bármilyen mértékben felhasználják is a mezőgazdaságban a tudománynak és a gépi technikának minden vívmányát, a tőkés termelési viszonyok mérhetetlen értékeket ítélnek pusztulásra. Az öldöklő verseny és a termelés anarchiája nemcsak anyagi értékeket pusztít, hanem tékozlóan bánik az emJ béri munkaerővel is. ^WÍMfainEK A KECSKEMui l járás közsé* geiben az elmúlt héten pártvezér tősógi értekezleten tálalták meg a vezetőség- és küldöttválasztá taggyűlések előkészítésének feli adatait. A pártalapszervezetek vezetőségei igen sok kommunistát bevonnak a beszámoló elkészítésébe és a taggyűlés meg szervezésébe. AZ ELMÚLT HÉT végén a kiskunhalasi és a kalocsai városi pártbizottságok rendkívüli kibővített ülésep tanácskoztak a vezetőségválasztás és a párt- kongresszusra való felkészülés tennivalóiról. Az értekezleten a pártalapszervezetek titkárai és a városi pártbizottságok számos aktívája is részt vett. NAGYBARACSKAN. Hercegszántón és a, bajai járás más községeiben az elmúlt napokban réteggyűléseket tartottak. A fenti két községben Szabó István, a járási pártbizottság első titkára és Papp György elvtárs, a járási pártbizotság osztályvezetője középparasztokkal tanácskozott. Megvitatták a mezőgazdasági termelés időszerű kérdéseit és foglalkoztak a termelőszövetkezetek gazdasági megerősödésével Bátmonostoron 10 kisgyűlést tartottak. Augusztus 30-án a kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet 35 tagja látogatott el a budapesti Lőrinci Hengerműbe, A termelőszövetkezet tagjait, az üzem dolgozói látták vendégül és ezzel a augusztus 20-i kiskunfélegyházi munkás—naraszS találkozót viszonozták.
