Petőfi Népe, 1959. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-25 / 225. szám
Világ proletárfait egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT . BACS •• KISKUN MEGYEI LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 225, SZÁM Ara SO fillér 1939. SZEPT. 25, PÉNTEK A szocialista ipar össztermelése 15,7 százalékkal több volt mint egy évvel korábban cA ntimkámkitak kifizeltU. bét 24,8 tzámLíkkuL nőtt A Központi Statisztikai Hivatal Bács-Kiskun megyei Igazgatósága augusztusi jelentésében ismét arról ad számot, hogy megyénk üzemei a kfemgTél előtt Két napja hivatalosan is beköszöntött az ősz — a télre való készülődés legfontosabb időszaka. Gondos, körültekintő munka vár ránk, mind a magán-, mind a közéletben. Éppen ezért ne feledkezzünk ni eg arról, hogy nemcsak szűkebb háztartásunk tüzelőkészletéről, éléskamránk megtöltéséről kell gondoskodnunk, hanem arról is, hogy hivatali vagy üzemi munkánk a tél folyamán is zökkenőmentes legyen. Tanácsainknál, hivatalainkban a most időszerű feladatok megoldásával párhuzamosan kell készülnünk a télre is. Itt sem csupán belső »»háztartási-' előkészületekről — ajtók, ablakok, kályhák rendbehozása, tüzelő beszerzése stb. — van szó, hiszen mindezek bár fontos tényezői a munkafeltételek megteremtésének, nem az egyetlenek. Sok helyen a telet a nyugalmas pihenés időszakának tekintik, s azért várják, hogy a nyári és őszi betakarítások után kissé megpihenhessenek. A régi paraszti munkastílus maradványa ez. Pedig jóllehet, a parasztember sem tölti ma már csak pihenéssel a hosszú téli hónapokat. Otthon, a ház körül mindig akad tennivaló. Ne feledjük azonban, hogy ma, szocializmust építő társadalmunkban az évről évre bekövetkező megújulásnak nemcsak gazdasági, anyagi feltételei vannak. A tél a legalkalmasabb arra, hogy tudományunkat megújítsuk, gyarapítsuk, mégpedig abban a tudományágban, amelyhez gyakorlati munkánk is leginkább kapcsolódik. Emellett feltétlenül szükséges általános műveltségünk gyarapítása is. S nem elég erre rádöbbenni a tél küszöbén, vagy éppen a közepén. Munkánk csak úgy ér valamit, úgy lesz teljes értékű, ha már jó előre rendszerbe foglaljuk tennivalónkat, ha a tanács, a többi társadalmi szervvel karöltve, már most egységesen kidolgozza minden községben, városban a téli oktatás tervét. S mint ahogy a gazdaember télen szövi terveit a jövőre nézve, ál- lamigazgatasi szerveink is télen készítik jövő évi terveiket. A tél azonban szövetkezeteink- cél, üzemeinknél is a tervkészítés időszaka. A téli előadássorozatokat, az agitációt és felvilágosító munkát is programunkba sorolhatjuk, de ezen kívül is lesz még száz és száz tennivalónk, amelyek szintén hozzátartoznak téli feladatainkhoz, s amelyekre már most gondolnunk, készülnünk kell, resszusi versenyben újabb sikereket értele el. Az állami ipar augusztus havi tervét túlteljesítette. Az év első nyolc hónapjában 9,1 százalékkal termelt többet mint 1958 azonos időszakában. . Az összlétszám 15,1 százalékkal haladta meg az előző évit. A munkások bére 84,8 százalékkal, az összes bér pedig • 20,5 százalékkal volt több mint egy évvel korábban. A minisztériumi ipar termelése 15 százalékkal haladta meg az 1958. augusztus havi termelést. A nehézipar 45,2 százalékkal, a könnyűipar 21,4 százalékkal termelt többet, mint egy évvel Jtorábbam. Az élelmiszer- ipar csupán 4,9 százalékkal haladta meg a tavalyi elért szintet. A nehézipar termelésének nagyarányú emelkedése a lakatosipar fejlesztéséből adódik. A könnyűipari vállalataink is többet termeltek, mint taVály, de az idei tervelőirányzatot csak a Bajai Ruhaüzem teljesítette túl 5,8 százalékkal. A minisztériumi iparban 20,4 százalékkal több munkás dolgozott, mint az előző év azonos időszakában. Az állami helyi ipar augusztus havi termelése 13 százalékkal volt több mint az előző évben, de. termelési tervét csak 91,4 százalékra teljesítette. A szövetkezeti ipar termelése 25,3 százalékkal, a termelők száma 26,1 százalékkal, bérük pedig 34,6 százalékkal haladta meg az 1958. augusztus havi tényszáonokat. Kibővült a Kecskeméti Képzőművészeti Hónap programja Határozott körvonalakkal bontakozott ki a Kecskeméti Képző- művészeti Hónap programja a rendező bizottság szerdai értekezletén, amelyen képzőművészeti életünk több vezető személyisége is megjelent, itt volt Aradi Nóra elvtársnő, a Művelődésügyi Minisztérium osztály- vezetője, Pogány ö. Gábor elvtárs, Luzsitza János, Telepy Katalin művészettörténész és még többen mások. A megbeszélés egyes mozzanataira alkalomadtán még visz- szatérünk. most csak az eredeti tervezet további bővüléséről adunk hírt. A Művelődésügyi Minisztérium elkészítteti és a városnak ajándékozza Fényes Adolf mellszobrát. A november 15-től december 15-ig terjedő időszakban iparművészeti kiállítást és vásárt is szerveznek. Országunkban évente 80 millió forintot költ a lakosság műtárgyak vásárlására, ami világviszonylatban is kimagasló. Sajnos a kecskeméti lakásokban még mindig sok az ízléstelen kép, műtárgy. Ezért a lakosság ízlésének fejlesztését a bizottság fontosnak tartja. Előadásokon, tanácsadásokon foglalkoznak majd lakberendezési kérdésekkel. Itt említjük meg, hogy a megnyitó ünnepséget — valószínűleg más rendezvényeket is — a televízió és rádió is közvetíteni fogja. „A hónap” rendezvényeit népszerűsítő plakátra kiírt pályázatot Palkó József helybeli művész nyerte. ^ II Bajai miami Gazdaságban megkezdték az ősji búza vetését. 1900 holdat számítanak bevetni. Eddig mintegy 8000 köbméter takarmányt silózott el a gazdaság. A hibrid üzemben 36 vagon vetőmag-kukoricát készítettek elő, melyet majd a Német Demokratikus Köztársaságba exportálnák. Katolikus papok békegyűlése Kecskeméten A Hazafias Népfront megyei bizottsága és a megyei tanács meghívására szerdán találkozót tartottak a katolikus papok békemozgalmának Bács megyei részvevői. A megyei tanács kultúrtermében több mint 70 katolikus lelkész gyűlt össze, hogy meghallgassa Lukács Ti- bornak, az Ország-Világ című folyóirat vezetőjének a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről tartott tájékoztatóját. Az egyházi vezetők nagy érdeklődéssel hallgatták meg a békemozgalommal összefüggő időszerű események elemzését, s az előadás után sokan egészítették ki saját észrevételeikkel és vé’eményükkel a tájékoztatót és valamennyien kifejezték azt a kívánságukat, hogy hasonló előadások meghallgatásában minél gyakrabban részesülhessenek. A jelek szerint a képzőművészeti hónap eseménysorozata felkelti majd a helybeliek figyelmét és kivívja a szakemberek és „laikusok” elismerését. ^WWWKWWi^lWWWS^^VWVWWWVWWWVW^^^VWVW^ Népkutató munkaközösség alakul Kecskeméten ORVOSOKBÓL, antropológusokból, néprajzi kutatókból álló munkacsoport tartja első alakuló ülését csütörtökön este Kecskeméten, az SZMT székházban. A munkaközösség tagjai azt a célt tűzik maguk elé, hogy megyénk üzemeiben, falvaiban és községeiben néprajza, történelmi, orvosi jellegű stb. vizsgálódásokat folytatnak különböző közérdekű problémákkal összefüggésben. A MUNKACSOPORT tervei szerint ebben az esztendőben két kutatócsoport kezdi meg munkáját. Az egyik csoport vizsgálódásainak színhelye a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregysége (népszerű nevén a Kecskeméti Gépgyár). Krajnyák Nándor, a Felsőfokú Óvónőképző Intézet helyettes igazgatója vezetésével a Kecskeméti Gépgyár történetét dolgozzák fel. Dr. Bo- dócs Gyula vállalkozott a gépgyár munkásmozgalmi múltjának felkutatására. A dolgozók zenei tudatának vizsgálatával, a gépgyár zenei múltjának felkutatásával Kálmán Lajos zenetanár foglalkozik majd, A gyár könyvtári működését és szerepének kutatását a dolgozók művelődése, szakmai továbbképzése tekintetében Kovács Pál, a Megyei Könyvtár dolgozója vállalta. Igen érdekesnek ígérkezik az a népegészségügyi vonatkozású kutatóprogram, amelyet dr. Mándoki Antal SZTK-főorvos irányút. Megállapítják, milyen összefüggés van a gyári munkások alkati, idegrendszeri, embertani sajátosságai és a gyomorfekély között. Külön megvizsgálják az öntödei dolgozók ilyen vonatkozású egészségügyi Hruscsov Iowa államban az Egyesült Államok hires mezőgazdasági vidéken megtekintette a Des Moincs-i Jolin Deere mezőgazdasági gépgyárat. problémáit. A csoport keretiében dr. Henkey Gyula embertani kutató a gépgyár dolgozó mali embertani felmérését végzi, hogy összehasonlítást te-, hessen az ősialtos kecskeméti és Kecskemétre bevándorolt munkások anlropomctriai adatai között. A 2-ES SZAMŰ kutatócsoport Szabadszálláson végez vizsgálódásokat, összeállítják Szabadszállás településtörténetét, összegyűjtik a község tör- zsökös lakosságának néprajzi emlékeit, a régi pásztorélet hagyományait. Ez utóbbi vizsgálatokat dr. Szabó Kálmán, a neves kecskeméti néprajzkutató végzi. Sor kerül a kutatócsoport munkája nyomán a szabadszállási (aranyegyházi) XIV. századbeli ősi kun temető feltárásra, melyet dr, Szabó Kálmánnal együtt dr. Za- lotay Elemér régész végez. A szabadszállási népi táncokat, Vincze Miklós, a környékbeli népdalokat Kálmán Lajos gyűjti össze. Vizsgálatokat folytatnak a lakosság körében a zenei hallás és a zened képességek szempontjából is egy bélés egy külterületi iskolában. Ezt Ádám József, a kecskeméti állami zeneiskola igazgatója és Kálmán Lajos zenetanéi- vállalta. A könyvtárak működésének vizsgálatával Kovács Pál, a Megyei Könyvtár helyettes vezetője foglalkozik, s egy szabadszállási mező- gazdasági termelőszövetkezel tagjai között dr. Mándoki Antal dr. Henkey Gyulával együttesen a kecskeméti vizsgálatokhoz hasonlóan gyűjt adatokat az ulcus (gyomor- és nyom- bélfekély) elterjedéséről, s ősz- szefüggéseimL, különböző alkati adottságokkal. Dr. Henkey Gyula emellett embertani vizsgálatokat folytat Szabad- szállás törzsökös lakossága között. FOLYAMATBAN van egy harmadik kutatócsoport megalakulása, mely. Szerelmiét választja kutatási színhelyéül. A hírek szerint az alakuló értekezleten dr. Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára is részt vesz. ' ............... Cs. L.
